Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 146-172. szám)

1932-07-02 / 147. szám

1932. juKus 2. JNflfÍRYIDÉK. 5 Műkedvelők sikeres szereplése Vásárosnaményban Néhány héttel ezétőtt beszámolt már a Nyirvidék árról a rendkívüli sikerrel le/ajfott műsoros •estről, melyen Beregdaróc fiatalsága előadta dr Nyári Andor: A levente cimli színjátékát. A nagy. hatás

u darabot az elmúlt vasárnap estéjén Vásárosnaményban is bemu1 tattá a műkedvelő gárda és a köz-vet len játék eleven erővei ragadta meg a hallgatóság lelkét. A műsor a Himnusz áhítatos bangjaivai kezdődött, majd Kelemen Gyula vásárosnaményf ref. lelkész üdvözölte protógjában a határmenti faluból a magyar élni• akarás szilárd "hitét hozó ifjúságot, Tháha fiatal fáklya vivőit. * A 'színdarab előtt a nyíregyházi 'tanítóképző két volt növendéke, Berg Imre é.s Paliagt' György adták tehetségük 'jelét műsorszámaikban. Paltagi György tárogatóján és Berg Imre hangjában ihletetten szólalt meg a ' magyar dal '•és a kuruc nőta. . A friss élmények Sorában megkapó Áővei tűnt fel á magyar . da!, a magyar tánc lebi iacselő varázsával A »levente«. Szebb, maradandóbb emléket nem is kaphatott volna ennéi á közönség. Váratlanul ujult erővel" barázdált végig egész valónkon. ! Egy este, mely magyar daltói hangos, melyben feltárul a magyar mult és felszakad a ködfelhő apáink tetteiről. Őseink öröksége ez a dal, melyben évszázadok •élete hullámzik és benne glóriában ragyog a szenvedéseiben, nyomorúságában is fenséges ,magyar történelem. A bánat könnye reszket a szempil'ákon, de a sós csöppek harmatán az öröm snvárványszinei játszanak. Öh mily szép vagy, milyen gazdag, színekben joompázó magyar mult! Milyen' gazdagok vagyunk rm! A magyart az Égi Atya is jókedvében teremtette. Adott nekünk a jó Isten varázserejü nótát, melyben elsírhatjuk minden bánatunk, de benne elkacaghatjuk minden örömünket is. Magyar álmok megvalósulását hozta a műsoros est. A magyar falu ke:t vándorútra, hogy évszázadok babonás hitének mondjon ellent, hogy e'even cáfolat legyen a sivár, kicsinyeskedő világfeffogással szemben. Példát mutatott a néhány óra arra., hogy ott szunnyad Árpád és Hunyadi vére a magyar falu népének éetében. Ott nyugszik a magyar fcmcs, melyet

v felszínre hozni, megcsillogtatni bonfiúi kötelesség. A kincskeresőre vár a nehéz feladat. Megtörni századok, évezredek érintetlen szűzi talaját és virágot hintem az uj barázdára. A

1 kincskereső érlelje a fejlődő kalászokat és vonja nevét ragyogásba a jól elvégzett munka. A vasárnapi estén alkalmunk volt gyönyörködni egy magyar kincskereső mesteri múmiájában. Láttuk mit tud e;érni "a nagy magyar álrr.okbói a nemzet biztató szavú harcos^ a magyar tanító. Szántatian ugarok magvetője, jobb jövendő éietrehivója ő. A legnagyobb magyar, Széchenyi i.igyelte nemes hivatásáért a magyar tanítót. És valóban... Van-e nagyobb öröm, mintha megvalósulni látjuk törekvéseinket, mintha látjuk az uj hajnal ébredését, melynek előkészítői rnagunk voltunk? Vásárosnaményban valaki részese volt

1 ezeknek az örömöknek. Viharos tapsorkánnal hivta lámpák elé a hálás közönség e s

zép est rendezőjét, szjvbői mondott köszönetet Beregdaróc életerős gárdája vezetői jének, Bágyi Ernőnek. A színjáték szereplői eredeti játékot mutattak. Derekas munkát végeztek. A színpadra hozott magyar életért elismeréssel tartozunk.- A pünkösdkor megcsillogtatott tehetségével játszotta a mái ka szerepét Kötény Emmí, az élőképben feledhetetlenül 'kedves látvány volt' Hungária Asszony. Az est sikereinek méltó folytatása volt a hajnalig tartó táncmulatság, melyen magyar nóta, magyar tánc járta mindvégig. A sokáig emlékezetes maradó táncoií ott volt Vásárosnamény és ja. környék fiatalsága, é*kön volt Miss Vásárosnamény, a bájó

s és kedves Csatáry Irénke. Jegyzőképesítő vizsgálat a nyíregyházi közigazgatási tanfolyamon A nyíregyházi községi közigazgatási tanfolyamon befejeződtek a jegyzőképesitő-vizsgá atok. Ezekre a vizsgálatokra 4—4 közigazgatási tanfolyamot végzett és tizennyolc jogvégzett jegyző-jelö't jelentkezett. A tanfolyamot végzettek közül kitüntetéssel vizsgáztak a következők; Apáti Fertac, Sári István, Szabadi Márton, Takács Dezső és Varga László. Jó {eredménnyel 21, egyszerűen 18 jelölt tette le a jegyző vizsgát. A jogvégzett jelöltek közül a vizsga előtt 1, a vizsgálat "alatt 1 jelölt visszalépett. Jó eredménynyel 5, egyszerűen t) jogvégzett vizsgázott, pót vizsgalatra két jelöltet utasítottak. Keresztlevelek a megszállott terfileti anyakönyvi kivonatok helyett A polgári házasságkötéseknél rendkivü lnagy késedelmet és akadályokat okozott, ha az áüami anyakönyvi kivonatokat a megszállott területek valamelyikérői kellett beszerezni. Ezért az igazságügyminíszter most rendeletet bocsátott ki, amelyben ugy intézkedik, hogy ezenutf a polgári házasságkötéshez, ha a felek valamelyike 'megszállott területen született, elegendő a keresztlevél még azok'számára js, akik az anyakönyvi törvény életbelépte után születtek. A hatóságok azt sem vizsgálják, hogy a házasuló féi meg tudja-e különben szerezni az állami anyakönyvi kivonatot, vagy sem, csak "a 'keresztlevél hitelt érdemlő adatokat tartalmazzon. Az igazságügyminíszter a belügyminisztert is arra kérte, hogy a felügyelete alá tartozó állami anyakönywezetőknek körrendeletben hasonló értelmű utasítást adjon. A BÖLCS RABBI ÍTÉLETE A rabbit megkérdezik a bócherek, hogy mi jobb: ha borba vizet öntenek, vagy pedig ha a vízbe bort öntenek? A rabbi gondosap áttanulmányozza a szent könyveket,^azután igy szól: — Jobb ha a vízbe bort öntenek. Mert ha a vizbe bort öntenek, attól a viz folyton jobb lesz, míg 'ha a borba vizet öntenek, attól ai bor folyton rosszabb lesz. A nyírségi futóhomok problémája Irta: Vertse Albert (Folytatás.) A homokbuckák a félig kötött homok formái, t- i- az uralkodó száraz szél irányában hosszan elnyúló gerincek s ezek között mély szélbarázdák váltakoznak. A gerinceket megtámadja a nyugati szél is és közepüket kissé keletre elnyomja, de a főirány majdnem pontosan észak-déli marad « (Földrajzi Közi. 1910.) Cholnoky nézetével ellentétben Ivar Högbom svéd geográfus Észak- és Középeurópa futóhomokterületeiről írott nagyszabású tanulmányában, a nyírségi észak-déli irányú homokgátakat nem a létrehozó szél irányában hosszant elnyúló maradékgerinceknek, (longitudinális düne) vagyis deflációs formáknak, hanem épen ellenkezőleg, a létrehozó szél irányára merőlegesen elhelyezkedő, u- n. transverzális dünéknek tartja. Különösen fontosságot tulajdonit Högbom a Nyírség délkeleti részének, mert ott feltűnően nagyobbak és fejlettebbek a formák. (»bowform« dünék). Ez a terület szerinte rendkívül hasonlatos egyes északeurópai transverzális dünemezőhöz és úgy is fogja föl azokat, mint transverzális dünék sorozatát. Högbom is fölemlíti a nyírségi homokgerincek azon sajátosságát, hogy nyugati oldaluk lankásabb, míg a keleti meredekebb- Ennek a sajátságnak azonban Cholnokyval ellentétben, nagy jelentőséget tulajdonit, amennyiben eredetét nem a nyugati szél csupán járulékos hatásában keresi, hanem úgy fogja föl, mint a transverzális dünékre nagymértékben jellemző szerkezeti formát, amely sajátságnak ebben az esetben döntő fontossága van- Ugyanis ezek szerint a homokmozgató szél a Nyírségen a WNW volt, azaz nyugat-északnyugati szél s ez, egyidejűleg száraz klimát föl* Defláció = a szél pusztító munkéja. tételezve hozta létre a Nyírség transverzális | dűnesorozatait a geológiai múltban! Azóta . klíma, szélirány megváltozott s ma valóban az északi szél a homokmozgató. A két elmélet ütköző pontja tehát 'a nyírségi észak-déli irányú homokgátak morfológiai hovatartozása: maradékgerincek-e, vagy pedig trasverzális dünék?** A probléma megoldásának egyetlen módja a nyírségi észak-déli irányú homokgátak morfológiai analízise és annak vizsgálata, hogy a mai klimatikus tényezők közreműködésével milyen formák keletkeznek a Nyírségen- A geológiai mult rekonstrukcióját főképen meteorológiai szempontból figyelmen kívül hagyjuk, annál is inkább, mert a jelen és mult geológiája közti kapcsolatban csak a visszakövetkeztetést tartjuk helyénvalónakHa végigtekintünk a Nyírség felszínén, nagyjából egyenletes magasságú homokbuckák végnélküli sorát látjuk, domború hátukkal hullámos térszinképet nyújtva. A buckák sorát hellyel-közzel egy-egy merészebben kiugró magasabb hátú bucka zavarja meg, máshol kifúvásos, lapos részek ékelődnek közéjük, ezeknek közvetlen környékén a homokformák erősebben megrongálódtak. A lapos részeken megáll a csapadékvíz, ilyenformán hosszabb-rövidebb életű, igen sekély tó keletkezik. A buckák átlagos magassága a Nyírség keleti felén jóval nagyobb, mint a nyugatin. A Nyírség homokja keleten és délen meredeken lejt a Kraszna és az Ér alluviális völgysíkjára, nyugat felé ellaposodik, míg északról a Tisza hajdani ártere a Rétköz mély öblökben nyúlik be a buckák közéEz az általános kép. Változatosságot inkább * Trsnsverzális düne az olyan homokgát, amely a létrehozó szél irányára merőlegesen helyezkedik el. Ha ez a homokgát félig megkötődik, akkor a munkaképes szél maradékgerincekre és szélbarázdákra darabolja föl, ha nem kötődik meg, úgy idők folyamán, a mehanika törvényeinek értelmében ugyancsak földarabolódik olyan ovális alapú homokformékra, amelyek hosszabbik átmérőjükkel a létrehozó szél irányában helyezkednek el, Ezek végleges alakja a borkén. Ez az ideális állapot azonban csak sivatagi klíma alatt jöhei létre. csak a formák nagyságbeli eltérése hoz a buckák végtelen sorai közé, semmint valami újabb, merészebb forma és ami e végeredményben egyhangú vidéknek elevenséget kölcsönöz, az a dús, változatos növénytakaróMorfológus szemmel vizsgálva a homokbuckák alakját, majdnem kivétel nélkül ráismerünk minden egyes homokdombban arra a közbülső általános alakra, amelyet Cholnoky, garmadának nevez. Alaprajzban ez a forma megnyúlt ovális alakot mutat, hosszmetszetben pedig gerincvonala rajzával egy északról lankásabb, délről meredekebb ívelésű görbét. A Nyírség domborzatának ezek az elemi formái. Bárhol tekintsünk is szét a Nyírségen, mindenütt ezek a formák ötlenek a szemünkbe. Kisebb vagy nagyobb, ép vagy kevésbbé ép kifejlődésben, esetleg eltorzulva, de mindenkor felismerhetően. A garmadák nem szabályos sorrendben következnek. Helyenként mély kifúvások szakítják meg a sort, máshol összetorlódnak. Az egyik garmada rátelepszik az előtte levőre, gerincük majdnem összefolyik, de egyenesen észak déli irányban mégsem mehetünk át egyik garmada gerincéről a másik garmada gerincére, mert az sohasem konzekvens folytatása az előtte levőnek, hanem ki kell térnünk kissé jobbra, vagy balra, aszerint, melyik oldalával kapcsolódik az egyik bucka a másikhozHa az összetorlódás oly nagymérvű is volt, hogy a buckák gerince majdnem eggyé olvad, minden esetben ki lehet mutatni az összetevő garmadák formáit, ugyanis a buckasorok gerincvonalai hosszmetszetben mindig hullámvonal rajzát adják, a hullámvonait egyes amplitúdóinak rajza típusos garmada-kontúrát mutat és a megfelelő homokgát-részlet garmada-jellegzetességével minden esetben harmóniában áll- A hullámvonal fejlettsége, a garmadák fejlettsége, nagysága, a lepusztulás vagy összetorlódás foka szerint kisebb vagy nagyobb lehet, de minden esetben határozott. (Folyt, köv.) , j