Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-15 / 133. szám
1932. junius 15. a t .^mmmmmmm jrtípnriDéK. Kell-e többet termelni és általában kell-e ? Irta: idb. Csáky Gyula gróf, az Országos Gazdasági Liga társelnöke i. Erre csak avv ai a másik kérdéssel lehet teleim: Kell-e Magyarországnak, hogy földje többet jövedelmezzen, vagy mmdegy-e az a hat és félmillió holdon élő kis- és közép gazdatársadalomnak, ha birtoka csak egy negyedrészét hozza meg annak a holdanként! jövedelemnek, amelyet meghozhatna és ameiyet a félannyi területen gazdálkodói nagybirtoknak; tényleg meg is hoz? Egyetlen kisgazda sem fog erre »nem«-mei felelni. E kérdéseket különben más változatokban még tovább lehetne lolytatni talán alkalmasabban azokhoz a közgazdasági okoskodókhoz, akik azt mondják »nem keü többtermeiés, mert a mu gy js túltermelés van, ha azt sem bírjuk eiadni, amint van.« Ezektől azt kep kérdeznünk: ugy tekintík-é a világot, hogy még e v-ek hosszú során at egyáltalán ne m is fog ktlleni t^rmeini semmit, csak várni és igyekezni azon, hogy eladhassuk a m a eiadh atatianokat ? Hiszik-( , hogy Magyarországnak még jövője is van és ez a jövő megköveteli "azt bármuy későn állna is be, hogy a magyar földet miveió gazda — és különösen a kisgazda — ne feküdjék le aludni és vakon reménykedve tétlenül bevárni, hogy m aja e gys zer va: amikor mégis csak valahogyan megj&vu' a világgazdaság állapota? Hiszik-e, hogy birmikor állna is he ez a javulás, az a világgazdasági törekvés, mely m a nemcsak Európa, de az egész világ ö sszes népének kölcsönös gazdasági, kereskedési és fogyasztási viszonyát s zer ves összhangba hozni kés z és kénytelen, számításba es figy ei embe iogja-e venni azt a Ma. gyarországot, amely a maga kitűnő termőföldjéből m egéini nem bír, egyebet k evés, gyenge búzát — ameiyre m a az amerikai és oroszországi bu z a mellett nagy szükség nincs is — t a rm eini és a világpiacra hozni nem tud, és ott csak nimt Fogyasztó és nem mint értéktermelő és eladó »z erepel? Hiszik-e, hogy a világpiac fogyasztója a magyar agrárországtói íiem várj a-e el azt, hogy ez a »m agyar Kinaán«, a mmt megjelöl* ni Szokta, ugy szolgáljon neki, mmt ahogy a privát embernek szolgál 'az ő egész földbirtoka, mezeje, m ajorsága, kertje, mely őt, mmden föidt er mékicef, mindenféle élelmiszerrel ellátja, oiy minőségekkel is^ a melyeket egyebütt találni nem 1= igen birna ? Nem hiszik-e hogy Magyarországnak eddigi mezőgazdasági rendszerében radikális, uj átiormáiódisra, okszerű, időszerű oly termelési rendszerre van szüksége, m ely az eddigi egyoldalú magtermeiés eredményét nem csak elérni, de jóval meghal adiu'i s képes legyen. Nem hiSzikre ei, hogy ez az átformálódás úgyszólván csalq a közép- és kisgazdaságoknál vált cgető Szükséggé, mert az a jövedelmi "hiány, mely a nagybirtok es kisbirtok jövedelmez^jsi 'viszonyának összehasonlításánál már régi időkben is m cg volt és türelmes hallgatással természetesnek véte-. t ett, m a. a legmérsékeltebb számítás szerint is évi 150—200 mit u Uó pengőre becsülhető. Az Hylcie interpellációra illetékes és komolyan gondolkozó közgazdászoktól' tagadó választ nem jehet várni, ha csak azt a számítást nem akarják kétségbevonni, m«iyre ez az eg^z ©ezm^menet fei 1 van építve. A hivatalos statisztikai kimutatásokban soha smcl kitüntetve az évi búzatermés ered. menyénél, hogy mennyi esik a holdankénti átlagból a nagybirt okra és mennyi a kis- és középbirtokra. Csak az egész ország holdankéntt búzatermés átlaga van kimutatva, rendesen hat mét ermázsával, A s tatisztíkai hivatalban azonban m(eg tudják mondani, hogy a nagybirtok mint okszerű agrikultu rát folytató gazdaság katasztrális holdanként átlag 12 métermázsa búzát ter mei, (am l nem csoda, ha Ausztria országos átlaga 10 métermázsán felül 'áll holdanként gyengébb földben.) A magyar nagy birtok a maga 3.3 millió holdjának négyes nyomásba beveti, mond juk egy negyedrészét őszi búzával. Ezen a 825000 holdon, 12 métermázsával terem n eki 9900000 métermázsa búzája. Az egész ország holdanként! "hat métermázsás atlagából ezt le keli vonni. Csak az jesz igy a kis- és középbirtok átiaga, am 1 megmarad az egészbői. A 6600000 holdnyi közép- és kisbirtoknak őszi buza alá eső negyedrésze kétszer annyi, mint a nagybirtoké — tehát 1650000 kat. holo, — evv-ei együtt t ehát az ország összes buzavetése 2473000 k. hold a statisztikai'ag ho'danként kt< mutatott hát méter mázsának ország gos búzatermés átlaga így nein több, mint 14850000 métermázsa. Ha , ammt látjuk "ebből, á nagybirtok 9900000 métermázsát egymaga termel és ezt levonjuk az egész ország búzaterméséből, a kis- és középbirtokra csak 4950000 métermázsa marad, mint össze* termelési eredmény. Ez pedig anynyit je;ent, hogy a közép- és kisbirtok egy-egy kat. holdon nem termel több búzát, mint 3 métermázsát, vagyis másszóval: hogy minden búzatáblája egy-egy holdján c métermázsával ke ves ebbet termel mint kellene és i ehetne, mmt ahogy a nagybirtokon tényleg terem is. (Folyt. köv-J Vájjon milyen filmben j6n HARRY LlEOTftE ? ? ? VEREBES ERNÚ Péntektől az Apolloban A Jókai Mór polgári fiaiskola negyedszázados fennállásának finnepe MegkapŐan szép, meleg és közvetlen' ünnepség színhelye volt vasárnap délelőtt a nyíregyházi községi Jókai Mó r polgári fiúiskola, amely 25 éve, hogy a nemzeti kultúra szolgálatában teljesíti magasztos hivatását. A hangulatos jubiláris ünnepély az iskola udvarán zajlott le. A vén díólák duS lombkconá.a a'att ne m. zeti lobogók, drapériák "és címerek díszítették a szónoki emelvényt s a zö;d gallyakból épített sátort, ameiy aiatt a z isko'a kitűnő énekkara helyezkedett el. Az iskola gondozott kertjében közvetlenül a bejárat e'őtt Jókai Mór és Kardos [stván mellszobra emelkedik k. a virágagyak közül. A szobrokat a város s zineit hirdető jepei takarta, a leleplezés ünnepi aktu sára váry a. Az iskola negyedszázados jubileumán a város minden társadaim l rétege, intézménye, iskolája képviseltette magát- Ez a' bensőséges ünnep valóban Nyíregyháza város polgárságának ünnepe volt. Pontosari 11 órakor az iskola ötszólamú dalköre Lampmg Fülöp tanár vezényletével Bun ett Ünnepi himnuszát énekelte ei, maja Szohor Pál városi főjegyző lépett a szónoki emelvényre, hogy az iskola negyeaszázados évfordulójának jelentőségét méltassa tömör mondatainak urai szárnyalásával. A hármas kistükör — ugymona —, ez a régi magyar iskolai tankönyv, melynek lapjai már megsárgultak, azt tanítja Nyíregyházáról, hogy ez a váro s már a múltban is az iskolák városa volt. A várost építő ősökben kezdettői fogva égett a vágyódás a kultúra és a művelődés iránt. Már a városépítés e;ső éveiben iskolákat építetek és magyar ielkes edéssei a nemzeti kultúrára oktatták fiaikat. Az iskolák iránti ebből a szeretetből sarjadt ezafl&ít 25 esztendővel ez a polgári fiúiskola is, 1 i . . £ i m®iyn*k hivatá sa » yáros legszorosabb érte te mben vett polgárságának leine velés e, amelyik segítséget nyújt az iparosnak, a kereskedőr nek, s amelynek épületében gazd aközönségünk legnagyobb rés ze szerezte meg az éi et által megkívánt műveltséget s amelynek épp az a tu! ajdonsága, hogy a polgárság széles rétegének gyermekeit gyűjti össze hitet és reményt nyújtva arra, hogy további mükö dése is áldásos iesz enn ek a városnak történetében. Az építkezésnél olyan lértiu rakta le fnnek az isKolának alapköveit, aki országos hírű szaktekintély volt a gyermeknevelés terén s akinek ló ságos s zive hívta és vonzotta ebbe az iskolába a növendékeket. E férfiúnak mellszobra itt Ina az iskola udvarán^ örök emlékeztetőül arra, hogy s zakértő munkával olyan intézményt lehet felállítani, mefy nélkülözhetetlen leU a város életében. ' i ! • " ! I Ha az a s zeileim m arad az iskol a vezetősége és tanán karában s ha a szeretetnek és jóságnak azzal az is mertető jeleH ei végig neveljük ebben az intézetben az ifjúságot, ugy az eikövetkezeni rd(ő B 0> esztendő alatt ennek az iskolának a tekintése emelkedni és öregbedni tog. I - i®" 1 i !-•:•! -i Amikor a város főjegyzője Nyíregyháza város egész Közönsége 1 az iskola lenntartó hatósága nevét>en köszönetet mond az isko'a tanári karának az eimu't 25 esztendő áldásos működéséért és kifejezi azon reménységét, hogy tofvábbi működése is ebben a szellemben fog haladni, az ünnepélyt megnyitja. A közönség hosszantartó, lelkes tapssal fejezte ki együttérzését Szohor főjegyző Szavaival, majd Tamáska Endre igazgató ismertette érdekes tanulmányában az iskola történetéi A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után Racskó András IV. 0. t. meglepő tehetséggel, szug. gesztiv erővel szavalta e 1 KeEKy István Ünnepi ének c. nemesveretü, a tradíciók Királyvizében fürdetett, de a jövő uj eszméit ragyogtató versét, majd az ősi m agyar népdal világhírű* feltámasztójának, Ko dá|y Zoltánnak Táncnóta c. megkapóan szép népdaltöredékét énekelte ei Kovách Árpád tanár vezetésévei a gyermekkar. Ez a dajszám a jubileumi ünnep művészi megtepet&se volt. i ! ' ; I A folyton változó, ősi dallamuk bonyolult kisérete tökéletes harmóniában olvadt egybe a vezérszólammal, amely a m agyar szi v mélységébői fakadt. A közönség lelkes tapssal honorálta a kitűnő gyermekkart és a tatnárokat a valóban művészi teijesit_ ményért. Ezután Tóth András tanítójelölt a Kardos István irodalmi pályázat nyertese mondott nagyhatású emlékbeszédet, a melyben Kardos István emlékét idézte tei a magyar kultúra és a polgári be» csüiet példájaként. A fiatai eiőadó tartalmas beszéde után dr. Mifctcz László vánmegyei főjegyző SzabolcSvármegye közönsége és tisztikara, Énekes János pápai prelátus Nyíregyháza váro s községi iskolaszéke, Vajdáné Vietórisz Aranka tanárnő a polgán leányiskola, Zwick Vilmos h. igazgató a Szabolcsi Közép» iskolai Tanán Kör, László Zoltán a Szabolcsi Tanítóegyesület, Orbán András h- igazgató a z ÁUami Tanítóképző, Bácskai Józset h» igazgató a községi felsőkereskedelmi iskola és végül Horváth János gyakorlóiskolai t anár a volt tanítványok ne vében üdvözölte a jubiláló iskolát és tanán karát. Az üdvözlések után a. tanán kai nevében Tamáska Endre igazgató Kardos Istvánnénak, Luka Jenő tanár pedig Tam^sKa Endrénének virágcsokrot nyújtottak át, majd az ünnepély a Himnusz akkordjaival véget ért. Anyák napja Kótajban Páratlanul kedves és megható ünnepélynek vo'tunk szem- és fültanúi junius 5-én a vitéz Imreh Jenő áii. isk. igazgató ve zetés e a'att álló kótaji isko'a és a hozzá csatlakozott róm. kat. és gör. kat. iskolák áhai rendezett »Anyá«. napja« alkalmából, melyen a közönség színe-java és a s zülők nagy számmai vettek részt. Az iskola udvarán a Himnusz elhangzása után Rédl Mária áll. tanítónő példázatokíkiau gazdagon szemléltetett és a s zülők et köny nyékig megható beszédben mélr tattá az ünnepély jelentőségét. Ezt követte a Vörös Ker eszt ügyébén táradságot nem ismerő TyroWr Debora áU. tanítónő áltai művésziesen betanított, Sugár Béla ejső dijjat jutalmazott Szebb jövőért c. darabjának előadása, ame.lyei a kis vöröskeresztesek édes kacagást, m ajd csillogó örömkönnyeket váltottak ki a meghatott közönségből. Az előadás rendezésében Kasza Győző áU. isk. tanító és Pomázi Gyu a tanító dicséretes odaadással segécfkeztek. Az ünuepélyt élénkké tették vitéz lmrth Jenő áll. isk. igazgató meste: ien betai ilott tQrragval qr »t;J és a feiekez eti tanítók ái'tai"is betanított hazafias szavalatok. De mindennél s Zebb a három M I I
