Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-09 / 128. szám

1932. Junius g. JSfVfKYIDáK. Harminc kilométeres bolyongás virágzó rétek, búzaföldek között a trianoni határon Tnanoni határ, junius hó. (A »Nyírvidék« tudósítójától.) Az ég csodálatos kék színét tükrözi vissza az főttünk elterülő búza­földek huhámzó, ide-oda csapon­gó bársony takarója... Fööttünk foszlott bárányfelhő darabok sietnek északnak. Jobbra is. balra is a rét ezerszinü virága pompázik. Sehol egy hang, egy mozdulat az Erdőháti nagy for­róságban. Mozdulatlanul állanak 6 Hodos-patak partján álló akácfák, a levél, a virág nem re zdü', a vége­láthatatlan szemhatár oin elvesző nagy távolságban, mindenfelé egy­hangú némaság terpeszkedik szét a zöldbői, a kékbői kimagasló fe­héryirágos apró akácerdők köze­pén. A nagy mozdulatlanságban csu­pán a kaálszba szökött gabona rrng ide-oaa sejtelmes^ tit 0kzat 0s hui lámzással. Mmtha valami titokzatos hata­lom a föld. az ájgt, a jövő termés örök meséjét Susogná bele a ha­sadó virágokba és a duzzadó csi­rákba... Motoron megyünk Kishodosrói a trianoni határig s ezen az utamon az akác sürü mámorító édes il­lata kísér végig... A 128. számú kataszteri kőtől jobbra a Berki-major, a Cser-pa­taK partján a Belső-erdő tölgyfái előtt másfél méter magas kő fi­gyelmeztet bennünket arra, hogy a Magyar—Cseh— Román ÓÍ'Pmok trianoni határvonalán állunk. Ettől & kőtől az északnak hala­dó Tu r-folyó a határvonal egész a I2i. számú kőig, a kishodosi ka­szálókig^ hogy aztán a folyót ei­h agyv a 4 zöld búzatáblák, felhőző rozsvetések között átvágva halad­jon a magosligeti temetőig, a 123. számú magassági fixpontig. A cs eikó szeg fölött — mely már cs eh megszállott területen fekszik — szinte ködösen párázik a 'evegő, a darabos sötét felhők árnyékai haragosan, sötét en fek­szenek a HoIt-Tu r két partján, a beláthatat an nagyságú kaszáikon. A folyó jobb partján pedig szinte habzanak a búzatáblák^ mintha in­nák. szürcnölnék a j uniusi nap­fényt! Lassan haladunk e'őre a Tur­folyó virá.gos partján. Előbb a las­hodosi vízimalmot érjük' ei. Most ' oláh granlcsárok (határőrök) lak­tanyája ez. .Előtte egy 20 méteres hatalmas oszlop mered az ég fölé. Az oszlop tetejében a kék-sárga-pi­ros oláh lobogó. A malom után a Szakatásnagot érjük e», mely mö­gött a nagypaládi templom tornyá­nak sziluettjét vesszük észre. Majd a Turéger, Bagós-erdő egyedül álló hatalmas tölgyfái kö­vetkeznek. Nyugatnak a látóha­tár peremén pedig a végtelennek látszó messzeségben fasorok, er­dőcskék aárnyképei válnak ei a földfő', mmtha kiöntés ek, árvizek csonkjai felett állnának. Az ég szélén Fertősalmás, Csed­rek, Farkasfalva, Péterfalva, for­gól^ny, csehmegszáüott területi apró falvak tempón tornyának sziluettjei emelkednek a mezők és az ég között. Az égett gerend és a hágarai tag után t a 123. számú fixpont felett egy 15—20 méter magas háromaszögelésü gula mered az az u r kék ég fölé. Az eddig búza­táblák. rozsvetések, kaszálók kö­zött vezető trianoni ha tárvonal, itt a m agos»geti tem«tő aiait, csat­lakozik a ' Batár-folyó szőke vizé­he«. Innen Tiszabécsig a Batár, | rnig Tiszabecstől a Tisza képezi a magyar áiiam és a csehszlovák köztársaság közötti trianoim or­szághatárt. Poros dűlőúton érkezünk be Magosligetre. "(A község lélekszá­ma 276. Ebbő' férfi '144, nő 132. Három iparos és egy kereskedő lakja a községet és küzd a gaz­dasági válsággal.) A fai u utcája kihalt. Ugy lát­szik. hogy a község szorgalmas lakói 'kinn a határban, kicsi kis földjeiken szorgalmatoskodnak. A faip apró házainak jórésze mesze­letien és ugy hatnak, mintha min­den pillanatban összedűlni készüi­néneK. Ezek közül a roskadozó házák közül büszkén emelkedik ki a rgf. iskola, a m. kir. vá,mőrs cseréptetős laktanyájával. A laktanya udvara csinosan ren­dezett; a virágágyak mögött pedig egy fehér esik látszik kanyarogni. Ez a Batár-folyó. A tnanoni határi A fai u észajci kijáratánál a Nagy­c^r-patak hídján áthaladva, is­mét búzatáblák következnek, Az út­tól jobbra pedig 'á virágzó akác­fák között egy kis vízimalom hú­zódik meg. Hataianiias k erekein zúgva törik meg a Batár szőke vize, hogy az­tán e'nyeljé a Tisza ujiak—Tiszauj­hely között robogó királyházi vo­nat zaja. A malomtól é szakra Bökény köz­ség fény es templomtornya fürdik a júniusi napsütésben. A nyílegyenes utat Magosligettől Uszkáig jobb oldalon a Batár, — a trianoni határ, inig a baloldalon a búzatáblák végm a magoshgti eroő határolják. "Az utcvonai "hosz­sza két kilométer. Uszka. Lakossága 347 lélek. Ebből 176 férfi, 171 nő- Két ipa­ros ás egy kereskedő lajy'a a köz j séget. A község dé.i bejáratánál egy fehér trianoni határkő csillog a napsütésben. A Batár közvetlen a faiu alatt, a k ertek tövében halad északnak. Apró házainak ablakaiba az akácfa fehér fürtös virága her­vad... Tiszták, feltérek a házak, de szin­te bánatosan emelkedik ki temp­lomuk Alacsony fatomya ezek kö­zül a szép tiszta házak, virágos­kertek, virágzó akácok közül szürke, meszeietlen temploímfalai­vai. A templom előtt alacsony kis bódé á(i. Előtte fegyveres ka tonák állanak. A határra ügyelnek ők itt. A bódétói 10 méterre egy rozo­ga fahíd. Közlekedésre már nem alkalmas. A cseheknek kellene megcsináltatni, de nem csináltat­ják. Vájjon miért? A faluban azt beszélik, hogy már talán holnap elmennek. De mig elmennek, a jó uszkaiak­nak addig is Tiszabecs felé kelt k erülniök. ha a határ baloldalán — a községgé 1 szemben — fekvő Bökény községbe akarnak menni. Kacskaringós poros köve sut ka­nyarog tovább a trianoni határon Tiszabecs felé. A r engő búzatáblák közt egy kis temető; apró kökény bokrok; mo­szattól terhes fűzfák tarkítják a kanyargó Batár-folyó partját. pap p-t ag. Baka_tag, Lebiviis-tag, Gaál Endr e képviselő tagja után jutunk be TlSzabecsre. Már messziről látszik a Batár tiszábecsi fahidja. Ez a híd határt j eient már Í2 esztendeje. A fai u szélén a kanyargó Batár partján ál Tó házak fakón néznek szembe a t u< oldalon, cseh !meg­száliott területen álló tiszaujiaki de most Vyiok névre hallgató motormaiom fehérre meszelt falai­val. A folyó itt szinte elvész a parti füzesekben, s itt meg kelleti ái­ian unk. Előttünk áll a híd, amelyen 12 esztendő 'óta csak útlevéllel, igazolvánnyal "íphet átlépni a ma csehszlovák államnak hívott terü­letre. A híd inn enső felén csinos őr­ház ali; annál vigyáz a magyar őr­szem- Fiatal vámőr állt a híd e'őtt. feszesen t 1S ztelgett s nem szólt sgmmit. ( A hio másik karfáján lapossap­kás cs eh finánc ült. A társa a folyo partján teküdt és nagyoka; ásitv a bámészkodott a falu felé... Mialatt a hidon kacagó fiatai lányok mentek át, szomorúan ál- | lott unk" a ;rlanoni haláron. Mert, hogy 12 évvel ezeifitt, mikor itt jártunk, a túlsó parton még ma­gyar zászlót"lengeteti a szél; ma már háromszmüre mázolt piros­kék-fehér szmü oszlop figyelmeztet hogy itt kezdődik a csehszlovák köztársaság rabolt területe. Megfordultunk; lehajtót! fejjel indultunk e* a kígyózó ország­úton. Tiszabpcs főuccájár. át Kölese felé. oda, hoi a kanyargó Tur-folyó partján, ar országút me'iett egy ha taltm|as tölgyfa ár­nyékában korhadt fakereszt áll. Imádkozni! i S míg imádkoztunk^ észak felé Beregszász fejett haragos szürke fe'ieg feketedett, Jft-ott vüámok cikkantak át süriin az égbolton, majd xüegeredt az eső és csende­sen kezdte mosni, paskolni a kor-, hadt fakeresztet... Kovács Gyula. A Filléres Gyors vasárnap reggel 5 óra 13 perckor indnl Nyíregyházáról Budapestre Biztosítás az eső ellen Már készülnek a nemzetiszínű zászlócskák ? ameüyei a Menet­Jegyiroda ötletes vezetősége ked­veskedik a junius 12-1 "Füléres Gyors utasainak. Már lázas készü­lődés jelei láthatók a nyíregyházi otthonokban. Budapestre is fel­vitte a posta már a hirt az isme­rősökhöz, a kedves barátokhoz, hogy készüljenek a nyíregyházi invázióra. jön iá, nyíregyházi Filléres Gyors. Betoppannak a rég nem látott kollégák és rokonok, hogy hírt hozzanak a Nyírségről és k edvét kapjanak a főváros de­rűsebb világában. A FUlér es Gyorsra szóló jegye; k et tömegesen fogla'ják Egy ilyen jegy ára 5.40 P. Sok mindent elarui éz a kis jegy. Elmondja, hogy a Filléres Gyors vasárnap reggel 5 óra 13 perckor indu» Nyíregyházáról £s délelőtt 10 óra 39 perckor érkezik Budapest-nyu­gatlpályáudvarra. Innen vasárnap éjfél után 25 perccel, tehát o óra • 25 pe rckor indul 'vissza és hétfőn reggel fél 6 órakor érkezik meg Nyíregyházáig Nagyon sokan vannak, akik a Menet jegyirodában megváltják máx szinházjegyöket is, sőt igen nagy azoknak a száma, akik 2 pengő­ért ebédjegyet váltanak a Metropoi, Ost ende, Wagner vagy Kiszely v endég,őbe. A vasárnapi Filléres Gyors újí­tása az éső ellen való biztosítás, Aki biztosítja magát, az 50 fülé* befizetése esetén 5 pengőt. 60 fillér biztosítási dij befizetése ese­tén pedig 10 pengő 1 kap, ha el­ázik. azaz ha viztői ázik e'. Leg­alább 2 milliméteres eső keli a biztosi tási díj elnyeréséhez. Az ér­dekes biztosijás feltételeit a Ms­netjegyirodában tudhatják meg az utasok. A Menet jegyirodában mi­nél e'őbb meg keli váltan unk a Fn­lér es Gyors jegyét, mert ugy já­runk. mmt a legutóbb, hogy nem jut hely* késedeimeskedésünk miatt. Delejtű, torralóállvány, villamos transzformátor a tanítóképző rajz és kézimunkakiállltásán A tanítóképző emeletén az V. osztály te rmében rendkívül érde­kes és gazdag kiállítás nyiltmeg, amelyre félhívjuk "az elemi és kö­zépiskolák rajz- és kézimunkatani-. tása iránt érdeklődők figyelmét. A tanítóképző kiállításának anyaga az iskolába k erülő ifjú tanítóság gyakorlati életébe vágó feladatokat old meg s így a modern rajz- "éa slőjdoktatás szellemében folyó tam tás nagysz erü eredménye, an melyért elismeréssel kell adóz-« n unk propszt Vilmosnak, a mű- r vészi invencióju rajz- és slőjdta" * námak. A rajzkiállitás bemutatja a ter- * mesz eti szemílé'ő és látó rajzolás * is f estés fokoratos fejlődését az első szürnke folttan uiimányoktói a sikdiszitéseken át a testrajzokig éa pikt uráig. A sok szép rajz sz emlé» ies e után az ízléssel és figyelmet­keltő technikával készült anyag­mtntázásokat^ szin es papirragasz­tást. majd a fajnmnkálatok Válto­zatos sorban látunk szerszámnyele* Ket, kertészszersz^mokat, ruhatar­tót és s 0k olyan tárgyat, mely a népiskolai szemléltetést szolgálja. Agyagból és szalmából, fából ta« nyai házak^ udvarok modellje ké­szült. Van olyan növendék, aki pontos deiejtüt fabrnikált s a leg­kisebb fémporcikát is maga készt­tette. Mások derékszöget, ki­tűnő szerszámokat, ácsderékszífet és különfé'e fizikai eszközöket ké* Gyógyszertár áthelyezés. Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására hozni, hogy 25 év óta fennálló gyógyszertáramat Széchenyi-út 7. szám alól Széchenyi-út 1. szám (Nyirviz-palota, Nemzeti Hitelintézeti sarok) alá helyeztem át. Kérem a n ; é. közönség további pártfogását. Kiváló tisztelettel Haissinger Viktor gyógyszerész. i.

Next

/
Thumbnails
Contents