Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-07 / 126. szám

1932. junius VK* S"' JNfVfRYIDEIC r Nem lehetetlen, hogy a sóstói állítólagos rablótámadás csak a fantázia szüleménye Érdekes fordulat a sóstói rablás ügyben. - Revolveres rablók, akik balettlépésekkel járnak. — Tóth zavaros val­lomása hiányosnak mutatkozik A »Nyirvidék« részletesem be­számoít arról áz állítólagos rabló­támadásról, amely csütörtökre vir-> radóra a sóstói erdőben történt. Lapzártakor az ügyben szenzációs to rdu at állott be, Még emlékeze­tes. hogy Tóth István leveíeki ál­lat- és te rménykereskedő pénteken kora reggel lélekszakadva állított be a rendőrkapitányságra, ahoi ai inspekciós rendőrtisztnek sápadtan, izgatottan előadta, hogy az éjsza­ka a sóstói erdőben három felfegyverzett rabló megtámadta és kifosztotta. v I !"' I 1 Tóth a r endőrtt9zt kérdéseire részletesen elmondotta középkorba illő kalandját. A sóstói "vendéglő­ben szórakozott és elkéste az utol­só esti villamost. így gyalog in­dult útnak a villamos vasút tölté­sén. A viadukt környékén egy­szerre a ookroK iürüjéDői hárum re­volverei rabló ugrott eléje, ak:K fenyegetőzve a pénzét kö­vetelték. Tóth nem védekezhetett. Tehe­tetlenül tűrte, Jjpgy a rablók át­kutassák z sebeit és elvegyék pénz­tárcáját. „amelyben bankjegyekben 1670 pengő v volt. A három rabló a du s prédával e^ünt a sűrűségben. A tárcát s a benne lévő okmá­nyokat visszaadták Tóthnak, csak a pénzt vitték magukkal, az 1670 pengőt. Röviden ez volt a döbbenetes sóstói 'rablás története. Tó^h leg­alább így adta e'ő. A rendőrök és a csendőrök karöltve, lázas nyo­mozást indítottak a tiiokzatos ügy­ben., de hasztalanul. A három titokzatos rabló iiyojntalanul ^tűnt, mintha ne;n iS ^nfaerek, hanem szel­lemek (ettek volna. Azan a hetyen, ahol az állító­lagos rablótámadás történt, — egyetlen nyom sem, akadt, nem Ját­szott i etap 0s va a íü sem, mintha a rablók bal ett léptekkei jártak vol­na. Erre Tóthot is mételten kihall­gatták, hogy a rablótámadásról bő­vebb részleteket kapjanak tőle. Vallomása azonban sukban hi­ányosnak mutatkozutt s Tóth neim egyszer belezavarodcftt előadásába. A r endőrségen most már felve­tődött az a kérdés is, hogy az egész rablási história nem fantá­zia s züieménye-e? Már az inspek­ciós rendőrtisztnek is "feltűnt, hogy Tóth cipője feltűnőén tiszta, egyetlen ho.uokszíem, vagy sárdarab sem éktelenkedik rajta, ami valószínűtlenné tette, hogy Tóth gyalog jött éjszakának idején a Sóstóról "Nyíregyházára. A liataiember előadása során azt állította. hogy a sóstói vendég­lőben a pincértől érdeklődött az utolsó villamos indulása te'ől, azon­ban a pincér azt válaszolta, hogy az utoi'só villamos már elment. Ezzé' szemben a pincér azt vall­ja, hogy még az utolsó víUamos induiasa előtt érdeklőött nála Tóth s ő meg is mondta a villa­mos pontos menetidejét. Mindezek az ellentétes vallomá­sok most már gyanússá tették az ügyet. A rendőrségen faggatták a hataiembert. aki szo ongatott hely­zetében mind jobba,] belezavaro­dott e'őaclásába és ellentétes vála­szokat adott. Arra a kérdésre, hogy egy ismeretién ember tel­je sen egyedül hogyan indulhatott ilyen veszélyes utnak 'és miért netm hozatott a utót. n^^n tudott vála­szolni. A r endőrségen most már azt fir­tatták^ hogy kinek a pénze volt a gyanu s körülménye^ között eltűnt 1670 pengő- Kitűnt^ hogy a ter­m ényk ereskedő bevásárlás céljábói rokonaitól kapt:t ezt a tekintélyes összeget. A nyomozás erre egészen uj fordulatot vett % mert a rendőrség elsősorban azt akarja tisztázni, — hogy valóban megtörtént-e a rabló-* támadá 5. vagy p edig az egész csak kitalált me se. Kielner Károly dr. mond beszédet a tiszalöki Misszió loltnrdélntánján A Tiszalöki Misszió Társulat f. hó 12-én a Cor vin_ Mozgó helyisé­gében k ulturdéiutánt rendöz, a­sz ereplőK nevét látjuk. A kultur­déiutánon t eliép báró Vay Ar­noldné Mik es Sarolta grófnő, Virá­nyi Sári énekmüvészjnő, Müotay Mária, dr. Klekner Károly igaz­gató főorvos, Szigeti Sándor az Ango 1—Magyar Bank nyíregyházi fiókjá: ak igazgatója. A gazdag és rae yaek műsorán ismert illusztris nívós programmu kulturdélután a missziós munka t enköit céljait szol­gálja. A haladás és nemes hagyo­mányok tisztelői és eSzm eharcosal lépnek tel a tiszaparti községben, hogy le'kesitő erővei adjanak erőt a szociális munkához. A tiszalöki k uiturdélutánra 2 V 150, 1 P és 50 fillér es jegyet válthatnak az ér­deklődők Tiszalökön, Rab József gyógyszertárában. MA, HÉTFŐN UTOLJÁRA BUSTEB A CASANOVA AZ APOLLOBAN á motornélküli repülés technikája A motornélküli r epülés utánzása a madár repülésének, m'dőn a<z szárnycsapások iíCIküi úszik a le­vegőben. Mmt a neive is fliutatja, repülé s egy olyan gépen, hol a mo­tor ^a,.h uzóerő hiányzik. A hajtó­erőt itt a gép s uiya képviseli, mely a levegőben való stabú elhelyezke­déshez" szükséges relatív sebessé­get adja meg a széi és a gép kö­zött. míg az emelkedéshez szüksé­ge 5 erőt a le vegőnek akár hőmér­sékleti különbségek^ akár domb, vagy hegyoldalak kitérő hatása kö­vetkeztében keletkező felfelé áram­lása okozza. Ha egy követ magasabb helyről vízszintesen elhajítunk, ugy az sa­ját s uiya következtében állandóan gyors uió mozgással'fog a földre es. ni. Ha azonban egy papírlapot ej­tünk ie, az ide-oda cikázva, a le­vegőben jobbra-balra csúszva fog a tőidre érni. A sík lapon már ak­kora leihajtó erő (ellenállás) kelet­kezik. mely megakadályozza, hogy iapjáv al e ssen, kénytelen legki­sebb ellenállású oldalával, az élé­ve 1 belefúródni a levegőbe. A motornélküli gépek indítása a következőképen történik: Két­szái ujjnyi Vastagságú gummiköte­<et a gép orrára akasztanak. Azt te sz!ti meg a 8—10 kötélhuzó s mikor a startkészüléket kikap­csolják. a gfcmmikctéi ereje röpí­ti kí a gépet a levegőbe. A start­nál ny eri a gép a kezdő sebességet, melyet áz után a pilótának keli ái-> landó érték en tartani, ezzei a Se­b ességgef a gép Szárnyaival ráfek­szik. mintegy úszik a levegőben. •A levegő ellenállása kényszeríti a gépet, hqgy a Szárny-égével, tehát legkisebb ejená'lásu oldalával 'ha­ladjon e'őre. Persze ez a helyzet váitozhatik, a pilóta a kormá­nyok s egitségévei tetszés Szerinti mozdulatokat végezhet a levegő­ben. i A motornélküli repülésnek két fajtája van: a sikló ós a vitorlázó repülés. Mindkét repülés domb, vagy hegytetőről történik, de míg a sikíózásnái "a gép hamaro­san földet ér,_ a rendszerint erős szélben történő vitorlázás a ma­gasba emelkedést és huzamosabb ideig a levegőben tartózkodást je­lenti. így a siklóre_pülésnek csak a gépkezelés tökéletes beidegzésé­nél. tehát a pilótakiképzés első fo­kánál van jelentősége, a maga­sabb fok - a vitorlázás kimeríthe­tetlen lehetőségeivel. Hogy ezek a lehetőségek mily nagyok, azt be­szédesen mutatja, bogy míg 1920­ban Rhönben 2 perc 22 mp. volt a iegjo"bb idő eredmény, addig ma 15—16 órás időtartam rekordok, 200 km-en felüli távolság/' és 3 km-t meghaladó magassági re­kordok hirdeti^, hogy a motornél­küli repülés Kinőtt már gyeilmiek­cipőibő', elérte, sőt túlszárnyalta azt a fokot, me'yre pár évvei ez­előtt tnég a legvérmesebb Vemé­nyü fantaszta s em miért gondolni. A La-Manche csatorna és az Al­pok átrepülése hatalmas felkiáltó jelei maradnak örökké a motornél­küli r epülés történetének. Pár Szót még tálán a motornél­kü.i r epü;és céljáról. A versaíllesi békeszerződés guzsbakötötífe 'avi­atikánkat ^nekünk nem adatott mód hogy a levegőben lépést tartsunk a környező államokkal. A Imlotor­néikü-i r epüiés lett így aviatikánk élniakarásának bizonyítéka, segítő e szköze. hogy valamikor szükség leletén kitűnően előképzett le­génységet szolgáltasson a agyar, aviatikának. Mint Sport a leg­férfiasabb, jeílemney-elő, teljes szivet-lelket s azt a dacos elszánt­ságot megkívánó, amit az elnyo­mott m agyar aviatika jelmondata tejez ki leghívebben: »és mégis re­pülünk sz elek szárnyán, becsülettel a Hazáért!« Újból leveleznek a fák! Irta: Bory Endre. II. I A káposztáé (Pieris brassícae) főként a káposzta félék en talál­ható, gyümölcsfákon soha. Előbbinek erős szárnya tetteké' pe ssé. hogy a hegyvidékekről a megszállott területekről tömegesen repültek hozzánk^ hol tudvalevőleg már a mu't évben annyi volt, hogy Sokjie'yütt az országúton lapátol­ni kellett a hernyóját, hogy az autók tovább mehessenek. Hevesben is annyi telelt át a fákon szinte nem is Játszottak té« len lombjuktői fo sztottaknak a sok hernyófészektől. Káposztalepke bábként telei át s többször rajzik^ míg a galagonyáé kis hernyóalakban s egy évben csak egyszer ennek dacára is ez utóbbi a ve szedei mesebb, amit bi­zonyít. hogy a fenti gyü«. mölcsneaniek lomb nélkül szomor­kodnak s jjjra levelezni kénysze­rülne k, mely oknál fogva a fák esz évben gyümölcsüket is elveszí­tik. Ez sohas e jöhetett volna rosz­szabbkor. ,m xnt imiost, mikor a ter­hek aiatt roskadozva, a remélt ter­més összege sok gondtói "szaba­diottt volna meg- Három évi mu­lasztás gyümölcse ez, ^rüerjt ennyi idő kellett ahhoz, hogy ezek a kártevők felügyeletünk mellett ennyire elszaporodhattak. Hogy ez mennyire igaz^tájpnyitható azzai a gyümölcsössel, mely évről-évre gondozza a fáit s végrehajtja az idevonatkozó ható^álgj rendelete­ket. I i Hála istennek n«m fehérhollók ezek. m ert elég s zép a szánniuk s örvendetes példákkal szolgálnak a többieknek. A 85580. miniszteri és a 33^19. számú alispáni r endeleteken kivüi több '"endeiet kötelez a hernyó­fé szk eK irtására is csak ezek elég­telen végrehajtása vagy elmulasz­tása volt az oka^ hogy sok község­ben Százezer pengőnél nagyofl^f i;a kár. mely miatt cSak Szabolcsban több millió értékű gyümölcs pusz­tult el- Sok helyütt a fák teljesen lombtalanokéin még a jövő eszten­dei termés is teljesen tönkrement. Mindannyian érezzük a mai ne­héz idők terhét, s aggódással va­gyunk eltelve a jövő íránt^ melynek láthatára sötét felhőkkel borí­tott, szomorú, hogy most ér ben­nünket ez az ujabb csapás, melyet nemtörődömségünkkei magunk idéztünk e'ő. Mindent meg kellett volna ten­nünk... hogy ezt a csapást eltávo­Uts uK tejünk felől s a megmentett gyümölcs horribilis értékévei já­rultunk volna hazánk lábraáilitásá­hoz. Amilyenek az ez évi gyü­mölcskiiátások. könnyen meges­het hogy kivitel helyett 30—40 millió pengőig külföldi, főként ka­liforniai, "kanadai vagy a usztráUai gyümölcsr e szorulunk, hogy szük­ségétünket fedezhessük. Szabolcs vármegye kedvező ég­hajlata. talajviszonyai folytán hivatva volna pótolni az elvesz­tett területek gyümölcsöseit, ezái­tai mintegy gyümölcsös kamrájává lenne országunknak. Mi neim élünk ezzel az istenadta előnyünk­ke', ellenkezőleg, veszni 'hagyjuk juk a meglevőket. Százezer s zámra rug évenjte a;z e'ültetett gyümölcsfa csemeték száma, ipgtöbb helyen ezzel be is fejezték*a tevékenységüket, * sorsukra hagyják. A föidmive'ési kormány 5 éve tar-tatja e miegyében a gyümölcsé­szeti tanfolyamokat, ezeket kelten* szorgalmasan látogatnunk, hogy megtanuljuk a fák ápolását, a«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents