Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-04 / 124. szám
1932- Junius jdfímBÉK. Si. IIIIWWII—[•llfl'IIT r r- -Mária Irta: Klein Etta. III. Éveken keresztül dolgozott, küzdött a letért, de frissen, örökké mosolyogva és az ut, a mln elindult még Sokáig si ma volt előtte, ugy, hogy szinte játéknak 'tetszett az azon való fu'tás. Sokszor azt hitte már, hogy közeledik a célhoz és megkettőzött energiával hol lassúbb, hol gyorsabb tempóban igyekezett azt elérni. > Sok régi ismerőssel találkozott az uton, voitak, akjk elmaradtak meiiőue és azokat-, ak.jk előtte voltam, szerette voína utóiérni, ami gyakran sjkerüit is. Egyszer egy sápadt, fáradtarcu, szomorú férfi jött elébe, a férfi csak árnyéka •olt önmagának. Mária megismerte O'gyay urat, Keveset beszélgettek, a férfi gart ufá't Mária eddigi sikereihez é s további kitartásra buzdította. — É s maga Olgyay ur? — kéraezte. — Ró'am ne beszéljünk, kislány 1 . ' De könnyes szemekkei mesélte el, hogy évekig a legharmónikusabb családi életet élte, van két gyönyrü gyermeke, azonban feleségét gyilkos kór támadta meg és már egy éve őrzi az ágyat. Mária gyengén arcából a részvét áradt Olgyay felé, vigasztalta és utjaiK ismét szétvátak. Akkor évekjg megint nem találkoztak 'és a Mária kijelölt utja kezdett göröngyös lenni". Jött egy férfi gyengén ezüstözött halántékkai, gunyo 5 mosollyal és vele jött az első komoly szerelem • Halálos mé;y szerelem, aim végigkísérte aztán további utján, amit záporként ^öntöztek már a tit 0kban hullatott könnyek. Süppedékes, sáros volt már a talaj 'a iába alatt és olyan nehezen es ett már a menés. Ruganyos járását elvesztette, s lába mindig meg-megbicsaklott és sokszor fáradtan, ernyedten dőlt le pihenni é s sokszor kérte az Istent, gyermekkora egy etien félő alakját, hogy elég légyen. — Nem akarok már célba jutni, tudom, úgyse érem azt ei — sóhajtott. Már felöltötte az Élet Janus arcát, az általa annyit cSóko!t rózsás árc sötét foltos íeft és sokszor ford ult el vonagló szájjal, hogy ne lássa és ne hallja csúfolódó kacagását. Aztán ment tovább. Már ne m futott, hogy első legyen, de rogygyanó léptekkei bandukolt és az a fériiarc, a mi az első komoly összeroppanást idézte elő lelkében, mo solygó> gúnyos arcával elérhetetlen magasságban lebegett Szemei előtt és fáradt karjait hiába nyújtotta már feléje, Soha többé nem t udt£ elérni. : ' 1 ív. : ' ' i Egy félévvel ezelőtt hallotta, hogy az Olgyay felesége meghalt, elvitte a kór. Már nemi mondta, hogy »Oigyay ur«, hanem "mikor pár Sorban részvétét fejezte ki va haláleset felett, egyszerűen csak ugy irta, hogy »kedves O'gyay 1« . — Szegény, milyen szomorú lehet most, s vájjon mit f 0g csmátni a gyerekekkel? — jutott e szébe egy pillanatra, ae minden utógonaoiat néíküi. Egy hűvös, őszi nap Mária meghűlt é s napokig őrizte a Szobát. Legnagyobb meglepetésére egyszer Olgyay lépett be hozzá, aki etjött meglátogatni- Félhomály derengett a lefüggönyözött szobában^ odaült a lányhoz a kályha mellé és órákig beszélgettek. A férfi beszélt kis árva gyermekeiről, akiket imán és büszkén dicsekedett veié, hogy fia már tizenhárom és lánykája tiz éves. — Kis Verám épen ugy buvík hozzám a villámlástól való félelmében, mint inaga Mána ezelőtt tizenöt évvei — mondta mosolyogva. ' — Hogy dobá'ózunk a Számokkai — jegyezte meg szomorúan a lány. * ' És másnap megint eljött a férfi és harmadnap megint és a Jány gyakorlott szeme ho ; egy uj jnyakkendőt, hol egy divatosabb kalapot fedezett fei rajta é s; magában mosloygott azon, hogy milyen változáson megy keresztül külsőleg a férfi. Már egész jmásképen beszélt Máriával, már nem nevezte kislánynak és Mária észrevette, hogy férfiszeme meglátta benne a nőt £s nem örült ffieki. 1— Hozza ei egyszer a gyerekeket is, Olgyay — kérte egy alkalommal. — Jó, elhozom őket, de ; viszont maga megigén, hogy ézentu 1 csak Sándornak fog hívni, Íbiszen olyan régi barátok vagyunk. 1 így lett az albérlő Sándor -bácsiból az Olgyay uron és lOigyayn keresztül »csak« Sándor. É s mikor elment, lehajolt és először csókolta: meg a lány üfezéf. Pár nap múlva kérte, hogy (legyen a felesége. ! v — Elismerem, hogy fiatai még hozzám Mária, és ahhoz, hogy olyan nagy gyerekek, mint az enyéim anyja legyen, de szeretem és ugy érz :m, hogy .szerete m jazóta, "amióta, mint kis gyermek lelőször ült az ölemben — Imondta a férfi és egy harmonikus családi élet körvonalait ecsetelte a lány előft, aki egy heti gondolkodási időt kért, amit a férfi szó Jnélküi megadott. — Régi áimom, apii isokszor feljajüulásig marcangolta szivemet, a c saládi tűzhely, az 'otthon meghittsége, gyengéd férj, gyerekek — mondta önmagának hangtalanul Mária. Sötét éjszakákban elboruló homlokkal hányszor gondolt rá és milyen másképen képzelte ei az lÉletet é s azt hitte, hogy frissen, kacagva ugy ér a céiba, ahogy elindult. ÉS most itt áll felőle, p. Céi előtt, fáradtan, rongyosan, jriegtépázott idegekkel, egy gúnyosan mosolygó férfiarccat szívóban és mikor a férfitől gondolkodási időt kért, már akkor tudta, hogy jigent fog mondani. (Vége.) BUSTERKEATO első német hangós filmujdonsága DU5TER A CASANOVA Egy modern nőcsábász rendkívüli mulatságos kalandjai, irta : Paul Morgan. — Hangos Magyar és Metró Hiradó IHa, péntektől kizárólag AZ APOLLOBAN A májusi ünnepek ntán a nyíregyházlak százával keresik fel a Tisza partját Divatos lett Nyíregyházán a tiszaparti weekend kirándulás A gyermekmajális napjára még az isten is mosolygó szemmaei 'tekint le a magasságos égből- ' A mult napok zora és hűvös időjárását meleg, napsugaras nyári nap váltotta' fel, a csöjppnyi emberkék határtalan boldogságára. Már 9 kora reggei órákban dobszó\*u vonult végig az utcákon egy jgyermekcsapat, hogy toborzóra hívja az alvó kis társakat. Reggei 8 óra felé pedig már egy (egész liliputi hadsereg sorakozott szép rendben az utcákon, hogy attarnitók és szü'ők felügyeletével, apró papirzászlók ezreit lengetve, cigányzeneszóval vonuljanak ki a Sóstó hűvösen ölelő erdejébe az ujjongó gyermekek. A gyermekerc majálisa a nyár megérkezésének örömünnepe. A gyorsan tovasuhanó szeszélyes tavasz nyomába ezen a napon 1 lép ® forrócsóku nyár. Most már la szabadfürdők kedve.ői aggodalom nélkül indulhatnak a bujtosi vagy ököritói "Strandra, a nap egyenletesen, melegen süt a termékeny főidre. De a pompá s nyári tjarandu'ásoknak is elérkezett az ideje. Már tavaly nyáron divatos llett Nyíregyházán, hogy ünnepnapokon csoportokba alakulva vidám kirándu'ó társaságok keresték fei a TiSea partját, hogy a szabadba töltsék az egész napot, mint a nomádok. Különösen Tiszadadáp fátofejatták örömmel a kirándulók, mert ez az erdővel boritott gyönyörű vidék, nagyszerű tiszaparti strandjával a legideálisabb kirándulóhely. Az idén városunkban még élénkebb érdeklődés mutatkozik a kirándulások iránt s a legfrekventáltabb hefy megint c sak Tiszadada lesz, ahol minden yalkalommai Kráanier Bernát fogadja* a vendégeket pompás halászlével, kitűnő nyárson sült kecsegéve,i olcsó és jó borral. Most már csak azért is jaktuBlissá vált a tiszadadai kirándulás, mert hiszen junius i-évei megszűnt a halásztíiaiom és a ^Tiszán ismét megfkezdődött a halászat. Már pedig Krámer Bernát 36 év-e halászbérlő s így a kiránduló^ akár egy kedélyes halászaton is részt vehetnek. De, aki Nyíregyházán akarja élvezni a halétkek lukuliusi gyönyörűségeit, az keresse f ei a 1 tiszadadai halászbérlő fiának, Krámer Lipótnak Jókai-utca 4. sz. alatt lévő modernberendezésü üzletét,, ahol állandóan friss hajcsát, kecsegét, márnát és pontyot kaphat, a legolcsóbb áron. Krámer Lipót minden nap friss szállítmányt kap haíászbérlő apjától, a Tisza kitűnő élőha'ait, de aki a hortobágyi halakat szereti, ott azt jis olcsón beszerezheti. Szóval a nyár végre megérkezett és bőséggel kináija a ^gazdasági nyomorúságtól elcsigázott embereknek a nyárt szórakozások gyönyörűségeit. Párisi tanulmányutak A MEFHOSz Idegenforgalmi és Utazási Iroda junius 17-én rendezi első 15 napos rendkívül kedvezményes párisi tanulmányútját. Részvétell díj 320, diákoknak 260 pengő- Jelentkezni lehet fiz Utazási Irodában minden nap délután 4—7-ig fix., Ferenc körút 38 fsz. 2) levélben is. < Érdeklődőknek prospektust díjtalanul küld az Utazási Iroda (a többi tanulmányutakról is. Majálisok a sóstói erdőben A sóstói erdő újra hangos a majálisok kacajos. boldog muzsikájató'. Erre a hajdan olyan telitetten boldog muzsikára azonban most Szorüinót tesz a deflációs világ. Szerdán volt a KoSs uth reálgimnázium évről-évre nagysikerű majálisa, amelyen kevesebb volt a jókedv. mint hajdanában, amikor a mai banket-szónokok voltak ? a diákok. Az iskola iránt való előszeretet jele, hogy ebben a buv-ai árnyékolt világban is élénk látogatottságnak örvendett a gimnázium majálisa. A nagy forgalmat, amely már a reggeli órákban megindult a Ki ávas uta'k körültekintő gandossággaf mindenkit kielégítően bonyolították le s maga Fnea Sándor igazgató és Csóthy h. igazgató ügyeltek a megnövekedett forgalom procizitására. A déli banketten mintegy 80-an vettek részt. A Kormányzó Ur Öfőméitóságára Szopkó Dezső h. felügyelő mondott köszöntőt. Beíohorszky Ferenc dr tanár az egy házi és világi hatóságokat és a vendégeket, Zwick'Vilmos igazgató az iskola barátait, Vietórisz József dr c. főigazgató a höigy«ket köszöntötte és hangoztatta, hogy a mat uranduSok részvétele a majálison olyan hagyomány, aMelyet kár mellőzni. Nagy hatást keltett majtényi Kiss Sándorrendőrfőtanácsos felszólalása, aki a szülők nevében köszöntötte a tanári kar és a szülők osszhangzatos együttműködését. E ste kitűnően sikerült a hajnalig tartó tánc, mely a vendéglő nagytermében volt. Csütörtök reggei zeneszóval, nemzetiszínű zászlócskákkal vonult ki a Sóstói 'erdőbe az elemi iskolák gyermekhada. A színes mosolyt sugárzó, dalos felvonulás megdobogtatta azok szivét, akikben él a gyermekek szeretete, a jövőért küzdés örök emberi lendülete. A majá'isra özönlő sokaságot hatalmas szerelvények viszik ki a Sóstóra. Az idén hosszú évtizedek óta eiószjíör nem lesz bankett a felnőttek Számára, de megmarad a regi szép hagyomány a szegény gyermekek ingyen ebédé. A gyermek majális Nyíregyháza büszkesége, szociális erényeinek szimbóluma, a tanítóság szeretettel áthatott szépséges munkájának jutalma egy napra megszépítette életünket ebben az esztendőben is. Térzene adással keresik kenyerüket a fehérgyarmati cigányok Fehérgyarmatról jelenti tudósítónk: A fehérgyarmati cigányzenészek, hogy a mindennapi szükségletüket biztosítsák, a város különböző helyein térzenét adnak és havonta a hó végén egyszer <tányéroznak, olyformán, Hogy házrólházra járva egy iven gyűjtik jössze az adományokat és azt arányosan Szétosztják a banda tagjai között. A zenészeket err e az elhatározásra az kényszeritette, hogy mi vet a (kávéházak, vendéglők, korcsmák telj esen kihaltak, üres en tátongnak és a pókok kezdik szőni bennük ezer színben csillogó hálójukat,— jövedelemhez jutni neim tudnak, viszont a kéregetés engedélyhez van kötve, de megélni mégis »csak mu száj, hát az adományokat így köszönik meg.
