Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-03 / 123. szám

4 JÜBíflSÉL 1932. junius 3. Mária Irta: Klein Etta. I. Beteg van a háznál nagy beteg. E'cSittu 1 a gyermeklárma. Csend van. Bandika, a kjs aranyhajú an­gyal, az eggyetlen játszótárs. a szülők szemefénye vívódik a halál­fai. £s jVfáría, akit nem engednek kis öccse betegágyához, csak azt látja, hogy az anyja jajveszékelve, tördeli a kezeit és imádkozik. És akkor jelent meg Mária előtt elő­ször az Isten, j éves lehetett ak­kor, kis csúnya sápadtarcu, kócos hajú leány, akinek csúnyasága mi­att nem nagy jövőt jósoltak. ' Az isten! Eddig is ott élt qgyan Mária gyermekélete hátterében, de soha­sem igyekezett alakját maga Blőtt megrajzolni, azonbán ezen időtől egy rettenetes 'és félelmes Istent alakított ki maga előtt, aknkis öcs­csét el akarja vinni. fis ettől kezd­ve ,félte az istent. Látta m aga előtt haragos arcát, nagy hosszú szakál­lát é s sírva szaladt Sándor bácsi­hoz, aki ölébe vette, vigasztalta, mesélt neki az Istenről, aki jósá*> gos, gyengéd és nem ; bántja a jó gyerekéket. Sándor bácSi 30 év körük sze­líd arcú férfi, albérlő volt Máriáék­nál. Abban az időben egyetlen em­ber, akihez a kis lány gyermek­lelke őszinte szeretettel ragaszko­dott, hiszen az apja keveset volt odahaza, az anyja kis törékeny, be­teges asszony nem igen ért rá vele foglalkozni é s kis szive túl­áradó hálával fogadta azt a nagy szeretetet, ami Sándor bácsi jósá­gos arcáról sugárzott felé és igy egész idő alatt meleg barátság fejlődött ki a kócoshaju kislány és az albérlő ur között. Kedvenc muz sikája ez időben az aranykraj­cár csörgése volt és ha apróbb szolgálataiért Sándor 'Ljácsi megju­talmazta, vésze3 csatakiáltással ro-, hant a sa rki fűszereshez promnecü cukorért vagy bigéért, az akkori- ; ban divatos és Mária kedvenc já­tékszeréért. Bandika meggyógyult, de Má-> riát ujabb megrázkódtatás érte. Sándor bácsi hirtelen elbúcsúzott tőlük ,hogy háborúba menjen. — Hogy rázta kis testét a zokogás, amikor ott csüngött a nyakában és kértje, hogy vigye őt is magával. Aztán kezate lassan elfeledni s tjiár c sak akkor hiányzott, amikor mennydörgött, hiszen olyan jó volt ölébe menekülni a vihar alatt. Gyermek volt, gondtalan, bohó, még nem tudta, hogy az életnek Janu s arca is van, ő mindkét ar­cát még egyformán rózsásnak lát­ta és puha gyermekszájjal forrón csókolta azokat. Tizenöt év telt ei azóta. Mennyi változatosság. Mennyi jó és meny­vei több io s3z. Hová tünt ei a gyermekévek pajzán jókedve, csa­pongása? Hová £ett promendijévei a s arki fűszeres és hová 'boldog gyermekévek primitív játékszerei ? Ami megtmlaradt benne gyermek­éveiből az egyedül a mennydör­géstői való félelem volt és ez volt az, ami az idők végtelen távolán is fel-felidézte benne a Sándor bácsi" emlékét, aki 'ekkor már 01­gyay ur voít neki. Hogy elsodorta őket egymástói az élet, a kócos­haju kis lányt és a szobaurat. Hallotta, hogy Olgyay időközben megnő süít és boldogan éi feleségé­vei. Nagy ritkán eljöttek a Má­ria édesanyját meglátogatni, de­rendszerint ő ilyenkor nem volt odahaza, tanulmányai, az ísko'a annyira lefoglalták, hogy tizenöt év alatt talán négyszer vagy ötször találkozott a férfival, aki már nem tegezte, hanem minden egyes al­kalommal azt mondta: — Sohasem hitte m volna, hogy az én kis cs unya kedvencem ilyen szép hajadonná fog serdülni. Akkor még nem tudta Mária, hogy az egész élet nem más, mint hiu ságok vására és jólestek neki ezen első bókok. Tanulmányait sikerrel végezte, é s kacagva startolt az Élet, a Bol­dogság felé. De a start és a fi­nis között nagyon hosszú vo't az ut, s 0k helyen különösen az elején szép egyenletes, sima, de legtöbb helyen göröngyös, süppedékes. — Alig "hagyta ei starthelyét férfiak álltak útjába, c sábitotta a moso­lyuk és csodábaszédült izzó fej­jel, bár nem volt fáradt, s 0kszoí megpihent közélükben. Megismer­te az első szerelmet," első csókot és uj erőre kapva futott tovább és sokáig nem látott maga előtt akadályt, ami visszariasztotta vol­na. így ért el Szépen, lelkiegyen­Suiyban az ut közepéig, ahol út­ját állta az első akadály. A dol­gozó nők csapata. T)e Mária nem csüggedt. Bátran közéjük állt, dol­gozott, az elsők közé verekedte magit és még ekkor sémi érzett fáradságot. Gyönyörű alakja, hó­fehér arcából 'kivillanó nagy fe­kete Szemei, amelyek gyöngédség, jóság és szenvedély annyi szinében foszloreszkáitak, állandóan maguké ra vonták a férfiak figyelmét. D« Máriát már ném érdekelték az üres flirtek, elcsépelt frázisok, ő csak azt tudta, hogy fiatal, hogy bol­dog és erős két karjával ugy szo­rította magához az Életet, még akkor is rózsásnak látva annak mindkét arcát és mint gyermek­korában, most is forrón csókolta azokat. De már nem gyermek, ha­nem kemény asszonyos szájjal. (Vége köv.) Hogyan keli védekezni a koinmbácsl légy ellen? Minthogy a koiumbácsi légy vá­rosunk 'határába is eljuthat, szük­ségesnek 'tartjük az állattartó gaz­dák figyelmét a védekezés módjá­ra felhívni. | i- A koiumbácsi légy a házi légynél jóvai kisebb, hamuszürke szinü, oldala és alsó része sárgás, hátán 3 fekete vonal, potrohán pedig fekete pontok vannak. Rend­szerint nagy tömegben szokott raj­zani és a legelőn tartózkodó ál" latokat c s.ipé,3ükkei és mérges ned­vükkei betegitik meg. 2. Ugy védekezhetünk ellenük, hogy az állatokat c sak nap lementje után hajtjuk ki a legelőre és nap­felkelte előtt hazatereljuk az is­tállóba. Nappal a z istállót lesöté­titjük, az ajtókat, ablakokat be­csukjuk és az istá'ló előtt^dudvát, trágyát égetünk. 3- Sürgős mezei munka esetén a szabadba hajtott állatokat kihaj­táSuk előtt a nyakuk oldalán, a has alján, a lábak belső felületén, a 'Szüfjyökön olyan olajos keve­rékkei kenjük be, amely ke verés áii léi liter tökmagolajból és 2 kanál kraoiin, vagy" 4 kanál petró­leum keverékéből. A munkahely közelében erősen füstölgő tüzeket keli gyújtani, melyeknek sürü füstje a koiumbácsi legyeket tá­vol tartja. 4- A megtámadott állatokat első segélynyújtásként hideg vízzel ken lemosni, ecetes, spirituszos bo­rogatást keli reájuk rakni. A bete­gek további kezelése végett cél­szerű állatorvoshoz fordulni. APOLLO W Ma, csütörtökön utoljára BOLDOG SZIVEK Magda Schneider, Bársony Rózsi nagy sikert írt hangos filmje Péntektől Jön USTER H CASANOVA Buster Keaton első német hangos filmje ¥üiamos cséplés A villamos motor fokozódó jelentősége 8 mezőgazdaságban A mezőgazdaság mostani válsá­gos helyzetében mindent ei kell követni a minél jobb és minél ol­csóbb termelés érdekében, mert az egész országra ránehezedő súlyos gazdasági válság megoldása csak a mezőgazdaság ujjáteremtésévei le­hetséges. A mezőgazdasági terme­lés átszervezésénéi a főszerepé a villamosság játssza, melynek Száz és száz előnyét a modern gazdának épp ugy a termőföld szolgálatába keli 'állítani, rritnt a műtrágyázást vagy a mezőgazdasági technika egyéb vívmányait. A faekétői és az elavult kézihajtásu mezőgazdasági gépektői nem lehet azt az ered­ményt várni, mint a gépszántástói és a villamos üzemű gépektől. A villamosság segélyévei a gazda munkabérben, munkaerőben és nyersanyagban igen nagy megtaka­rításokat ér el s emellett termé­nyeinek minőségét is javítja. A villamosság mezőgazdaságiai­kai mazásai közül a legfontosabb a villamos cséplés, amelynél vagy üis kocsira szerelt, könnyet szál­lítható villamos motorral hajtjuk meg a cséplőgépet, vagy a villa­mos motort magára a cséplőgépre szereljük fel. A villamos cséplés előnyei rrfa már minden modern gondolkozású gazda előtt ismerete­sek. A villamos motor kis súlyánál és kis térfogatánál fogva bárhová könnyen szállítható, bármikor üzemképes, haszná,(at*án& .íje'jö&e­ges a tüzelőanyag raktározás és szállítása. Ezenkívül a villamos motor üzeméhez nem keli vizsgá­zott gépész, mint a gőz- vagy ben­zin-üzemű motorokhoz, a villamos motornál nem keli felügyelő sze­mélyzet ö ami a legfontosabb, a villamos cséplésnél tűzveszélytől egyá'alán nem keli félni. A villamos cséplésnél igen nagy előnye a villamos motornak, hogy a motor áramfogyasztása a min­denkori terheléshez igazodik s a motor kisebb terhe'éskor is jó Jia­tásfokkai dolgozik. A cséplőgép gyengébb etetésénéi vagy köny­nyebb termény cséplésénél az áramfogyasztás ennek megfelelően kisebb les z. A vfl'amos motor egyenletes já­rásánál fogva tökéletesebb cséplést eredményez, mig hőerőgép vagy benzinmotor használatánál erő­sebb Vagy gyengébb adagolásnál az egyenlőtlen járás folytán a szat­marázó nem rázza ki tökéletesen a magot, vagy pedig a cs,éplőgép ventillátora a polyvávai együtt a magot is kiszippantja a po'yváa zsákba. A szalmában é s polyvában visz­szamaradó mag az összesen kicsé­pelt magtermésnek kézicséplésnél kb 200/0-n járgánycséplésnél kb. ioo/ 0-a hőerőgépes csépi. kb. 5-100/0-a gőzlokomobil cSépI. kb. 50/0-a vili. motor cséplésnei kb. 20/0-a A villamos cséplés 1 magtaléter­mázsa terményre vonatkoztatott áramfogyasztását az alábbi össze­állítás tünteti fel; 1 métermázsa termény kicsép­Iéséhez keli; búzánál 0.62—1 kilowattóra rozsnál'és árpánál 0.60—1.2 kilo­wattóra f , 1 zabnál 0.75—1 kilowattóra. A villamos .motor neancSak <psép­léshez használható fel, han«m a takarmány elkészítéséhez szükséges gépek: szecska- és répavgók, dará rók, olajpogácsa-törők és bur­gonyamosók meghajtására is. Leg­célszerűbb a villamos motort a takarmánykamra melletti helyi­ségben felállítani s innen a takar­mány kamra előtéttengelyét a mo­torral Szíjjal meghajtani. Minthogy a takarmányozó gépejk: nincsenek egyidőben üze mben, a takarmány­kamrához mindössze 3—5 lóerős m°tort szoktak ha sznáini. A magtárban végzett vetőmag tisztítás céljára nagyon alkalmasak a két emberrel "könnyen szállítható saroglyára Szerelt villáim*^ ImotoH rok. Ezekkei hajthatók .'a tneurök és egyéb magtisztító és osztályozó gépek, meiyek 'erőszükséglete 0.5 —3 lóerő. A géppel való gaboná­tisztítás avval az előnnyel jár, hogy üzeméhez két munkaerő helyett csak egy munkaerő Szükséges s a villamos motor tslje sen egyenletes fordulatszáma folytán a legtökéle­tesebb m'agtiszittás érhető ei. A saroglyára szerelt villamos mo­tort jói 'lehet zSupfelvqnói céljáría is alkalmazni, valamint tejszepa­rátorok vagy trágyáié-szivattyúk és öntözőberendezések, fűrészek st'b. megfiajtá'ára felhasználni'. E rövid kis ismertetésnek nem lehet célja a vi'I'amos motor összes mezőgazdasági alkíaljmázhatóságát ismertetni, cikkünkkel c'sak a gazdaközönség figyelmét óhajt­juk felhívni a villamosított mező­gazdasági üzem nagy fontosságára s a villamosítás szükségességére. Az érdeklődő gázdaközönségnek azt ajánljuk, hogy gazdasága vil­lamosítása miatt forduljon a villa­mos müvek vezetőségéhez vagy pedig mezőgazdasági villamos be­rendezéseket szállító cégekhez, me­lyek 'minden egyes ps etben részle­tes terveket dolgoznak ki s jgy a gazoaközönség meggyőződhet a villamosítás nagy előnyeiről. Keóky István: Az ő utolsó májasa (Mária húgomnak küldöm.) Zenét lehelt a májuseste... Könnyfátyol borongott a szemén, Anyám már a csöndes éjt várta S oly fáradt volt a mosolygása 3 É s apámról beszélt szegény. ' r A csillagok titkokat küldjek S mint égi sóhaj jött a hold, Halvány nárcísok megremegtek, Tán ősz üzent a kikeletnek?... Anyám vállamra ráhajolt. Fehér orgona hullásakor Éreztem: elmegy csendesen... Lelkem tépte a májuseste S ő drága szóval azt kérdezte: Monda, mi 'bánt édes gyermekeim?

Next

/
Thumbnails
Contents