Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)
1932-06-03 / 123. szám
4 JÜBíflSÉL 1932. junius 3. Mária Irta: Klein Etta. I. Beteg van a háznál nagy beteg. E'cSittu 1 a gyermeklárma. Csend van. Bandika, a kjs aranyhajú angyal, az eggyetlen játszótárs. a szülők szemefénye vívódik a halálfai. £s jVfáría, akit nem engednek kis öccse betegágyához, csak azt látja, hogy az anyja jajveszékelve, tördeli a kezeit és imádkozik. És akkor jelent meg Mária előtt először az Isten, j éves lehetett akkor, kis csúnya sápadtarcu, kócos hajú leány, akinek csúnyasága miatt nem nagy jövőt jósoltak. ' Az isten! Eddig is ott élt qgyan Mária gyermekélete hátterében, de sohasem igyekezett alakját maga Blőtt megrajzolni, azonbán ezen időtől egy rettenetes 'és félelmes Istent alakított ki maga előtt, aknkis öcscsét el akarja vinni. fis ettől kezdve ,félte az istent. Látta m aga előtt haragos arcát, nagy hosszú szakállát é s sírva szaladt Sándor bácsihoz, aki ölébe vette, vigasztalta, mesélt neki az Istenről, aki jósá*> gos, gyengéd és nem ; bántja a jó gyerekéket. Sándor bácSi 30 év körük szelíd arcú férfi, albérlő volt Máriáéknál. Abban az időben egyetlen ember, akihez a kis lány gyermeklelke őszinte szeretettel ragaszkodott, hiszen az apja keveset volt odahaza, az anyja kis törékeny, beteges asszony nem igen ért rá vele foglalkozni é s kis szive túláradó hálával fogadta azt a nagy szeretetet, ami Sándor bácsi jóságos arcáról sugárzott felé és igy egész idő alatt meleg barátság fejlődött ki a kócoshaju kislány és az albérlő ur között. Kedvenc muz sikája ez időben az aranykrajcár csörgése volt és ha apróbb szolgálataiért Sándor 'Ljácsi megjutalmazta, vésze3 csatakiáltással ro-, hant a sa rki fűszereshez promnecü cukorért vagy bigéért, az akkori- ; ban divatos és Mária kedvenc játékszeréért. Bandika meggyógyult, de Má-> riát ujabb megrázkódtatás érte. Sándor bácsi hirtelen elbúcsúzott tőlük ,hogy háborúba menjen. — Hogy rázta kis testét a zokogás, amikor ott csüngött a nyakában és kértje, hogy vigye őt is magával. Aztán kezate lassan elfeledni s tjiár c sak akkor hiányzott, amikor mennydörgött, hiszen olyan jó volt ölébe menekülni a vihar alatt. Gyermek volt, gondtalan, bohó, még nem tudta, hogy az életnek Janu s arca is van, ő mindkét arcát még egyformán rózsásnak látta és puha gyermekszájjal forrón csókolta azokat. Tizenöt év telt ei azóta. Mennyi változatosság. Mennyi jó és menyvei több io s3z. Hová tünt ei a gyermekévek pajzán jókedve, csapongása? Hová £ett promendijévei a s arki fűszeres és hová 'boldog gyermekévek primitív játékszerei ? Ami megtmlaradt benne gyermekéveiből az egyedül a mennydörgéstői való félelem volt és ez volt az, ami az idők végtelen távolán is fel-felidézte benne a Sándor bácsi" emlékét, aki 'ekkor már 01gyay ur voít neki. Hogy elsodorta őket egymástói az élet, a kócoshaju kis lányt és a szobaurat. Hallotta, hogy Olgyay időközben megnő süít és boldogan éi feleségévei. Nagy ritkán eljöttek a Mária édesanyját meglátogatni, derendszerint ő ilyenkor nem volt odahaza, tanulmányai, az ísko'a annyira lefoglalták, hogy tizenöt év alatt talán négyszer vagy ötször találkozott a férfival, aki már nem tegezte, hanem minden egyes alkalommal azt mondta: — Sohasem hitte m volna, hogy az én kis cs unya kedvencem ilyen szép hajadonná fog serdülni. Akkor még nem tudta Mária, hogy az egész élet nem más, mint hiu ságok vására és jólestek neki ezen első bókok. Tanulmányait sikerrel végezte, é s kacagva startolt az Élet, a Boldogság felé. De a start és a finis között nagyon hosszú vo't az ut, s 0k helyen különösen az elején szép egyenletes, sima, de legtöbb helyen göröngyös, süppedékes. — Alig "hagyta ei starthelyét férfiak álltak útjába, c sábitotta a mosolyuk és csodábaszédült izzó fejjel, bár nem volt fáradt, s 0kszoí megpihent közélükben. Megismerte az első szerelmet," első csókot és uj erőre kapva futott tovább és sokáig nem látott maga előtt akadályt, ami visszariasztotta volna. így ért el Szépen, lelkiegyenSuiyban az ut közepéig, ahol útját állta az első akadály. A dolgozó nők csapata. T)e Mária nem csüggedt. Bátran közéjük állt, dolgozott, az elsők közé verekedte magit és még ekkor sémi érzett fáradságot. Gyönyörű alakja, hófehér arcából 'kivillanó nagy fekete Szemei, amelyek gyöngédség, jóság és szenvedély annyi szinében foszloreszkáitak, állandóan maguké ra vonták a férfiak figyelmét. D« Máriát már ném érdekelték az üres flirtek, elcsépelt frázisok, ő csak azt tudta, hogy fiatal, hogy boldog és erős két karjával ugy szorította magához az Életet, még akkor is rózsásnak látva annak mindkét arcát és mint gyermekkorában, most is forrón csókolta azokat. De már nem gyermek, hanem kemény asszonyos szájjal. (Vége köv.) Hogyan keli védekezni a koinmbácsl légy ellen? Minthogy a koiumbácsi légy városunk 'határába is eljuthat, szükségesnek 'tartjük az állattartó gazdák figyelmét a védekezés módjára felhívni. | i- A koiumbácsi légy a házi légynél jóvai kisebb, hamuszürke szinü, oldala és alsó része sárgás, hátán 3 fekete vonal, potrohán pedig fekete pontok vannak. Rendszerint nagy tömegben szokott rajzani és a legelőn tartózkodó ál" latokat c s.ipé,3ükkei és mérges nedvükkei betegitik meg. 2. Ugy védekezhetünk ellenük, hogy az állatokat c sak nap lementje után hajtjuk ki a legelőre és napfelkelte előtt hazatereljuk az istállóba. Nappal a z istállót lesötétitjük, az ajtókat, ablakokat becsukjuk és az istá'ló előtt^dudvát, trágyát égetünk. 3- Sürgős mezei munka esetén a szabadba hajtott állatokat kihajtáSuk előtt a nyakuk oldalán, a has alján, a lábak belső felületén, a 'Szüfjyökön olyan olajos keverékkei kenjük be, amely ke verés áii léi liter tökmagolajból és 2 kanál kraoiin, vagy" 4 kanál petróleum keverékéből. A munkahely közelében erősen füstölgő tüzeket keli gyújtani, melyeknek sürü füstje a koiumbácsi legyeket távol tartja. 4- A megtámadott állatokat első segélynyújtásként hideg vízzel ken lemosni, ecetes, spirituszos borogatást keli reájuk rakni. A betegek további kezelése végett célszerű állatorvoshoz fordulni. APOLLO W Ma, csütörtökön utoljára BOLDOG SZIVEK Magda Schneider, Bársony Rózsi nagy sikert írt hangos filmje Péntektől Jön USTER H CASANOVA Buster Keaton első német hangos filmje ¥üiamos cséplés A villamos motor fokozódó jelentősége 8 mezőgazdaságban A mezőgazdaság mostani válságos helyzetében mindent ei kell követni a minél jobb és minél olcsóbb termelés érdekében, mert az egész országra ránehezedő súlyos gazdasági válság megoldása csak a mezőgazdaság ujjáteremtésévei lehetséges. A mezőgazdasági termelés átszervezésénéi a főszerepé a villamosság játssza, melynek Száz és száz előnyét a modern gazdának épp ugy a termőföld szolgálatába keli 'állítani, rritnt a műtrágyázást vagy a mezőgazdasági technika egyéb vívmányait. A faekétői és az elavult kézihajtásu mezőgazdasági gépektői nem lehet azt az eredményt várni, mint a gépszántástói és a villamos üzemű gépektől. A villamosság segélyévei a gazda munkabérben, munkaerőben és nyersanyagban igen nagy megtakarításokat ér el s emellett terményeinek minőségét is javítja. A villamosság mezőgazdaságiaikai mazásai közül a legfontosabb a villamos cséplés, amelynél vagy üis kocsira szerelt, könnyet szállítható villamos motorral hajtjuk meg a cséplőgépet, vagy a villamos motort magára a cséplőgépre szereljük fel. A villamos cséplés előnyei rrfa már minden modern gondolkozású gazda előtt ismeretesek. A villamos motor kis súlyánál és kis térfogatánál fogva bárhová könnyen szállítható, bármikor üzemképes, haszná,(at*án& .íje'jö&eges a tüzelőanyag raktározás és szállítása. Ezenkívül a villamos motor üzeméhez nem keli vizsgázott gépész, mint a gőz- vagy benzin-üzemű motorokhoz, a villamos motornál nem keli felügyelő személyzet ö ami a legfontosabb, a villamos cséplésnél tűzveszélytől egyá'alán nem keli félni. A villamos cséplésnél igen nagy előnye a villamos motornak, hogy a motor áramfogyasztása a mindenkori terheléshez igazodik s a motor kisebb terhe'éskor is jó Jiatásfokkai dolgozik. A cséplőgép gyengébb etetésénéi vagy könynyebb termény cséplésénél az áramfogyasztás ennek megfelelően kisebb les z. A vfl'amos motor egyenletes járásánál fogva tökéletesebb cséplést eredményez, mig hőerőgép vagy benzinmotor használatánál erősebb Vagy gyengébb adagolásnál az egyenlőtlen járás folytán a szatmarázó nem rázza ki tökéletesen a magot, vagy pedig a cs,éplőgép ventillátora a polyvávai együtt a magot is kiszippantja a po'yváa zsákba. A szalmában é s polyvában viszszamaradó mag az összesen kicsépelt magtermésnek kézicséplésnél kb 200/0-n járgánycséplésnél kb. ioo/ 0-a hőerőgépes csépi. kb. 5-100/0-a gőzlokomobil cSépI. kb. 50/0-a vili. motor cséplésnei kb. 20/0-a A villamos cséplés 1 magtalétermázsa terményre vonatkoztatott áramfogyasztását az alábbi összeállítás tünteti fel; 1 métermázsa termény kicsépIéséhez keli; búzánál 0.62—1 kilowattóra rozsnál'és árpánál 0.60—1.2 kilowattóra f , 1 zabnál 0.75—1 kilowattóra. A villamos .motor neancSak <psépléshez használható fel, han«m a takarmány elkészítéséhez szükséges gépek: szecska- és répavgók, dará rók, olajpogácsa-törők és burgonyamosók meghajtására is. Legcélszerűbb a villamos motort a takarmánykamra melletti helyiségben felállítani s innen a takarmány kamra előtéttengelyét a motorral Szíjjal meghajtani. Minthogy a takarmányozó gépejk: nincsenek egyidőben üze mben, a takarmánykamrához mindössze 3—5 lóerős m°tort szoktak ha sznáini. A magtárban végzett vetőmag tisztítás céljára nagyon alkalmasak a két emberrel "könnyen szállítható saroglyára Szerelt villáim*^ ImotoH rok. Ezekkei hajthatók .'a tneurök és egyéb magtisztító és osztályozó gépek, meiyek 'erőszükséglete 0.5 —3 lóerő. A géppel való gabonátisztítás avval az előnnyel jár, hogy üzeméhez két munkaerő helyett csak egy munkaerő Szükséges s a villamos motor tslje sen egyenletes fordulatszáma folytán a legtökéletesebb m'agtiszittás érhető ei. A saroglyára szerelt villamos motort jói 'lehet zSupfelvqnói céljáría is alkalmazni, valamint tejszeparátorok vagy trágyáié-szivattyúk és öntözőberendezések, fűrészek st'b. megfiajtá'ára felhasználni'. E rövid kis ismertetésnek nem lehet célja a vi'I'amos motor összes mezőgazdasági alkíaljmázhatóságát ismertetni, cikkünkkel c'sak a gazdaközönség figyelmét óhajtjuk felhívni a villamosított mezőgazdasági üzem nagy fontosságára s a villamosítás szükségességére. Az érdeklődő gázdaközönségnek azt ajánljuk, hogy gazdasága villamosítása miatt forduljon a villamos müvek vezetőségéhez vagy pedig mezőgazdasági villamos berendezéseket szállító cégekhez, melyek 'minden egyes ps etben részletes terveket dolgoznak ki s jgy a gazoaközönség meggyőződhet a villamosítás nagy előnyeiről. Keóky István: Az ő utolsó májasa (Mária húgomnak küldöm.) Zenét lehelt a májuseste... Könnyfátyol borongott a szemén, Anyám már a csöndes éjt várta S oly fáradt volt a mosolygása 3 É s apámról beszélt szegény. ' r A csillagok titkokat küldjek S mint égi sóhaj jött a hold, Halvány nárcísok megremegtek, Tán ősz üzent a kikeletnek?... Anyám vállamra ráhajolt. Fehér orgona hullásakor Éreztem: elmegy csendesen... Lelkem tépte a májuseste S ő drága szóval azt kérdezte: Monda, mi 'bánt édes gyermekeim?