Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-26 / 143. szám

Nyíregyháza, 1932. janltis 26. » Vasárnap E^TTT. évfolyam. 143. Sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben és vidéken : E»y hra 2 P 50 f. - Negyedérre 7 P 5f I. Egyes szám ára: hétköznap 10 f., vasárnap 10 L Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe Saédusyi-ut 9. szán. — Telefonszám: 1 39. Hirdetéseket az Újságból! is felvesz. Bethlen-u. 2. wmmmm^mmmmmmmmmmmmmmmmmrnmmm A magyar munkás útja Irta: Ivántty Tamás. SurányJ Lajos nyomdász és a prágai parlament volt tagja fenti cimen uj röpiratot irt, mely érde­kességében scmmi\el sem áii elő­ző röpiratai mögött, sőt... Egy munkásember könyVef, amelyből tudósok és államférfiak is tanul­hatnak, leginkább pedig Surányi­nak, a telivér marxistának saját pártje.: a magyar szociáldemokrata' párt. Álljunk csak meg egy kissé e szónál. Magyarországi szociáide­mokrata-párt, az van. De »ma­gyar« szociál-demokrata-pártról — majd csak akkor beszélhetünk, ha az izzig-vérig Surányi-meggyőző­désü »eivtársak«-at fog majd ki­termelni, ugyanúgy, mint ahogyan a német hasonló párt, Bnand­okat, az angol MacDonald-okatj a német Stresemann-okat, vagyis egytől-egyig nacionalista-hitvallású szociáldemokratákat termelt ki, a­kik a maguk egyéniségének bé­lyegét pártjukra ugyanúgy reá­nyomták, mmt ahogyan — hogy az ellenkező végletből keressünk példát: Mussolini a fascistákraj Nacionalizmus is kétféle van: so­vén, kis látókörű^ kapzsi, önző és pu sztitó nacionalizmus, amelyre a Csehszlovákiiig terjedő Balkán ái­lamférfiai találó példát nyújtanak és munkában és eredményekben gazdag nacionalizmus, amely al­kot az egész vonalon anélkül, hogy a szomszédét destruálja. Fennebb eml;tett kiváló szociáldemokrata államférfiak nacionalizmus egy­től-egyig ilyen és távol áll az u. n. »Éljen a haza«-szólamokban tobzódó és csak szavakban és dik­cióban megnyi'atkozó, lényegében, üres nacionalizmustól. Éppen iyen üresnek és tartalmatlannak 'látjuk mi, a magyar nacionalisták a ma­gyarországi Szociáldemokrata-párt edaigi politikai útját, amely jelen struktúrájában csak a rombolásra, de nem az alkotásra, csak a jólz­]ést megtagadó parlamenti, de ín­parlamentáris viselkedésre és az osztájygyüiö'et szitására van be­állítva. Surányinak, a meggyőződéses szociáldemokratának könyvében t világosan hangoztatott célja az, hogy pártja a mai mozdulatlansá­gából kilendülve, hatalmas^ népies tömegmozgalommá váljon oly cél­ból, hogy az érdekélt országok proletárságával és poigárságávaí együtt lebontsa azokat a fojtoga­tó határokat, amelyekjeit a (győzők kegyetlen imperializmusa a Duna­völgyében megvont, mert csakigy látja a dunai népek egészséges szociális fejlődésének útját bizto­sítva. Füzetében nem mondja ugyan, de annak mm den betűjéből azt ol­vashatja la a magyaror9zá£(t (szo­ciáldemokrata párt, amelynek hi­vatalos szocialista álláspontja jég­re tette ujabban Surányit és elzár­ja eiőie a népgyü éseket, valamint lapja hasábjait:. » Veletek és mel­lettetek, ha lehet, — nélkületek és eltenetek, ha kelik És e felfo­gásban találkozunk mi magyar na­cionalisták ' Surányivaf, a szociálde­mokratával, aki bátran és nyíltan Kimondja: »E tragédiában legjob­ban érdekelt proietárság tisztán­látását épp az homályosítja el, hogy e barbár munkát Közép euró­pa népein a demokrácia álarcában hajtották végre és a világválságot közvetlenül nem is a kapita izmus, hanem az eszeveszett francia kis­polgári bosszú csinálta, amely őrült gőgjében nem akat$a •4&szre-j venni, hogy a világon rajtuk és vazallusaikon kívül mások is van­nak. Surányi "lerántja az álarcot 'a szin;előkrő'. és bátran megállapít­ja azt is, hogy Európában épp az autokratikus iiatalmak alatt fej­lődtek ki a világ leghatalmasabb munkásszervezetei, inig a mos­tam, úgynevezett demokratikus utódállamokban az éhhalál küszö­bére jutott a proletárság. »Merem emelt fővei hirdetni "k konstruktív népek polgárságával való »zövétsé­gét, a termelés lehetőségéért, a­mely nélkül ml, proletárok, annyit sem érünk, mint a szemétbe do­bott rothadt alma!« A magyaror­szági munkásságnak tehát, ha él­ni akar, más választása nincsen, minthogy az osztrák és német proletársággal Sgyüttj harcolnia ke;i egy uj békekonferencia össze­hivatásáert és a feldarabolt terüle­tek újraegyesítéséért. Az újra­egyesítésért folyó küzdelemben te­1 hát rohamcsapatok alkotására hív­ja fel a magyar munkásságot, a­meiy a mai viszonyok közepette a biztos pusztulás küszöbén áll. Aki a magyar munkás útját, egyedül járható útját fennebbiek­ben jelöli kiélés értelmének és izzó lelkesedésének minden erejével, az a magyar igazságnak és a ma­gyar feltámadásnak felesküdötti katonája, legyen bármi is pártál­lása. Adjon az ég kegyelme minél több Surányit a szegény magyar munkásságnak 1 Német-francia gazdasági antant terve merült fel a iansannei tanácskozásokon Londonból jelentik: Az angol sajtót élénken foglalkoztatja a né­met és francia delegáció megbe­szélései. Pertínax Írja a Daily Te­legraphnak, hogy á tárgyalások so­rán a németek hivatkoztak a "bi­rodalom óriási külföldi eladóso­dására és arra a tényre, hogy nem kapnak többé pénzt jóvátéte l cél­ra. Szóba került a politikai fegy­verszüneti e_gyezmény is, Német­ország hajlandó egyidőre a Te­víziós szervezkedéstől tartózkod­ni és ezzel az elcsatolt területek, valamint az osztrák Anschluss kérdése egy időre nyugvópontra jutott. Kérdéses azonban, hogy kap-e ehhez Papén hozzájárulást.' Gazdasági téren német-francia, vagy német-francia-belga gazda­sági antantról tárgyaltak, ami előnyvámokból 'és áregyezmények­ből állana. A Morning Post értesülése sze­rint a jóvátételeket beleveszik az európai rekonstrukciós tervbe. — Németország bizonyos közmunká­kat végezne az európai gazdasági rekonstrukció javára, ami "Német­országra nem bírna a megalázó hadisarc jellegével, viszont Fran­ciaországot megnyugtatná az a tény, hogy Németország elvben mégis elismerné 'fizetési kötele­zettségét. Fianciaország közremű­ködése pénzügyi jellegű vo'na. — Különösen a közép-európai és du­nai államok talpraáldtását céloz­ná a német-francia közös munka. A francia lapok is rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a tár­gyalásoknak, kiemelik v hogy a német pénzügyminiszter jelentésé­nek egy részét a francia delegá­ció is kétségbevonhatatlannak ta­lálta, másokra vonatkozólag azon­ban túlzottnak itélf a német fel­fogást. Franciaország most azt vár ja, hogy Németország, mint adós tegyen ajánlatot, amely a meg­egyezés alapjául Szolgálhatna, Herriot elutazása előtt MacDo­naid vendége volt ebédre és mind a ketten jó hangulatban váltak eh • Párisból jelentik: A Le Matln külpolitikai szerkesztője Lausanne­ban beszélgetést folytatott Papén kancellárral, aki nagy^ megelége­déssel nyilatkozott a francia-németi, tanácskozások eddigi menetéről. Katonai forradalom tört ki Sziámban Bangkokból jelentik: Sziámban s be vették, a kereskedelmi m'inisz­forradalom tört kJ. A királyt és | tenek állítólag sikerült elmene-. családtagjait letartóztatták. A 3 kümie. • , hadse reg főparancsnokát agyonlőtt | Etzdorf Márta német püótanő ték. A kormány tagjait is őrizet- I telefonjélentése szerint a tömeg éljenzi a forradalmárokat és mat­rózokat, akik valamennyi vil amos kocsit lefoglaltak. Mindenütt tan­kok és gépfegyverek láthatók. A mozgalomhoz a tengerészeken kí­vül a katonaság is csatlakozott. A forradalom meglepetésszerűen tört ki. A forradalom katonai jel­legű. i | Robbanás áldozata lett Ha-Csang-San kínai tábornok "Londonból jelentik: Japán távi­rat szerint Charbinban felrobban­tották azt a líázat. amelyben Ma­Csang-San kinai tábornok, a ja­pánok legádázabb és legveszedo*­mesebb ellenfele lakott. A tábornok életét vesztette a robbanásnál. A Hohenzollern restaurációt emlegetik Angliában Londonból jelentik: A Hohen­zollern restauráció eshet ő égeivei számolni kell angoi vélemény sze­rint. A Hohenzoliernek maguk is tárgyalnak a restaurációról, csak a személyben nem történt még meg­egyezés. Vilmos excsászár magas korára tekintettel nem vágyik a trónra, de viszont fia trónfoglalá­sát se helyeselné. Ezzel szemben a volt trónörökös feleseget ha férje nem kerülhet trónra, ugy egyik fiát óhajtja császárnak. Nyolcbavi fogházbüntetésre ítéltek kormányzósértésért és izgatásért egy kisvárdai borbélymestert A debreceni törvényszék Rézler­tanácsa tegnap ítélkezett Wieser Gábor kisvárdai borbélymester ügyében ,akit az ügyészség kor­mányzósértéssel és izgatással vá­dolt. A vádirat szerint Wieser az az egyik Tcisvárdai korcsmában italozott és borközi állapotban szi­dalmazni kezdte a kormányzót és al minisztereket. Közben hangoztat­ta ,hogy ő maga kommunista volt s az is marad mindig. A váolott a főtárgyaláson ré­szegségével védekezett s kijelen­tette, hogy az inkriminált kifeje­zésekre egyáltalában nem emlék­szik. Több tanú kihallgatása után a törvényszék Wieser Gábort bű­nösnek mondta ki s emiatt nyolc hónapi' fogházbüntetésre ítélte. . . r— -: -! i 1 P Némethy Vilmos lett az alsó­lendvai kerület képviselője Zalaegerszegről jelentik: Késő éjszaka hirdette ki az alsólendvai választókerület vá'asztá cl elnöke azi eredményt, amely szerint Némethyj Vilmos dr (független kisgazda); 4318, Kresz Károly 1919, Neuge­bauer Béla pedig 450 szavazatot kapott. Tehát a kerület képvise­lője Némethy Vümos dr. Ara. 16 íillér

Next

/
Thumbnails
Contents