Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 121-145. szám)

1932-06-23 / 140. szám

jrtfiwfDéR 1932. junius 23. á borfogyasztási adó A borfogyasztási adó a szőlőbirtokosság régi sérelme. Még a feudális korból maradt ránk örökségül. Akkoron királyi kisebb haszonvételnek nevezték és haszonélvezője a király volt. A király azután e jogot, mely tartozéka volt a földbirtoknak, a földbirtokkal együtt elajándéííozta. Ez idő óta a földesurak szedték a borfogyasztási adótj akik bizony, különösen Corvin Mátyás után, a gyenge királyok alatt, nem nagyon kímélték a szőlőtermelő jobbágyokat. Már az iso4-iki rákosi országgyűlésen szóvátették; a rendek az izmaeliták zsarolásait, akikre a földesurak az adók behajtását bízták. E kíméletlenség azután, amint a történetírók megállapítják, nagy mértékben hozzájárult a jobbágy ság elkeseredéséhez és végül az 1514-íki parasztlázadás kitöréséhez. • ! Az izmaelitákat a későbbi korban a »regálébérlők« váltották fel. Míglen a "XIX. század 80-as éveiben a regáléjogot a régi tulajdonosoktól az állam váltotta meg és eleinte haszonbérben, később rekompenzációképpen a községeknek adta. Most tehát a borfogyasztási adót a községek szedik s belőle körülbelül 'évi 20 millió pengő bevételt érnek el. Akármint és akárki gyakorolta is ezt a jogot, az soha népszerű nem volt és a nép részéről'állandó panasz tárgyát képezte. 1848-ban, amikor a nemesi kiváltságok megszűntek, el 'kellett volna törölni ezt az igazságtalan adónemet is. Amint Kossuth Lajos ann

ak idején kinyilatkoztatta, ez nem is a vezetők jó szándékán, hanem az idő hiányán mutt. A felszabadító munkát ugyanis nyomon követte a háború, mely egyszeriben elzárta a hasznos törvényalkotások útját. így minden maradt a régiben. Amióta pedig az állam kezébe került ez a jog, azóta bizony az adó meg is növekedett; a termelőnek saját fogyasztására is kiterjedt; a szőlőtermelés mellékjövedelme, — minő a pálinkafőzés —• a horribilis adó miatt úgyszólván lehetetlenné vált. A szőlősgazda régen a hulladékgyümölcséből, törkölyéből és seprőjéből pálinkát főzpttl, értéket termeit, most ez semmivé válik, kárára ugy az egyeseknek, mint a köznek. , ' A háború óta a magyar szőlőművelés válságba jutott. Régen a magyar bor nagyobb része a külföldr3 került és az érte befolyt pénz megélhetést biztosított a szőlősgazdának. Ma a kivitet alig számottevő; a bort 'a csonkaország határain belül kellene értékesíteni, — ha lehetne. így azután veszendőbe jutott körülbelül 400000 kat. hold magyar szőlőterület éls nyomorba majdnem egymi'Iió magyar szőlőműves. A bajon a belföldi fogyasztás emelése révén kell segíteni. A csonkaországban a magas adó a bor árát annyira megnöveli, hogy a fogyasztó azt a jelenlegi gyenge kereseti "lehetőségek mellett nem tudja megfizetni. A fogyasztás emiatt oly csekély, hogy a termelő a borát önköltségi áron alul is alig tudja értékesíteni. Nálunk 30 liter az évi fejkvóta, míg Franciaországban 150 liter. Ámde a nagy bortermelő Olasz-, Francia- és Spanyolországban nincs borfogyasz tásj ació; á borforgatom teljesen szabad; a termelő a borát barmiként értékesítheti, kicsiben is kimérheti anélkül, hogy ebbe az államnak vagy más hatóságnak beleszólása volna. A magas fogyasztási fejkvótának ez országokban ez a magyarázata. Nálunk sem várható a magas borfogyasztási adó teljes eltörlése és a borforgalom szabaddá tétele nélkül megfelelő eredmény. Ha a magyar szőlőgazdaságot meg akarjuk menteni, peoig ezt a nemzet egyetemes érdeke kívánja, az émtiteit eszközök igénybe vételét el nem kerülhetjük. Azok a borvidéki képviselők, akik a pénzügyminiszter ur azon ígéretében, hogy a bor-j fogyasztási adót a felére fogják csökkenteni, megnyugodtak: rövidesen rá fognak jönni, hogy ily féiintézkedésekket 'a vergődő magyar szőlőgazdaságot nem lehet életre hozni. Mi lesz a községek 20 milliójával, melyet a borfogyasztási ' adóból szedtek be és amely eddig a háztartásuk alapja volt?! — Az ami akkor történik^ amikor a szőlőgazdaságok tönkremennek és megszűnik a bortermelés. Mert ha az eddigi mederben haladnak a dolgok, erre ís lehet kilátás. Nem keli több hozzá, csak a szénkénegező és a permetező gépek leállása,) hogy a pusztítás munkáját elvégezze a fiioxera és a peronospora. Elfogtak egy furfangos vásári tolvajt Tegnap reggel egy veszedelmet piaci tolvajt fogott el a rendőrség Viina'i Gábor nyíregyházi fiatalember személyében. A ravasz tolvaj a piacok réme volt s már hónapok óta űzte furfangos csalásait. Az volt a szokása, hogy a legjobban elfoglalt árustól 12 fillérért zöldséget vásárolt s egy 10 pengős bankjeggyel fizetett. Az árus felváltotta a bankót és gyanútlanul nyújtotta át a tolvajnak az aprópénzt. Vilnaf azonban alig hogy lebonyolították az üzletet visszaadta az árut azzal, hogy nem felei meg, nincs rá szüksége. Az árustól átvette a j

0 pengős bankjegyet, viszont a kezében tartott aprópénzt ő is visszaadta. Csakhogy mindig egy-két pengőt az ujjai között észrevétlenül visszatartott és mire az árus megszámolta az aprópénzt Vilnainak " már hűlt helye volt. Letartóztatták. RÖPLAPOKAT íeitiinő kivitelben Részit « JOBA-nyomda. Volt már idő, nem is oly régem amikor Magyarországon nem termett bor. Ezt akkor a nemzet; szerencsétlenségének tartották, —i most még nagyobb szerencsétlen-^ séget jelentene. Egy vezető államférfi nemrégv ben azt a kijelentést'tette, hogy! nem kívánatos Magyarországon a borfogyasztás emelkedése, mert ez a nemzet erkölcseinek sülyedésével járna. j A magyar ember ezer esztendő óta issza a bort és nem állíthatja) senki komolyan, hogy emiatt erkölcseiben fogyatkozást szenvedett! volna, sőt hadi erényei fokozódtak. Gondoljunk csak a nagy háború tapasztalataira. Csodálatos, hogy! e

zeknek a politikus uraknak az éles! szeme nem veszi ?szre, hogy egyesi magyar vidékek egész nemzedéke satnyui '

el az alkohol, az ipari szeszgyárak termékeinek nagymérvű fogyasztása folytán, nyilván azért/ hogy ez az államnak nagy bevételu forrást jelent. > Ne fájjon tehát a borfogyasztás emelkedése, mert ez nem fogja ugy veszélyeztetni a magyarság jö1 vendőjét, mint a politikusok bal-j lépése! B. B. Még két napig! Szerda, csü'örtök Molnár Ferenc OLYMPIA Ü német hangos filmen Péntektől az Ufa 5 millió márkás hatalmas újdonsága ! A király parancsol Először Nyíregyházán ! APOLLOBJIR3 IDILL A LUNAKORZÖN A Dunakorzón összeveszett egy házaspár. 'A feleség rikácsolt, "a férj ordított, természetes, hogy perceken beiül embergyürü vette körűi a ctvakodókat. Azok, akik később érkeztek, kénytelenek lábujjhegyre állni és a nyakukat nyújtogatni. Végül egy égészen kívül álló bekiáltott a »nngbe«: — Hé, hangosabban ott elől, nem hallunk semmit. 8 laHHHBBBHMBHfe A motor és a lóI Scitovszky Aladár dr mm. tanár, tollából közöljük az alábbi, ri*gy érdeklődésre számot tartó, rendkívül érdekes megállapításokat * következtetéseket tartalm

azó cikket: (Folytatás.J K ' Magyarország ióállománya 1911b^n (az ország mai területére átszá; mitva) 896.498 darab volt. ivóban, szóval bábom, kommunizmus^ megszállás után, 612.013 darab. Ez a szám azután állandóan növekedő irányt mutat 1928-%, amikor is elérte tetőfokát, még pedigi 917.947 darabig emelkedett. Ezzeí szemben az 1931. évi lőszámlálás eredménye 864.571 darab. Tehát nálunk a ló előretörése még nem érezhető, mert lótenyés* tő állam lévén, lóanyagunk csökken nését nem a traktorok és az autók térhódítása okozta, hanem nagy-t részben a kiviteli /ehetőségek megi bénulása. Hazai viszonylatban a traktorok először is az ökröt szorították ki. A fuvarozás tenén pedig a teherautó városokban a nehéz lovat- A vidéken viszont a vasutaknak okoz nem egészen keüemes versenyt. De éppen a nehé^ gazdasági viszonyok, a buza katasztrófád áresése, súlyos gondokat rónak az olyan traktortulajdonosokra, akik gépüket részletre vették. A jelenlegi devizaheíyzet pedig megnehezíti, illetve megdrágítja a külföldi motoralkatrészek «tb. beszerzését. Ez mind a »zabmotor«

4 vagyis a ló malmára hajtja a vh zet. Ennek üzemanyaga megterem az országban és fizetési mérlegünket ne

m befolyásolja kedvezőtlenül. , ( , Az üzemköltség összehasonlításig céljából itt a következő adatok: Lóíogat tartási köfts&gp: Sekély szántásnál kettes fogattal egy holdra eső összes költség 3-9i P- t Középmély szántásnál négyes fogattat égy holdra eső összes költség 7.84 E. f ;.

r ; Mély szántásnál hatos fogattat egy holdra eső Összes költség 14.69 P. Traktor-szántás költség*: Sekély szántásnál egy kat. holdra eső összes költség 4.50 P. Középmély szánMsnái 1 kat,. holdra eső összes költség 8.25 P. Mély szántásnál egy kat

4 holdra eső összes költség 13.80 E. Szóval a traktorszántás költsé* ge — kivéve a mélyszántást —. drágább a fogatos erejű Szánták nál. v ' 1 j Budapest székesfőváros fuv&n telepén egy métermázsa szemét kifuvarozása autóval 2.48, lóval 0.55 pengőbe kerül. ( i . Nagyon érdekes megállapításokra jutunk akkor is, ha egy pillantást vetünk a lónak katonai szempontból váló fel lés kihasználhatóság! lehetőségeire. Vizsgáljuk meg hát, mennyiben csökkentett^ a motorizálás a modem harcászat terén a ló felhasználhatóságát. A világ leginkább motorizált had serege az Egyesült Államoké. Ezér* álljon itt elsősorban Feráhing amerikai tábornok következő nyilatkozata: »A háborúk a felhőkben kezdődnek, de a sárban folytatódnak.* Már pedig sárban a motorok íeg- , nagyobbrészt használhatlanná válnak. Azo'nfelüi úgyszólván lehetetlen őket benzinnel és más üzemanyaggal ellátni. De lehetetlenség megszerezni a működésükhöz mul-i hatatlanul szükséges többi alkatrészeket Is. A ló ellenben mindig talái magának valamjf ennivalót; Megy az akkor "is, ha éhes, míg a motor azonnal megáll, ha nincsen benzin. (Fdlyt. köv.) Nyíregyháza két dalárdája kel versenyre Debrecenben vasárnap a kerületi dalosnapon Kik vesznek részt a versenyben a szabolcsi községek közül ? Az Országos Magyar Dalosszövetség XI. kerülete vasárnap, junius 26-án rendezi meg dalosversenyét. A versenyen résztvesz a Nyíregyházi Városi Dalegylet és a Nyíregyházi 'Tisztviselő Dalkör is. Mindkét dalárda a harmadik csoportban, a nehéz müdalcsoportban indul,"ahol a művészi bizottság áitai sorshúzás utján megállapított? rendben a Mácsai Dalkör, a Máv. Egyetértés Dalköre után következnek, és pedig először a Városi Dalegylet, utána a Tisztviselő ^ aikör. Szabolcsvármegye községeinek dalárdái közül á következők vesznek részt a debreceni dalosyeri senyen: a Kisvárdal Iparos Dalkör a könnyű müdalcsoportban, a Büdszent'miiiályi Dalegylet a kezdő »A« csoportban, a Nyirbogáti Ref. Egyházi 'Énekkar a könnyű népdalcsoportban. A verseny a debreceni Csokonai Szinházban vasárnap reggel 9 óra- g kor kezdődik és egyfolytában délután 1 óráig tart. Az egyesületek zászló nélkül jelennek meg a debreceni versenyen. A díszközgyűlés délután 1 óiakor kezdődik a Városháza közgyűlési termében. A ver seny eredményét délután féi 5 órakor hirdetik ki a városházán, ahoi kiosztják a dijakat is. *A nehéz müdalcsoport első helyezettje Csokonai' Vítéfz Mihály sírjánál égy hazafias dalt és egy gyászdalt ad elő. A nyíregyházi dalárdák tagjai! és a versenyre Debrecenbe utazó érdeklődőket féláru menetjegyes vo nat viszi Nyíregyházáról Debrecenbe. A versenyen megjelenik dr. Bencs Kálmán polgármester, Szohor Pál "főjegyző, Komáromy Károly igazgató, Papp Lajos a Korona-Szálló és a Sóstó bérlője, a Városi Dalegylet és a Tisztviselő Dalkör elnöksége és mindazok, a* kik a dalárdák iránt érdeklődnek,