Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-15 / 109. szám

1932. iríajus 15. jkíyíryidek. 11 A meg-megujuló tapsorkán, ugy kiváló költőnek, mint a nagyszerű előadónak szóllott. Szijj Dénes tárogatómüvész szebb nél-szebb, bu' magyar nótákat ját­szott. Előadá sáVai a kuruc tábor tüzek hangulatát idézte fel. Elő­adását dr «Bama Jenőné tökéletes* játéka kisérte. Csécsi Nagy Imre záróbeszéde fejezte be az ünnepséget, amelyben összefogás és Bethlen Gábor Szö­vetség hazafias hivatásáról szólott Május hó 8-án a református tem­plom teljesen megtelt hallgatóság­gal. Rég nem látott az a nagy tör­ténelmű templom oly szépszámú hiveket, mint e napon. Porzsolt István esperes lelkésp imát mondott, majd bibliábpl ol­vasott fel. Szabó Imre egyházi beszédet tar­tott, utána tartotta meg a szövet, ség nyírbátori fiókja alakuló köz­gyűlését a református elemi isko­lában. A fiókszövetség elnökének egy­hangú lelkesedéssel Erdőhegyi Fe­renc főszolgabírót választották meg A magyar könyv ünnepe ina : Bálint Mihály. Minden könyvnap jelentős dá­tum a magyar könyv történetében. Szükség van az év;nkinti magyar könyvnapok megrendezésére, mert a magyar olvasóközönség érdeklő­dése lányhu't az utóbbi időkben a magyar könyv iránt. Nagy szük­ség van a magyar könyvnapokra, miért ez van hivatva a magyar könyv szeretetét ápolni és az ol­vasók érdeklődését ébrentartani és fokozni. A magyar nemzeti kul­túra és az irodaloimi fejlődése szem­pontjából óriási mértékben szük­séges a magyar könyv szeretettel­jes pártolása. E magasztos cél megvalósítására van megrendezve a imagyar könyvnap az ország minden részében. A magyar könyv­nap hivatott arra, hogy szorosabb kapcsolatot terem'ts en magyar író és olvasó között, szóval mindket­tőt egy táborba tömörítse egy ma­gasabb céi elérésére. A magyar­könyv-napon magyar író és olvasó egy testvérré válnak, közös nagy szeretetben egyesülnek, A magyar könyv-napnak keli a magyar ember lelkébe a magyar könyv iránti sze­retetet beierögzíteni és tudatossá tenni. Rá keli vezetnie arra, hogy -" magyar irók müveit idegen nem­zetiségű írók szeliejmi terjnékei'­vei szemben előtérbe keli helyez­ni, miért ezt a 'nemzeti érdek igy kívánja. A magyar irodaim ter­mékek pártolása nemcsak írók es kiadók érdeke, hanem az egyete­mes m agyar kultura érdeke is. Nemzetünk m ai "szomorú helyze­tében csak a magyar könyv lehet egyetlen fegyverünk. Ezzei győ­zünk, vagy elbukunk. A magyar könyvvel harcolhatunk igazságunk­ért a legeredményesebben, a ma­gyar könyvvel fejleszthetjük "kui­turánkat olyan magas fokra, a­mellyel helyünket a nemzetek vi­lágversenyében multunkhoz mó»-i tóan meg tudjuk állani. A ómagyar könyv leghívebb, leg­odaadóbb barátunk. Örömünkben, boldogságunkban örvendező, bána­tunkban, fájdalmainkban, a sor* ezernyi csapásában pedig vigasz­taló társ unk, szóval teljés mér­tékben sors unk osztályosa. A ma­gyar könyv gyógyító elixír, csoda­tevő balzsam a magyar nemzet vér ző sebeire- A imagyar sors keserű fájdalmát beletemetjük, örömein­ket pedig mlegosztjuk vele. A ma­gyar könyv nemzetünket éltető diadalmas erő. Mélységek és ma­Nagy cserkészharcjáték lesz Pünkösd hétfőjén A nyíregyházi cserkésztisztek legutóbbi értekezletükön elhatároz­ták, hogy még az iskolai 'év -be­fejezése előtt az ujfehértói és nagy­kállói cserkészcsapatok bevonásá­val harcjátékot rendeznek. Ennek megrendezésével az értekezlet Koi­lonay Zoltán vm. vezetőtisztet bíz­ta mieg. Mint beavatott helyről értesül­tünk, a terv a megvalósulás álla­potába jutott. Pünkösd hétfőjén, játszódik le a nagy esemény. Uj­fehértó és Császárszállás között, mintegy 350 cserkész és a cser­készzenekar részvételével. A nyír­egyházi csoport — sárga fél — vezetője Szathmáry László cs.­tiszt, mig d kék fél két csoportjá­nak vezetői Gábry Bertalan ujfe­hértói és Büzmiann László (nagy­kállói) cs.-tisztek. A döntőbirák szerepet a nyíregyházi cserkész­tiszt'-k töltik be. A játék érdekes­ségét fokozza az a körülmény, hogy az apródok is részt vesznek benne. Ez utóbbi körülmény már maga elég biztosíték arra, hogy a szülők nagyrésze is részt óhájt venni a látványosságszámba menő harcjá­tékon. Ezúton is félhivjuk a cser­készszülők é s a cserkóslaet iránt érdeklődők figyelmét arra, hogy a harcjátékon megjelenni 'szívesked­jenek. A rendezőség gondoskodá­sa folytán Császárszállás megálló­nál fogatok állanak a közönség rendelkezésére? gasságok befogadója, hordozója és továbbadója tudásra szomjas em­beri 'lelkeknek. A magyar könyv­ből a nemzet ezer sebtől ivérző lelke és vergődése sir felénk. — Magyar olvasó, a Te könnyedet sírja ei, a Te fájdalmadat sikoltja a világ négy tája felé. A könyv virtuóz módon játszik az emberi szivek húrjain- Hol dü­börgő szimf<?.iia, meíy a lelkek mélyéig robog, hoi (fmda'ítóan halk és finom' zene, mely az emr beri szív világának legparányibb rejtekébe tér; a belőüiks ezüstö-' fényként kisugárzó szépségek dia­da.'mias zenéje feledtetik v^'-ünk a jelen bu s magyar életét és távol­tartják tőlünk az anyagi gondok sivár világát. A könyv az emberi érzések és vágyak fenséges har­móniában összeolvadó akkordjait pengetik felénk, tündöklő fény, meíy millióknak világit és utat jelöl. Közhellyé vá't, de még a mai na­pig is az egész világra nézve érvé­inyes meghatározás az, hogy egy nemzet kultúrájának az irodalom a legtermészetesebb fokmérője. — Egyébként egy nemzet kultúrájának sokféle megnyilvánulási módja van. Előnyös nemzeti jellemvonások, ru­házkodás. tisztaság, fényes történel­mi mult. mind-mind érzékeltetik a kultura fokát. Azonban leginkább az irodalom az, melyből egy nem­zet kultúrájának nagyságára, vagy jelentéktelenségére következtetni le­hlet. Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszteri működésének kezdetén lett divatos jelszó a kultúrfölény han­goztatása. A magyar nemzet az őt körülvevő nemzetekkel szemben kul­tura tekintetében kétségbevonha­tatlan fölényben van. Mátyás király már négy és félévszázaddal ezelőtt lerakta 6.000 kötetes könyvtárával a magyar kultura alapjáit. A má­gyar memzet a maga ezeréves múlt­jával már nagyon sok iró- és köl­tő-nagyságot, Madáchot^ Petőfit, Aranyt, Jókait. Eötvöst, Mikszáth­ot adott a világirodalominak, viszont a szomszédállamok: csehek, oláhok, szerbek irodalma világirodalmi mértékkel mérve, jelentéktelenek­nek mondhatók. Felsoroltam a könyv nagy érté­keit, a z irodaiam nagy jelentőségét és minndezekből megállapíthatjuk, hogy a imagyar könyvnek a magyar kultura fejlődése szempontjából óriási "jelentősége van. Mindezek ellenére, — sajnos — a raagyar könyv mostoha gyermek a magyar olyasó előtt. Pedig a magyar könyv részvétért, Szeretetért, tá­Imogatásért esdekel, szerényen, pi­ronkodva mondja: magyar író agyában születtem, magyar kiadó magyar papíron, magyar szedő keze-munkájávai adott ki, magyar könyvkötő adott csinos, tetszelgő köntöst rám, mondd-mondd: há­nyatott életű, szomorú sorsú, gon­dokkai 'küzdő magyar olvasó, nem vagy büszke rám? Nem vagy büsz. ke arra, hogy a betű erejéMpi. hatalmával hirdetem d világnak: a Duna—Tisza közén, a Kárpá­toktói körülöveeetten éi egy bék­lyóba 'vert, tönkretett és Szabadsá­gától megfosztott nemzet, m®'y hajdanában a világot tartotta ret­tegésben, de most sárba van ti­porva ?! A magyar könyv magyar célok és küzdelmek szoigáiatábaírf áll, a magyar k ultura fáklyahordozója, tehát annál 'inkább érdemlel megér­tést és szeretetet. A magyar könyv a magyar mult dicsőségérői beszél és a *zebb magyar jövő reményével biztatja a nemzetet Akaratot le­hel és hitet önt belénk. Hivalkodás nélkül, szerényen, de azért öntu­dattal hirdeti a "mlagyar géniusz szárnyaló erejét és alkotó szelle­t mét. Kedves olvasóin, vásárold és szeresd a magyar könyvet, mert az a magyar nemzet neml^s érzéseit, lelki szépségeit, törhetetlen aka­raterejét, dacos, nagy hitét és re­ményét, a fényes magyar mult le­gendás dicsőségének felemelő és ragyogó sugárkévéit vetíti eléd. Benne éi és benne nyilatkozik mieg a magyar nyelv, benne dobog a magyar sziv, bennje terjnékenyül meg és válik eleven valósággá a magyar ész teremtő ereje és benn« lobog fel a magyar gondolat ha­talmasan szárnyaló Veszta tüze. Nem tovaillanó lidérces láng, ha­nem' örök fényesség. A m agyar könyv csepegteti belé a világ nem­zeteinek lelkébe azokat a könny­cseppeket, mélyek a szenvedő imagyar nép szeméből hullanak. Fölcsillantja bennünk a remény imár-már szunnyadó és elhaló su­garát, erőssé é s bizakodóvá tesz. Légy büszke ezekre kedves olva­sóm és mutasd meg a magyar könyvnapon, hogy van benned aka­rat és áldozatkészség a magyar iro­dalom támogatására. Vásárold és olvasd a magyar irók müveit, ez­zel nemcsak magasabb nemzeti cé­lok érvényesülését és diadalra jutá­sát segíted elő, hanem magyar írót. kiadót és könyvest is támogat^ vele. Én Petőfinek a virágról szóló szimbólikus sorait a könyvre vo­natkoztatva eképpen formulázom meg: ' i ! Szeresd a könyveit és me féltsd lelkedet, Mert ki a könyvet szereti, szép lelkű lehet. Amit e sorokban megírtam, az hitvallás volt a magyar könyv mel­lett. A könyv apoteózisa. [ — Esküvő: 58 báiu attghtvtt minden igényt kielégítően készül­nek a Jóba nyomdában Nyíregyhá­zán. Széchenyi-ut 9. Poljana gyógyfürdő Svaiavamellett. Pod.Rusban.G.S. R. Középhegyi éghajlat. Egész éven át nyitva. — Tüdőbajok, vérkeringési zavarok, idegbántalmak gyógyhelye. Modern, higénikus berendezés. — Állandó orvos Fenyő és szénsavas fürdők. Olcsó árak. Felvilágosítással szolgál és prospektust küld a fürdő­igazgatóság: Poljana, vagy a fürdö­titkárság: Munkacevo, Egánová 32. 11/11, vagy a magyarországi képviselet Erdős József hirdetőirodája Buda­pest, Teréz-kőrut 36. 2548-3 Nyíregyháza megyei város adóhivatalától . HIRDETMÉNY! a gabaiajegyek és gabonajegy­szelvények beváltási határideje, va­lamint a meglévő gabonakészlet előzetes bejtterUésének határideje és módja tárgyában. A nagyméltóságú m- kir. minisz­tériuminak 1932. évi 2470 M. E. számú rendeletében foglaltak alap­jául közhírré teszi alulírott városi adóhivatal, hogy a felhasználatlan gabonajegyeket ugy az elárusítók, mini a magánosok 1932. évi július 30-ig a m. kir. postahivataliéi pénzre beválthatják. A gabonajegy 1932. julius 30-a után értéktelenné válik. Az 1931- évi kibocsátású gabo1 m­jegy-szelvényeket a termelők 1932 év augusztus 31-ig köztart ozásaik) fizetésére felhasználhatják, illetve, annak hiányában pénzre beválthat­ják. A gabonalevél kíséretében lévő vagy a gabanalevéllei ellátott ga­bona tulajdonosai az 1932. évi ///_ rtius 30-án éjjélkor meglévő ga­go lakészletüket a pénzügyi hatóság­ellenőrzése alá bocsátani, a gabona leveleket beszolgáltatni kötelesek, ha azt igénylik, hogy a gabonajegy értéke az 1932- évi junius 30-án tul külföldre kiszállított gabona után megtéríttessék, illetve az 1932. évi 2070. M. E. számú rendelet 2. igában megállapított üsztforgaimt adóváltságba beszámittassék. Az ellenőrzés csak olyan gabo­nakészletekre lesz foganatosítva, a­melyek 1932. év ]u. ~iiu$ iO-ig köz­raktárakba, tárházakba, kereskedel­mi és más malmokba beszállittattak és ennek megtörténtéről a m- kir. pénzügyigazgatósághoz előzőleg be­jelentés érkezik. — Ellenesetben a már említett kedvezmények nem igényelhetők. Hogy a pánzügyigazgatóság az ellenőrző közegek kirendelése iránt megfelelően intézkedhessék, az ér­dekeltek 1932. fuiius 20-ig előze­tesei bejelenteni tartoznak, hogy 1932 junius 30-án éjfélkor hol és körülbelül mennyi gabonakészletük lesz. A tárolás helyét a bejelentés­ben pontosan fel kell tüntetni és a bejelentést ahhoz a pénzügyigazga­tósághoz kell küldeni, ameiy a ga­bona tárolási helye szerint iucté­loes. Az 1932. junius 30-án éjfélkor meglévő ellenőrzés alá bocsátottga­bonakészletről a tárolóknak kimu­tatást kell készíteni s azt a készle­tek ellenőrzésére 1932 jalius 1-én megjelenő ellenőrző közegeknek, a gabonalevelekkei együtt át kei» adni. A kimutatásbaji pontosan fel keU sorolni a gabona tulajdonosának nevét, f oglalkozását, lakcímét és el­különítve az egyes tulajdonosok bu­za-, kétszeres és rozskésjzleteimek súlyát. — A kimutatásba csak a szokványos tisztaságú gabonát "il­letve a gabona tiszta súlyát szabad bevezetni. — A zsákok súlyát 'le kell vonni. Nyíregyháza, 1932. május hó 13. Városi adóhivatal..

Next

/
Thumbnails
Contents