Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-13 / 107. szám

JSÍYÍRYIDEK. Ilii HM1H || IIIIWII 11 II>11IIII),Hl «|I és háromhónapos szünet ii. (bt.,/ Ugyancsak néhány hét előtt aata Ki a kultuszminiszter egy má­sik rendeletét is, amely viszont ar­ról intézkedik hogy az iskolai szü­net junius 15-én kezdődik (de már 13-ig be keli fejezni a tanévet!) s szept. 9-én veszi kezdetét az uj t&név -1 A miniszternek ezt a ren­deletét április 26-án Komíss Gyu­I a egyetemi tanár is megtámadta a kultusztárca költségvetésének a pénzügyi bizottságban tett ülé­sén, kiemelve, hogy az uj rendelet célját nem éri ei, a fürdőhelyek ügyét fe[ nem lendíti, imlert vagyo­nos családok tudnak cSak 2—3 hó­napra fürdőzni menni, — Magyar­országon talán 10000 ember(l) — viszont a tanulók 99 Százaléka ott­hon marad, hozzászokik a semmitv­tevéshez, a fegyelmezetlenséghez, « nulla anyagával szemben tete­mes erkölcsi kár jelentkezik...! — Komíss Gyulának tökéletesen Iga­zat ad^nk, különösen, ha elgondol­juk, hogy az erkölcsi károk, amit az ilyen intézkedések kiváltanak, minő lehetetlen he'yzetbe hozzák az iskolát, mennyire nem képe5 így feladatának megfelelni, a gyeit­meknevelésben sikert elérni. Mm. den gyermek örüi a vakációnak, de Magyarországon az ilyetén va­kációzásnak egé^z s ajátos ize van... Á rendeletekké^ és bürokráciával agyonsanyargatott középiskola, a­mejy tanitási menetében is ötven esztendő' öreg ballasztokat cipel magán (tankönyv, 8—i-ig való ta­nitás egyfolytában, stb. stb.), a gyermeknek minden izében, gondo­latában rabságot jelent ; nem képe® megkedveltetni magát egy cseppet sem, nem tudja a gyermek életét felvillanyozni, kedvessé, Széppé tenni... így a vakáció természete­sen nem más, mint ez alói a rab­ság alól felszabadulás, egy teher ajól való mentesítés, minden diák legnagyobb öröme... Hol van ná­lunk az a tipus, amely Németor­szágban is, Angliában is a 12 éves kortól "kinevelődik s valóságos munkakeave'.ő csoporttá válik 3 egészséges, jövőt sugárzó erőt hor­doz magában I ? Ha égy ilyen típust kineveltünk volna, akkor talán nem kellene attól az erkölcsi kártói sem félni, a<mlt a háromhavi, egy­folytában eltöltött szünet eredmé­nyezhet... Mert, hogy kárról lesz végezetül is szó, az már csak azért is természetes, mert a szülők m3i "helyzete nemcsak azt nem en­gedi meg, hogy gyermekeiket 2-3 hónapra fürdőzni vigyék, de azt sem, hogy a gyermekek egész napi foglalkoztatásáról gondoskod­janak. A mai életharcban tönkre­ment idegek, széttépett energiák képt eienek már a létfenntartásra is, azok is egész embert kívánnak, apát, anyát, — a gyermek élete, f a gyerm&k fejlődése többé-kevésb­bé önmagára szoritkozik... Csak­hogy az is bizonyos, hogy az a kár, ami ebből az intézkedésből ki­sülhet, szintén erkölcsi kár s mértékkel, pénzzel meg nem mér­hető, már pedig az erkölcsi károk s ulya mintha az utóbbi esztendők­ben hiányoznék a rendelkezések megkonstruálásánál, minthfa; füzek; hangoztatása, felemlítése minden illetékes tényezőnél süket fülekre t alálna. A kultuszminiszter azzal nyugtatja meg a közvéleményt, hogy a közel háromhónapos vaká­ció eddig is fennállott sa testi és szcnemi kiművelés egyaránt meg­kívánja ezt. Nem vitatjuk egyiket sem, de szabad talán megállapíta­ni, hogy eleddig junius—"augusztu's volt az igazi szünet, hisz junius 29-én adták "ki a bizonyítványokat e junius 15-ig rendes tanítás folyt. Az összefoglalókat junius 15—22 közt bonyo'itották le. Egészben vé­ve csak egy hétről lehet szó, vi­szont a tanitás már szeptember 4-én kezdődött s nem 9-én. ösz­szesen tehát 12 — 14 n aP> ^ s t o~ va 2 hét, amivel többet tanultak s több elfoglaltságuk volt a gyer­mekeknek. Két hét bizony nagyon lényeges sokszor, kivált a mo'stanl általános felelési rendszer mef­íett! Hogy a testi és szellemi ki­művelés miért kívánná meg ezt a 3 hónapot épen, nem tudjuk!? De t a]án igaza van ismét az egyetemi tanárnak, a gyakorlati pedagógus­nak, hogy épen a testi és szellemi kiművelés ellen való az egész ren­delkezés mert a gyermeknek nin­csen óráit kitöltő határozott pro­gramja, csak célnélküli, léhaság­gaj és fegyelmezetlenséggel eltöl­tött déiutánok, délelőttök egész sora meried a gyermek elé, aki aka­ratlanu 1 is ha jobb érzésű — megkeresi a maga jobb irányitását, ha pedig nem jó érzésű, :akkor akarva, nem akarva belesodródik a ,semmittevő, fegyelmezetlenséget nordozó élet körbe, meíy 3 hónap ajatt* fejdulja egész bensejét s mi­kői' .iskolába kerül: tanár, Szül§ egyaránt megdöbben a gyeifmiek romlásán, — amibe egy rendelet sodorta bele... Mert nem mindegy az, hogy 3, vagy 2 hónapig tart-e nálunk a nagyvakáció...!? Tessék csak megkérdezni a taunkanéflcü'lt, vájjon mindegy-e erkölcsi hatás­ban is, eredményben is, ha két* vagy három hónapig nem dolgozik semmit... 1 Am az jóleső, egészsé­ges derűt hozó lesz, újjáéledést je­lent, emez pedig végső elkedvet­lenedéshez, eliustulásho'z,, Jqéjnyet­meskedéshez vezet. Avagy tatán nem ezekben a rendelkezésekben keli részben látni azt, hogy mi­nél "több a gyermekek vakációja, annál kevésbbé szeretnek iskolába járni, komolyan dolgozni, foglal­kozni-.? — Mindenesetre van olyan kérdés, amin jó lenne {a:sé azoknak is elgondolkozni, akik rendeleteket hoznak a világra és rendeletekké' "igazgatnak embere­ket, sorsokat, zsenge lelkeket, jö­vőket. XVége.) T sz^r Dingíble, Apolló. Veszélyben a Tiszántúl egy részének répa és Incerna termesztése Itta: KFár Dezső. I. Szomorú, de való tényj,, hogy mezőgazdaságunk részint az általá­nos világgazdasági válság folytán, az utóbbi években annyi természet, aata csapásban részesült, ami a szép reményekre jogosító termié­sün ke t és a virágzó fejlődésnek in­dult állattenyésztésünk fejlődési le­hetőségét csökkentette, szinte aiap jában renditette meg. Az aszályos 1931. esztendőben nem termett jó­formán semmi takarmány, árpával együtt vetett lóhere a nagy száraz­ságban kipusztult, a lucernát pe­dig lehetett kaszálni, a zabos bükköny termése minimális s hit­vány s vidékürik tehenészetének alapvető s legfontosabb, Szinte pó­tolhatatlan takaímányájt a alépáf elpuSztitották a legkülönbözőbb kártevők. Az 1931—32. év tele ke­serves időszaka volt gazdáinknak. Jószágaikat drága pénzért vásárolt abrakféléken telelték ki, sajnos hasztalan. Minden sertés a hosszú tél ideje alatt majdnem 1 megette önönmagát s mire végre elérkezett a várva-várt tavasz, jóformán sem­mit s"im lehet értéke-Teii, c s* r< ni<5" jyen az előállítási áron, kitermelési költségen ai ui. Sovány sertés Szin­te eladhatatlan, kövér I. osztályú sertésért 80—85 Mért jó, ha actnak, prima marha kg-ja 20—30 fillér, hát lehet így s érdemes így termelni, imikor a nyíregyházi pia­con egy liter tej ára 16 fillér? Meddig tud a gazda még így ve­getálni, hiszen már ninlc'a (miből ráfizetnie. A kisgazda munkakészsége ma­lommá váük, hiszen látja, hogy holnap már-már ismeretlen foga­lomlmá válik, hiszen látja, hogy munkájának eredpuénye setnmís, munkáját nem számíthatja 3emí­mibe, befektetett tőkéjének értéke napról-napra csökken, -semmi ka­matot nom hoz s a szerény min­dennapi kenyeren kívül csak a köz­terhek, kamatterhekj, nehezednek kibírhatatlanul vaííaira. Mintha minden a gazda ellen összeeskü­dött volna. Javulásra, enyhülésre semmi kilátás. Az 1932. év tele hosszú, hótalan, sivár volt. A tavasz sem hozott enyhülést. A takármánynemüek kö­zül vidékünk legkorábbi, rendesen sikerűim* szokott takarmánya abi­óorhere, a legtöbb helyen "Kifa­gyott, a szöszös bükköny igen gyenge, -a lucernát elpusztította a honvédbogár álcája s most, midőn e sorokat papírra vetem, már a ta­karmányrépát pusztítja a répaf bogár, a kifejlődött vincellérbogáí és sok má s a gyakorlati gazdák ál­tat nem ismert kártevő. A helyzet kétségbeejtő, ha késle­kedik a segítség, a másodszor ve­tett répa is elpusztul, s nem lesz répa, mely nemcsak a tehenészet­nek, hanem a sertéstartásnak is fontos takarmánya, mert a takar­mányrépát sok gazdaság kedvezően használja fel mangalica süldők té]i tartásánál, lévén olcsóbb, mint a burgonya, mert nyersen is etet­hető- (Vége köv.) Pünkösd hétfőjéig lehet a Nemzetközi Vásár kedvezményeivel Badapestre utazni Milliós exportüzleteket kötöttek ezidén a vásáron Buoapesti tudósítónk jelenti: Csodálatos, hogy az idei Nemzet­közi Vásár hogyan tud dacolni a rossz gazdasági viszonyokkal, rosz időjárással és általános pénztelen­séggel. Világszerte pang az ipar,, ioe mégis cSupa uj gyártmányt rak. tak ki meglepő gazdaságban; vi­lágszerte összezsugorodott a keres­kedelem, itt mégis százezerpengős, üzleteket kötnek; alig van pénz^ ide mégis eljönnek az emberek cso­dálkozni "vásárolni és tanulni. De nemcsak a pestiek jönnek, Jönnek ezrével, tízezrével a vidé­kiek és a külföldiek is, akiket a vásár nagy attrakcióján klvüt fő­ként a nagy olcsóság csábit Buda­pestre. Mindenki meglepetve és pengő belső vásárlóereje milyen örvendezve állapítja meg, hogy a nagy, s hogy a világ egyetlen fő­városában =incs akkora olcsóság, mint itten. Ennek az olcsóságnak tudható be ,továbbá annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank a zárolt pen 1932. 12ájus i'mmmwmmmmmmwmrn®' gőbetétekbői 10 milliót oldott fel í l vásár céljaira, hogy például aa­gol kereskedők 20 ezer font ma­gyar szalonnát vásároltak. De ha­talmas összegekért vásároltak a külföldiek textiárut, gépárukat, 'konzerveket; a törökországi Sam­Sun város uj vizmütelepe részére itt rendeit-2 meg szivattyútelepének berendezését, ugy, hogy már ed­dig is ; 0k milliós üzleteket kö­töttek a vásáron. Megengedte a Magyar Nemzeti Bank a készára nyersáru kompenzációs üzletek kö­téséi is s énnek keretében — pél­dám — egyetlen tételben 'sokezer pár tornacipőt adtak et nyers­gumi ellenében'. Eddig már töbo, mint hámn­szazezer ember nézte meg a vá­sárt, de az igazi nagy vándorlást a pünkösdi ünnepekre várják. Ezt a kettős ünnepet olyankor is szívesen töltik Budapesten a vidé­kiek és külföldiek, ha nem esik össze a vásárral. Most azonban, hogy a vásárigazolvány 50 száza­lékos v as uti kedvezményeivel pün­kösd hétfőjének déli 12 órájálj-g lehet Budapestre érkezni, ezt az ajkaimat — aminőhöz hasonló ha­marosan alig'ha adódik — min­denki megragadja. Bárhol 'is jár mostanában az ember Budapesten: villamoson, színházban, moziban, vendéglőben, fürdőben, mindenhol a vásárról be­szélgetnek. Vadidegen emberek kéraezík meg egymástól, hogy voltak-e már a vásáron s akík vol­tak, azok nem győzik eléggé di­csérni A látottakat. Érdekes megfigyelik a vásáron felállított stúdióból leadott ma­gánüzeneteket ís. Mindegyikben benne van az elragadtatott megálr lapitás, hogy gyönyörű a vásár. Ezt peaig a nagyközönség tagjai mondják, sőc még fizetnek is "rá­diónak azért, hogy belekiálthas­sák ezt a megállapításukat a vi­lágba. És valóban olyan uj", olyan nagy ez a vásár, hogy messze kimagas­lik még az idei más hasonló kül­földi vásárok közül is. Hogy csinál­ták ezt hogyan tudták összehozni ezt a bámulatos kiáltást, Szinte meg sem lehet ért eni- Aki azonban tudja ,hogy kerek egy esztendeje kezdték meg a vásár megszervezé­sét s aki t udja, hogy minden ma­gyar iparos, gyáros és kereskedő és minaen magyar ember hosszu­hosszu hónapok óta lelkesen ké-­szült erre a vásárra^ az megérti a gazdasági válsággal, a pénztelen­séggel, "sőt még a r oss z időjárással is dacoló hatalmas sikert. £s eb­ben magyarázatot kap az is, hogy miért olyan teljes, ez az egész ipar, kereskedelmet, népművészetet házjipart, sőt még a mezőgazdasá­gi termelést is felölelő vásárt. A Budapesti Nemzetközi Vásár május 16-án este 7 órakor zárul. Visszavonhatatlanul. A vásárlgazol­ványok tulajdonosai május 21-tg maradhatnak Budapesten, mert a vas uti kedvezmények e napon éj-, félkor érnek véget. Dirjgibíe jön és győzni fog! rozsos (A Nemzeti Bank hivatalos árfolyama) A pengő Zürichben 90 02 és tél. Valuták: Leu 3'46-3-55 Ura 29-3D-2T60 Márka 135-70-13660 O.scbüUiO—454 olearloí Svájci tr.l 1070-111-40 Terménypiac Buza77 kg. 12.05-12-20 I SSrárpa I. 1703-18-00 Buza79kg. 12-35—12 50 Buza 80 kg. 12 45-12 65 Rozs 14-05—14-25 Tak, árpa L1600—1625 . IL 15-75—16-00 Angol f. 2t 00-2l'40 Cseh kor.16-98-17-08 Diair 9-95-10 07 Dollár 570-50-573-50 Frank 22-30-22.50 IL 16 50—17-00 Zab 1. 19-50- 20-50 - U. 18-00—19-25 Tengeri 16 55—16-65 Korpa 1280—12-90 Buza máj. 1192-1194 Buza jul. 1212-1214 Rozs máj. 14*28—14'3u Határidősök: Rozsjui. 14 23-14 !5 Teng. üiáj. 16 1Q-161S Teng. jul. 15-37-15 41

Next

/
Thumbnails
Contents