Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-12 / 106. szám
1932. máju8 12. jfttmdiiL 3 Szabolcsi képviselők nagyhatású felszólalása a parlamentben Kállay Miklós dr. nagy napja — Vay Miklós báró a magas kamat ellen Bethlen István gróí parlamenti felszólalása után Kállay Miklós dr. ny. államtitkár hétfői beszéde volt az országgyűlés legnagyobb eseménye. A beszéd után dr. Kállay Miklóst elsőnek Bethlen István gróf "üdvözölte a hozzásiető képviselők élén, akik a frappirozó szónoklat után meleg ovációval vették körül. A volt kereskedelemügyi ^Uamititkár meggyőző erővei beszélt, azzal a mély hatással, amit az őszinte átérzés sugallata ad a szavaknak, azzal a lendülettel, amelyet az igazság dinamikus ereje biztosít a mondatok hullámainak. Mindenekelőtt rendkívül figyelmet keltő kijelentéseket tett á titkos választójogról, amelynek követelését az ellenzék mosc már ném 1 hangoztathatja suhintó fegyverként. Kállay Miklós világosan megmondotta, hogy a titkos választójogról beszélni ma mar anakronizmus. Fölösleges vitatkozni a helyességéről, hiszen ezt senkisem vonja kétségbe. A titkos választójog bev-ezetése elől nem térhetünk ki és nem is akarunk kitérni. Kár volt a titkos választójogot meg nefcnl csinálni már 1926-ban és kár volt, hogy nem csináltuk meg a legutóbbi választás előtt. Ettől legkevésbbé az egységes pártnak kell * félnie, hiszen a titkos kerületekben ez a párt a fővárosban is, a vidéken is a. szavazatok mindinkább növekvő többségét szerezte meg az utóbbi választásokon. A párt igenis szívesen megy az ország Szine elé a titkos választással, mert nom jelszavakkai, hanem elvekkel és férfiakkal lép a küzdőtérre s a polgárok tudni fogják, hogy a titkos választással is a,z egyetjsfm-iS nemzeti célokat keli szem előtt tartaniok. Cl [ Beszélt Kállay Miklós dr. a demokráciáról is, amelyet nem érhetünk ei forradalmakkai és izgatásokkal, mert ezek a demokrácia ellenségének, a zsarnokságnak kialakítói. A demokrácia jegyében nem lehet a szocialistákkal összefogini, ezt az összefogást csak a nemzeti gondolat híveivel lehet megteremteni. A közéleti tisztaságról szólva hangsúlyozta, hogy erről a kérdésről Sokat beszélünk, de keveset teszünk. Hirdessünk panam a" statánumot. A tisztviselők fizetésének további redukálását lehetetlennek taraja. Igen fontos megállapításokat tett a külpolitikai kérdésekben is. Bethlen külpolitikai vonatkozású beszédére két bizonyítékot kaptunk, Grandi beszédét, amely szóról- Szóra egyezik gróf Bethlenévei és a trancia képviselőválasztások eredménye. Bethlen a kamatkérdésben ugyanazt vallotta mint tavaly ősszel s ha a végrehajtás e téren lassúbb tempójú, mint ahogyan szeretnők, ez csak a pénzügyminiszter lelkiismeretességét igazolja. Kállay Miklós dr. leszerelte az ellenzéket a felhatalmazás nélkül elköltött milliók frázisa terén is, amikor bebizonyította, hogy a parlament mindig megszavazta a szüksége' felhatalmazásokat s erről az ellenzéknek ís tudomása volt. Itt Bethlen István gróf közbeszólt: Nagyon jól tudják, hogy volt felhatalmazásunk, de azért ugy állítják be, hogy elloptuk az ország pénzét! Kállay Miklós dr. nagyhatású beszédét annak hangoztatásával fe. jezte be, hogy a belső fogyasztás fejlesztése még mindig nagy lehetőséget rejt magában minden termelő tényező részére, mert belső fogyasztásunk átmenetileg csekély. A pótpengő és infláció jelszavát a magyar közéletből ki keli irtani. Vay Miklós bárónak, a tiszalöki kerület általános szimpátiának örvendő, idealizmussal és- (meg nem szűnő agilitással fáradozó fiatal képviselőjének ís megérdemelt nagy sikere volt a Házban a hétfői parlamenti ülésen. Vay báró a legfájóbb kérdésről, a falusi háztartások és az a utonómiák 'nehéz helyzetérői beszélt. A terhek egy részét az állam a megyékre, a megyék pedig a községekre hárítják át. Az autonómiák nagy bajban vannak, mert segítsék get nem kapnak, fedezetük pedig nincs. A fal us| háztartások kérdésében legsúlyosabb a jegyzők fizetésének problémája. Sok jegyző nem kapja meg kellő időben a fizetését és kéri, hogy az ujabb fizetésredukciótól mentesítsék ezt a státust, annál is inkább, mert a jegyzők igen tontos hivatást töltenek be. Szói a népsűrűségről é s az eladósodás nagyságáról. Az Altöld problémáinak, isfmertetépe közben hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a (Duna-Tisza-cSatorna megvalósítását, először azonban szabályozni keli a Tiszát, hogy az árvizek és a sulyo s rombolások megszűnjenek. Az alföldi munkanélküliség kérdését a földbirtokosoknak keli megoldani. A külföldi hitelezőkkel való megegyezés után rendezni keli a földbirtokterheket és a munkanélküliség nehéz kérdését. Szóváteszi, hogy a bankok gas kamatpolitikája megnehezíti a helyzetet. Az OFB és a földbírtokrendezés működésével "kapcsolatosan elsősorban az ügyvéden* gazdagodtak meg. Ne akarják megszűnteim a hitbizományokat és a nagybirtokokat, amelyeken intenzív gazdálkodás folyik, mert akkor nagy nemzeti erő*- forgácsolódnak szét, hanem az extenzív birtokpolitikát szüntessék meg és akkor nw5 dot lehet találni a munkanélküli földmunkások kenyérhez juttatására is. , ' • Kéri, hogy a termények kedvezményes vasúti tarifáját állítsák vissza. Helyteleníti a látszólagos őrlési kedvezményt, Ezután követeli, hogy szállítsák le az egész vonalon a közterheket, ajmelyesk végeredményben a munkásokat Sújtják. A belföldi ipar igen drágán termel. Ha a karteleket nana tudjuk jobb belátásra és árleszállításra bírni, akkor korlátlan meny. nyiségben kellene beengedni külföldi árut, például olc&ó cfpőt, hogy a konkurrenaa nyomja le az árakat. Az ipari szeszgyárak t ulmagas illegitim hasznából jelen-, tős kincstári részesedést akar é* még sok adóalanyt lehetne találni azok között a kartelek köízioOs is, amejv-ekhez most még nem lehet hozzányúlniCsütörtöktől az Apolloban Magda Schneider: Téves kapcsolás... Csehszlovák megszállott területen, Beregszászon a Magyar Pártszövetség kongresszust tartott i kongresszuson 500 delegátus vett részt. — A kongreszszuson kimondották, hogy a Kárpátalján mindaddig éhezni fognak, amig azt vissza nem csatolják (A »Nyirvidék« tudósítójától). Május i-én, vasárnapi, Beregszászon a szokottnál is feltűnően nagyobb élénkség uralkodott. A kora reggeli óráktól szeker en, autó. kon, vasúton, gyalog egymásután érkeztek meg azok a városba, akiket Kárpátalja egész területének magyarsága küldött ki a Magyar Pártok Szövetségének országos kongresszusára. Állíthatjuk, hogy rendkívüli időben, rendkívüli problémák tárgyalására hívta öszsze a Szövetség elnöksége a kongresszust, melynek külsőségeiben is meglátszott a mai rendkívüli idők, s ulyoS gondok nyoma. Megmagyarázhatatlan különös érzést váltott ki az a látvány, melyet a kongres3z us terme adott Becsületes, őszinte, ti szta, de fáradságtól megviselt arcokat láttuk, ki magunk e]őtt. Minden arcon ott ült a feszült várakozás jele és kíváncsiság arranézve, hogy mit is fognak mondani a magyar őslakó pártok vezetői- Hogy miként fog mtunkáikodm és határozni a kongresszus e szörnyű ínséges időkben; kap-e biztatást a sok delegátu s arra, hogy hazamenve apró kis falujába, lelket öntsön a csüggedőkfoe, biztatást adjon a gyengülőknek kitartásra serkentse az ínségben es nyomoriban már-imár kidülőket. A kongresszust azért hivta egybe a Pártszövetség, hogy megbizá st és utasítást adjon parlamentanusainak arra, hogy a csehszlovák kormányzat Kárpátaljával, tőként annak Magyarságával szemben tanúsított rosszakaratú tétlenségét oaavigyék azok elé a fórumok elé, amelyek Kárpátaljának a mai helyzetében való kerüléséit megparancsolták, melyek azonban ga< rantálták az t, hogy Kárpátaljának boldogulása, jóléte biztosított lesz. A kongresszu son 135 kárpátaljai város és község politikai szervezetének mintegy 500 delegátusa volt jelen. Ott voltak a kongresszuson: Egry Ferenc joártszöv-etségi elnök, dr. Kerekes István ker. szoc. elnök, dr. Korláth Endre szenátor, Hokky Károly parlamenti képviselő, dr. Slménfalvy Árpád é3 Jaczik Miklós tart. képviselők, dr. Pokhy István és Ács Laj'o s k. el- J nökök, R. Vozáry Aladár és dr. Bodáky István k. ügyvezetők és lapszerkesztők, Köszörűs Károly szövetségi "főtitkár és áz összes járási képviselők, a kongresszus vezetőiA kogresszust Egry Ferenc nyitotta meg és üdvözölte a n(egjelenteket, majd ismertette a kongreszszu 3 megalakulását és a kongreszszu s ügyrendjét. Beszédében többek között a követezőket mondotta: »Sokan, nagyon sokan jöttünk össze, mind a kipróbáltak vannak itt, rájuk számítottunk, amikor egyre jobban nehezedő és inségesebbé váló napjainkban összehívtuk a magyarság delegátusait e kongresszusra. Ugy érezzük, hogy valaminek történnie kell. Ez az érzés benne van a kárpátaljai le vegőben, mert ez a hely. zet, itt az élet kezd tarthatatlanná, elviselhetetlenné válni. Azért jöttünk össze, hogy megtanácskozzuk, elhatározzuk, hogy a 24-ik órában mit tegyünk. A vonatkozó javaslatokat az ügyrend folyamán fogjuk előadni- Én azonban arra kérlek és figyelmeztetlek benneteket és rajtatok keresztül az egész kárpátaljai magyarságot, hogy ha valaha, akkor most tartsunk össze, most ne engedjük magunkat szétszaggatni, el ne adjátok magyarságotokat. Ha apátok mondaná, hogy tántorodjatok meg mtagyar érzésetekben, neki se fogadjatok szót, ha papotok mondaná, hogy felekezeti eskedjetek, szakadjunk va!lásfe;ekezeti széttago't ságra, a papotoknak se higyjetek. Ha akármiéi akarnának megkörnyékezni benneteket, hogy a mostam harc magyar táborából Kiálljátok, ne hallgassatok az ámító ígérő szóra, mert én, az öreg ugy érzem, hogy ha most összetartunk, nem 1 szakadunk szét, nem állítunk magunk közé felekezeti válaszfalat és nem akaa ügyünknek Judása, Ephialte. se, akkor — hiszem a mai nyomorúságban — hogy rövidesen jobb napoknak kell reánk derülnie! Ennek hitében nyitom meg a Kárpátaljai Magyar Pártok Szövetségének az eimu't 12 év alatt 3-ik országos kongresszusát.« Egry Ferenc szavalt percekig tartó zugó éljenzés követett. Utánna dr Korláth Endre szenátor, szövetségi ügyvezető emelkedett szólásra és többek között a következőket mondotta: j A multat ismertetni, a jelent leírni, a jövőt megvilágítani keli, —• ezt mondja beszéde tárgyául és ennek elmondása után megállapítja, hogy a Kárpátalján addig mindig éhezni fognak, míg azt vissza n<m csatolják Magyarországhoz. A hatalom itteni ur'n és csatlósai nem akarják akceptálni és étnl hagyni a z idezárt magyarok "tiz' ezreit. £s ezért nincs itt lelki m^fnyugvás, ezért nem lesz itt a lelkeknek konszolidációjuk, mert ha nem is kérdezhetik itt az őslakók, de érzik; ml igy nem tudunk étal, megélni, — m» igy nem maradhatunk meg! Kárpátalján úrrá lett az inség) nyomor, éhség1 A mezőgazaasági termeié 5 folytonossága is veszélybe került az utóbbi évek rossz termése, a legnagyobb fokú vetőmaghiány miatt. Mind erre, mind a rettenetes ínségre 53 ezer kárpátaljai magyar ínségesre, ellátatlanra közvetlenül felhívtuk • * kormányzat figyelmét. Nem tettek semmit, azt mondották nem áh mÓQjukban a segítség, mert arra nincs fedezet; nincs pénze a kormányzatnak. Ebben a helyzetben, megállapítva azt, hogy a komnánymányzat nem tud 'és nem is akar Kárpátalján, annak magyar lakosságán segíteni, ezt a területet ellátni nem tudja. Kérek Kárpátalja magyarSágá" gának e kongresszu son képvisert neiegátusaítói felhatalmazást arra, hogy ezt a helyzetet s ezeket a körülményeket a nagyvilág elé tárhassam és tudtára adjuk Európa közönségének, politikai fórumauiak és po'itikusainak, a békeszerz&iéH
