Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-08 / 103. szám

2< JSíVíRYIDÉK. ly32. május 8. Országos Hangya-ünnep volt Ibrányban Máj us 5-féjn, áltiozócsütörtökön agy napja volt Ibrány községnek. A Hangya szövetkezet központ ve­zetősége országod je'entőségii pro­paganda gyűlést rendezett délután 4 órai kezdettel. A gyűlésre le­utazott almási Balogh Elean&r fel­sőházi t ag, a Hangya vezérigazga­tója is, aki 'Nyíregyházáról Erdő­hegyi Lajos dr. főispán társaságá­ban autón érkezett Ibrányba. A gyűlésen, amelyen Oíchváry Pál m. kir. kormányfőtanácsos, ny. főszolgabíró, a tjszaberceh Han­gya szövetkezet diszelnöke elnö­költ. megjelentek Virányi Sándor alispán, Mikecz István ny. alispán, országgyűlési képviselő, B®ncs Kálmán dr. m. kir. kormányfőtaná­csos, polgármester, Sarvay Elek dr. vm. főügyész, Kausay Tíboij vm. gazdasági főfelügyelő;, vitéz Mikó Bertalan főszolgabíró, gutt­ler Sándor báró és Okolicsányi La­jos földbirtokosok, Szesztay And­rás dr. vm. alügyész, Berti Ferenc vm. gazdasági felügyelő, Papp Géza gazdasági egyesületi titkár, Scsavnytczky István r. kat. lelkész, Szamerszky János g. k at. lelkész, Győrék József és Kőnya Gábor ref. lelkészek/Westsik Vilmos mezőgaz­dasági szaktanár, Siile Dén»s nép­müv. titkár, a Hangya szövetkezet részéről Budapestről Vöröss Ferenc, Tatay Ferenc titkárofc* Mitrovich Zsolt ellenőr, Nyíregyházáról Sza­kács István kirendeltségi vezető, Tóth iEisfc. főelicruBn-, Müotay László ellenőr jelentek meg, azon­kívül ott láttuk az ibrányi, domb­rádt, nagyhalászi, kótaji, buji, paszabi, tjszabárceli, gávai, ven­csaUői, balsai, vissi, kenézlőf, zal­kodi és tiszakanyári 'szövetkezetek kiküldöttjeit. Az érkezőket Németi István, az ibrányi Hangya szövetkezet agilis ügyv. igazgatója és a közgyűlés főrendezője fogadta és kalauzolta. A ref. iskola kettős nagytermében állították fet az előadói pódiumot, a vetítőgépet és a megafont, a­_ mely lehetővé tette, hogy az elő­j" adó beszédét a terem legtávolabbi zugában lévők is tisztán hallhas­sák. Az óriási terem az utolsó zugig megtelt az érdeklődők tö­megévet, ezenfelül még nagyon sokan rekedtek kmn az udvaron. , A közgyűlést Oíchváry Pál ei­nök nyitotta meg a következő sza­vakkal : Oíchváry Pál a szövetkezeti eszme győzelmét hirdeti Minden túlzás nélkül megálla­píthatjuk, hogy a pénz ma miná­lunk visszaél a maga előnyös hely­zetével és eszközből földet és míun­kát kizsákmányoló zsarnoki 'hata­lommá nőtte ki magát. A tönkre­ment, tehetetlen; fizetés kíéptelen adósok táborával szemben a rideg jogra támaszkodva a kérlelhetetlen és lelketlen szerepét játssza. A ri­deg jog pedig a gyakorlatban a legridegebb jogtalanság lehet. Egészséges gazdasági élet, államháztartási egyens uíy, munka­kedv és életkedv addig neon lehet, jymig a tőiké sorsoszt^lyóss'ágot norrs vállai a másijk k$t Tprlnelési tényező társával, a földdel és a munkával. Munka alatt természe­tesen mindenféle munkát értünk. Mezőgazdasági, ipán* és kereske­delmi, hivatali, művészi és tudo­mányos munkát. Ha ezt a s 0rskö­zösségvállatást s 0káig halasztja a tőke, akkor a maga kettős életfon. rását zárja el; mert mint fentebb kiimutattuk, a tőke a föld és a munka eredmény®. Mig Angliában magas volt a kamatláb, addig a magyar pénz­hatalomí mindenhatósága: a Ma­gyar Nemzeti "Bank angol példára hivatkozva tartotta a kamatlábat magas színvonalon. Az angol pél­dát mii is jónak tartjuk, hiszen az angoi pénzügyi gyakorlat számta­lanszor megmutatta világverseny­béli fölényét. De mi az angol pél­dát netm csak a magas angoi ka­matláb formájában tartjuk jónak, hanem most is, amikor az Angol Bank 3 százalékban állapította <meg a kamatlábat s az angol pénz.i piac I3/ 4 százalék mieliett adja a magánkölcsönöket. Angliában ko­molyan vetzik a termelési tényezők összhangját. Nincs kétségünk az­iránt, hogy igy vennék a tmlagyar pénzintézetek is, ha a magyar pénz amúgy is igen kétséges kül­földi értékállósága feletti éber őr­ködés mellett sokkal inkább a hi­telezési üzlettel törődő Magyar Nemzeti Bank egyszer má" meg­fújná a magyar gazdasági élet fel-, támadásának trombitáját életet) hirdetve és adva az adósok halálra­ítélt és részben már halálra iP vált tqm egének, amely abban a1 hitben élt eddig, hogy a földnek és munkának 'is van annyi joga az életnez, mint a pénznek. fimm*...... .. .«-—I 11 „ma,.. Felvétel. A Szt. Orsolya-rendiek kisvárdai rk. tanitónőképző­intézetébe és polgári leány­iskolájába felvételre pályázók az igazgatósághoz intézett kérvényeiket keresztlevéllel utolsó iskolai bizonyítvánnyal és orvosi bizonyítvánnyal felszerelve május hó 31-ig adhatják be. Az internátusrói kívánatra tájékoztatót küld a z igazgatóság. 2475.s Tisztelt szövetkezeti nagygyűlés! Amidőn az országos Hangyaszö­vetkezet és a szomszédos vidéki Hangyaszövetkezete!^ megtisztelő bizalmából az elnöki széket elfog­lalni szerencsém van, a legSzivé­lyesebben üdvözlöm össze vendé­geinket, első sorban dr. Erdőhegyi Lajos főispán és Virányi Sándor alispán ur őméltóságaikat, továb­bá a Hangya országos központ ve­zérigazgatóját, dr. Balogh Elemér ur őméltóságát, üdvözlöm további a vármegyei gazdasági egyesület el­nökét és Kausay gazdasági főfel­ügyelő urat, valamint a járás ve­zetőségét, Ibrány község közönsé­gét és a környékbeli Hangya szö­vetkezetek vezetőségét és a pro­paganda gyűlést ezennel megnyi­tom. Tisztelt uramn;' A szövetkezeti eszme megvaló­sítója, gróf Károlyi Sándor több mint 30 éve bocsátotta ki a hires gönci levelét, és ma már cSonkaha. zánkban 1700 Hangya szövetkezet hirdeti az eszme diadalát. A cél az árszabályozás és az áruuzSora letörése volt. Akkor sem volt ró­zsás a gazdasági helyzet, de jött a világháború, elpusztított mindent s a pu sztitást befejezte, betetőzte a forradalom, az általános zürza- a var, a gyászos emlékű komprmniz- I m us és a szégyenletes; o^h! m'^;- fi száTlás és trianon. A háború utáni | első években ugy látszott, megja- I vulnak az állapotok, jött a kon- I junktura, a terményárak felszök- I tek ; kaptunk idegen kölcsönöket, volt pénz egyideig bőven, ki lehe­tett elégíteni a minden téren meg­nőtt igényeket. De nemsokára jött a keserves fordu'at, az egész világ túlterme­lése folytán a terményárak oly mélyre zuhantak, ezzel szemben a kamatok oly magasra emelkedtek, hogy beállott az általános romlás, az általános leszegényedés. Nehéz időket élünk, adót nem fizet senki, részben azért, mert nem t ud, de részben azért, mert lelketlen izgatás következtében nem is akar. Nem csoda tehát, ha az ország háztartása megrendült, a temérdek adóhátralék miatt, a munkaalkalmak lecsökkentek, — munkához jutni alig lehet. És ez a nehéz állapot így van az egész világon, hitel nincs, köl­csönhöz ju'tni nem lehet. Arra te­hát ne számítson senki, hogy az prszág, az állam rendezze be mm­dgQkinek á kamaráját akkor, mi­dőn nincs miből, amikor adót nem 1 fizetnek. Magunknál keli tehát a segít­séget megkeresni és megtalálni, —­ös szefogásban van az erő! Uj útját és módját keli keresni a megélhetésnek és a boldogulás­nak. Biztositani kell, hogy a gazda terményeit és mindazt, amit pro­dukál, kiuzsorázás nélkül értékesít­hesse és olyan bevételi forráshoz is jusson, amely megélhetését ga­rantálja. Ha a gazda olyan helyzetbe ke­rül, hogy adóját pontosan meg tudja fizetni, lesz munkaalkalom bőven, a munkás, az iparos, a ke­reskedő is megtalálja a maga számítását. Most keressük az utakat és mó­dokat arra, hogy az ország lakos­ságát a jobb jövő felé vezető útra vezérelhessük. Ebbői a célból gyűlt ma fegy­be ez a propaganda szövetkezeti nagygyűlés, ezért jött le közénk az országos Hangya szövetkezet' vezetősége és vármegyénk színe-* java. Most tehát tisztelettel felkérem. Balogh Elemér iír őméltóságát, hogy a Hangya ujabb célkitűzését ismertetni méltóztassék. Az ülés megnyílása előtt az ib­rányi ref. énekkar Takács Ferenc vezénylésével a magyaV Hiszek­egyet adta e'ő gyönyörű készült­séggel. A kiváló dalosok produk-* cióját lelkesen megtapsolta a hati­gatóság. Balogh Elemér vezérigazgató lelkesítő beszéde Az elnöki megnyitó után Balogh Elemér vezérigazgató emelkedett szólásra és a következőket mon­dotta: — Mindenekelőtt hálásan meg­köszönöm azt a me'eg üdvözlést és fogadtatást, amelyben részesíte­ni sziveik voltak. A legnagyobb örömmel jötteimi ide a végekre, mert tudtam jól, hogy itt legrosszabb a helyzet, mert a nagy távolság miatt az ér­tékesítési "lehetőség igen nehéz. A távolság arányában nőnek az érzel­mi kapcsolatok. £s most, a gazda­sági válság krízisében, amikor a' megoldás különböző probléfmám töprengünk, ezek az érzelmi 'kap­csolatok megerősbödnek. Azt lát­juk, hogy az egész világ óriási nehézségekkel küzd. A mesés va­gyonú gyufatröszt összeomlott, az amerikai petroleumíkírjájty; fizetéjs-t képtelen, a nálunk is jói ismert cseh cipőkirály, akit Rátának hivnak bejelentette, hojgy csökkentem kénytelen termelését és el 'keli bo­csátania munkásainak nagy részét, mert az e urópai államok által fel­állított védővámok miatt elveszí­tette termékei piacának nagy ré­szét. Sőt még Benes is, a magyar­faló cseh külügyminiszter hajlandó volna közeledni, persze az ő ra­vasz módján, mert azt mondja: — Csehország a'ug érzi a vi­lágválságot, mindazoná tai mi nagy lelkűén hajlandók volnánk részt­venni az egyes államok érdekében indított segélyakcióban, így Ma­gyarországon is készek vagyunk segíteni­— Én inkább hiszek Batának, Tennis és gummilalpu nyári cipők gyári árban A Hungária Gummiárugyár lerakata 2419-7 Lichtenberg cipőáruházban, Nyíregyháza. • Tennis cipő pántos és fűzős crepp talppal gyermek 5 —, női 5-80, férfi 6-60 Torna- és tennis cipő öntött talppal gyermek 320, női 3 60, férfi 4 20 Nyári szines- és fehér vászoncipő gummi talppal ÍS sarokkal női 4 1—, férfi 4 60 Nyári vászon pántoscipő, Panama .vászon gummi talp- és sarokkal női 6.— Nyári vászon füzőscipő barna díszítéssel „ „ „ férfi 6 80 Szürke- és fekete vászoncipő vörös gummi talppal női 2 80, férfi 3 30 Szines opánkák, divat szandalettek. Week-end cipők. Fehér antilop cipők és az összes nyári divatcikkek dás választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents