Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)
1932-05-28 / 118. szám
jwfimim ros közgyűlésén: attól kellene félni, hogy vita esetén a,jómód a szegénységei kerülne harcba, mely utóbbi a legnagyobb felháborodással tiltakoznék az ellen, hogy tőle az erdőt, az Erzsébet-ligetet, . a fáradság, gond és küzdelem egyik legkedvesebb vigasztalóját elvegyék. Szerencsére üy harc most nem következhetik be, mert a szegénységnek most nincs jómódú visavis-ja. Hiszem, hogy egyelőre néhai Kállay András, az erdei sétányok szerelmese nyugodtan pihenhet sirjában. Ha majd elkövetkezik az idő, hogy akadjanak, akik villalakást óhajtanak létesítem az erdő Őzono s, pormentes vidékén: azok számára a Só stó környékén kelimafd helyet kijelölni. De hot van még ez az idő?! hm KÁLMÁN IMRE •lső hangos MIM IIV1RC. ^f gos filmope.'ettje BOS S WILLY FRITSCII, NAGY KATÓ PREMIER MA, PÉNTEKEN AZ APOLLOBAÜ ötvenszázalékkal leszállítják a borfogyasztási adót 4 Nagy halott temetésére Irta: NEMESS ENDRE Dicsöaég útjáa semm bj hullás. Ujtbb gyász az irtó magyar gyátzra. Mit a Végiét ir, sötét elmúlás. Tart tépett fajtánk örök nagy gyáizi. Eszét vesztitt gabzelt titán gyanánt, Helyét nézzük a bakolt ciillagnak. Ejüak sö'ét, s a remény hajaalát, Testvérek! Már remélni sem szabad. Minden nemz«t bQ leiért rejtőnk Sahint végig Átkok ostora. Imáktól már elszokott az ajkunk . .. Sík. nagy sebünk nem gyógyul lohi Róma korén a magyar reménynek Vére csarrant, ítívOnk vénik bele. S bizások ha ottan már nem élnek : Magyar szívnek örök lesz éjjele. ... A nagy halott itt van már közöttünk. Fajtánk sir és kegyélettel temet. Hála virág koizorut kötöttünk Nemzetünk, hCit el soha nem feled. Nyugodj. . . Álmodd a diciCség álma Dicsőséges szent- nagy eljSvéiét. Hi ránk is hallt távozásod árnya: Könnyünk ne zavarja siri békéd. A sóstói erdő Nyíregyháza pénzügyeinek tárgyalása kapcsán az a gondolat vetődött fei a vármegye közgyűlésén, hogy az erdőnek a sóstót uton levő részéből egy szegély villatelkek számára hasíttassék ki és értékesíttessék. Ily' parcellázás utján jelentékeny összeghez juthatna a város és az egész villasor párhuzamosan a Szemben levővei — látványosságszámba menne, amit büszkeséggel mutathatnánk a filléres vonat kirándulóinak, mint jelét a polgári jólétnek, a jóizlésnek és a természet és virág kultuszának. Ei is tudjuk képzelni a kilométernyi ut szép villáit, kecses kerítéseivel, az útra néző virággruppjalvai. Nem l s kellene hozzá egyéb, mint egy pár sor százados tölgynek kivágása — ami külön bevétek forrást jelentene. \ Cs ak két akadálya van a gondolat megvalósításának. A\z egyik: a jómódú polgárság hiánya. Ma nem lehet ábrándozni azon, hogy csak meg keli nyitni az erdő eme Szélét az építkezés számára és már százával fognak az fénylők jelentkezni. Pedig a tömeges jelentkezés elmaradása nemcsak fiaskót jelentene, hanem a szórványos építkezés az egész útnak olyan képet adna, ammő egy s zép asszonyé — nagyon hiányos fogakkal. A másik nagy akadályt — a Százados tölgyek képezik. Minden fejszecsapás, mely csak egy ily tölgyet érintene, az erdőt Szerető lakosság ezreinek fájdalmas jajkiáltását vái taná ka. A parcellázás gondolatának felvetője talán nem tudja, hogy az ünnepnapok, Szabad idők a város lakosságának ezreit csábítják kJ a párját rikítóan s zép erdei sétautakra, hol árnyékot, tt szta levegőt, illatotj madáréneket és imltndent talál ami egészség, üdülés* szépség, nyugalom, pihenés, derű és életkedv. É s most — a gondolat magvalósítása esetén — ez ainagy közönség kullogjon a villák háta mögött? ahoi a lakások szemetje van lerakva? A sétáló, üdülő közönség — menjen egy kissé hátrább ? Minthogy a felvetett ötlet a vármegyei "közgyűlésen foimai okokból nem jutott a megvitatás stádiumába, — de felmerülhet a váKorányi "Frigyes báró pénzügyminiszter irja levelében Bessenyey Zénó képviselőhöz, a borvidéki kép vis elők blokkja elnökéhez, hogy megállapította: a borfogyasztási adó mai rendszere nem megfelelőMegindult tehát a munka, hogy a borfogyasztási adó mai formájában meg ne maradjon és — m®t a pénzügyminiszter irja — módot talál arra, hogy egy-két hónap múlva olyan megoldásokat javasol, melyek a mai igazságtalanságokon segítenek. Ezt a pénzügyminiszteri kijelentést komolyan keli vennünk, és igy most imár meg van minden remény arra, hogy a borfogyasztási adó, a bortermelésnek ez a nehéz terhe, könnyittessék. örvendünk ennek azért is, mert a Nyiv vidék évek óta állandóan harcolt a borfogyasztási adó mostam rend Szere ellen. Budapestrjői jelenti a MTI: A magyar bortermelők hosszú harcának eredményeképein a borfo gyasztási adó kérdése a megoldás felé közeledik. A szőlősgazdák nevében Bessenyey Zénó, Kállay Miklós, örffy Imre, Petró Kálmán, Lázár Mikló s és a parlamenti szőlőtermelő bokk néhány más vezető tagja a parlamentben felkereste Korányi Frigyes báró pénzügyminisztert, aki hosszas tárgyalások után kijelentette, — hogy a borfogyasztás adót 50 százalékkal leszállítja. ^ • i n A küldött ség ezt a kedvező választ azonnal közölte a szőlőbirtokosoknak a parlamentben várakozó csoportjával. 1932. május 28. A néj^nüvelés vezérkarának pedig épen a tényeknek meg' nemi feiélő helyzetkép alapján kiadott jóhiszemű intézkedései nem' alkalmasak a fenyegető veszedelem — a frontösszeomlás elhárítására. A falvak népe előtt ninc s hitele a frázisokban virágzó, magtalan népművelési akcióknak. A megpróbáltatások súlyos évei, A kenyértelenség, a ruhátlanság, a pénztelen munkanélküliség durván támadó gondjai "kimarták lelkéből a hitet minden olyan akció iránt, mely Szépen fésült mondatokkal jobb s 0rsa reményének teljesedését nem mára, vagy holnapra, hanem a ködösen bizonytalan jövőbe helyezi. Hiába itt a világválságra hivatkozni, hiába itt az őstermelés világcsődjére mutatni, ha az éhes gyerekszáj kenyérért sír, a didergő gyerektest r uháért reszket... Hiába ott kultúráról beszélni, hoi az emben akarat minden erejét a kenyérküzdelem igényli, bol nincS egy csöpp energia fölösleg sem a kulturélet számára. Részben a hitét vesztett bizalmatlanság, részben pedig a. nyomorSzülte kuhuriszony az oka annak, hogy a lelkesedéssel és kifogástalan ügybuzgósággai megszervezett fa-usi népmüveJési egyesületek épen a nép részvétlensége miatt Sorvadoznak. A falvak szellemi vezetői pedig megdöbbenve látják, hogy a haladó egyesületek romjain megjelennek a fürgén és elevenen mozgó vörösiobogós szervező^ olyan agilitással, melynek eredjményeképen az úgynevezett fö dmunkásSzervezetekbe a szabolcsi falvakból máról-hoinapra ezreket és ezreket toboroznak. Ezek az agitátorok nem jobb jövőt, nem kárpátkoszorus országot, nem fölényes szellemi kulturát, hanem munkát és kenyeret, mindenki földjét és hazátlan jólétet ígérnek. { Ezek az agitátorok mindenütt ott vannak, hoi a polgári szervezetek bomlani kezdenek s munkájuk nyomán a szabolcsi falvakban egyre Szaporodik á tagsági "könyvét mutogató, Szerfö ött öntudatos szervezett földmunkás kés felekezeten kivüh. ' i ( De hiába volna ezeknek az agitátoroknak mindsn, ügyeskedése, ha olyan ellenállhatatlan^ hatékony fegyverük nem volna, mint amelyet a polgári egyesületek harcosai oly sajnosán nélkülöznek — a pénz! ' r \ , ök ezt a fegyvert titokzatos uton-módon, de feltűnő bőséggel megkapják. Ingyen adott uj ságok, röpiratok, könyvek alakjában és pilanatnyi segé yképei mindenütt osztogatják, ahol erre mód és alkalom kínálkozik. j S míg 1 a hivatalos erkölcsi támogatásban részesülő falusi népművelési égyesületek e őadásainak hallgatói esetről-esetre fogynak, addig ez a házhoz szállított népművelési ellenakció annál erősebben fejlődik olyan irányba, amely irányból a vörös hajnal szórja halálSugarait. (Vége köv.) Mentsük meg a falnsi népművelési egyesfiieteket Irta: Harmath Sándor, nagyhalászi igazgató-tanító. Az utóbbi "évtizedek problémái között legelső helyen áh a népmüvelés problémája. Évszázadok talán akaratlan mulasztását keli ezen a téren erőltetett tempóban pótolni, hogy az európai népek sorában mmket megillető helyet elfoglalhassunk. Nehéz feladat, mely s uIyos gondot okoz azoknak, kiket élethivatásuk a magyar nép szefletmi vezetésére rendelt. A gazdasági élet minden vonatkozásában megnyiabkqsó, Válság szellemi téren is erősen érezteti hatását. A jólét s az aránylag gondtalan élet kedvező hatással van a szellemi élet fejlődésére; míg a kenyérgond é s a mindennapi élet folyton szaporodó nyüge-baja kiöli a művelődés utáni vágyat. Hogy ez a nem ujkeletü megál- * lapitás mennyire Igaz, mt sem « bizonyítja jobban, mint az a le • nem tagadható tényleges állapot, jj mely a fai usí népművelés terén J a gazdasági élet szörnyű leromlása nyomán előállott. Nyíltan é s őszintén be ke/"/vallanunk, hogy a falusi ' népmüvelés körűi baj van! Ez a baj azonban veszedelemmé, sőt romboló átokká válhat, ha nem vesszük, vagy kényelmi szempontokból hem akarjuk azt észrevenni. ' Mert a jó arányszámokkal ékeskedő statisztikai kimutatás még nem népmüvelés, sőt nem is hü helyzetkép, hanem igen sokszor egyszerű papiros müvelet, melynek a népművelés igazi állapotához a világon semmi köze njncs. Aki a falvak népmüvelésének ügyét féltő gond "és aggodalom mellett figyelemmel kiséri, könynyen észrevehette, hogy a fejlődést mutató irányvonal éles szögben lefelé hajük. Észrevehette azt is, hogy a falvak népművelési frontjának helyzetjelentése könnyen megbocsájtható okokból nem fedi a valóságé- • t . ' a J . üzlet áthelyezés! Tudatom a mélyen tisztelt vevőimmel, hogy 40 év óta fennílló üzletemet S^t^LS minden elfogadható dvATl kiárusítom. — Ruzsonyi Pél műiparáru és sport üzlete. U,IU11 Nyíregyháza, Luther-utca 3. Teleion: 138. 2697-?
