Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-26 / 117. szám

1932. május 2. JNrtrÍRYIDáK. batyu's táncestélyt tartotok. A'versenyen és vacsorán megjelent Nánássy Andor dr országgy. képv. és vitéz M*k6 Bertalan gávai főszolgabíró is, aki nagy érdeklődéssel"'klséri a járásában működj dalegyletek szereplését. A rendezésben fáradhatatlanul tevékenykedtek Rácz Géza elnök és Harmath Sándor igazgató-tanítóA bátyus táncmulatság kitűnően sikerült. A' helybeli úriasszonyok konyhájuk termékeinek legjavát adták oda a közös célra. Enni-inni" való volt bőven, a szervirozásban és kiszolgálásban ismerős arcot ts láttunk, az ezermester Propper Edét, aki nagy ambícióval és ami a fő, sikerrel látta ei tisztét. A mulatságnak csak a reggeli órák vetettek véget. _ A zenét Görbe bandája szolgáltatta . Rácsos ablakpK mögött... Látogatás a nyíregyházi fogházban ; < , V. ' B I .(..!,!. 1 1 i Bach Béla igazgatóval visszamegyünk a harmadik emeletre, ahol a fiatalkorúak vannak elhelyezve. Útközben megtudom, hogy mo

st 70 a létszám. Javarészt 'faluról szakadtak ide. Egyszerű Szegény zselléremberek gyermekei. De vannak köztük jobbmóduak is. A fog- i házi rend é

s fegyelem, a lelki életükkei való törődés, az emberséges bánásmód csodát müveit, Mtnú, még a leggono

szabbak is, á javulás utján vannak. Most, hogy megmutatták ne"kiK a helyes utat, borzadva gondolnak vissza tetteikre. — Itt a fogház falai között alkaimuk vftn megváltozni, — mondja az igazgató- — Mindent elkövetünk, hogy az igaz utria tereljük őket. Hiszen még olyan fiatalok... Hajlanak a jó szóra... Majd mutatok én önnek egy pár olyan fiatalkorút, akik súlyos bünnei vannak terhelve s most csodálkozni fog kérem, ezek az erősen elesettek a legjobb, a legengedelmesebb foglyaim. Azért önnek is és a nagy nyilvánosságnak js, bűneik elbírálásánál hem szabad borzadva elfordulni tőiük. ök bűnhődnek azért, amit tettek. Figyelembe keh venni azt a körülményt, hogy bűneiket 14, 16, 17 éves korban követték el, tehát gyermekészsze] nem tudták felfogni annak súlyát és jelentőségét, hallgattak a-nagykorúak föibujtására. Mert rendszerint föibujtásra követték el tetteiket. Megtudom ezután, hogy az ö

sz£zes elitéit fiatalkorúak büntetésüket mipd itt töltik k*. Büntetésük ideje aiatt mindegyiküknek, egyéniségüknek és testalkatuknak megfelelő mesterséget adnak a kezükbe, azért, hogy, ha kiszabaduinak, rendes foglalkozást üző ember válhassék belőlük. Iskolába járnak a' fegyház falai között. Van hivatalból kirendelt tanítójuk. Válogatott könyveket olvasnak, ünnepnapokon szentbeszédet {mi'ié't liaagatnnakj gyónnak, áldoznak. A testnevelésre is nagy gondot fordítanak. Egészen más bánátnodban részesülnek, mint a nagykorúak. í ; sKözben megérkezünk a harmadik emelet cellasoraihoz. A szolgálatot teljesitő őr jelenti az igazgatónak, hogy még mindig dolgoznak az asztalos és Cipész műhelyben. —- Talán akkor meg is nézhetjük őket — mondja az igazgató. Itt van ugyanis az asztalos, cipész é

s szabómühely a hanmadik emeleten. i 1 A cipész és szabómühely .egy helyiségben van. Amikor benyitunkj zűrzavaros lárma fogad. Az J egyik Sarokban alacsony, szerszámokkai telerakott as

ztai körül három fiatai rabr

uhás suhanc ül... Az egyik kegyetlenül püföl egy cipőt, a másik stoppol, a harmadik éppen most illeszt egy kiszabott talpat a cipőre. A túlsó oldalon hosszú szabóasztalok mellett sápadarcu ,vézna gyermekek görnyednek munkájuk föjé, varrnak, ruhákat javítanak, átalakítást végeznek. y — Vigyázz! — kiáltja ei magát a legidősebbik, amikor miegíát minket, Egyszerre abba marad a munka, feszes, mereév állásba helyezkednek, nem kíváncsiskodnak, mereven néznek maguk elé. Meglátszik rajtuk a katonás nevelés. — No, cSak dolgozzatok tovább, fi

ukl — mondja Szelíd, jósáigos hangon az igazgató. — Erre leülnek mind egyszerre, mintha fonalon rángatnák őket. Folytatódik a munka. — Jóska, hozd csak ide azt a cipőt, hadd 'lássam?... — Igenis... Tessék parancsolni, Jói megnézem ezt a fiut. Izmos, erőstestü, furcsa szeimláilásu, kopasz gyerek. Az arcán két méiy életvonás. Szelíden és alázatosan felei á hozzáintézett kérdésekre. Amikor visszamegy helyére, megtudott)!, hogy ez a parasztfiú erőszakoskodott egy eszelős beteg jobbmódu lánnyal, leteperte és megfojtotta a védekezésre képtelen nőt. 12 évet kapott, mire kiszabadul 30 éves lesz. — Az a másik ott, a szabó asztal mellett, az Qpagyűkos. Odanézek... Egy barna, zömök fiu bajlódik az ollóval, éppen a durva darócot nyirbálja. Küzködik, Nem akar fogni az ollója. — Az az? — kérdem. — Igen... - — Hogy történt? ' — Részeges apja volt. Állandóan ivott é

s abban lelte gyönyörűségét, hogy ha hazajött, jói elverte a családját asszonyostul. Egy este is berúgott állapotban jött haza... Kiabált, káromkodott... Először nekiesett kétéves kislányának, összekötötte a gyerek lábát és fejje' lefelé felakasztotta a ki'mcsre, aztán nekiesett az asszonynak, A szerencsétlen asszony haját kezeire csavarta és ugy húzta ki az udvarra. Ez a szegény fiu, mikor meghallotta anyja jajveszékelését, nekirohant apjának. Az apa most már mint egy feldühödött oroszlán a fiunnak esett, bizonyára meg akarta verni, ez meg ahelyett, hogy elszaladt volna, kezet emelt apjára, majd előrántotta kését és ha

sbaszurta, ugy, hogy kifordultak a belei. "Persze nyomban mleghalt, — Szomorú tragédia ez... — Bizony' szomorú— Iskolapéldája arainak, hogy a pálinka ^íre képes. Különösen az egyszerű népeknél. Eldurvulnak. Kegyetlenekké válnak és a vége ez: egy szegény, bünbeesett gyermek, aki megszegte a Ne ölj és a Tiszteld, apádat é

s anyádat c. parancsot. — Itt ez a sarkon'ülő nagy kópé. Az a bűne, hogy csavarog és lop. És ami "a legkülönösebb, a lopásnak igen különös módját választja. Legutóbb minden pénz és élelem nélkül elszökött Pestre. A vonaton ügyesen kisiklott mindig a kalauz keze közül. Elbujt a pad alá, mellékhelyiségben, sőt a poggyászkocsiba ís bemerészkedett... Elég az hozzá, hogy eljutott Pestre. Itt egy elég érdekes mesterséghez fogott. LesbeáUt a sétányokon, utcákon s ahol csak lehetett, az előre Szaladgáló ölebeket elfogta, magával vitte búvóhelyére és másnap a szüleitől'/lopott pénzen újságokat vett, böngészte a lapokat és ha valahol a hírrovatban keresték'a kutyát jutalom el'enében, jelentkezett mtat •mMMMMHI becsületes megtaláló. Saját bevallása szerint sokat keresett ezen, míg egyszer rajtakapták és kiderült mmden. • ' 1 — Csuda fantáziája van ennek a gyereknek. j ' — Az... • r' | i Azt mondja, soha sem jutott volna eszébe a csavargás, 'de hát sokat járt moziba, nézte az izgalmas detektív filmeket, kalandordrámákat s megtetszett neki a Szabaa önálló áletj. < Az biztos, hogy a városi gyermekek romlottságát nagyban elősegítik a rosszul megválogatott filmek bemutatása. Nemeset és jót kellene nekik látni a mozivásznon. Et kellene rendelni, hogy tizenhat éven aluliak nem nézhetnek meg mmden filmet. Mindjárt kevesebb lenne a városok bűnbe esett gyermekeinek száma. V (Folyt, köv.) TM Vasárnap délelőtt 10 órakor a Hősök Szobránál ünnepli Nyíregyháza közönsége a hősi halottak emlékezetét Évről-évre máju

s utolsó vasárnapján ünnepli az ország közönsége a világháború hőst halottainak emlékezetét. Nyíregyháza közönsége ezen a napon á Hősök Temetőjébe vonult ki é

s ott impozáns ünnepség keretében idézte meg azok eleven erejű emlékét, akik érettünk adták oda a pótolhatatlant, életűket. Az idén 29-ére esik az utolsó vasárnap, de most a rekkenő hőségben és a nagy por arra figyelmeztetnek, hogy ne vonultassuk ki az ifjúságot a messze eső temetőbe, hanem tartsuk meg a Hősök Szobránnái az emlékünnepet. Az ünnepség előtt dr Bencs Kálmán im. kir. kormányfőtanácsos, Nyíregyháza polgármestere a következő felhívást intézte a város polgárságához: »Nyirégyháza megyei város közönsége mélységes szeretettei és magasztaló hálával emlékezve meg azokról a hőskről, akik 1914-1918 évi világháború alatt a hazáért vívott küzdelemben a imlagyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve, életüket feláldozták, hálája jeléül és az élő nemzedék okulására 1932. év máju

s hó 29-íki vasárnapot a hősi halottak emlékének szenteli és ezen a napon délelőtt 10 órai kezdettel a Bessenyei-téren lévő Hősök Szobra előtt ünnepélyt rendez, melyre a m. kir. honvédséget, égyházakat, hatóságokat, közhivatalokat, egyesületeket, iskolákat, intézményeket tisztelettel meghivonü. ; Felkérem a imieghivottakat, hogy az emlékimiüre helyezendő koszorú helyett ez évben is csak pár szál virágot tegyenek és a koszomra, szánt összeget a kikézbesitendq gyüjtő-iv utján a Hősök temetőn jének gondozása céljaira adományozzák. Felkérem továbbá azokat, kik az ünnepélyen c

soportokban, testületileg óhajtanak résztvenni, hogy ezen szándékukat a "résztvevőszámánnak megjelölésével legkésőbb f. hó 27-én délelőtt 12 órára a városháza 7. számú szobájában bejelennteni szíveskedjenek, hogy részükre a Bessenyei-téren megfelelő helyet jelöljünk ki és biztosítsuk ázt.« Az ünnepség műsorát évről-évre valamelyik nyíregyházi középiskola tanári testülete látja el s az idén a nyiregyházi ág. h. ev. leánygimnázium van Soron. Az ünnepség műsora igy a következőképpen alakul: 1. Magyar Hiszekegy. Előadja a Váro

si Dalegylet. 2. Ünnepi "beszéd. Tartja: dr. Rőder Ede ág. h. ev. leánygimn. tanár. 3. Gyászinduiő. Előadja a katonazenekar. 4. Ünnepi költemény. Előadja Járossy Nóra az ág. h. ev. leánygimn. VII. o. t. 1 5. A Hősök emlékszobrának a katonai é

s polgáú hatóságok, egyesületek, iskolák képviselői pár szál virágot helyeznek. 6. Himnusz. Előadja a Városi Dal egylet. ' 1 : ; .1 Tanítói jnbilenm E lap hasábjain minden tanév végéi) megemlékezünk azokról az érdemes tanférfiakról, akik életük valamely kiemelkedőbb mozzanatához érnek. A folyó tanév végével Friedmann Bertalan igazgató tanító tölti be érdemdu

s tanítói működésének 25. évét. Tanulmányait 1907-ben Budapesten végezte. E'ső állomása • LőcSe volt, hol mint tanító és főreáhSkolai hitoktató kezdte meg pályafutását. Nyíregyházi állását az 1909 .évben foglalta el. 1015. óta mint igazgatótar.itó lankadatlan buzgalommal, törhetetlen munkakedvvel dolgozik és fáradozik minden kulturális és szociális ügy előmozdítása érdekében. Eredményes és mindenki által elismert működése elválaszthatatlanul összefonódott a jó hírnévnek örvendő nyiregyházi Izr. iskola fejlődésével és történetével, IskoTánkivül is Igen élénk társadalmi é

s. irodalmi 'tevékenységet fejtki. Több tanügyi és felekezeti lap állandó tudósítója. Pedagógiai cikkei "a nyíregyházi fzr. elemi népisko'áról megirt monográfiája, értesítői 'évről-évre — legutóbb áltatunk is méltatott — a Chevra Kadisa Izr. szentegylet jelentései országos viszonnylatban is osztatlan elismerésben részesültek. A világháború alatt a kassai 34. gyalogezred önkéntese volt. Szivünk őszinte melegével köszöntjük Friedmann Bartaian tgazgatótanitót s

0koldalu munkásságának 25 éves jubileuma alkalmából. REKLÁMTÁBLÁKAT több színben is készít A JÓBA- NYOMDA