Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-01 / 98. szám

1932. május 1. JKÍYÍRYIDEK. Bell Miklós Eldorádója (Válasz Zsirkay János cikkére) Zsirkav János barátom fenti cím alatt kritikát irt a »Magyar Fahi­ban«, gazdasági reformtervemről. Ugy látszik, János barátom vagv nem olvasta "el munkámat, vagy teljesen fc reé:totte. Amint a kriti­kájából kitűnik, lehetetlennek tart­ja, a kapital'izmus és a bankrend­szer ellen más rendszert bevez^tm. Ilyen horderejű problémáknál az egyéni vélemények nem jöhetnek számításba, mert gazdasági téren egyedül a helyzet a mérvadó. A helyzet pedig az, hogy jelenleg az egész világon az évi aranytermelés 2.50 millió pengő, viszont az arany­szükséglet 3.200 millió pengő. Tuc? ni való, hogy a világ aranytermelé­se óriási csökkenésben van. Viszont az arajnyszükséglei"évről-évre rend­kívüli módon emelkedik és ameny­nyiben a mai aranytermelési üzem nem változik, abban az esetben 35 év múlva ott tartunk, hogy aranyat pénzfedezetnek felhasználni' egyá ta­lán nem le'het, mert nem lesz arany erre a célra. A józan ész tehát azt parancsolja, hogy idejében gondos­kodjunk arról, hogy az arany he­lyett más érték pótolja a pénzfede­zeti t. Tehát ez nem lehet más, mint az ingatlan. A föld sokkat értéke­sebb," mint pénzfedezet, mim az arany, mert jövedelmet hoz, viszont az arany kamatveszteségre hever, ami egyúttal értékcsökkenést von maga után. A legfontosabb azonban az, hogy a földet nem lehet külföld re szálitani, mint az aranyat és ezáltax egész nemzeteket pénzknzi­sekkel gazdaságilag tönkretenni. Ha a. dollár jó aranyfedezet nélkül, akkor talán a pengő is meg fog felelni. Azt hiszem ezek olyan té­nyek, amelyek fölött vitatkozni nem lehet. A továbbiakban irja Zsirkay: »A mostani forgalbmban Jevő pénzbőt egy magyar emberre alig esik 12 dollár, ellenben a Beit Eldorádójá­bam 250 dollár lesz a fejporció. — Több, kétszeresen több, mini akár a leggazdagabb á lamban, Svájc­ban, ahol csak 132 dollárra^ ke Li az embereknek megelégedniük. Ha -az éremnek csak az egyik oldalát nézi az ember, tényleg igy van, de gazdasági 'téren, a másik oldat éppen olyan fontos, ami ebben az esetben a-t mutatja, hogy a Svájc­ban egy emberre a forgalomban levő pénzen kivüt még a tőkeala­pokból 134 dollár esik, s igy 266 dollár a fejporció, tehát Ben Mik­lós számítása helyes. Zsirkay szerint nagy baj az, hogy az uj rendszer szerint a földbirtoko­sok több pénzhez jut.iak, mint a kisvagyevnu emberek. Ennél a pont­nál elsősorban figyelembe kel A ven­ni, hogyha annyit akarunk termelni és alkotni, mint a svájci nép arány­lag termei és alkot, abban az eset­ben megfele'ő forgótőkérőt kelt gondoskodnunk, ezt pedig csak ugy lehet elérni, "ha az egész magyar ingatlant igénybe vesszük. Más sza­vakkal az uj rendszer gondoskodik arról, hogy minden körülmények között elegendő forgótőke álljon a nemzet rendelkezésére. Ha a föld­birtokos a kapott pénzét a takarék­ba helyezi, abban az esetben más veszi ezt igénybe és alkot vele, vagy pedig ő maga a saját céljá­ra használja ezt fel beruházásokra. Minden esetben, munkát és érték­szaporodást von maga után, ami fölött vitatkozni szintén nem Xéhet. Továábbá azt állítja Zsirkiy, hogy a forgalmudó rendszer a kis­emberekre hárítja a legtibb adót. Lássuk ezt a kérdést közelebbről. Pld. Ha egy kisgazda évente vá­sárol 2.000.— pengő értékű dolgo­kat, annak az évi adója 40.— pen , •gő, ellenben ha egy pesti bankfiu, aki élesrevasalt nadrágban jár, évente 4000.— pengőt elkölt, az legalább 400.— pengő adót fog fi­zetni, mert azokon a fényes helye­ken, ahol ő megfordul, magas luxusadót is ke't fizetnie. A mostani adórendszer után a mezőgazdaság és kisemberek, a leik­nek csak házuk van, kötelesek adót fizetni, akár van jövedelmük, akár nincsen. Zsirkay szerint ez a helyes. — Az uj adórendszer sze­rint mindenki csak akkor fiz*, t adót és annyit, amennyi akar fiztt.ni, mert az mindig at ól függ, hogy az illető mikor és mennyit vásárol. Évtizedek óta hirdetem a gaz­dasági reformtervemet, amely idő alatt megszoktam a tudatlan, go­romba és gúnyos kritikát. Min­dig mélyen sajnálom az ilyen sze­gényt, aki kénytelen tudás*hiányá­ban gondoskodm, vagy gúnyolód­ni. Legjobban sajnálom azon­ban mindig azokat, akik rabszolga­helyzetüknéi fogva akaratuk elle­nére kénytelenek tervem eüen irni. Ha elgondoljuk, hogy a XX-ik században van még ember, aki mer a nyilvánosság eié lépni és újságban mindent lekritizám., de anélkül, hogy jobbat tudna adni, akkor valóban nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy a mai szomorú hely­zet bekövetkezett. Tudom, hogy Zsirkay nem tar­tozik azok közé, akik csak kriizál­nak, hanem biztos vagyok benne, hogy ő is egy megoldási tervvei fog előá/iini, amelyben igyekezni fog megcáfolni az én tervemét, ami eddig ugyan még nem sikerült sen­kinek. Zsirkay tervének azon része ér­dekel legjobban, ame'y lehetővé te­szi, hogy a nemzet az uzsorakama­tu adósságtól megszabaduljon, hogy a kitűzött 100.000 árverés is megszűnjön. — Nagyon érdekel ez a terv, abból a szempontból is, hogy miképpen oldja meg a mun­ka és állásnélküfiséget, 'hogy ez a nagy ármádia szintén gondnülkülí élethez jusson. Végül nagyon érdekel,'hogy ez a terv hogyan, miképen fogja elő­teremtem ezt a több miLiárdos forgótőkét, amit gazdasági életünk követel, hogy a nemzet végre-vaia­hára kikerüljön a bankokratikus rabszolgaságból. "Várom e tervit ! BEL' MIK OS. sóstói ífirdő megnyitásáig vasár­és ünnepnap félóránkint, hétköznap óránkint közeledik a villamos Megjelent a Kisvasutak nyári menetrendje A Nyiregyházavidéki Kisvas­utak nyári menetrendjei már el­hagyták a sajtót, s a napokban már fel is fogják függesztem azo­kat az egyes állomásokon. A táv ol­sági forgalomra vonatkozó menet­rend május hó 10-én lép életbe és l<inyegte'en változásokat tartalmaz. A részletes távolsági menetiendet lapunk más helyén közöljük. A helyi forgalomban, nevezete­sen a Bessenyei-tér és Sóstó­gyógyfürdő között .közlekedő vil­lamosok menetrendjében lényeges újítás az, hogy a Kisvasutak üz­létvezetősége az idén jóval több vonatot járat, mint tavaly, s mi­után a bérletjegyek árát 10 pengő­ről 7.50 pengőre, t ehát 25 száza­lékkal leszállította, a Sóstó for­galma előreláthatólag lási arányban tel fog lendülni. Alább közöljük a sóstói nyári menetrendet, amelv azonban csak akkor lép életbe, ha megnyílik a sóstól 'kádfürdő. Viszont a ven­déglő és szálloda máju s 1 -én írueg­nyilik. Épen ezért a Kisvasutak üzletvezetősége ugy döntött, hogy holnap vasárnaptói ünnep- és va­sárnapon félóránkint, hétköznapo­kon pedig óránkint indit villamost a Bessenyei térről a Sóstóra, mind­addig, míg a sóstói "fürdő meg | nem nyílik, s ezzel egyidejűleg a sóstói villamo 5 menetrendje élet­be nem lép. ( SÓSTÓI MENETREND 'Érvényes a sóstói fürdő megnyi­tása napjától.) A BessenyeMérrőí indul: 6.oo, 7.05 7.50, 8.50,. 9.43. 10.23 (a), 11.oo, 11.30 . a), ü.55, 12.25 ( a 12.46, 13.09. 13.51. 14.09, 14.34, 15.04, 15.30, 16.00, 16.30, 17.00, 17-3"' I7-5 8, í'j­2 0' iS-5 6> i9o'i 20.13, 20-40, 21.30, 22 .il, 0.25 (b). • Sóstóról indul: 6.32, 7.26, 8.22, 9-20, 10.23, 11 00 (a), 11.30, 11.55 (a), 12.25, 12-46 (a;, 13.09, 13.31, 14.09, 14.34, 15.01, 15.30, 16.00, 16.30, 17.00, 17.35, 17-5 8' 18.20, 18.56, 19.31, 20.13, 20.40, 21.05, 22.00, 22.45, 24.00 (c), 1.00 (b;. : A távolsági személyvonatok kü­lön feiadott menetrendben találha­tók. Az (a)-val jelölt vonató^ csak vasár- és ünnepnapon,, a (b)pjvel jelöltek pénteken, szombaton, va­sár- és ünnepnapon cSa^S szük­ség szerint, a (c")-vei jelzettek pe­dig csak máju s 22-tőt közlekednek. Leánygimnáziumi szülői értekezlet Az ev. leánygimnázium a mu't szombat délutánján tartotta má­sodik szülői értekezletét. A pol­gári leányiskola tornatermét ismét _ sok-sok érdeklődő töltötte ímeg Nem is csoda. Ezek az összejöve­telek kezdenek valahogy szükség­szerűeknek bizonyulni. j£s ennek a szerencsés k£z é s kezek az okai, melyek mindig olyan témakört tűz­nek kí deriberációut és disputáció­ra, hogy minden szülőnek érdeke és ' gyönyörűsége ott lenni. Ez alkalommal Weiszer Gyuláné a VIII. oszt. ezidei főnöke beszélt a »Pályaválasztás«-ról. Beható ta­nulmány tárgyává tette a kérdést, milyen pályák 'állanak nyitva a IV. osztályt elvégzett s az érett­ségit tett leány előtt; milyen habi­tussa 1, miyen adottságokkal mely pályák ajánlhatók az életbekészü­lőjcnek. Okos, a mai viszonyokkal folyton számoló tárgy vezetésében rámutatott a szülő előkészítő és a tanár formáló, kiképző, bátorító feladatára. A szülő feladata, hogy gyermekévet együttéljen bi­zonyos lelki életet, mert már a gyermekkorban ímegiiyitvánu'ó ösz­tönös hajlamok elárulói a később kifejlődő képességeknek s csak az a szülő tud/a megérteni s fejlesz­teni a gyermek fantáziavilágában rejtő komoly hajlamok csiráit, aki odaadással figyeli ós értékeli annak tervezgetéseit. Ha a szülő bele­tekint a gyermeki lélek ezen ajtó­nyitásain, következtethet gyerme­kének jövőjére ís, mert a gyermek­ben kifejlesztem csak azt lehet, a­minek csirája megvan benne. A családi nevelés iránya életbevágóan fontos, mert ennek eredményére kezd építeni az iskola, ahol uj. kör­nyezet, hatások, uj "munkakör vár reá, s céltudatos munkával 'for­málják a gyermeket. Erősen hang­Su.yozta a szülői ház és az iskolai neveles összhangjának fontossá­gát, mert az iskola annál tökélete­sebben végzi et- a rábízott nevelői és oktatói feladatokat, ha a szülő­vel együtt történik az. Igy a hatá­rozatlanabb fellépésű gyermeknél a szülők a nevelőkkel együtt igye­kezzenek megállapítani, hogy a. gyermek számára melyik a tehet­ségének legjobban megfelelő pálya. A pályára való előkészülés elő­szobáiról a különféle íeányközép­iskolatipu sokrói Szöló rész igazán általános érdekű volt. Elmondta az előadó, miként kell & szülőnefc gyermeke képességeit mérlegelve a rendelkezésére álló iskoiatipuso'k között válogatni és azokat érté­keim. Kiemelte, hogy a leánykö­zépiskolai típu sok között milyen lé­nyegbeli különbségek állanak fenn. Os szehason]itva a két leányközép ­iskolát — a leánylíceumot és a leánygimnáziumot —• statisztikai adatok felsorolásával kimutatta, hogy a leánygimnázium ad a leg­könnyebb eshetőséget a fielslőt* tanulmányod elvégzésére, ugyani* a latinnyelv tanítására' mmdea megkötöttség nélkül létesít a nők számára megnyitott összes egyete­mi és főiskolai pályákra, másrészt pedig, mivel a német nyelvet első, a franciát a harmadik osz­tályoktól kezdve tanítja, a rajz, kézimunka, művészettörténet w tárgyait Képezi, még azok számára is a legmagasabb általános mű­veltséget adja, akik nem akarják tanulmányaikat az érettségi lítá-i tovább folytatni. Ezen iskolatípus nagy kitartást, szorgalmat és te­hetséget követel, de ad cserebc minden — a nők előtt nyitva álló — életpályán való elhelyezkedés* lehetőséget. ( Kitért az előadó azon elméleti és gyakorlati pályák ismertetésé­re, melyeket a leánygimnázium IV. osztályában gyengének bizonyul* növendékeknek ajánlott, úgyszin­tén a VIII. osztályt végzettek szá­mára nyitvaáüó 35 pályát is fel­sorolta, ismertetve a kel(lo kjép­zettség megszerzésének lehetősé­geit és a pályákon való elhelyezke­dés valószínűségeit. Előadásában hangsúlyozta, hogy akár a gyakorlati, akár intellektuá­lis pályára menjen is a leánygyer­mek, végtelen fontos a gép- ~ és gyorsírás, valamint a modem nyel­vek közül legalább egynek a pre­cíz ismerete. Előadását azzal a gondolattal fejezte be, hogy bár­mely uton próbálkozzék a mai kor kisleánya kereseti pályán az érvé­nyesüléssel, becsületes, kitartó m unkával "fogja csak kenyerét megkeersni. Az értékes előadásért az igazga­tó az értekezlet nevében is hálás köszönetet mondott. Ezután Szenészi Gyu'a tanár ve­tette fei azt az indítványt, hogy keresse meg az értekezlet felirat­ban a felsőbbséget, az iránt, hogy a gyorsírást a leányközépiskoIák­ban is a kötelező tárgyak köze" ik­tassák be. Végezetül a szülők beható felvi­lágosítást nyertek gyermekeik elő­haladásárói's ezzel' a tanulságos ér­tekezlet véget ért. — Középiskolai tanulók német nyelvoől való kisegítő oktatása. A német nyelvben gyenge előhaladást tan usitó középiskolai tanú ók kise­gítő oktatást nyernek a helybeli német nyelviskolában (Virág-u. 8.} — A Legújabb Divat májusi száma megérkezett és kapható az, Uj'ságboltban. <

Next

/
Thumbnails
Contents