Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 98-120. szám)

1932-05-01 / 98. szám

Nyíregyháza, 1932. május 1. » Vasárnap ZaXH évfolyam. 98 sz Előfizetési árak helyben és vidéken : tim Héra 2 P 50 f. - Negyedévre 7 P 50 1. Swe« szám ára: hétközn

ap lö f., vasárnap 16 1. "nmwtirTMBnwniriiirirrriiiiiTiiiiifii mi I m I I i i i i • I i . Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő: VERTSE K. ANDOR A munka jelentősége irta: Baltazár Dezső 4r. Szerkesztőség tá kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám: 1-38. Hirdetéseket az Ujságboit is felvesz, Bethlen-u. 2 A termelési tényezők között: nevezetesen a íölci és a tőke társaságába" azért helyezzük második helyre a munkát' mert a munka teljesítője az ember kétségtelenül utána következik létrejövetei 'tekintetében a fölcinek. A föld elébb tett és utána és belőle az ember. Lelki érték tekintetében minden bizonynyal az emberé az első hely, akit lelkisége, szellemisége és egy tö kéietesebb világba elhivatottsága csakugyan a teremtés koronájának méltóságára erod. A teremtés semmi más élő vagy élettelen részt} nem t

ua öntudatos közösséget fentartani az Istennel, csak az ember. Ezen az igazságon semmit 3

em változtat az, ha az* emberek vagy nemzetek átmenetileg azzal akarják nagyobbra tartani magukat) hogy az Isten és vallás tagadása áltai ei igyekeznek mosni maguk és az állatok között a különbség választóvonalát. A munka tehát, imnt a lelkiséggel kapcsolato', öntudatos énében tevékenység a termelési tényezők között, lelki méltóság tekintetében, első helyet követel magának. Joggal követei. Van olyan selejtes felfogás, amelyik tehernek, sőt csapásnak tartja a munkát. Annak tartja egyrészről azért, mert állati "érzés-világba helyezkedik által, látva, hogy az állatok legnagyobb része ugyancsak vonogatja a munkától magát, részint azért, mert valami "sajátságos megtévelye. aes folytán az" ment bele az esmberek köztudatába, hogy a biblia szerint Isten átka a munka. Mintha a boldogság paradicsomi állapotában nem lett volna az ember tevékenysége körébe más beosztva, mint a kész javak evése, ivása, munka nélkül. Azt el kell hinnünk, hogy boldogságra teremtette a teremtő az embert s az életét ugy osztotta be, hogy minden életnyiivánulása ezt a boldogságot szolgálja. Meg van írva a Szentírásban, hogy a paradicsom boldog helyét azzal a feladattal adta az Isten az embeme^, hogy »müve]je és őrizze azt.c< A müvelés munkával jár. 'I'ehát a munka a boldogság része. Ezt érezzük mindnyájan, akik a munkát a munkáért szeretjük, iia a tökéletesen boldog Isten »örokké m

unkás«, akkor az ő »képére és hasonlatosságára« tereintett embernek is munkásnak kell lennie. A m

unkát és a »munkás« méltóságos elnevezést nem szabad és nem lehet egy társadalma osztálynak sem a mjaga számára lefoglalni és kisajátítani. Én a munkában nem rideg kötelességet látok, hanem jogot és gyönyörűséget. Ha tehát jog a munka, akkor a lmunkéhoz, a munkára mindenkinek joga van. Joga van a munka után kenyérre is; mert a kenyér élet. A m

unka ennélfogva éfetjog. Hogy a munkához való jogát érvényesíthesse az ember, munkaalkalmak nyújtására v;m szükség. Valamire való ember — ha csak nem munkaképtelen — el se fogadja munka nélkül a kenyeret. A munkaképes emberre megalázó és szégyen számba megy, ha mun- , kanélküii "kenyeret keli "elfogadnia • az éhség kínzása miatt. A tudományok és találmányok szédületes fejlődése minden elismerésre méltósága mellett is azzal á hátránnyal rendezte be s alakította átai" a termelést, hogy az emberi müiika egy jelentékeny részét nélkülözhetővé "és feleslegessé tette. A társadalomgazdaságnak ezt a vesze'dejmét a gépipar, a nagy gyári üzemek hoztak á világra. A veszedelem ma már olyan méreteket öltött, hogy elhárítására az államoknak nagyon gyors és nagyon gyökeres intézkedéseket keh tenniök. Az emberi munkát feleslegesséf tevő gyáripar maga számára is veszedelmet jelent, mtrt a munkanélküliek ellátása terhét feltétlenül neki 'kell viselnie, az államoknak pedig azt kockázatot, amit a munkanélküliek tömege az erkölcs és rend oldalain jelent. Akárhogyan gondolkozik is a nagy tőke érdekeltsége, semmi más ut nem kínálkozik a veszedelem elhárítására^mint az, hogy az emberi kéz munkáját keli .alkalmazni minden olyan termelési "ágban, ahol az emiberi ész és kéz munkája legalább olyan jó eredményt és minőséget tud létrehozni, mint a gép. A mezőgazdaságnak gép üzemre berendezkedését kell elsősorban leállítani, ahor nemcsak az emberi munka, de az állati munka jelentékeny része is tétlenségbe lett viszszavetve. A mezőgazdaság terén áll igazán — igen kevés kivételtől eltekintve — hogy az emberi kéz munkája minőség tekintetében nemcsak kiállja a versenyt a gépekkel, hanem felül is múlja azokat. Á? kétségtelen, hogy a munka végzésének gyorsasága a gépek előnyére irható. De ez az .előny alacsonnyá törpül 'ahhoz a hátránybez képest, amit a mezőgazdasági "üzemekből kiszorult munkátlanok és kenyértelenek éhező, elégedetlen, forrongó tömege jelent, amelyet nemcsak társadalmi, emberbaráti. hanem áltaimi érdek és kötelesség a gondoskodás támogató karjára venni. A mezőgazdasági gépek mellett a gyorsaságon kívül fel szokták hozni a végzett mimka olcsóságának előnyét is. Ma már a magas ipari "árak mellett erősen kétséges ennek az állitásnak az igazsága. Sőt merem állítani, hogy a tőkeszegény gazdákat épen a gazdasági gépüzem bevezetése juttatta tönkre. Az ilyen részletkérdésekben nagy igazságok tükröződnek. Fájr dalom, hogy gonosz széliem hatása alatt ugy aiak

uit ki a helyzet, hogy a munkások és munkaadók két ellenséges táborként állíttattak egymással szemben, ahelyett, hogy a termelés eredményében igazságos osztályt csinálva egy közös érdekű és közös sors

u n%gy családnak éreznék magukat a hazának, mint édesanyánk fősége alatt. A munkásság ellenséges indulata, amely a mezőgazdasági folyamat legsürgetősebb, legszorgosabb időit a követelések felfokozásávai a munkaadó kizsákmányolására használta fel, kényszentette a munkaadókat; a türelmes gépüzem bevezetésére. Viszont a munkaadók a nagy miunkakinálat idején adták vissza éhbérek formájában a kölcsönt. Ennek nem szabad így menni tovább. A kölcsönös megértésnek munkások és munkaadók között' létre kell 'jönni', ínfert különben a két ellenséges tábor felemészti egymást. Ha a mindkét féi részére előnyös és igazságos megegyezés nem megy a józan beláíás utján, az államnak hatalmi eszközökkel ís be kell renáezni a jobb jövendőre képző iskolát. Ugy hiszem, hogy az állam s

0kkai szükségtelenebb helyekre is bevezette már hatalmi intézkedéseit; iegaS,bb ez esetben szükséges területen érvényesítené. Hiszem azt is, hogy az ellenségeskedés idején szenvedtek már a munkaadók és munkások is annyjit, hogy a méltányos és igazságos megegyezésre kész bennük a lélektani állapot. Fájdalom, hogy ha a földbirtok üzem hasznán kellene osztozkodniok, akkor ma mindegyik rész üres kézzel rnlenn« ei az osztozkodásról: mert nincsen haszon. A megegyezés alapja egyelőre az üzemi költségekben elhelyezendő létfentartási legkisebb szükséglet lehet mindenik oldalon. A munkaalkalom luánya aránylag még sokkal veszedelmesebb méreteket öltött az ipar terén. A nagy gyáripar rohamos fejlődése az utolsó két évtized alatt a kis ipari munkaadók és munkások legnagyobb részét a szó szoro

s értelmében vett nyomorúságba döntötte. Csak á vak nem látta, hogy a gyáripar a fejlődés mohó menetének erőltetésévei a sajáit maga vesztét is előidézi. A gyáripar tömegterffneíéséintík fogyasztóképes, vagy jobban mondva vásárlóképes társadalom keli. A társadalom legszélesebb rétegében a vásárlóképességet épen a gyáripar áltai előidézett munkanélküliség ástai alá. Mit ér az emberi találmányok büszkeségének a gépipar területén való tobzódása, mit ér az olcsó^ mit ér a tömérdek termelés, ha a termelés raktárai körül duraddá kényszerít ett tömegek lázongása jelzi a végveszély tizenkettedik órájának közeledtét. i Ha !ass

ubb lesz is, ha drágább lesz is az ipari termelés, mindazokban az ipari ágakban, ahol a kézműipar legalább olyan minőséget tud 'előállítani, mint a gépipar, Alanti feltűnő olcsó árakon szerezhetjük be cipőszükségletünket! STIBI JÓZSEF CIPŐÁRUHÁZÁBAN NYÍREGYHÁZA, ZRÍNYI ILONA-UTCA 2. TELEFON : 579. Férfi fekete erős fűzős cipők strapára ,, „ „ divat félcipők .. Férfi barna bagaria divat jélcipő F érfi barna és fekete bagaria la kézimunka félcipők 18.50 18 - P-'ől 13.60 „ 15.80 „ Női fekete pántos alacsony vagy magas sarokkal 11.— Női barna pántos és fűzős formákban 12.50 „ Női lakk pántos magas v. alacsony sarok 13.— „ Női fekete és szines antilop divatcipők 14.— „ Női mogyoró szinü pántos alacsony v. magas sarokkal 14 — j> Női divat szandalettek a legújabb modelekben óriási választékban! — Cipőtisztító szerek és cipő

fűzők nagy választékban! pif- Minden egyes párért teljes szavatosság! 2076-:o Gyermek cipők: Barna és fekete pánios tf °2 számig 3.40 P-tő „ 23-26 „ 4.60 26-30 „ 6.— 31-35 „ 7.50 i) 99 » Ara 16 fillér