Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-17 / 86. szám

JhrirfKVID&L 1932. április 17. Izsay Károly festékáruháza Telefon 2-*5 Lllther-lltCa 6. SZ. Telefon 2-45 Raktáramban felhalmozott óriás árukészletem apasztását tűztem ki célul s ezzel kapcsolatban, tekintettel a súlyos gazdasági viszonyokra a mai naptól kezdve áraimat lényegesen leszállítottam. Megjegyezni kívánom, hogy az alább felsorolt festékáruk és háztartási cikkek a m. t. vevőközönség által már ismert jó minőségben hozom forgalomba Árjegyzék kivonat: Háztartási cikkek: Mosószappanok: 1 drb. mosószappan — — — — 46 fillér 1 !> >> — — 24 l> 1 „ kézmosószappan — — — — 12 r> 1 drb. mandulaszappan V» kg. — — — 22 y> 1 liter petróleum 28 fillér 1 kg. mosószóda 20 »> 1 liter den. szesz 76 „ 1 üveg kékitő 16 » 1 ív smirglivászon — — — — 16 f> 1 kg. padlóolaj — — — — ' — 56 Nádporolók, tollporolók, szőnyegkefék, kefeseprűk, falporolók legolcsóbb napi áron f Valódi lenolajfirnissben őrölt kész olajfestékek: Fehér, szürke, csontszin, krém és minden világos szinek, doboz nélkül 1 kg. — — Sárga, barna, zöld és minden sötét szin, doboz nélkül 1 kg. — •— — 1 kg. Jefcó borostyán padlólakk dobozzal együtt — 1 kg. Jefcó linóleum padlólakk dobozzal — 1 kg. jó minőségű zománc — — — Expres lakk 1 kg. — — — — Brunolin 1 kg. — — — — — Terpentin val. Orosz 1 kg. — — — Terpentin pótló — — — — — Lenolajkence mindenkori legolcsóbb napi ár. Kenőszappan 1 kg. — — — — P — 60 p 1-20 p 1 — p 192 P T92 P 1-92 p 1-20 p L20 p 1 '20 P -•56 Fehér festékek: Herganyfehér legprímább minőség Bécsi fehér — — — Budai föld — — — Piktor fehér — — — Mahlertón — — — Gipsz stucator — — — „ alabástrom — — P 1-38 P -'12 P - 06 P — 06 P --10 P -'10 P —12 Sárga festékek Francia okker 5 betűs Aranyokker — Satinóber — extra — P P P P •42 -•32 •38 -'48 Kék és viola: Azúrkék — — Zsandárkék Pávakék — Ultramarinkék val. Lila — P — 96 P - 96 P 120 P 2 — P 120 A régen ismert cégem nem tévesztendő össze ujabb alakulatokkal t Legyen olcsóbb a hús ára Nyíregyházán ! Irta: KLAR DEZSŐA Nyirvidék 1932. évi április hó 13-iki számában szomorú szívvel olvashatja a figyelmes, a világ folyását, városa eseményeit nyitott szemmel, éber figyelemmel szemlélő olvasó a nyiregyházi tava&?i vásár lehangoló beSzámo

!óját. A cikk utolsó bekezdésében a következő figye'emremé tó, aranyigazságot tartalmazó sorokat olvashattuk: »az országos vásár ma az ország tükörképe. Szomorú és vigasztalan kép, amelyen elfakult az élet friss vidám szinponnpája s csak szürke, piszkos foltok sötétlenek, mint a halottról készített röntgenfelvételen.» A kép valóban szomorú 6 elkeseritően lehangoló. Azt a benyomást kelti, mintha valóban minden gazda halálra volna ítélve s az ország túlnyomó többségét képező, elvitathatatlanul nemzetfenntartó, dolgozni mindenkor tudó s akaró népe ki van szolgáltatva a gazdák, a kisgazdák szorultságát lelkiismeretlenül kihasználó, kénye-kedve szerint vásárlóknak, kik érezve anyagi fölényüket, elszomoritóan alacsony áro nvásárolták össze a gazdák keservesen, kitelelt marháit, sértéseit, hogy azt drága pénzért adják oda sózzák rá a szerencsétlen leszállított fizetésű, nehezen vegetáló fogyasztóknak, a tisztviselőknek, Iátemereknek, kisembereknek. Kétségtelen, hogy a magyar gazda már úgyis az utolsókat rúgja, elvesztette minden reménységét, hiábavalónak látja minden vergődését, de nem nézheti ölbetett kezekkel, hogy hogyan ássák sírját, hogyan akarják elevenen eltemetni a gazdák zsírján hizlalt kartelek, a kölcsönöket embertelenül behajtani akaró bankok s egyéb emberségükből kivetkezett hitelezők. Hát kihalt minden emberi érzés a telkekből, nincs belátás, jóakarat, cs

ak a hitvány pénz diktálta jeiszó : »adós, fizesd!« uralkodhat? — Nem látják be a nyíregyházi hentesek és mészárosok, hogy' ma midőn mindenki vergődik, mindenki csa'k ráfizetéssel dolgozik, leszállított tisztviselői fizetések ideje jár, önként, s

aját jószántukbói szállítsák le a magas húsárakat s inkább a nagy forgalom, kevés haszon elvét vallják, mintsem ők is teljesen a gazdák sorsára jussanak. Lehet az, hogy a hentesek a lelkiismeretlen kartellek mintájára kartellt alakítsanak s a Szabad hive

5 kereskedelem minőin elvét feladva elképesztően alacsony áron vett vágómarhát ijesztően drága áron adják el? Szabad, hogy 28—30 filléres marhaár .mellett 80—1.20 P legyen \ kg marhahús ára, 50—90 filléres sertés ár mellett • .40 P legyen i kg szalonna, 40 filléres borjuái mellett 1.60 P 1 kg borjúhús s aránytalanul magas a juhhús ára is? A nyiregyházi vá

sáron valóságos harc folyt a gazdák ellen. Lekicsinylő mozdulatokkal mérték végig a drága takarmány miatt elég rossz kondícióban levő állatokat, hogy azután potom pénzért ttíegváve bőségesen arathassanak. Nem veszi tekintetbe a vásárló hentes, hogy mennyibe került a gazdának a jószág kiteieltetése, hogy hányszor ette meg e liosszu tél folyamán a marha, a sertés önönmagát s van szive a hentesneknek ilyen körülmények között a fogyasztókkal d ága árat fj.ettetni? Ma mindenki 'áldozatokat hoz, manaenki ráfizetéssel dolgozik, rentabilitás nél'küi 'termel, a meglevőjét, a tartaléktőkéjét fogyasztja, hozzanak a hentesek is

; ha máskép n

em megy áldozatot, de szállítsák le az aránytalanul magas, a lakosság mai kereseti lehetőségéhez viszonyitott hu

sái'akat annyira, hogy vasárnap a Szegény ember fazékjában is hu

s főhess

en. Legyen a tápláló hus olcsó s mindenki számára fogyasztható élelmicíkk. A tárgyilagosság mértékével mérő, igazságosság alapján álló, a közerdeket szolgáló emb

e

r minden ál Kását statisztikai adatokkai támasztja alá, hogy állítása napnál fényesebben kitűnjön s hogy az érdekelteket jobb belátásra bírja. Sajnos, statisztikai adataim hiányosak, de elegendők ahoz, hogy mindenki láthassaj hqgy a hus ára magas s feltétknu leszá.litandó. Miinden kiló húsra átlag 15 20 fillér adóteher esik, tehát 28 filléres marha husadóval együtt 48 fillér, 30 filéres marhahús 50 íil

Jér. Az iparos 1927-ben átlagosan 405 pengőért vásárolhatott egy szárvas marhát, 1930-ban már 310 P, a mult évben pedig 238 pengőért, ma már 150 200 pengőért, tehát 100 százalékkal olcsóbban, vájjon esett-e arányosan a hus ára is Nyíregyházán ilyen mértékben ? Kérdem, csökkant-e a fogyasztás is ilyen mértékben ? Hason itsuk öszsze bármelyik mezőgazda által' termelt produktum előállítási árát a hus árával, melyik javára billen a mérleg? Mennyibe kerü^ 1 kg. sertéshús előál.itása, 1 q buza produkálása, 1 q lucernaszéna előáPitása, 1 liter tej terme'ése a gazdának s mennyit nyer a nyiregyházi hentes 1 kg. husan, erre kérünk a nyilvánosság színe előtt szakszerű, kimerítő választ, hogy tisztán lásson a fogyasztó. 1 kg. marhahús ára Hegedűs Sándor helylw i hentes és mészáros szerint : 1 drb. 600 kg-os szarvasmarha vételára á 44 f. 264. P' Fogyasztási adó 19.7 2 -< Forgalmi adója 6- 5^«, 17.16 « V ágatás (mét szőnek) 2. i'6 « 'Beszállításért 2.— « Hajcsár 2.52« Személyi kö'tseg lételem, stb.) 2.52« Üzletbér, viiiainy, kereseti és jövedelemadó, lótartás ,stb. 40.— « Összesem : 350.06 P Ha mai viszonyok között 1 ökröt 4 5 napig is mérnek ki, lássuk a kiadásokat : 600 kg-os prima ökör vesz teség 520/0=312 kg. á 1 peragő 312. P' 40 kg. bőrért (magyar) á 55 fillér 22. -« 30 kg. faggyúért á 60 f. 18. -« Bél, tüdő, köröm, pacal, stb.-ért 3.—- « Bevétel összesen : 355. P Marad Hegedűs Sándor helybe-i mészáros mester szerint nettó bevétel 4.94 P, azaz 1.39%. Eze® kalkuláció sertésnél sokkal/kedvezőbb, mert jól hízott zsirsertéanéi 800,0-a vágósuly, 5 6o/

0 a fej és lábvég, a haszináiható belsőszervek 3 40/0. Általában jól kihizott uradalmi zsirsertésnéi a vágósuiynak 670/0-a fehéráru, 35 300/0-a husmemü. Midőn a sonka kg-janak ára 2.20 P, a kolbászé 1.20 P, nem szükséges fejtegetni, mennyit nyer a hentes a sertésen. Juhnál bar nagy a veszteség 45% is olykor mégis az alacsony árak itt is lehetővé teszik a húsárak leszállítását. A prima u. n. tejes bor-