Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)
1932-04-15 / 84. szám
4 j&fmdéK. 1932. április 15. fektetett tőkéjének 35 és fél Százalékát. Ha most hozzászámítjuk a bőrt is — amelynek ára ma, mint mondják 3 pengő — csak 2 pengőért darabonként, ugy az elért haszon 42 százalékra emelkedik. Melyik iparos, kereskedő, vállalkozó keresi meg ma a befektetett tőKéjének ilyen magas százalékát?. Snjtsoc le a törvény ereje a hasiparosokra Természetesen a »ZetmpIén« felháborodva i r ezekről az ijesztő jelenségekről és a hatóságoktól Megtorlást követel az ottani árdrágító hentesekkel szemben. Ha ellenszegülnek, — írja a lap — ha nem elégszenek meg a borjú bőrével, hanem a közönség bőrét is akarva, szép szóval 'az árleszálli-/ tás nem vihető keresztül, akkor egyrészt meg kell szervezni az állattartó gazdákat, hogy éljenek a legújabb miniszteri rendeletbenfoglalt jogukkal, vágják le saját maguk állataikat és Juttassák közvetlenül a fogyasztókhoz; másrészt pedig a törvény erejével le keh sújtani a husiparosokra. De a Miskolcon megjelenő »Magyar Jövő» is élénken foglalkozik a húsárak körül felmerülő érthetetlen jelenségekkel. Egy njiskolckömyéki földbirtokos különös mesébeillő esetéről a következőket írja : Huszonnégy bárányért!4 pengő 64 fillér Egy földbirtokosnak hu svét körül az az ötletes támadt, hogy Budapestre felküld héhány húsvéti bárányt, hátha lehet keresni a gyönyörű fehér jószágokon. Kiválasztottak 22 bárányt, leölték é»f megtisztították őket és kilónként 60—80 filléres árban eladták 'és felszállították a Budapesti HuSnagyvágó Rt-nek. A húsvéti bárányok azután befutották a számukra elérhető karriert: földi pályafutásukat egyegy jobb család pecsenyéstáijában fejezték be. A földbirtokos pedig' várta a Husnagyvágó Rt. elszámolását s a — pénzt. Az elszámolás valóban megjött, pénz azonban csak alig cSurrant-cSeppení valami. A 22 darab bárányért ugyanis mindössze csak 4 pengő 64 fillér érkezett a földbirtokos részére »tiszta bevételként«. A bárányokért befolyt pénz többi részétviszont felemésztette a szállítás, a különféle dijak, forgalmi adó miegyimá sok. D» érdemes részletezni a felette tanulságos elszámolást. Kiadás volt otthon: husvizsgálónak (a bárányok darabjáért 15 fillér) 3 P 50 fül, feldolgozás és vasutraszállitás 5 P, járlatlevél 3 pengő 50 fül., forgalmiadó 1 P 30 fill., vasúti szállítás és egyéb költségek 41 P 66 fül., összes kiadás tehát 54 P 96 fillér. Ezzel szemben a bevétel a következő volt: 3 db bárány (16 kg. á 80 fill.) 12 P So fill, 19 db bárány (78 kg. á 60 fűi.) 46 P 80 fill., összesen 59 P 60 fih. Az 59 pengő 60 fillér bevételből levonva tehát az 54 pengő 96 fillér kiadást, a tiszta jövedelem mindössze csupán 4 pengő 64 fillért tesz ki, ami 22 bárány esetében a legnagyobb engedékenységgel sem mondható busás haszonnak vagy méltó ellenértéknek. így egy-egy bárányért nem kapott többet a földbirtokos 21 fillérnél, kilónként pedig 5 fillért kapott a bárányaiért. A többit — mint már mondottuk — felemésztették a szállítási és egyéb költségek, ugy. hogy a földbirtokos a 22 darab finom kis húsvéti bárányáért pontosan anynyit kapott, mint amennyibe egy jobb ebéd kerül egy rendesebb étteremben. & békéscsabai példa Ebből is láthatjuk, hogy ebben az országban » húspiacon szörnyű fejetlenség uralkodik, zürza-. var, káosz és vannak, akik ebben a zavarosban nagyszerűen halásznak a maguk javára. Azonban, mint minden esetben, itt is vannak kivételek. Vannak magyar városok — sajnos Nyiregy háza nem ezek közé tartozik — ahol a husiparosok mérsékelni tudják vagyonszerző éhségüket, ilyen kivételes város Békéscsaba, ahol a következők a húsárak; 1 .r. marhahús pörköltnek 70 fill. I. r. marhahús sütni vagy Jeveshu s 80 fül. I. r. borjúhús pörköltnek 100 fii 1- I- r. borjukaraj és lapocka 120 fill. I. r. borjúcomb 140 fill. I. r. sertés fej, láb'80 fill. 1- r. sertésoldalas no fill. I- rsertéskaraj és comb 120 fix. 'I. r. zsirszalonna 120—130 fill. I. r. olvasztott zsir 170 fill. Reméljük, ezek után Huray János kissé gondolkodóba esik a dolgok felett s máskor alaposabban meg hányja-veti, hogy megtámadt jon bennünket. Mi t udjuk, hogy az emberi kapzsiság mérhetetlen s ezért tettünk szordinót az igazság hurjá ra. Most azonban szabad' utat engedünk a panaszoknak. — Szombati számunkban egy szabolcsi termelő adja meg a választ az elhangzott támadásra s majd ex Váhk, hogy gáncsot érdemlünk-e vagy elismerést. Halálos fenyegetéssel hallgatásra bírták az óíehértói vadorzók " Az ófehértói csendőrőrs egy különös ügyben tett jelentést a nyíregyházi kir. ügyészségnek. Az ügy még ez év januárjába nyúlik vissza. Egy holdvilágos éjszakán az ófehértói erdőben az ujkuti dűlőnél valaki "rálőtt Lelnik József ujfehértói lakosra. Lelnik a lövés okozta sebet maga gyógyította. Nem hívott orvost, nem tett jelentést a támadásról a csendőrségnek. Az esetet azonban megtudták és a csendőrség vallatóra fogta Lelnik Józsefet, •ki elmondotta, hogy a kérdéses éjszakán Apagyról gyalogolt Ofehértóra. Az Ujkúti dűlőnél betért az erdőbe, hogy fát vágjon. Amint a főrészeléshez fogott, va laki rálőtt. Ma sem tudja kicsoda. A csendőri nyomozás ezzel a titokzatos lövéssel kapcsolatban érdekes adatokra bukkant. Kitűnt, hogy a kérdéses napon három orvvadász, Mező Oyörgy, Tar István, Csubák Mihály ófehértói lakosok leskelődtek az erdőben. A vadorzókat az ófehértói ura dalom vadőre és ispánja több ízben megfenyegette. A vadorzók ezért bosszút esküdtek. Qazdag Imre vadőrnek megmondották, hogy a halál fia az, aki vadásza tukban megzavarja őket és meghal a vadőr akkor is, ha ezt a fenyegetést tovább adja. Most az a gyanú, hogy Lelnik József is a vadorzók között volt. A leshelyről azonban elindult és vadorzó társai azt hitték róla, hogy az uradalomhoz tartozik. Lelnik Józsefen ugyanis olyan bőrkabát volt, mint amilyent az intéző visel és igy a golyót, amely belehatolt nem|neki, hanem az intézőnekszánták. Most széleskörű nyomozás indult meg a vadorzók leleplezése érdekében és egész sereg tanút hallgattak ki, hogy feltárják az ófehértói erdő rejtelmes lövöldözőinek titkát és az igazságszolgáltatás kezére juttas sák a vadorzókat, akik a holdvilágos januári éjszakán puskájokat a bőrkabátosra irányították a vármegyei zárszámadásokat élénk vita után fogadta el Szabolcs és Ung közigazgatásilag ideiglenesen egyesitett vármegyék törvényhatóságának kisgyűlés:' szer dán délelőtt 10 órakor a vármegyeháza kistermében tartotta ülését. Az ülést dr Erdőhegyi Lajos főispán nyitotta meg. Üdvözölte a teljes számban megjelent bizottsági tagokat, majd a tárgysorozat pontjainak ismertetésére került a sor. Dr. Mikecz László vm. főjegyző élénk érdeklődés közben terjesztettet efő a vármegyei háztartási alap 1931- évi zárszámadását. A zárszámadás kimutatását a bizottsági tagok, a legutóbbi törvéniy hatósági közgyűlés határozata alapján már egy hitte» előbb kézhez kapták. Mikecz dr. főjegyző részletesein ismertette az egyes tételeket, amelyekből megtudtuk, hogy a vármegye cselekvő vagyona 1931. év végén 1-627573.95 pengő, a szenvedő vagyoina 1.512.251.76 pengő volt, tehát a tiszta cselekvő vagyon összege 115.322.17 pengő. Kor, üss Ferenc dr. a kimutatás formája ellát tett kifogást s azt találta feltűnőnek, hogy a rendes kiadások tételében különféle egyéb kiadások címén 112.000 pengő szerepel. Mikecz dr. főjegyző nyomban válaszolt a felszó'alásfra s részletezte a rendkívüli kiadás tételeit, amelyek különböző segélyekből adódtak. Étekes János pápai prelátus a randkiviifi bevételek cimü rovatban a vármegyei hozzájárulásinál felmerülő késedelmi kamatok ellen emelt szót, kimutatva, hogy a községek nem hogy a késedelmi kamatokat, hanem még a vármegyei hozzájárulást sem képesek fizet ni. A felszólalásra Virá, tyi Sándor alispán válaszolt. Kifejtette, hogy a belügyminiszter uj rendelete megszüntette a vármegyei hozzájárulást s hexyette vármegyei pótadót állított be, amely remélhetőleg e'imiinálni fogja a bajokat. Kovách Elek dr. a jövőben az egyes tételek részletesebb magyarázatát kéri, hogy a bizottsági 'tagok könnyebben tájékozódhassanak. — Azután a helyzet súlyosságára mutat s kérdi az alispánt, hogy a jövőt iletőleg miiyen kibontakozási lehetőséget lát. Virá.iyi alispán : Sajnálattal kei. megállapítanom, hogy egyformán tájékozatlanok vagyunk a kibontakozást illetőleg. Egy mód van az egyensúly helyreáHitására, a szigorú takarékosság. Ezt a lehetőség szierint minden téren végrehajtattuk. Október végéig a vármegye nem tudja adósságainak még csak a kamatkötelezettséget sem rendezni, de azután remíihetö az aiyagi depresszió enyhülése. Igyekezni fogok mindig az adott helyzethez alkalmazkodni s amenyínyire emberileg lehet, a kiutat megtaláni. Ezután dr. Erdőhegyi Lajos főispán reflektált az elhangzott felszólalásokra. Bár súlyosnak ítéli a vármegye pénzügyi helyzetét, mégsem látja tragikusnak. A vármegyének mintegy 2 millió pengő követelése van kint az adóalanyoknál. A gazdasági viszonyok javulásával, ha ez az összeg" befolyik, a vármegye anyagi helyzete egyszerre enyhülni fog. Dr. Tóth László II. főjegyző a törvényhatósági közúti alap 1931 évi zárszámadását ismertette. Érdekes, hogy a vámbevételek jelentéktelen összeggé zsugorodtak, mert a vasúti forgatom a r?udt évben a mi timaUsra csökkent. A zárszámadás ismertetése során megtudtuk, hogy a cselekvő vagyon 22.442.836.17 pengő, a szenvedő vagyon pedig 11.459.762.32 P volt, tehát a tiszta cselekvő vagyon 10.983.073.78 pengő. A zárszámadáshoz elsőnek Bodor Zsigmond kért szót. Kifogásolta, hogy a közúti jövedelmet az eredeti rendeltetéstől elvonták. A vármegye közönsége — mondotta — hálás lehet azoknak, akik az utakat megcsinálták, de nem volna szabad a közúti alap jövedelmét, amely 300.000 P felesleget mutat, a közutak fenntartása helyett, más célra fordítani. Virályi alispán reflektált a felszólalásra. Hangsúlyozta, hogy csak tévedés lehet az elhangzott feiszólateszík lehetővé az utak karhamtartálás számadata, majd kijelentette, hogy a megye közúti bevételei nem sát, ebbein az irányban tehát valami más megoldást 'keh találni. Báró Vay Miklós szükségesnek tartaná egy szűkebb bizottság kijelölését, amely az utakkaL kapcsolatos gazdálkodást felülvizsgálná, mert szerinte a zárszámadásból nem lehet pontos képet meríteni a való helyzetről. Virá, lyi alispán ellenzi a • javaslatot, mert a tőrvéay nem engedi, hogy a kisgyűlés jogkörét más, kisebb bizottság lássa el.