Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-13 / 82. szám

4 jAlKmiví. 1932. április 13. „JISGAOAL" Ma kedden utoljára az Apolloban álomszerű szépséggel. Holló Len­ke költészete a s zerelem nosztal­giája. A szerző, aki, mmt szavaló is értéket képvisel, sok le^es őszinte tapsot kapott. A műsor vidám hangulatát Vadnay László III. Konrád c. pompás vígjátéka biztosította- — Ebben a darabban Raksányi Sán­dor ismét megmutatta, hogy vér­beli színész, akt a színpadon talál önmagára. Tehetsége kimagasló s a hivatásos színészek átlaga felé emelkedik. De a többi szereplők |S első­rangú alakítást nyújtották, bzem­brátovics Irma és Bogara Jenő nagyszerű humorral karrakirozták az öreg főhercegi párt. Oroszváry Kató, a Leányklub uj »csillaga« bájos jelenség s játéka kivételes képességeket igér. Igen jók voltak Takács József, Valenta Pái és Síabó Lajos is, akik a darab si­kerét elősegítették. A rendezés nehéz munkájáért Holló Lenke érdemei "teljes elis­merést, imdg a sugó tisztjét Stett­ner Olga töltötte" be. A magyar bor válsága Fenti cim ajatt megjelent cikk­re K. M. ur kedves volt immár két ízben reflektálni s a Nyírvidék vasárnapi számában a kérdést utó­hangként kezelve, a magyar bor válsága kérdésében majdnem ugy álitja be önmagát, mint a kezdetet és véget — már t. L a magyar bor válsága kérdésében. Ugy az első, miint a második cikkben foglalt tények értelmét na­gyon szépen szeretné K. M. ur el­csavarni és azután strucc módjára viselkedve, visszavonulni, megálla­pítva, f} 0gy kár az időért és a fá­radságért, amit ezzel a "kérdéssel •eltölt. Lehet igaza K. M. urnák, de engedje meg, hogy nekem is iga­zam legyen abban, hogy a vitára — bár tárgyilagos hozzászólást vár­tam — ón nem kényszeritettem, azt is elhiszem, hogy neki nem fontos az a kérdés. De vannak, akiknek fontos. És éppen ezért s nem kicsi­nyes személyeskedés felidézéséért [nyúltam a kérdéshez. Azon a té­nyen, hogy a magyar borértékesí­tés válságban van, igazán nem se­gít az, ha K. M. ur megállapíthat­ja familiáris alapon saját cikkérői, hogy az szépen meg volt írva, mert ugy jár veié, a nagyközönség előtt, mint a szekundát kapott nebuló, akiről az édes mamája a szomszé­dok helyeslése mellett megállapít­ja, hogy nagyon okps, nagyon szel­lemes gyerek, csak az a tanár ur, az olyan rosszmájú és nem tudni miért, rossz jegyet adott az édes­nek. Hát igen, kedves K. M. ur, Ön nagyon szépen elintézettnek gon­dolt engem, de elfeledi, hogy én nem a nyíri borról beszéltem első cikkemben, hanem a magyar bor­ról, es 'engedjen meg, ha akara­tomon kívül kénytelen vagyok is­métlésbe bocsátkozni 'és leszögezni azt, hogy a borpiacon még most is 11 —20 fillérért jegyzik — nem a nyíri bort — hanem például a gyöngyösit, ami talán jobb kvalitá­sú a ínyíri bor nagyrészénéi. De ha már a nyíri borról beszélünk, ez­zé*. kapcsolatosan egy szerény kéré­sem van, anniért a bortermelők 9em fognak megharagudiü, legyen szives, pubükáltassa ki azt a cé­get, amelyik 30 fillérért veszi a nyíri bort angróba. . Nyugodt le­het, nem fog keüeiU tekintélyes Ügynöki jutalékot fizetni. Becses engedelmével a borvitá­inak a személyi részét ezzel én is befejezem azzal a megjegyzésseJ, bogy a számadásban bizony én egy fikarcnyi papirt sem használtam el, mert inéhány filléres kalkulációhoz nincsen szükségem sem papírra, sem ceruzára. 1 * A magyar bor értékesítésének válsága folytán a nagybani kereslet hiánya következtében egy látszólag előnyös értékesítési mód alakult ki. Ez a beteges szimptoma a »Saját termésű bor kicsinybeni éladáV feliratú ragályos cédulával jelzi a termelők házát. ' Látszólag, hangsúlyozom, látszó­lag, ez az értékesítési mód előnvö­sebb a termelőre, mint a nagybani eladás. Hogyne, hiszen igy 25— 50, sőt néha még 80 90 filléres árat is et leh<?t érni, szemben az őszi pár filléres must árával, vagy a későbbi "kiforrt bor 10—20 fillé­res angró árával. Ez a látszólagos jó ár az átka éppen a termelőnek, mart addig, amig ősszel pár filléres áron ugyan, de summásan adná e* a termését, meg tudna szabadulni a nyár fo­lyamán félszaporodott adósságától, addig az a ritka borunk a hossr 4 tél folyamán ugy elmorzsolódík, hogy nem veheti teljes értékében hasznát s az adósság egy része megmarad. Igy találkozik egy pillanatra s szenved csorbát a termelő, a fo­gyasztó és a kereskedelem érdeke. A termed inem látja kellő hasz­nát (summában) egész évi fárado­zásának, a fogyasztó az olcsóság dacára nem jut mindig olcsó és jól kezelt borhoz, a kereskedő pe­dig elmarad mindkét 'érdekeltségi megbízóitól, illetve vevőitől. A leroingyolódáshoz vezető lánc­szemek igy kapcsolódnak észrevét lenül egymáshoz és viszik a mély­be, a sötét bizonytalanságba az érdekeltek minden kategóriáját. Az állami üzemek vesztesége februárban 14.5 millió pengi volt Bevételi többlet az állami közigazgatásnál Budapestről jelentik: A Ma­gyarország pénzügyi helyzetére vo­natkozó február havi pénzügymi­niszteri közlemény szerint február­ban az állami közigazgatási ki­adások 79.2 millió pengőt, a bevé­telek 83.9 millió pengőt .tettek kJ, vagyis a közigazgatási bevéte­lek 4.7 millióval haladták meg a kiadásokat. Az állami üzemek kiadása 39 millió pengő, bevétele pedig 24.5 millió pengő volt, igy az állami üzemeknél 14.5 millió pengős hiány jelentkezett. A barabási kőbányában a lezuhanó szikla maga alá temetett egy bányászt Végzetes szerencsétlenség tör-­tént a napokban a Barabás köz­séghez tartozó kőbányában. Si­mon József, a kőbánya bérlője, mintegy két köbméternyi nagy kéj­nek aláaknázásán dolgozott. A ha­talmas szikla munkaközben meg­lazult, hirtelen leszakadt és Si­mont agyonütötte. A lezuhanó szikla magával so­dorta a szerencsétlen embert, aki a mélységbe gurult. A munkánál segédkező bányászok nyomban a szakadékba siettek, dé már Si­monban nem' volt élet, a roppant szikla csontjait szinte darabokra törte- A nyomozás során a rend­őrség megállapította, hogy a sze­rencsétlenség Simon gondatlansá­gából következett be és senkit sem terhei felelősség. Még ezen a héten a Ház elé kerül a 806 milliós költségvetés Budapestről "jelantik: Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter »Az uj költségvetés, m$t a gazdasági kibontakozás alapja« cimimei cik­ket irt a Budapesti Hírlap mai számába, amelyben többek között a következőket mondja: A költségvetés összeállításánál sokkai inkább előtérbe léptek az ország teherbíró képességének szempontjai, mint más viszonyok között. Általánosan elismert tény, hogy az adózók fizetőképessége nagyon meg van feszítve. A köz­terhek a maj nemzeti jövedelem egyharmadát veszik Igénybe. Kö­zclfekvőnek látszott tehát az a törekvés, hogy az állami kiadáso­kat csökkenteni kelt arra a mér­tékre, amely mellett a mostaun suiyo s adókra nem volna szükség, vagyis, hogy az egész közigazga­tási szervezet az ország mai te­herbirőképességévet arányban át­szerveztessék. Ilyen átszervezés nek elkerülhetetlen hatása azon­ban csak az évek folyamán lesz döntő befolyással a költségvetés­A P O L L O Szerdától péntekig '/tf, »/i8 és V4IO órai kezdettel Két verhetetlen film egyszerre teljesen uj feldolgozásba* Zwei Herzen lm 3U Takt és mesék az Írógépről Mindkét hartgos világfilm egy műsor keretében Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni! TMI re. Ez az átszervezés azonban a tisztviselői és alkajmazottí létszám hirtelen leszállításával az existen­ciák sujtásávat járna és ennek nem maradna ei káros következménye az iparra és kereskedelemre seim. Ezzel számolva a kormány a költségvetés összeállításánál első­sorban a dologi kiadásokat csök­kentette addig a színvonalig, a­m ely a fontosabb üzemek fenn­tartása mellett lehetséges. Mind­emellett ei kellett magát szánnia a kormánynak a tisztviselői fize­tések csökkentésére, mert ezzel tudta elérni a még hiányzó 15 millió pengős bevételt. Igy Kike­rült a költségvetést 806 millióig lecsökkenteni. Ez az intézkedés elkerülhetetlen volt. Csak ilyen radikális költségvetés biztosítja a pénzérték állandóságát és az or­szág népének biztonságát és bi­zalmát abban, hogy a válságból való kiszabadulás alapja meg van mentve. Korányi Frigyes báró a költ­ségvetést még e héten a Ház elé terjeszti és ugyanekkor nagyobb szabású expozéban an tájékoztatót a különböző intézkedésekről. Színház Április 15-én .pénteken este 8 órakor ünnepélyes megnyitó Qlő­atíás a színházban. »Azra« lesz a színtársulat bemutatkozó darabja. Szép Ernő e nagyszerű mesejátéka a budapesti Nemzeti Színházban olyan erkölcsi és agyagi "sikerrel került színre, amt kivételes érte­ket biztosít a nagy tehetséggel megirt darabnak. Ezt a 'kivételes értékét az »Azra« szépségeinek alátámasztotta még a m- kir. tu­dományos Akadémia, a mikor a Vojnits díjjal tüntette ki. A s zin­ház olyan parádés előadásban és kiállításban mutatja be a darabot, hogy az a közönség legkényesebb igényű rétegének is meglepetés lesz. A. bérlet 1. i A harapós férj szombaton, áp­rilis 16-án este 8 órakor. A szín­ház ragyogó operett együttese EmőQ Tamás. Török Re zső és Komjáthy Károly nagyszerű ope­rettjében »A harapós férj«-ben mutatkozik be. B. bérlet i. Csinos fiatal leányok, akik a színi pályára készülnek jefentkez­zenek a színházi irodában szer­dán, április 13-án délelőtt féi n órától 12-ig t's délután 2—5-ig. Statisztáim óhajtó fiatalembe­rek jelentkezzenek a színházi iro­dában délelőtt fél 11-tői 12-lg és délután 2—5-ig. * Jegyek az első «lőaöásokra már válthatók Jakobovits Fanny úrnő dohánytőzsdéjében. Bérlefjegyzés a színházi irodá­ban déleiőtt 10—i-ig és délután 2—5-lg eszközölhető. Ezúton mondok köszö­netet mindazoknak, kik felejt­hetetlen jó feleségem elhuny­ta alkalmával fájdalmamat részvétükkel enyhíteni igye­keztek. Mihók József.

Next

/
Thumbnails
Contents