Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-13 / 82. szám

1932. április 13. 3 A mezőgazdaság állami meg­segítése A mezőgazdaság megsegítésének eddigi módjával, a gabonajegy­rendszerrel szakított a kormány és helyébe más valamely olyan se­gítséget kellett találni, ame'ynem­csak a gabonatermesztést, hanem valamennyi termelési ágat is tá­mogatni alkalmas. A bolettának épen az volt a hiányossága, hogy rsakis a buza és rozstermelő gaz­dáknak hozott valamelyes segítsé­get, ellenben a többi termelést ki­rekesztette az állami támogatásból. Amikor két esztendővei ezelőtt a bolettát meghonosítottuk, még c sak a gabonaárak süllyedtek le veszteséges alacsonyságra, ellen­ben az állatárak és egyéb termé­nyek árszínvonala még nem voltak kikezdve. Két évvet ezelőtt tehát még jogosult vfolt|a gabonatermelés egyoldalú segélyezése. Azóta azonban a többi agrártermékek ára is ijesztőein lezuhant, pl. az állatte­nyésztés és a szőlőmüvelés ugyan­csak veszteségessé vált. Amikor tehát a kormányzat a mezőgazda­sági termelésnek állami segítséget kiván nyújtani, ezt a segítséget ki kellett terjeszteni az egész terme­lésre. De ki kellett küszöbölni az eddigi bolettasegélynek azt a hiá- I ínyosságát is, hogy nem volt tekin- I tettel a szociális szempontokra, va- I gyis végeredményben a nagyobb | termelőknek nagyobb segítséget ínyujtott, mint a kisebbeknek. Két főszempontot valósit most meg a kormány tervezete a mező­gazdaság megsegítéséről, amelyet Purgly Emil földmivelésügyi mi­niszter jelentett be az egységespárt csütörtöki értekezletén. Az állami segítség kettős. Egyfelől a jövő ter meiési esztendőre elengedi a gaz­dáknak a földadó fizetését akként, hogy az 1932—33 adózási évre eső földadót a gazdák javára íratja az adóhivatalokban. A másik Lénye­ges telierkönnyités pedig a köz­munkaváltság erős lecsökkentése, akként, hogy a vármegyéket az elő állott közmunka váltság bevét el csökkentéséért az állam kárpótolja. A földadó egy évi szüneteltetése gyakorlatilag a földadó fizetésének elengedését je'.enti. Hogy pedig a jövő termelési esztendőben minden gazda tényleg élvezze ezt a földadó elengedést. a kormány egyúttal gondoskodik a beálló elemi csapá­soktól sújtott gazdák megfelelő adó kedvezményéről is. Az ilyen adó­kedvezmény az 1933—34- évi Töta­adó javára fog Íratni, nehogy elemi csapások esetén csorbítsa a jövő termelési esztendőre szóló földadó­elengedést. Ennek az adóelengedésnek a fe­dezetét a kormány a fogyasztókö­zönség és más foglalkozási ágak nagyobb megterhelése nélkíU te­remti elő, a lisrtf orgaimia dó vált­ság változatlan fenntartásával. De arróx is gondoskodik a kormány, hogy a földmivelő lakosság saját kenyérszükségletének, valamint a részes munkások, a cselédség és hasonló kategóriák számára kere­setüknek megőröltetése ne kerüljön többe, mint eddig, hogy tehát a vámőrlési díj ne legyen számukra nagyobb, mint jelenleg. Ezért a mezőgazdasági lakosság részére kedvezményes őrlési tanúsítványo­kat fognak bevezetni, amelyeknek alapján a gazdák saját vámőrlésü­ket az eddigi olcsó árban láthat­ják el. A földadó elengedéséve- egyide­jűleg egy régi panaszt orvosol a kormány tervezete, amely a köz­m unkaváltság régen vajúdó problé­máját veszi szabályozás alá és ezt a terhet a kisemberekre nézve az eddiginek felére csökkenti. A kor­mány terve szerint ugyanis azegy­szoba-konyhás házak birtokosai, a­kik eddig négy napszám szolgálta­tására voltak kötelezve, ezentúl csak egy napot kötelesek szolgáltatni. A kétszoba-konyhás házak tuiajdono­nosai az eddigi négy nap helyett két napot szolgáltatnak. Az igavonó állattulajdanosok, valamint a két lovat tartó és az igavonáSTa hasz­nált tehenek tulajdonosai csak egy igás napszámra tesznek kötelezve. A közmunkaváltság e leszállítása folytán a vármegyéknek a közmun­ka váltság csökkenéséből 4.2 mil­lió bevételi csökkenése származik, amelyet az állam fog megtéríteni. A mezőgazdaság e kétrendbeli megsegítése még nem meríti, ki a szándékolt segítés teljes mérvét, mert ahox további segítés szüksé­ge és lehetősége mutatkozik, ott a kormány még egyéb módon is tö­rekszik majd a mezőgazdaság tá­mogatására. De már ez a kettős segítség: úgymint a földadó elen­gedése, kapcsolatban az olcsó vámőrléssel és a közmunkaváltság leszállításával 47 millió pengőt meghaladó kiadást jelent az állam­nak és ugyanannyi teherkönnyitést a gazdák összességének. Sőt a földadóelengedés még a gazdák körén tutmenőleg mindazoknak a másfogialkozásuaknak a javára szói, akiknek valamelyes földbirto­kuk van s igy azoknak a kisiparo­soknak és szabad foglalkozásiak­nak, vagy tisztviselőknek a javára is, akiknek van valami íöldecské­jiiík, mert ennek a földadóját is ré­szükre elengedik. Az eddigi bolet­tarendszerrel szemben két igen nagy előnye van a földadó szünetelteté­sének. Az egyik az, hogy nemcsak a gabonatermelésnek, hanem va­lamennyi termelési ágazatnak tá­mogatást hoz, a másik pedig a földadó szüneteltetésének és a köz­munkaváítságnak ama szociális jel­lege, hogy a kisebb egzisztenciák­nak nagyobb segítséget hoz, mint a tehetősebbeknek. Szerda, csütörtök Lányok az intézetben Ma kedden eteljára Köpenicki kapitány Világhírű német hango» filmkomédia Szerda, csntörtök Lányok az intézetben áz Erdei kitérő közelében egy fa alatt falevéllel takart ajszülöttet találtak Tegnap délután két órakor Kormos Jáno s villamoskalauz £ Bess enyei-térről a mentőkért te­lefonált. Kormos a Sóstóról jött be kocsijával. Az Erdei kitérő-, nel egy csendőr közölte vele, hogy egy asszony és két gyermek a Hármas domb közelében az er­dőben egy fa alatt újszülött cse­csemőt talált. Az újszülött még él. Egészséges fiúgyermek. — A csendőr kérte Kormos Jánost, te­lefonáljon azonnal a mentőkért, Addig, mjg megérkeznek, őrizni J fogja a kisdedet. A mentők rövid idő m uiva meg is érkeztek, az er­dő gyermekét betakarták és be­vitték az Erzsébet kórház gyer­mekosztályára. Az orvosi "yizsgá­lat megállapítása szerint a gyer­mek délelőtt 10 óra tájban szü­lethetett ott, ahol találták, az er­dőben egy fa alatt. A csendőrség széleskörű nyomozást indított, hogy felderítse, ki az újszülött anyja, aki gyermekét kinhagyta az erdő mélyén, ahol könnyen el­pusztulhatott volna. Ijesztően gyenge volt u első tavaszi országos vásár Nyíregyházán Az első tavaszi országos vásár Nyíregyházán a mai reménytele­nül sivár gazdasági helyzet szomo­rú képét mutatta. A jobb idők­ben ilyenkor a Bethlen-utcán alig lehetett járni, ma feltűnő) hogy alig van forgalom s a kíváncsiak csak gyér számban lézengenek a sátrak és bódék között. Hétfőn délelőtt meleg, kedvre hangoló tavaszi nap volt, de hiába — meghalt a vásár régi, kedélyes hangulata. Az árusok szinte ko­moly csendben, lehangoltan ácso­rognak a sátrakban s nem kínál­ják vidám, pajkos strófákat éne­kelve portékáikat. A fehérpapagálvos jósasszony állványa körül sem nyüzsögnek a sors uk fordulatára kíváncsi embe­rek. Ott ált egyedül a javasasz­szony s valószínűleg a bizonyta­lan jövőn mer eng. A jövő csak a kenyérgondok s ulyosbbodását je­lenti s a stuccolt bajuszu vőle­gény vagy a kenderhaju, kékszemű menyasszony után való ábrándo­zás ma már ugylátszik idejét m uita. Az állatvásártéren is hasonló a helyzet. Valaha egy jobb hetivásá­ron nagyobb volt a felhajtás. Kár volna a fáradságért, bagót sem adn ak ma a jószágért. A tér eleje, ahoL máskor ilyenkor szinte mo­zogni sem lehetett a rengeteg ál­lattól, ma íires. Csak itt-ott bő­dül ei fájdalmasan egy-egy árva marha, mintha a gazdája pana­szát kiáltaná a könyörtelen égre. Nincs vásár. A tabernák is üre­sen ásítanak s n em sistereg a tűzhelyen az illatos lacipecsenye. Talán csak egyedül Kajtor János korcsmáros kényelmes tabernájá­ban van élet. Ide tér be egy po­hár frissen csapolt hideg sörre a vásár iránt érdeklődő intelligen­cia, itt hörpinti fel kupica pálinká­ját a megfáradt és nekibuSult gaz­da és itt tízóraizik olcsón és kí­tünősn a vásáron működő tisztvi­selő is. Az országos vásár ma az or­szág tükörképe. Szomorú és yigasz talan kép, amelyen elfakult az élet friss, vidám szmpampája s csak szürke, piszkos foltok sötétle­nek, mint a halottról készített röntgenfelvételen. Nagy sikerrel zajlott le a Leányklnb műkedvelő előadása Nagy és előkelő közönség nézte végig mina a két délután a róm. kat. elemi dísztermében a Misz­sziótársulat Lenáyklubjának a sze gény gyermekek javára rendezett műkedvelő előadását. Szombaton az ünnepi bemutató fényes siker­rel zhjlott le. A gazdag programjmot Lőrínczy Csóry szavalata nyitotta meg. — Csermely István modern hangsze­relésü -irredenta versét interpre­tálta mély átérzéssel, helyes hang­súllyá]. A kitűnő szavalót a kö­zönség hálás tapssal honorálta. Ezután Harsányi Zsolt egyfel­vonásos vígjátéka a »Családi ta­nács« került s zi nre. A frappánsan fora ulatos .szellemes vigjátek sze­replői kjiogástalanui oldották meg feladatukat. Különösén Szembráto­vits Irmát kelt kiemelnünk, mint aki kivételes emberábrázoló tehet­ségével valósággal megbűvölte a jelenlévőket. Mellette Csupek Er­zsébet Zenóbiája volt művészi színvonalon mozgó alakítás, Ma­gyar Lenke Kornélia szerepében aratott osztatlan és megérdemelt sikert, mig Ubrízsi Mária Katicája fejedelmi jelenség volt. A férfiak közül elsősorban Bo­gara Jenőt keh megemlítenünk. Nyugodt, biztos játéka, jó színpa­di megjelenése fejlődő tehetségét előnyösen alátámasztja. A többi kitűnő szereplő éspedig Takács József, Valenta Pál. Zachár László és Szabó Lajos teljes mértékben megérdemelték a lelkes tapSokat, amelyekben a közönség részesí­tette őket­Szünet után a nyíregyháziak kedvenc dalosa Lesskő Anna ma­gyar nótákat énekelt cigányzene kísérettel. Lágy lírai szopránja szférikus finomsággal szárnyalt. A közönség tomboló lelkesedéssel adott kifejezést hálás elragadtatá­sának­A tapsorkán elcsittu'távai HoHő Lenke lépett a bársonyfüggönyök elé. A költő mély átszellesmülésé­vei költeményeiből két verset Sza­valt el. A versekben a leánylélek rejtett rezdüléseit kottázta lé

Next

/
Thumbnails
Contents