Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)
1932-04-07 / 77. szám
1932. áprflís 7. JhflfÍRYIDéK. mmzwmmmmm wm Lecsepülés rádión Irta : PISSZER JÁNOS. »Kalamdos közgazdasági tervek« (im alatt hangzott el a rádió április 4-iki műsorán a »fei világositás« amely azonban inkább cseyülése volt ama terveknek, amelyek a gazdasági élet megjavítására eddig napvilágot láttak nálunk. Az »előadás« 'nagy csalódást keltett csupa negatívumával és semmi po- | zítivu mával. Éppen ezért valószínű, hogy a szándékolttal ellenkező hatást ér tel. Három főrészre bontható az előadás, m. p. : 1. Annak .bejelentésére, hogy a húsvéthétfői előadás óta igen sölés ismét csak kalandos tervet kapott levelekhpn az előadó, ameiyek a moratóriumot, főként az általános moratóriumot ajánlották. 2. A földfedezettel bíró papírpénzt tervezők gondolatainak aláértőkclésére és íecsepülésére. 3. A »Gazdasági reformterv« ismertetése és ugyancsak energikus le becsmérlésére, melyre az »agyrem« és »bolondság« jelzői is kibuggyantak. Az egészet áthatotta valami olyan közgazdasági »Generálzaft«, amelyből messzire kiérezhető volt, a mai közgazdasági helyzetnek kiváló voltát bizonyító erősen terjengős hagymaszag, az aranyfedezet imádata. Ebben a »zaftban« nem hiány zott az éther hullámainak magasságában terjengő nagy fölény fűszere sem és érzett, hogy itt mindenki »kismiska«, aki bármit tervez, elgondol és jónak vél. Az előadás az a »csillagszikra«, amely világit a sötét magyar éjszakában és minden más, csak apró szentjános bogárka. Érzett az előadásnak irányában, a : »hivatássszerüség«. Ez érthető. A beérkezett levelek állítólag mind azt kívánták, hogy azokról az előadás tegyen említést a rádión át. Következtetés : hiúság az egész ! — Ezt tartja jellemzőnek az összes tervekre. Mind hiúságon alapszik. Feltűnés viszketegén. így az é'főadó. De talán megengedhető volt volna koncedálása annak is, hogy az eddigi tervekhen valami komolyság is található. Az általános moratóriumot veszedelmesnek tartja, de különben is már van moratórium az eladósodott gazdák számára, okt. 31-ig, ezt tovább kiterjeszteni veszedelmes, mert a termelés megakasztására vezetne, ha senki se lenne köteles fizetni. így felfogva a dolgot, talán lenne veszedelem benne, de a gyakorlatban másként szokott alakulni a »fizetés«. Aki tud, az mindig szívesem szabiadui adósságától. A földdel fedezett papírpénz fedezetét, csak látszólagosnak mondja az előadás. Nem védi meg a pénzt az értékcsökkenéstől. Mert, és itt van a régen elrozsdásodott »nagyágyu« a közgazdaságban, a francia forradalom »assignatái«, amelyek szintén földfedezettel bírtak, mégis, elfogadásukat ha iáibüntetés terhével is alig lehetett biztosítani. Ezt az »esetet« így bizonyítékként felállítani, már nagyon elévült. A forradalmi uton elrabolt földeknek »fedezeti« értékét forradalmi'észjárás adta és az »assignaták« nyomdagépét is ilyen vfizérmü szabályozta. Az akkori forradalmi és a mai »békés« légkör ugy viszonylik egymáshoz, mint az »assignaták« földfedezete, a maihoz. De az előadásnak a magyar záloglevelek külföldi árzuhanására hivatkozása is sántikál, amikor ezek földfedezetére hivatkozik. E záloglevelekkel ugyanis ki lehetne fizetni megvásárolhatásuk esetén a tar- | tozásokat, ha a vásárlásra a kormányzat engedélyt adna. Ha pedig az »aranyfedezetü« mint »autarchikus efdezettei bíró pengővei lehetne vásárolni, mint ahogyan ezt minden »egyeduralmi« fedezete mellett sem fogadja el a külföld, akkor »equivalens« értékket történhetnék a fizetés, sőt ez esetben a fedezet belső értékemelkedését is ki lehetne mutatni. A »Gazdasági reformterv* hoszszas ismertetése mellett, ezt »zagyva okfejtésü'Rek«, »agyrémnek«, bolondságnak és a »józan« közgazdák előtt »sületlenségnek« feltűnőnek mondta az előadás. Mégis, az előadásra rendelkezésre áluott időnek nagyobb részét szentelte ennek, mert szerinte ez a terv erősen térj ed a gazdaközönség körében és sok helyütt inagyoin tetszetősnek és népszerűnek is sikerült lennie. Nem célunk ennek a tervnek megvédése, vagy magyarázása. Ezt talán szerzője: Bell Miklós elvégzi. De az előadásnak ahhoz a megállapításához, hogy ez a terv széles körbim terjed és nagyon nép szerű, sőt, ezeken a helyeken igen tetszetős is; — csatlakozhatuwk. — Azért, mert a Nyírvidékben is többen emlékeztek meg róxa. Ennek a tervinek kritikájába nem bocsátkoztunk, bár határozott felszólításnak volt vehető Németi István egyik pikké errevonatkozólag. De megállapítható, hogy az efőadás, — minden bőbeszédűsége mellett is, — nem foglalkozott a tervvel ugy, amint lehetne. Egyszerűen az előbb emiitett jelzőket alkalmazta és a Bell Miklós tervezte pénz mennyiségével, mint önmagában is inflatórius jellegüvel foglalkozott és a tervezet «egységes vasúti tarifáján kritizálta. Utóbbira azt mondhatjuk, hogy ilyent a gyakorlatban a vaskartcll« már régen alkalmaz. Ezt tudomásul vennie az embereknek: illenék. Ami a Beíf-féle pénzmennyiséget illeti, itt pedig talán téves azt a mai 350 milliós mennyiséggel párhuzamba vonni, inkább a mai »totális«, cca négy milliárdnyi összegűvel lenne összehasonlítandó, és párhuzamba hozandó, a Beliféle cca 10 milliárdos mennyiség, a hitel kikapcsolása mellett. Tény, hogy az előadás ujat nem mondott, a javítás útjáról nem szólt. I Most várjuk a »kalandos tervek« kovácsolóinak hangját. Magda Schneider Hermann Theimig Georg Alexander Lee Parry Bársony Rózsi Ábrahám Pál legújabb operettje Csütörtökig a Városi Mozgóban Nyíregyháza közönségének hangulata egy csapásra kedvesére fordnlt a szinházzal szemben, amióla Sebeslyénék gyűjtik a bérletet Ami után a nyiregyhází direktorok évek hosszú sora óta vágyakoztak. de ami egy direktornak sem sikerült: Sebestyénék társulata egy csapásra megváltoztatta Nyíregyháza közönségének magatartását a színházzal szemben. A bérletgyüjtéssel megbízott Forgács Jenő színházi titkár eredményekről tuci beszámolni, nagy erkölcsi sikerről, amelyet a Misfiola" Nemzeti Színház jó nevének javára könyvelhet el. Olyanok is szíves örömest váltottak most bérletet az április 15-én meginduló szint évadra, akik jó ideje visszatartotta^ magukat a színház látogatásától és e tekintetben nem engedtek semmiféle kapacitá ásnak nem lágyultak meg semmi-' féle kérésre, nem hajoltak meg az argumentumok előtt. Nyíregyháza közönsége nem járt színházba az utóbbi időben s ez a távolmaradás sokkal feltűnőbb vo't semhogy a maga egészében a romlott gazdasági helyzettel lehetne indokoU ni. Most más a helyzet. Sebestvén színtársulatának művészi nívója, hire minden kapacítá'ásnái erősebb hatalom volt és a bérletet váltók között ott látjuk társadalmi életünk legelőkelőbbjeit, akik jó példát mutatnak a szinpártolás tekintetében. Az április 15-1 megnyitó Sebestyénék • bemutatkozása Nyíregyháza város társadalmi eseménye lesz újra, mint azokban a régi időkben amikor a színház találkozó alkajma volt társasági életünk reprezentánsainak. A bérietek gyűjtése a napokban fejeződik be. A bérletek husz előadásra szólnak, napi ár uk a következő: páholy 8.70, zenekari ülés 2.20. zsöllye 1.90, támlásszék 1.20 P. A bérletek ára három részlet-, 1 ben fizethető: a bérlet kötéskor, a második részlet májusban, a harmadik részlet junius i-én. Az első előadás április 15-én fesz. Szép Ernő elbűvölő erejű keleti játéka a világsikert jelentő Azra kerül előadásra Válasz Magyar? Endre főmérnök urnák Budapestre Kedves Főmérnök Uri Tréfás cikkemre küldött válaszát örömmé' olvastam, mert meggyőződtem abból. hogy annak hangját nem értette félre, sőt levelét is olyan postai pontossággal indította útnak,,, hogy az éppen április elsejére futott be. Engedje meg tehát a Főmérnök Ur s hogy megjegyzéseimet én is v továbbra is humoros foímában tehessem meg, hátha valami uj "fajta rádió-dioiogot ír valamelyik békés szemlélő a mii felbuzdulásunk alapján* ami szükséges i> volna v mert ezidőszeruit, ha a magyar anekdota kincs gyöngyszemeibői akarunk egy párat telfüzm, akkor Kassát keli fognunk, amelynek magyar óráin olyan elsőrangú tréfás esetek felsorolása szokott történni, hogy titokban még a csehek is végig szokták azokat élvezni. E hét péntekjén például magyarul vadászadomák vaunak soron. , Ami pedig a pénzm&gnak ez előteremtését üiet i v nem kelt erőszakot alkalmazta, mert ami 2003 előfizetőnk önként kínálja azt fei. Élvezetéért fizet a postának évente mintegy 57000 pengőt, 6000 rídiocsőért 60.000 pengőt és a villamos társaságnak vagy 35.000 pengőt, uj "előfizetők gépedért öoooo pengőt. Ebből a pénzbői útközben netn vész el az ezüstcsengő hangja, jiem ugy Mint a budapesti primadonnád hangjának a csengése, amely a nyíregyházi rádiókban a teding folytán ugy hal latszik, minthogyha a haldokló nagypapájuk suttogó baritonja csinálna nekik konK Unenciát. De sok dohányt adnánatc ezekért a pénzekért! Elismerem,. tiogy a rádiószakértők előtt szokatlan lehet az 500 lóerős többiét szerepeltetése, de én azt a nagyközönség számára írtam 1 és ilyen »kézzei fogh«tó« módon igyekeztqm a gyengébb műszaki ismeretekkel rendelkezőket is meggyőzni arról, hogy hiába való munka a 210 méteres hullámhossz megkeresése. Célomat ei ii értem, mert az ünnepek/e elcsendesedett a fütyöltet és. Kérőszavamat megértette még az olyan iaík us 1$, akinek a R. É- azt irta, hogy hangszórójának azért olyan gyenge a hangja, mert az összekötő drótoknak nagy az ellenállása és gépje máskülönben sem vesz fei eiég wattot. Rendelt is a mi rádiótestvérünk egy csomó huzaltr Budapestrői és 50 wattot »a jobbik fajtából.® Egy másik pasasnak pedig a R. (J. üzente, hogy a Heaviside réteg okozza a fedinget és a torzításokat. Amennyiben pedig az előtt olvasott egy tudományos cikket a váltóáramú csövek izzószálainak porceliánszerü rétegéről és így azt hitte, hogy a lakíhegy lámpák szálain rossz a rétegezés, irt tehát a Magyar Nemzeti Bank budapesti központjának és kérte a külföldi beszerzéshez szükséges devizák kiutalását a Stúdió számára. A tornyok építéséről is megemlékezik a Főmérnök ur és kijelenti. hogy azok egy hét alatt fel n em árthatok. A Standard gyár mérnökei pedig azt mondották. hogy a faanyagot készen, kiszabva hozzák Nyíregyházára. — A tó azonban az, hogy a Fömér-, nők Ur Kijelentette, hogy idejére minden meg lesz. Már féltünk, hogy a tuf 'hosszú tél lehetettenné tette a szerződésben lefektetett terminusok betartását. Azt kérdi a Főmérnök Ur, hogy mit csinálok szünetben: Idegen állomásokat hasonlítok össze a miénkkel. Záradékul pedig engedje meg a Főmérnök Ur, hogy első nyíregyházi újságírása alkalmából szere-