Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-06 / 76. szám

1932. április 6. 'jfiíwmiiL 3 A világ ítélőszéke előtt c L Sokszor cikázott végig Európa egén a kisebbségi kérdés a trianoni béke, de ilyen égzengéshez, földrengéshez hasonlatos megnyilatkozások tizenhárom év óta még alig fázták fei "a világ közvéleményét*^. nagy prelúdium, a dunai konföderáció volt, amelybe igazán "belckiVánkoznak azok a nyilatkozatod, amelyek Romániából, Csehországból, és Amerikából hangzottak fel s amelyek külön-kíUön és cgycmként történelmi bizonyítékai ainnak a világ Uptíásnak, amelyet a győzelmi mámorban tobzódó antanthatalmak Trianonban elkövettek. Már magábainvéve a Tardieu *terv bizonyság Isten és embpr előtt, hogy a dunamenti államokat a gazdasági csőd szélére juttattálf a páriskörnyéki békék, de letagadhatatlan bizonyság amcllett fs, hogy már nemcsak Euró pa inem bárja el a rettenetes botlás következményeit, de már a földkerekség dongázata is recseg-ropog a minden*emberi alkotást fenyegető gazdasági földrengéstől. Hallgassuk a csonkaország négy tájéka felől érkező hanghullámokat. Hallgassuk mit mond Nagyrománia egykori miniszterelnöke, magyar kenyéren felnőtt, egykor á magyar parlamentben szereplő Vajda Sándor. Hallgassuk csak mit mond a tejjel-mézzet folyó Kánaánról, a minden románok álmát jelentő Nagyromániáról ?... »Az erdélyi románság — mondotta a volt román miniszterelnök — évszázadokon nem ment át oly szenvedéseken, mint ma. Nagy-Romáinia megvalósításával a zür-zavarnak és szenvedéseknek olyan özöne szakadt az erdélyi románokra, amilyOnekre még nem volt példa a történelemben. Nyiitan bevalljuk, hogy autonomisták vagyunk és teljes erőnkből tiltakozunk a bukaresti központ trianizmusa elten, amely csak Erdély kizsákmányolására törekszik. Jói vigyázzon Bukarest, — kiáltotta világgá VajdaVojevod Sándor volt román miniszterelnök, mert könnyen forradalom következhet.« Tizenhárom év után, a dákó-román álom megvalósulása után cz az erdélyi románság .leplezetlen érzése, véleménye. S ha pedig ők, az uralkodó faj igy beszélnek, akkor micsoda panaszra, jajkiáltásra van joga a magyar kisebbségnek, » a többi nemzeti kisebbségeknek Vagy Csehország felé forditsuk-e figyelmünket, ahol tizenhárom év alatt nagyszerűen értettek ahhoz, hogy a világot telekürtöljék a cseh »demokráciával« s tele hazudják a világ fülét a csehszlovák »testvériséggsjL« s a gazdag ipari ái lambpin élo népek megelégedettségével és fejlődésével ?... Már a Tardieu terv válasz a cseh fantazmagóriákra, mert hogy ha Prága valóbjan Páris erejével és gazdagságával rendelkeznék, akkor nem volna szükség arra, hogy mint Páris kitartottja, mindig üres kezét nyújtogassa a franciák felé. A csehországi gyöngyállapotokról, a romániaihoz hasonló képet fest a prágai Ceske Slovo, nyiitan megírva azt, hogy a csehek elveszítették önbizalmukat. — »Ha összehasonlítjuk magunkat a magyarokkal, németekkel, olyan nemzetekkel, ameiyeknek okuk volna önsanyargatásra, mert a bpke elvette országukat, az összehasonlítás a mi rovásunkra üt ki. Összes szomszédainkban több az álUmalkotási energia, mint bennünk. — Akár megcsonkitott, akár gyönge, akár a kimerülés szélén álló állam ue az ő államok, ez a magyar és germán állami gondolat, amelyért szükség esetén ujb{5l valamennyien együtt mennének a harcba- Az államiságnak ily magasztos érzete, felőlünk, csehekből, hiányzik«. Kell-e ennél erősebb égzengés, amely azt bizonyítja, hogy az agyondédelgetett országban, e mondvacsinált országban nincs meg az államiságnak magasztos érzete. ' Vagy (Tuéz/ünk le ZágrábV :elé ? Hallgassuk-e a belgrádi és zágrábi börtönökben sínylődő rabok jajkiáltását, a diktatúra szörnyűségeit ? Mind-mind beledlleinek abba a preludiumba, amelyet a Tardieu terv akar megoldani, hogy vagy felszabaduljanak a leigázott népek és talpraáíljon a gazdasági rend, vagy Vajda-Vojevod szavai szerint: vigyázzon Bukarest, Prága, Belgrád, mert könnyen a forradalom következhet l £s hogy a reményevesztett világnak legyen némi bátorítása, vigasztalása, Európán végigjáratott tekintetünket Amerikára keli szegeznünk, ahol Borah szenátor ujbél megszólalt, hogy ismét eljegyezze magát a revízió nagy gondolatával. Borah, a Felvidék részére .népszavazást követel. Magyarországnak Erdélyhez való jogát vitán felülinek tartja. Azt tanácsolja a tótoknak Borah szenátor, hogy »egyezzenek ki újból iegyesüljenek a magyarokkal, akiket a leglovagiasabb nemzetnek ismer«. így kerül a világ Ítélőszéke »lé a magy magyar probléma, amelynek ezeréves történelmi hivatása mellett a világ négy tája tesz tanúbizonyságot. Nyíregyháza polgársága vasárnap önkéntes tűzoltóink milánói győzelmének diadalmas napját ünnepelte Egy negyedszázad történelmi távlatából ismét fellobogott egy régi dicsőséges emlék, a Nyíregyházi önkéntes Tűzoltó Egyesület milánói győzetnének diadalmas napja; 25 nyíregyházi tűzoltónak s vezérüknek, lovag dr Konthy Gyulának gigászi győzelme Európa nagy államainak legjobbaji felett. Ez a teljesítmény^a győzni akarásnak akadályokat nem ismierő fanatizmusa, a magyar nemzet ősi erejének^ elhivatásának fényes dokumentuma s méltó arra, hogy a jelenben élők csakúgy, mint az eljövendő generációk, áhítattal idézzék vissza emlékezetükben. A Nyíregyházi önkéntes Tűzoltó Egyesület e nagy győzelem ejmlékének szentelte vasárnap délután tartott díszközgyűlését és ezze

1 együtt a magyar heorizimus nagy* szerű diadalát ünnepelte Nyíregyháza város polgársága is. A díszközgyűlés közönsége Vasárnap délután 4 órakor a Kossuth téren vitéz Dévényi Sámuet vezénylete mellett a Nyíregyházi Önkéntes Tűzoltó Egyesület diszőrsége sorakozott fel. A diszőrség élén nemzetiszínű zászlót lobogtatott a széi. A városháza kapujában is két tűzoltó állt őrtj-, feszesen, katonás fegyelemmel. Az emeleti "dísztermet eza'att már előkelő közönség töltötte meg. A pódiumon az eüiöki széket dr B&ncs Káilmán m kir. kormányfőtanácsos. polgármester, az egyesület elnöki foglalta el. Mellette ü't Marmovich Imre h. államtitkár, az Országos Tűzoltó Szövetség főparancsnoka, dr Mu/ányi László az egyesület alelnöke, vitéz dr Rorrcsik Jenő debreceni tűzoltó, főparancsnok, Fráter Szabolcs dr vm. árvaszéki elnök, Szohor Pál főjegyző, Komárotay Károly igazgató, ar Krómy Károly ügyvéd, az egyesület ügyésze, Gaál Etek az egyesület titkára és vitéz László Árpád tűzoltó parancsnok. Az előkelő közönség soraiban ott láttuk Míkecz Is'tván ny. alispán országgyűlési képviselőt, Énekes János pápai prelátust, a Nemzeti Hadsereg tisztikarának küldöttségét, a vármegye, város és a pénzügyigazgatóság tisztviselői karát, valamint az önkéntes tüzoltóegyesűletn.ek úgyszólván valamennyi tagját. - --s á milánói győzők emléke örökön élni feg A dobogó előtt egy asztalon a milánói győzelem plakettjei és disz* oklevelei hirdetik a 25 önkéntes tűzoltó diadalát. —Amikor dr Konthy Gyula belép a zsúfolt terembe frenetikus taps és éljen köszönti. Majd a Városi Dalegylet Hiszekegy imája zendül fel mélységes álutattai. A közönség megilletődve hallgatja a magyar vágyak fenséges melódiáját. Dr Bencs Kálmán a magyar lélek örök imájának hangjával nyitotta meg a díszközgyűlést. — Cluszonöt éve annak — úgymond Rogy május 23-án egy csapat Nyíregyházáról Mi ánóba indult a magyar dicsőségért. Sokan mosolyog" va vették fezt a valóban merész vállalkozást s nem gondolták, hogy a 25 lelkes nyiregynázj tűzoltó dicsőséget szerez a magyar névnek. Ezt a lekicsinylő hitetlenséget Magda Schneider Hermann Theimig Georg Alexander Lee Parry Bársony Rózsi Ábrahám Pál legújabb operettje Csütörtökig a Városi Mozgóban fényesen megcsúfolta a kis csapat, mert határt netm ismerő lelkesedéssel és győzniakarással elvitte az össze ; nemzetek elő' a . babérkoszorút. Nyíregyháza város ugy gondolta, hogy a csapat győzelmének emlékét országos keretek között ünnepli meg. Sajnos azonban a mai viszonyok ezt megakadályozták. De mi ezen a díszközgyűlésen éppen ezért még nagyobb hódolattal adózunk ; a milánói győzőknek, akiknek emléke örökön éim tog. Ezután a polgármester meleg szivvei üdvözölte Marinovlch Imre h. államtitkárt, aki — (mint mondotta — megjelenésével a díszközgyűlés fényét és jelentőségét em*ü; az egyház képviselőit, a Nemzeti Hadsereg tisztikarát, a megye és város képviselőit és a megjelent vendégeket, majd bejelentette, hogy Szabolcsvárinegye főispánja levélben mentette ki távolmaradását, de Isten áldását kéri a győztes csapat tagjaira.S Felolvassa Trak Géz

1^ "Eger város polgármesterének üdvözlő levelét, amelyben s zeretettei "köszönti a diadalmas csapatot s a győzelqol vezérét dr Konthy Gyulát. Ezután Gaái Elek a titkári jelentést olvasta fel, amely egyrészt az egyesület gazdasági helyzetét ismertette, másrészt áldásos működésére világított. A zárszámadás és a költségvetés elfogadása után a kpzgyülés felkérte dr Bencs Kálmán polgármestert, hogy a helyi biztosító intézetekkel tárgyalásokat kezdeményezzen az ön1 kéntes tüzoltóegyesüet anyagi támogatása érdekében. A küzdő magyarság sorsának szimbóluma a milánói győzelem Az indítványok után a Városi Dalegylet Révfy: Dalünnepen c. számyalóan szép dalmüvét énekelte el csodálatos összhangban. Ihletett adó szépséggel zengett » dai

s amely az ünnep hangulatát tette még magasztosabbá. Ezután általános érdeklődés mci lett az ünnep szónoka dr Murányi László emelkedett szólásra. Beszédét Berzsenyi Dániel idézésévei kezdte, A nagy költő mélysége;} kritikával ostorozta a magyart. — Nemzeti létünk akkor is — píon-« dotta — vigasztalan vo't. Jelszóvá vált a minden mindegy tragikusan pesszimista gondolata. PuSztu'óban, volt az alkotó energia s a jövőbe vetett hit ősi lángja kihunyt. — Ezért óvta a költő nemzetét attól, hogy elmélyedjen a szép nju't emlékeiben a kivezető ut keresése