Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-03 / 75. szám

16 JSftÍRYiDÉK. 1932. április 3. APOLLO Szombaton 5, 7 és 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor A legnagyobb filmsiker! Kizárólagos elsőbbségi joggal! Utolsó két nap ! Hans Albers, Anna Sten parádés alakításával üowte Cario bom

b ázása Hátfőn 3, 5, 7 és 9, kedden 5, 7 és 9 órakor Az évad nagy operett filmje. Stolz Róbert 10 slágeréve! Feleségem babája... Szőke Szakáll, Lien Diers, Ottó Walburg Nyíregyháziak diadala müánóban Konthy parancsnok a nagy győzelemről A nyíregyházi tűzoltóság negyedszázados évfordulóját ünnepli a milánói győzelemnek. 1906 ev juniusa arany betűkkel van bevésve a tűzoltóság történelmébe. Ebben az évben és hónapban egy 25 főből álló lelkes magyar tüzo>tócsapat a milánói nemzetközi Hüzoltó verseínyen elnyerte az első dijat s evvel a nem mindennapi teljesítményé vei dicsőségei' szerzett tez a huszonöt ember nemcsak Nyír egyháza városának ,hanem a magyar névnek is! Az ő nevüktől volt akkor hangos Európa. Az egész világ érdeklődése erre a maroknyi csapatra s annak parancsnokára irányult, aki most itt üt velem szemben. Egyház-utcai házának egyik szobájában. Lovag ^ Konthy Gyula dr. igazi régi vágású, kemény magyar ur, ha az ember ránéz, nem tudja megállapítani, hány éves. Egyenes testtartással jár-kel közöttünk ma is; pedig amint ő mondja, már eljárt fölötte egy kis idő. Beszélgetni kezdünk. — Szóval kedves öcsém valami intervjufélét akar ? ... — Azt. Hát nem bánom. Megpróbáljuk még egyszer felidézni a multat... Egy pillanatra csend támad... Az üveges verandáról behallatszik a kanárik éneke... A régi falióra felet üt, odakünn lassan sötétedik. S újból pereg a régen lejátszott film. Megelevenedik a milánói győ zelem: Anno 1906... Lovag Konthy Gyula ür., a parancsnok beszélni kezd : A miláiói kiküldetés élőimé, lyei. A Szegeden lefolyt országos tüzoltóverseny után, ahoí Nyíregyháza megnyerte az első dijat £a tűzoltó szövetség által felajánlott ezüst kelyhet és Szeged város nagy diját, az ezüst Flórián szobrot), felmerült a szövetségi központban fiz a kérdés, hogy a milánói nemzetközi világkiállításon melyik egyesület képviselje a magyar nemzet színeit az ott tartandó tűzoltó versenyen. Itten kérem, többek között Nyíregyházát is ajánlották. Emiatt aztán a központban nagy harcok indultak meg Nyíregyháza mellett és ellen. Gróf Széchenyi Viktor Fehérmegye főispánja arra kórt, hogy ne hátráljak meg, le ne mondjak, ne kedvetlenitsenek el az ármánykodások, ő maga is azon /esz, hogy a nyíregyházi csapatot küldjék ki 'Milánóba. A tűzoltó lapokba állandóan támadtak, nem volt egy olyan példánya a lapnak, melyben ne szóltak volna le bennünket. Azt irták, hogy falusi tűzoltók vagyunk, akik idehaza lehetünk jók, de a csodálatos teljesítményű külföldiekkel sehogy sem vehetjük fel a versenyt. Egyáltalán nem törődtem avval, hogy mit imak és mit mondanak, a cikkekre nem válaszoltam. — Azt a gyakorlattervezetet, melyet Milanóban a versenyen akarIstunk hemuattni ,egyesületünk tenben boldogult tagja, Breier Szilárd európai hirü tűzoltó, abban az időben d»ső tiszt készítette. Amikor ezt a tervezetet megkaptam, vé gigpróbáltattam nagyszámú városi tűzoltóságunkkal és ezekbőt választottam ki azt a 25 embert, aki abban az időben a törvényelen kormány uralma alatt, nemzeti szinü zászlóval, szalaggal ment ki Olaszországba, hogy jelt adjon arról, hogy élnek még magyarok is Euró pában. Az örökérdemii 25 (aga csapat névsora. A 25 ember névszerint a következőkből állott : Konthy Gyula dr. parancsnok, Antal János alparancsnok, Trak Géza szakaszparancsnok, Previczky András, Bozsó Mihály, Károlyi János, Kazár Ferenc. Jelanovics Dániel, Dudits József, Fekete József, Zsiska János, Jordán József, Holczer Lajos, Tomasovszky János, Pál János, Blum Ignác, Timarovszky Ferenc, Borók János. Barzó István, Kurbély József Kaszás György, Varga Sándor, Humenszky Ferenc, Skolnyik János és Gerbár Péter. Ez a 25 emb

;er azután nagy szorszorgalommaí tanulta össze az előadandó gyakorlatot. Az összemüködés képe szép és tetszetős volt. A költségek előteremtése 1906 május hacában elindultunk. Velünk jött dr Meskó László, Nyíregyháza országgyűlési képviselője akkori alelnökünk. Ne^i köszönhettük azt, hogy a kellő pénzt össze tudtuk szerezni. Idehaza heteken keresztül koldultunk, a szó szoros értelmében házróf-házra jártunk. S csakis az ő lelkes pártfogásának köszönhettük. hogy a város áltat adott 1000 korona, a központ áltat adott 1000 koronát kiegészíthettük annyira, amelybőt "25 embernek útiköltsége, uj szerekkel és ruhákkai való felszerelése és körülbelül 3 heti fenntartása kitellett. Én ezenkívül folyamodtam az egri püspök Önagyméltóságához", és a káptalanhoz, akik nagyobb összeggel járultak hozzá költségeink viseléséhez. Egyszóval "megpulmpoltunk mindenkit akit csak tudtunk. Az elkiculás Május 23-án tehát elindultunk. Emlékszemig egy délutáni nap volt. A városháza előtti téren volt a gyülekező. »Imához« fúvattam. Az imához fúvatott trombitaszó megfettentett^ a szivem tnélyéig hatolt. ekkor éreztem csak át, hog* milyen felelősségte'jes vállalkozásba kezdtem. Indulásunk Szabolcsmegyében diadalmenet volt. Budapesten Kőbányán szállásoltak e; bennünket, egy mellékutcában levő vendéglőbe. Ide közel volt a gyakorlótér is^ ahol Breuer Szilárd felügyelete alatt néhányszor elpróbáltuk versenygyakorlatunkat. Utolsó simításokat végezve azokon. Megérkezés Milánóba. — Elszállásolás. Három nap miulva elindultunk Pestről is. Milanóba a világkiállítás kiküldöttei fogadtak. MajcI elszállásoltak bennünket a Via Markó-polo 15. alatt lévő laktanyába. Vigyáztam a legénységre. A legszigorúbban elrendeltem, hogy egy tűzoltó egy nap 1 liter bornál többet nem íbatik és estt, 9 órakor már mindenkinek ágyba kel'ett lenni. Hogy a gyomrukat et ne rontsák a talián ételekkel hoztunk magunkkal szalonnát, paprikát és más ételeket. A legénység főzött magának a kaszárnya udvarán. S ha leszállt a csodás olasz éj, vacsora után, a tábortűz mel-, lett fÖHíangzottak az édesbús magyar nóták. Rövid idő alatt mindenki megszerette a magyarokat A tűzoltó kongresszus megnyitása, a verseny előzményei Május 28-án reggel 10 órakor nyitotta meg a nemzetközi 'kongresszust Turini gróf a szépművészeti muzeumba. Mi alig vártuk a versenyt. Sok bajunk Volt. A podgyászunk alig akart megérkezni. A legnagyobb baj az volt, hogy az Arénában felállított tűzoltó gyakorló házon a verseny megkezdéséig mindenki gyakorolhatott csak mi nem. Elmentem a milánói tűzoltó ezred ezredeséhez és kértem^ hogy legalább egy napon engedjenek gyakorlatozni. Elutasított! Véleményemet csengőolasz tudásom hiánya folytán egy Ha harisnya! akkor csak? az Excelsior harisnyaháztói pfuj! kiáltással adtam tudtára. — Otthagytam őket, azonban átláttam. hogy valamit mégis csak kell tenni. A helyen nem "ismerős legénységnek mégis csak szüksége van a gyakorlatra. Éjjel két órakor álkulccsal bementünk az Arénába terepszemlére^ hogy lássuk a verseny szí ihelvét. Magunkkai hoztuk a milánói ezredtői 'kibérelt két négyes fogatot a gépek húzására és olasz kocsisokat. Mindjárt m

eg is kezdték a gyakorlatot. Minden embernek kijelöltem

1 a helyét a kocsikon. £s eljátszották az egész jelenetet. Az cg őház előtt. A verseny Másnap délután ránk került a sor. Az olaszoknál :,»

:eg az előbbi csapatoknál azt láttám, hogy azok nem jelennek meg a tűznél, hanem níegáiínaK a gyakorló téren s egyszerűen megvárják mig rájuk keErüi a sor. Én ezt nem agy csináltam. Amint felhúzták a jelző táblát parancsszóra elfoglaltuk helyeinket. Megindultunk mint a fergeteg. Ugyanabban a pillanatban fölharsant a két trombita. A nálunk jót ismert mélabús melódiát fújták; Tűz van... Tüz van... Az Arénában helyet foglaló 30.000 embert annyira magával ragadta ez a nem mindennapi látvány, hogy elkezdett tapsolni, ordítani: Eviva Ungherial Eviva Pongíeri Ungheriat Ez a fogadtatás fellelkesített, kiöl13 belőlünk a szorongás és félelem legutolsó érzetét is. Ottermettiinfc a tüz színhelyén. Ugy álltunk meg a kocsikkai tnint tüzérek az ágyúval, senkisem snioccant addig míg azt a parancsszót nem hallotta; Létraszerelés jobbra, vízszerzési, balra, rajta! A rajta szóra minden ember villámgyorsan helyén termett, a szí vattyut felszerelték. A kiadott parancs után 1 perc 13 másodperc alatt megjelent a tüz helyén a vízsugár. A gyakorlat szép és látványos volt. A közönség minden egyes mozzanatunkat hálás tapssal honorálta. A visszaszerelés, elvonulás is frappáns volt. Zárt Sorokban trombitaszóra meneteltünk. A zsűri sátora előtt 3 lépéssel trombitát szüntettem' »fejvetés j óbbra I Vigyázz! Mindenki gratulált Gróf Széchenyi odajött., átölelt s így szólt; Látja doktor, megy ez ! Mert a magyar ember a legkiválóbb, csak akarnia kell 1 Akkor este a zsűri ülést tartott. Az olaszok azon mesterkedtek, hogy az első dijat a franciáknak adják ki. A zsűri tiltakozott s azt mondta, az els ődij a magyaroké ! Az első dij tehát a miénk lett, a második dijat a nösateli csapatnak adták ki. Mi megkaptuk az első díjon kívül az olasz földmivelésÜgyi miniszter ezüst érmét és az Adriatica di sziszikurta bronzplakettjét is. Lovag Konthy Gyula parancsnok a vetetésért kapott jutal- , niat a kalábriai földrengés áldozatainak adja. Én, mint az egyesület parancsnoka, a vezetésért 300 arany frankot kaptam, mely összeget odaajándékoztam a kalábriai földrengés szerencsétlen áldozatainak. — Hazafelé jövet a legénységet olasz földön mindenütt megéljenezték, sehol Sem maradt el az »Evíva« kiáltás. Még útiköltséget sem fogadtak el tőlünk. Most már mindenki szeretett bennünket.