Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-26 / 93. szám

1932. április 27. jftÍRYIDÉK. 3 A tőkéből kel! fizetni ? Irta: Pisszer lásos Amikor a mult év őszén a »Szükségadó« életbelépett, akkor arra az ellenvetésre, hogy ezt nem bírják fizetni az emberek, az volt a válasz, hogy ezt az adót a: »tőké'bő

1 kell fizetni!« Mindenki igyekezett e gondolatot megértem. Fizetni is, fizetett 'aki, hogy tudott. A téi elmu't, sok kínnal 'és nélkülözéssel és a fizetnivalókat lassan mind: »a tőkéből kellett teljesitem.« Azt ugyanis senki sem állíthatja, hogy »kereset, {-agy jövedelem«, valami "bőségesen adódott. »Fizetm« ugyanis rendszerint a »keresményből«, a »jö vedel ctmr ből« ill«nék a tőkés gazdasági rendben, mert ezt t

anitja az orthodox közgazdasági iskola. A »tőkeképződés« szükségességének és ennek nélkülözhetetlenségét hirdető orthodox dogmáknak, másképpen semmiféle értelme sem lenne. Ott van azonban a másik kapitalista sarkigazság, amely mégm

a js sok helyütt »nagy« ujjai mutat a >;kjcsi« pengőre, mondván: »Ezt gyüjtsd!« Gyűjtsd azért, hogy akkor, amikor megöregszel, vagy kereseted nem lesz, elővehesd és felhasználjad I »Előrelátással«, »gondossággal«, »önmagad iránti köte es=égbői«, de gyűjtsd, gyűjtsd! Aki tehette, megtette, miért ennek fontosságát is megértette. Gyűjtöttek az emberek, akiknek volt miből gyűjtenie és még nemi

s olyan régen, statisztikai kimutatás áüitotta, hogy összegyűlt ezúton, betétként, mintegy 1900 millió pengőnyi "összeg. Másik része az embereknek gyűjtött ugy, hogy azzai "másoknak is adott munkát és kenyeret. Sokan épitettek. Építettek OFB telkeken, tanyákon, falukban, kis- és nagyközségben és városokban egyaránt. Amit mások készpénzben összeraktak a bankokban, azt ők kölcsönkérték és »jó kamatra« meg is kapták. Építve gyűjtöttek, kicsi házikót, vagy nagyot, ktmibe merészkedett belemenni. Aki jobban szerette a betétkönyvet, az azt vett. Aki jobban az ingatlantőkét, az ezt vett, vagy épített. De gyűjtött 1 Ugy, amint azt az a »nagy« ujj mutatta 1 így keletkezett a kétféle »tőké« amibői most »fizetm« kellene. Akj ingó készpénztőkét is gyűjtött, az ma könnyen: dudál! Ha kell ,t

ua fizetni, mert mozgósítja a betétet. Aki csak ingatlant tudott »gyüjteni« és kápéje nincsen, az meg hallgatja, hogy neki 'hogyan: dudálnak! Dudálhatnak is ákármilyen vígan, vagy szomorúan, az ő »gyüjteménye« meg nem mozdul. Olyannyira ingat lanná vált, ugy megmerevedett, hogy talán még a végrehajtó se tudná megmozdítani, meglágyítani, felvált hatóvá tenni. Ez a »gyüjtemény« egyszerűen befagyott 1 Szilárd, merev, akár a Sión hegye! Addig, amíg a gazdasági földrengés meg nem mozdítja... Kaján örömmel mondhatnák az: »Ezt gyűjtsd!« hitvallói, hogy lám, megmondtam, hogy: »Eztgyüjtsd« Igen, mondhatnák, de ott a felelet rá, hogy ti ,sem tudtátok yoina a magatok ingó-bingó :»>Ezt«-jét gyűjteni, ha azt a nem ingó-bíngó. >;Emezt« gyűjtők fel "nem használták volna és nem »gyüimlöicsöztették« volna! Igen, »gyümölcsöztették, de nem az »Emiez« utján és számara, hanem az «Ezt« részéreAzok, akik sem »Ezt«, seta »Emezt« gyűjteni nem tudtak és csak a »ma« szükségletére tudtak keresni, ezek viszont azt látják, hogy mozgás nincsen sem az ingó, sem az ingatlantőke oldalán. Ma ők js benne vannak a kátyúban. Mert: »Pénz őfelsége« megmakacskodott. Nem kell neki az »Emez« sem, ne

m akar forogni pedig »Rund js die Welt, rund is das Geid, die müssen beide rolien« Amiként a világ forgásának megszűnte, ugy a pénzforgás megszűnte js, halált jelentene. . «. Mobii tőke nincs ingatlan tőke nélkül és fordítva. Tőkét szaporítani, vagy azt csak teremteni is, munka nélkül nem lehet. Munkát fizetőeszköz nélkül megfizetni nem lehet de létrehozni "sem. Mindegy hogy ez a munka minő, ha arról van szó, hogy azt fizetni kell. Az államgépezet munkájának megfizetéséhez is fizetőeszköz keil, amelyet a dolgozók munkája teremthet elő. t, , A tőke, akár ingó, akár u^atlan

t a vele létrehozható munka nélkül holt anyag, haszontalan, értéktelen tárgy. Amint ilyen, az emberi élet szempontjából 'inkább teher, mint érték. Parlagon heverő föld, vagy pénz, anieiy az cnr , berj m

unkától elvonatik, csak akadálya az emberi "létnek. Útjában van, ha még nincsen, ugy útjába kerül. Megundorodnak tőle az emberek. Elzárt, eikeritett, az emberek munkaértékének kihasznáíhatásától kikapcsolt és ide be nem fogható tőke, pénz, birtok, hegycsúcs, tengerfenék, ha mérhetetlen lenesekkel gazdag is, csak akkor bírnak az emberre értékkei, ha vágyakat ébresztenek azoknak munkával eérhetéséie é? munkával értékesít heté-ére. De a tőke bármily fonmája, ha lei nem használható, akkor fizetésre sem alkalmas. Legyen mgatiantőke, melyet felcserélni "ingó és fizetésre alkalmas tőkévé nem lehet, meg sem is terhelhető fizető kötelezettséggel, csak anynyiban, amennyiben ilyenre felváltható. Ha ezt tenni nem lehet, ugy Czt a holt tőkét fizetésre felhasználhatásra kötelezni, csak irott malaszt. x Ilyen értékű az a parancs is, amely: »A tőkéből keh fizétni!« jelszavának akar eleven erőt adni az ingatlan tőkénél. & 25-100 pengős követelések végrebajása A belügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértően most a következő rendeletet adta ki az 1930.' évi XXXIV. tc. 65. sza kaszának mikénti értelmezése tár. gyában: 1 A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930: XXXIV. tc. 65. szakaszában fogalt rendelkezés célja és értelme az, hogy a 25 pengőt meg nem haladó összegű követelések behajtása akkor is a községi elöljáróság feladata, ha a per a községi 6iróságok jiatásköréből ki van véve. Nem akarhatja azonban ez a rendelkezés érintem a 99568. —1929. B- M. számú körrendeletben (Belügyi "Közlöny, 1930. évi 4. sz.) helyesen felismert azt ? jogállapotot, hogy a községi "bíróság hatáskörénél ki ijem vett követeléseket 100 pengő összeg erejéig közadók "behajtásának módfára vezetett végrehajtással kell behajtani akkor is, ha összegük 25 pengőt meghalad. Az uj "törvény ellenkező magyarázata ellenkeznék e törvény céljával: az eljárásnak egyszerűbbé és olcsóbbá tételével. Olyan kor, amikor a végrehajtást nem végzéssel, hanem végrehajtható kiadmány alakjában rendelik el, a bíróság a végrehajtás foganatosítása iránt senkit sem keres ineg. Ebből okszerűen következik, hogy a községi bíróság hatásköréből ki nem vett 100 pöngőn aluli követeléseket a községi élőijáróságnak akkor is be kell hajtani, ha ebből a célból "a végrehajtható kiadmannyai maga a végrehajtató fél jelentkezik hála. Talán igen, talán nem ... Válasz a húsíogyasztóknafe Tehát aktív az államháztartás költségvetése az Ur 1932—33-ík évében! Most már nincs seím(ni baj. Most mar ne félj kereskedő, ne félj iparos, gazda, munkás és tisztvise:ő. Meg van a költségvetés sehoi meglepetés nem érhet. Otf fent a magas minisztériumban, ahol sorsodat 10 éven át oly nagyszerűen intézték, megint előirányoztak. Előírták neked, hogy mennyi adót, illetéket, stbbit keU fizetned az 1932—33-ik évben. Milyen nagy számok! Azt hinné az ember, hogy a mennyek birodalmában éi és a csillagokat nézi, hogy minden adat pontos, hogy minden adat jói kipróbált matematikai alapigazságokon épült fel. S ha jói rrífegnézi az ember, akkor mindjárt látja, sőt a pénzügyminiszter ur szájából hallja is, hogy egy lerongyolódott szegény állam polgárainak az állammal szemben fennálló kötelezettségeiről vanszó A költségvetésen látszik, hog> becsületes ember becsületes munkája; hogy gonddal, fáradsággal épült fel, hogy a bevételi, és kiadási tételek ilyen beállítása sok-sok gondot okozott az ország legnagyobb fináncának. S hogy a pénzügyminiszter maga kételkedik legjobban saját munkájának eredményében, az látszik, mikor a bevételi oldalak részletezése után azt mondja: ezek az összegek »tálán igen, talán nem;; fognak befolyni. Üzletbér, évi Telefon, havi 18 P Egy ló tartása, havi 25 P Villanyszámla, havi 5 P Szerszámokra, egész évre Egy s

egéd havi fizetése no P, Egy fiatalabb segéd havi fizetése 40 P, évi ' Betegsegélyző 1 tanuló és 2 segéd után ívlűhely évi faSzükséglete 30 mázsa á 3 P Műhelynek évi villanyszámlája Vágóhídi "hütőcella bére 6 hónapra á 40 P Üzletben lévő hűtőhöz jég naponta 8 tömb 8 hónapon át á 45 Üzletkarbantartási költs, évente Jöv. és ker. adó évente Inségadó Különféle büntetések (pl. a tan

u'ó nem megy isko'ába, vagy leventébe, az üzletet korán nyitom, későn zárom) évente Összesen: A sok ok közül, ami ezen cikk megírására nekem az okot megadta, semmiesetre sem a pénzügyminiszter ur ezen talán igen, talán nem kifejezése volt, hanem kizárólag az a cél vezetett, hogy a mostanában oly gyakori támadásnak kitett hentes és mészáros szakosztályt, annak tagjainak jólétét ezen költségvetésen keresztül is megvilágítsam- A helyzet ma az, hogy senki 6ejm hisz a másiknak. Ezért van világválság. A francia nem hisz a németnek, a német neto hisz a franciának, Angim nem hisz Indiának, Amerika nem hisz Európának. Ez így van nemzetközi viszonylatban, de ugyanígy van együvé tartozó nemzetek polgárainak a viszonylatában is. A finánc nem hisz az adózónak, az iparos nem hisz a fináncnak, a kereskedő íngyh a tisztviselőt, a munkás pedig a munkaadót. Dacára annak, hogy ilyen hitetlen világban élünk, utolsó kísérlet, képen, a hitetlenek meggyőzésére egy pontos mérleget csatolok be egy hentes és mészáros üzletévi kiadásairól és bevételeiről. Mivel nem méltányos, ha egy kisforgalmú üzletet veszek, tehá egy középmenetelü üzlet forgalmát, még pedig évi mérlegét igyekszem kimutatni. 1. Milyen tehertételek terheineflt egy üzletet évente: 1200.— p 216.— p 300.— p 60.— p go.— p 1320.— p 480.— p 300.— p 90.— p 96— p 240.— p 864.— p 80.— p 1100.— p 320.— p 150.6926.P P Mivei egy ilyen forgalmú üzlet, melynek ennyi a kiadása, levág évente: 72 db szarvasmarhát, db-kénti élősúly 450 kg., á 32 f 1 192 db borjut, db-kénti élősúly 55 kg., á 45 f 144 db sertést, db-kénti élőSúly 150 kg., á 80 f 1 Összesen: Az élőállatok 6 és fél százalékos forgalmi adója ; 72 db szarvasmarha fogy. adója és vágóhídi ill. á 19.72 P 192 db borjú fogy. adófla és vágóhídi ~i.II- á 5.44 P 144 db sertés fogy. adója és vágóhídi ill. á 6.80 P 408 db jószág átírási költsége á 08 f • Szarvasmarha hazahajtási költsége á 2.16 P 1036S.— p 4752.— p 17280.— p 32400.— p 2106.— r 1419.84 p 1044.48 P 979.20 32.64 IV P I55-5

2 P