Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-23 / 91. szám

1932. április 23. JNdffRYIDÍK. Válasz Bari Ágost dr. „Kalandos közgazdasági tervek" című rádiókrilikájára Irta: BELL' MIKLÓS Amikor Stephenson mozdonyának tervét az akkori angol egyetc nn tanároknak bemutatta, azok nevettek és gúnyolódtak rajta és durva módon abszurdumnak nevezték. Későbben, amikor Stephenson mozdonya már üzemképes Volt, udvarias módon meghívta ugyanazon egyetemi tanárokat, alkotásának — akik tervét kivihetetlennek minősítették — megtekintésére. A tanárok óavtosságból azt kérdezték Stephensontó'l, vájjon működésben van-e már a mozdonya. Stephenson diplomatikusan válaszolt; csak azért, hogy a tanárofc jelenjének meg, hogy alkalma legyen előkelő államférfiak előtt bebizonyítani, hogy ebben az esetben ki a tudatlan. A tanár urak pontosan megjelentek és Stephenson felszállt mozdonyára és az előkelő téhyezők bámulatára megindult cs tovább haladt alkotásával. Ez a szégyen olyan nagy dühbe hozta a tanár ur

akat, hogy azok halá'os ellenségei lettek a gőzmozdonynak és azon a címen akarták a nagy alkotás életbeléptetését megakadályozni, hogy a füst tönkre teszi a vegetációt és az emberiséget. Fúltan első gőzhajóját a franciáknak m

utatta be. Napoleonnak is tudomására hoztáfe ezt a nagyhorderejű találmányt, aki az akkori legelső tudó

sokat magához hivatta és érdeklődött az uj alkotás iránt. A t

udósok gyerekes játékszernek nevezték a gőzhajót, amellyel csak tudatlan ember foglalkozhat. Amikor Fulton óriási közönség előtt az első nyilvános hajózást bemutatta és a^gyönyörü siker után az ott lévő Napoleon és t

udósai előtt kellett megjelenni, Napóleon a következőket mondotta: »Ha ön ismerné a tenger elemi eiejét, akkor pénzét és idejét hasznosabb dolgokra forditaná«, — amire az összes ott lévő tudósoiv mosolygós arccal bólintgattak. Napo'eon továbbá kiadta a parancsot, hogy ezt a szélhámost ártalmatlanná keli tenni, hogy ne álljon módjában tudatlan emberek pénzét és vagyonát kicsalni. A m

ult század ki encvenes éveinek elején a drótnélküli távíró eszméje végig járta az egész világot. Valóságos láz lógta el a feltalálókat és igen sokan foglalkoztak ezzel a problémával. Az akkori európai tudósoK valóságos versenyt rendeztek tudományos érvekkel, bebizonyítani és óvva intem az emberiséget, hogy az ilyen 'ehetetlenségnek ne üljön föl "senki, mert ezzel csak ostoba és tudatlan emberek kísérletezl ek, amelynek azon ban eredménye nam lesz soha. Annkor 1896-ban Marconi, m'ntVIgimnázista diák bebizonyította a világnak hogy ő a drótnélkü

!i távíró problémáját megoldotta, ünnepelte őt az egész emberiség. — l

Tgyan aznap még megjelentek Európaszerte a tudósok cikkei, amelyben a legdurvább módon ostorozták, aki ilyen butaságnak feliül- A drótnélküli távíró is és a rádió is a zseniális Marconinak köszönhető, de nem akadt mai napig még olyan európai tudós, aki bocsánatot kért volna, vagy a nyilvánosság előtt beismerte volná, hogy ő volt a tudatlan, amikor a probléma megoldása felien irt és nem pedig Marconi mellett ,aki á problémát megoldotta. Fentiekbői azt látjuk, hogy aki kulturális téren önzetlenül harcol az iránt, hogy az emberiségnek •szebb életet biztosítson ezen a földön, annak számolnia kell azzal, hogy az igazságtalansággal is találkozik, mert hiszen a haladás azt jelenti, hogy a meglevő dolgok megsemmisülnek, s igy nagyon természetes, hogy azok, akik uralmon vannak, minden uj gondolatnak el'enségei, amely az ő hatalmukat érinti, s ennélfogva nem válogatják az eszközt, még akkor sem, ha az igazságtalan. Amint a vitorláshajós nem ért a gőzhajóépitéshez, épp ugy nem ért a konfliskocsigyáros az autógyártáshoz. De pont igy nem értenek a mai bankokratikus pénzügyi és gazdasági nagyhangú tényezők az én gazdasági reformtervemhez, — mert az olyan egyén, aki a saját érdeke szempontjából itéli miegaí ilyen tervet, anélkül, hogy a terv lényegét és részleteit ismerné, — nem lehet hivatva kritikát mondani, sőt az olyan egyénnel vitába sem lehet bocsájtkozni, mert ott, ahoi á gorombaság pótolja a tudást, ott hiába minden logika; vagy -bizonyítás. A reformtervemet csatí olyanegyén értheti meg, aki pártatlan. Hála a jó Istennek, most már mi'fió és millió hivetm! van, akik belátják azt a tényt, hogy nemcsak a • botnak van két vége, hanem minden rendszernek ellenrendszere is van és ennélfogva kell, hogy a mai nyomorúságot okozó rendszer elIenrendszere az egész emberiség boldogulását biztosítsa. Amint a fent említett tudósok nem voltak képesek a haladást megakadályozni, épp ugy nem lehet gazdasági reformterveimet egy goromba rádiókiitikávai elintézni, mert ami a természeti "törvénynek megfelel, az életképes és életbe is lép. Vegye tudomásul mindenki, hogy gazdasági reformtervemet még ezer ördög sem tudja elgáncsolni, annak életbe keh lépnie, mert különben elpusztulna a nemzet. >

v Az igazságra való hivatkozással rádióelőadásra kértem engedélyt. Kíváncsi vagyok, hogy ét-e még az igazság?! Sürgősen hozzá kell fogni a sóstói strand megépítéséhez, különben ott vész a befektetett kilencvenezer pengő kamata Képzeletbeli látogatás az ország legvonzóbb vidéki strandján — a mérnöki hivatalban Az inségmunka áldásos volt Nyi:egyházán. Kilencvenezer pengő került a sóstói strand.földmunkálatai Során a nyíregyházi munkásokhoz s innen a város gazdasági vérkeringésébe. Kilencvenezer pengőbe kerültek; a strand földmunr kálatai. Nagy pénz, egész vagyon. Kamata megélhetést nyújt két családnak is. Qtt áll a szép víztükör a Sóstó szép lankás tövében. Közeleg a május, az év ad orgonav uágos ouverture-je és néma csendben áh a strand. Érezzük, hogy a tizenkettedik óra lélek; etvisszafojtó csendje ez. Lehetetlen, hogy tovább ne menne itt a munkáskéz. A befektetett tízezrek kamata igy a tó vizpárájában a semmibe száll. Sürgősen meg kell fognunk a röppenő pénzt, hozzá keli kez denünk a strriid megépítéséhez. • Ha nem is fényűző megoldással, ha egyszerűen is, de azonnal meg kell építenünk a vidék legszebb strandját. Mátématikia kérdés ez. A kabinokra, a plázs-ra, a legszükségesebb utakra 36—40 ezer pengő keh a mi számításunk szerint. Ezzel a befektetett tőke 130 ezer pengőre növekedne. A strand megnyílhatna, a várható jövedelem kamata biztosítja, hogy a tetektetett tölte rentábilis. Ha egy év et késlekedünk, ei.yeszitjük a kamatok számottevő öszszegét. Ennek a nyilvánvaló igazságnak átérzésében és a strandépítéssel járó munkálatok szociális jelentőségének tudatában érdeklődtünk a városi mérnöki hivatalban a strand készen álló terve iránt. Kovács Tibor mérnök olyan lefkesen beszél á strand tervéről, hogy képzeletben ott járunk a Sóstón. Olcsón jutottunk ki. Egy pengőbe kerül a jegy oda-vissza és ez a jegy szói a strandra is. A bejárat a Kisvasutak sóstói állomásával szemben van. ízlésesen kiképzett, egyszerű kapu a pergolakerítésben. Betonutra lépünk, ez visz- a pompás homokplázs felé, amelyen sok száz ember éhezi a napot, a Sóstó üdítő, csodatevő levegőjét. Erdei homok, valamikor a viz m

unkájának ereje hozta ide a nyírségre, ahol erdőt termő humusz képződött felette. Jobbról, balról kabinok vannak. Százhúsz kabin aki külön öltöző kényelmére számit, vált kabínjegyet s, mi a baloldali "közös öltözőbe megyünk. Ide is érvényes a' jegyünk. A strandterület bejáratánál balra, ahoi a kerítés megtörik, a bitumen-ut felé, kénye'mfes cukrászda van, ahol hüsjtő íta-^K, fagylalt, sütemények, hideg ételek kaphatók. Ebbe'a cukrászdába, bemehet az is, aki nem lép be a strand területére. Kívülről 'is van bejárata és errefelé körös terassz nyílik, amely szép kilátást nyújt a csolnakázó tóra. Aki Itt lép be a cukrászdába, nem mehet be a strano területére, de a strandkosztümös közönség sem jöhet ide át a cukrászda másik leimJbö). A cukrászda egyik oldalán a hölgyek, a másikon az urak közös öltözője van. Minden öltöző fiókot kap, semmi sem veszhet el. Színes strandkosztümök vnágos kertje színesedik a sárga homok plázson, amelyen át a csillogó víztükörhöz sietünk. F.issülő vizű, hatalmas tó, maga a »kisV<z« megjelölésű része . zéles, nagy vízterület s még nagyobb a »mélyviz«, ahol pompás úszóversenyeket íendezhetnek a nyíregyházi spoitegye ülctek. A csolnakázó tavon js uj élet mdui meg. A' csolnakok s

zámít szaporítják. Ebből a tóból senkisem mehet át a strandokhoz, de innen sem mehetnek át a csolnakosokhoz. Sport és higiénia, ez a város védőszárnya alatt megnyíló gyönyörű str

and alapgondolata. Az ifjúság, a gyermekvilág egészsége, ereje, uszósportja, csolnakázó kedvtelése lendül itt, az egészségeSj szép erdei "strandon, melyhez hasonló nincs ma a vidéki városok egyikében sem. A kabinokhoz vezető betonút mentén zuhanyozók lesznek, hogy a vízből kijövő az öltözőbe menet felfrissüljön a vlzsugárban. A gyermekek és az ifjúság részére alacsonyan megszabott belépődíjak lesznek. Aki kerékpáron, kocsin, gyalog megy ki a SöstónU az mérsékelt áru belépőjeggyefmehet a strand területére. Kovács Tibor mérnök terveken m

utatja a strand képét, amely ma még csak rajz, a mérnöki hivatal sza'kavatottságának jele, holnap azonban már valósággá lehet, amely deven életet varázsol a Sóstó csendjébe, fellendíti városunk idegenforgalmát, uszósportot teremt. A megépítés késedelmeskedése kárt jelentene. Ncim hisszük, hogy illetékes helyen ne készülnének a megoldásra, amely takarékosságot jelent és kenyeret nyújt. Í A nyíregyházi ifjasági előadások ügyében értekezlet volt a városházán Tegnap délben a nyíregyházi ifjúsági színházi előadások kellő biztosítása érdekében értekezlet volt a városházán Poünszky' Pál dr. kulturtanácsnok elnökletével. Az értekezleten megjelent Sebestyén Mihály, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója és résztvettek a nyíregyházi is'kolák küldöttei. Az értekezleten Sebestyén Mihály köszönetet mondott az iskoláknak az ifjúsági előadások iránt tanúsított érdeklődésükért és utalt arra, hogy hosszú évek tapasztalatai alapján állítja össze az ifjúsági előadások repertoire-ját és a helyárak megállapítása tekintetében a színház befogadó képessége és a mai helyzet teremtette szükség szabja meg a miértéket. Az ifjúsági előadásokra a következő darabokat ajánlotta a társu'at: Herczeg: A költő és halál, Bibó: Csoda doktor, Anday Porcellán, Szép Ernő: Azra, Kacsóh: János vitéz, Ibsen; Vadkacsa, Kis lord, Maurice Rostand: Megöltem az embert. A színigazgató tervezetéhez sokan szóltak hozzá. Fehér Gábor tanár hangsúlyozta, hogy a klasszikus értékű darabok előadását várják az iskolák. Olyan darabokét, amelyei* a nevelés célkitűzését szolgálják* Katona Bánk bánjának beiktatását sürgeti. Adorján Ferenené igazgatónő a modern darabok közül mellőzendőnek tartja a nevelői szempontból a komoly etikai célkitűzés nélkül valókat. Téger Béla hangsúlyozza, hogy hosszabb év ekre terjedő műsort keh összeállítanunk és vagy a drámai műfajok szemléltetését, vagy a dráma fejlődését illusztráló müveket kell felvennünk a programba. Miután azonban Sebestyén Mihály társulat^ most kezdi meg nyíregyházi működését, átmenetileg válasszon a tanári karok képviselete a felajánlott reperton"e-bói ébben az évben. Tamáska Endre igazgató* Zvvick Vilmos igazgató ' értékes hozzászólással segítették elő a,