Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-03 / 75. szám

Nyíregyháza, 1932. április 3. + Vasárnap ICaUX- évfolyam. 75 sz POLITIKAI NAPILAP Glőfizetési árak helyben és vidéken : K(y hóra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 I. Sgyes szám óra: hétköznap 10 f>, vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztő : VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség íi kiadóhivatal cime : Széchenyi-út 9. szám. — Telefonszám : 1 — 39. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2. Borzalmas robbanás két halottal Ujfehértón Munkapénz, bűzapénz, lildiallér... Irta: Pisszer János A fantáziák erős működésben vannak. A gazdasági byomomságon sokan szeretnének segíteni. Fel világosító munka is folyik, már még a ráüio utján is. Egyfelől az aranyfedezet elvetését javasolják, mint olyant, amely kiélte önmagát. Fedezetűt a munkát, a búzát, a gabonát, a földet ajánlják Ezeknek megfeieiő.eg: — munkapénzt. bu-apénzt, földta.Iért ajánlgatnak az emberek..mint megváltóit a mai pénzte enségnek. Másfelöl folyik a magyarázó munka, hogy nem olyan egyszerű a dolog. mint az egyes »naivak« képzelik Ismét mások a belső kölcsönt javallják, hogy igy kerüljön több pénz a forgalomba, mert igy marad az aranyfedezet és lesz is pénz bőven. Ugy, vagy 180 millió pengővel. Van, aki az egész nemzeti vagyon egyhanmiaa részének erejéig, ingatlanfedezetet, tehát földet, házat, minden más ingatlant talál jobbnak az aranyfedezetnél. Szóval törik a fejüket az emberek, mert igy, ahogyan van, se- j hogyan se jó. Ami igaz is! Mert í ami "igaz

% az igaz! j A rádiós felvilágosító előadó ur, | I •Wli'lWlll^iit iHI'élMnif) llli'lllliMi'l Haydn József (Muiiatür.) Irta: Nagy Vilmos. Ha a rádióhullámokat valamiféle. eddig fel nem talált étherofonokémiai eljárással meg lehetne ugy festeni, mint ahogy a bakteriológusok színezni tudják a bacíHusokat. akkor az elmúlt napokban teljesen e.fedték volna előlünk a nagy tavaszi akarásban szikrázó levegőeget azok a hullámok, amelyek a két germán óriásnak — Goethének és Haydnnek dicsőségét és emlékét hirdették ennek a nincstelenségben kecmergő keserves világnak. De nemcsak a rádió zengte ai emberiség szel.ematörténetének ezt a két héroszát^ hanem főleg a német sajtó minden számottevő (sőí a számot nami tevő is) orgánum

3, a nagy politikai napilapoktól felkezdve, a szakfolyóiratokon keresztül ei egészen a legkülönlegesebb érdekeket szolgáló magazinokig és revükig. A gondolkodók és a költők nagy és hatalmas nemzetének erre a két nagy fiára tiszteletteljes bámulattal tekint fel az egész müveit világ. Még az »ősi eüenség« — a francia is bizonyos kérkedő büszkeséggel emlegeti lapjainak egyébként elég tartózkodó megenvékenémuiemiü kicsiny lekicsinyléssel nyilatkozott arról^ és azokról, akik az aranyat detronizálni "akarják ési helyébe holmi egyebeket szeretnének fedezetül tenni. De micsoda fölényesen fo'yt ez a »fölv i ágositás!» Szinte majdnem imponált is! Azt mondotta, hogy »ha az j egyéb ledezet autarchiára tehetne szert« és világszerte elismerésre találna, akkor még, talán, elkövethető lenne. De mit akarunk ím, akik területileg Európa egy szá- j zalékát, népességben pedig egyhatvanad részét tesszük Európának? Bennünket nem respektálnának. pénzünket el se fogadnák, körül volnánk zárva. Elismerte a felvilágosítás, hogy a mai aranyfedezetü papírpénz kétségtelen hibáinak javításán. »kiváló elmék« j törik a fejüket^ csak pont nem tudják kisütni, hogy hol a hiba. De majd »rájönnek!« Csak bízzuk; rájuk! Hogy addigra a pénztelenek mind a fészkes fülemülének áldozatai lesznek? Ez bizony pech lesz, d

e ki tehet róla?! Szóval, ha autarchiára tenne szert a »másik-< és nem az aranyfedezet. akkor jó lenne az a másik, fedezet, mert akkor ncimi állanának | elzárva a »mit szót ehhez a küiföldtői«. Mert most, a mit papiros aranyfedezetünkkel, no igen, most nem vagyunk elzárva. Bizony! Csak ugy töri magát a külföld a mi pénzünkért! Ezt egy kicsit ]ó lesz megspektátoi! E spektálásunk közben arra kel' gondolnunk. hogy mintha >/transztermoratóriumban« lennénk. Miért? Azért, mert nem t

udunk effectiv külföldi vaiutávai kamatot meg tőkét fizetni. A fizetést ugyan teljesítjük, de csakis a mj pengőnkkel és nem a külföldnek, hanem a Nemzeti Banknak pénztárához. Miért? Azért, meit a külföld azt szó'ta a mi pengőfizetésünkre. hogy az neki nem keli. Neki »nehéz valuta« kell! Xeni aranyfedezetü pengővaluta. Megál

1 az ember esze ha most a felvilágosításra gondol. Hát hiszen mi most nem: munkapénz, buzapénz. földta lér, miegymás hummí »naiv« pénzzel akarunk fizetni, hanem aranyfedezetü pengővel! Mégse kell? Ml ütött abba a »nut szói ehhez a külföldbe ?« Miért zárja et a mi aranyfedezetü pengőnket ? Miért nem fogadja el? Miért nem lehet azon »nehéz vaIutát« venni? Miért nem lehet a mi pénzünkkel'künn vásárolni? Talán, mert a mi aranyfedezetünk nem olyan aranyfedezet. mint a külföldi? Ha az aranyfedezet autarchikus, autokratikus, egyeduralmi, — kmek milyen elnevezés tetszik. — akkor mit játszanak a nu fedezetünkkel, amikor ja^z íienn »földfedezet«, hanem arany?! Ugy látszik, hogy a fedezet a mi pénzünknél nem numerá

1, vaíaíml más az oka annak, hogy miégsem testhezálló a »mit szól ehhez a külföldnek ?« Spektálásunk közben meg keli állapítanunk^ hogy lehetne a ml fedezetünk akármi is akkor sena kellene a külföldnek, akkor sem lenne éppen ugy autarchikus^mint most nem az a nu aranyfedezetünk, bármennyire is egyedura Inra az aranyfedezet. Itt másutt van a bibi et ezen törhetik a fejüket a »kivá!ó elmék!« Moot minden ország »a

utarchíára« törekszik. Mind elzárja a másiktól a határt, amennyire tudja, Mind a másikon akar ' nyerészkedni. Egyik sem akar a másiknak profitot leadni. Azon jár mindnek az esze, hogy többet tudjon eladni, mint amennyit mástói vásárolnia ke ljen. Ott tehát ^ aliol adva van a külkereskedelmi deficit könyörtelen biztossága^ mint nálunk is ott az autarchikus aranyfedezet ís nulla éppen ugy, minit ahogyan a földfedezet is kipróbálatlan nóvum az orthodox közgazdasági iskolában ma, bár a közgazdaság történelme ezt egyáltalában nem tekinti novumlnak. zéseiben. hogy Haydn ravatalánál nemcsak osztrák, hanem francia katonák is állottak a diszőrségen. Nem illik sem az ünnepi hangulathoz. sem a mostanában pacifistának fémjelzett konfederációs világáramiathoz az a megjegyzésünk ami visszatartóztathatlanul incselkedik veiünk és nyomdafesték alá kívánkozik^ hogy t. i. a franciák ma is szívesen állanának díszőrséget a végleges elhantolásra ítélt germán szellem ravatalánál. Ne zavarjuk azonban a világ nehezen meginduló kristályosodási folyamatát ilyen, egészen egyéni epéskedésekkel^ hanem szenteljünk; tiszteletteljes megilletődéssel ma & néhány percet a kétszáz évvel ezelőtt született Haydn József emlékezetének. A XVIII. század második felének sok nagytehetségű zenésze között , akik a szimfonikus instrumentális stílus uj

v művészi irányában haladtak^ Haydn József az első. igazi lángeszű nagymestere a klasszikus zenének. Van ugyan egy — nem jelentéktelen — zenei irányzat, amely a kedélyes és gazdag humoru »Haydn-papá«-ról bizonyos lekicsinylő tendenciával beszél és teljesen megfeledkezik művészetének mélységes lelki tartalmáról. Úttörő, de nem- forradalmár. Kiegyensúlyozott^ szerény

( derült^ tiszta és nyugodt lélek, egészen más lelki alkatú, minit a titáni Beethoven. II. József nagyszerű és izgalmas refo rajai ép oly 'kevéssé ragadják el, mint a francia forradalom viharzó égzengése. Szinte ohmpusi nyuga mát félremagyarázták és a hires Lavater bizonyos fiüszterséget olvasott ki arcvonásaiból. Mestermüveiben nagyon is mélyenjáró lélekbúvár, aki ért az érzelme*, festéséhez. — Megindítani es megrázni épen olyan erővei tud, mint enyelegve tréfálni, vagy fájdalmas vágyakozással epedni. Humora neon a histrió bohóckodása, hanem a fájdalomnak és vidámságnak az a reszignációs vegyülete, amely — később — Wagner Meistersángerének Hans Sachsában nyer kézzelfoghatóan megszemélyesített formát. Ezenkívül jellemző vonása természetszeretete és az ehhez kapcsolódó hajlama a népies felé, ami p. o. a Die Jahreszeiten-ben is nagyszerűen jut kifejezésre. Élettörténetét madárröptében A következőkbe foglalhatjuk össze. 1732-ben született Rohrauban, Alsó-Ausztriában. Szegény, dalostermészetü iparoscsalád gyermeke. Muzikalitása már korán mutatkozik. 8 éves korában már szopranista a vvieni Stefanskirc.hi? kórusában. Hangcsattanása idején és ennek ürügye alatt, valami csinje miatt elbocsátják a karból. Na£y nyomorában is továbbképzi magát^ a mindennapi kenyéréit szerenádokon, lakoeia'makban és keresztelőkön hegedül. Abba a házba kerül, ahol Metastásió lakott. Ez észreveszi tehetségét és szorgalmát, tanítványt szerez neki és bemutatja a Wienben akkoriban nagyon felkapott zeneszerzőnek, Porpoi'ának. Ennek énekóráin hegedűi. Porpora nagyon lealázóan bánik vele, komornyikjának tekinti 20 éves korában a »Sánta ördög« című víg dalmüvével 24 aranyat nyert. (Nagy pénz abban az időben.) Führenberg báró révén megismeri és megkedveli az arisztokrácia. 1759-ben Morzin gróf zenekarának karmestere lesz, a gróf azonban rövidesen tönkre megy és zenekarát is feloszlatta. 1761-ben Eszterházy Pál, Antal "herceg hívja meg a kismartoni udvari zenekar vezetésére és igy élete anyagilag nyugodt körülmények közé kerül. Majdnem negyven évig állott a hercegi család "szolgálatában. Élete végén két ízben is megfordul Angliában

} ahol áz arisztokrácia dédelgeti. Oxfordban doktorrá avatják. Bécsben Beethoven is tanítványa lesz, akit zeneszerzésre tanít* Az első angliai utja előtt Mozart aggodalommal mondta neki: »Tata! Maga nem a nagyvilág számára nevelődött és nagyon kevés nyelven m Ara 16 íillér