Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-21 / 89. szám

j^ÍKVlüéK. 1932. áprftts 21. A földművelésügyi minisztérium akciója a növényvédelmi szerek drágasága ellen borjú combba oíyaif szép 15—20 deka csontot kapnak, hogy csak ugy virit, mint a marhának a vi­rágos tarja. Egyébként hálás kö­szönet ezért a felvilágosításért, — mert alkalomadtán élünk az Etalök ur adta jó tanáccsal, ha ugyan­ebben a tekintetben kedves" kar­társai'hajlanak majd a s zép szóra. * ' Az a Debrecenre való hivatko­zás nincsen egész rendbe, könyör­göm szerétettei, mert a helyzet — személyes tapasztalat alapján ál­lítom, — ugy van, hogy ott 1 Kg. elsőrendű hus, egy kg. hus. Csont és nyomtatók nélkül. Az osztályo­zás nem mai keletű. És nem árulnak mindenütt csaK la marhából szármiaző hust, mert hiszen a szegényebb néposztály megelégszik II. marhának a hú­sával is. Nálunk azonban — az árak u'án ítélve — csaKTa mar­hát vág minden mészáros. Komo­lyan olyan magas fokon áh nálunk az állattenyésztés, hogy itt csak la marhák vannak? Vagy talán csak a közönséget gondolják olyan naivnak, hogy minden marhát la­nak tart ? * A Klár Dezső ur szakértői kal­kulációjának alapjáu' egy 600 ki'ós ökröt áiht be. Ugyan kérem, ha szabad kérdeznem, minden 600 kilós ököi 52 százalékot veszít? Vagy la az a 600 kilós ökör és akkor néha napján »növei« is 8—15 kilót, ami, közepes arány­számot véve alapul, 10 kilós nö­velés esetén már 14.94 P pluszt mutat, vagy nqrn la és akkor miért keli a hust 'la áron mérni? Tessék csak revidiálm azt a számadást, hátha van benne még más elírás js ) ami másként billen­ti á mérleget. És mi történne ak­kor — ferencvárosi kifejezéssel él­ve — ha egy »hoch prima« ökröt állttanának be a mérlegbe, ame­lyik 35—40 kilót növel? A dif­ferenciát jótékonycéira adnák? — Ijgyan kérem, ne tévesszék össze a közönséget a portékával. Elvég­re a közönség sem san'da mészáros tőkéje! ' Egy fogyasztó. Nyíregyházái lesz az idei Kerületi gyorsíróverseny A Magyar Gyorsírók Országos Szövetsége Nyiregyjházá^ ilein^dezl idej kerületi gyoniióversenyét má­jus 4—5-én." A nagyszabású ver­seny dr. NoSz Gyula parlamenti gyorsirodai főtitkár, a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének főtitkára irányításával pereg" le. Ugyanakkor tartja itt N>ii egyhá­zán az irodai gyors- é s gépírásra képesítő vizsgálatokat a Gyorsíró­kat és Gépírókat Vizsgáló Bizott­s ág. Ez ügyben felvilágosítást ad Bácskai József, a Nyíregyházi Gyorsíró Egyesület ügyv. igazga­tója. • APOLLO m Ma szerdán utoljára Renate Müiler: Wau-Wau Luis Brocks: Szépség vására Csütörtöktől K. U K.FELDMARSCHALL TÁBORNOK UR 1 N S P 1 c 1Á L Rendes helyink 1 mmwmammm A földmivelésügyi minisztérium­ban nemrégiben széleskörű ankét keretében foglalkoztak a gyü­mölcstermelés és értékesítés pro­blémáival. Az ankétnak érdekes folytatása lett, mert Mayer Jáno^ v. földmivelésügyi miniszter több felszólalásra válaszolva, kijelentet­te, hogy maga is drágálja a nö­vényvédelmi szerek árait és kívána­tosnak tartja, hogy a kartelárakat leszállítsák. A gyümölcstermelők rámutat­tak arra, hogy pl. egy-egy almafa védelmi szereinek beszerzése 4—5 pengőbe kerül, mert a növényvédő szereket gyártó ipar kartelben van és ellenőrzés és verseny nélkül állapítja meg az árakat. A növényvédelmi szerek drága­sága lehetetlenné teszi a magyar gyümölcstermelés fejlesztésit, — sőt ilyen körülmények között el­pusztulnak a meglévő gyümölcsö­sök is ; mert a drága szerek beszer­zése az értékesítés során elérhető alacsony árak mellett nem fizető­dik k{. Panaszok hangzottak ei a Dohányjövedékkei szemben is, — mert a növényvédelemre felhasz­nált nikotin kg-jának 20 pengős ára t uimagas. 'Értesülésünk szerint a földmivelésügyi minisztérium eré­lyes lépésre készül, hogy megvédje a magyar gyümölcstermelést a karteliei szemben. ségügyi ismeretterjesztő munkát, i, Anyavédelmi munka; 1931. év fo­lyamán gondozás alá vétetett 1565 anya. Az év végén gondozás alatt maradt 228 anya. A védőinté* zetben 1931 .év folyamán 36 eset­ben volt rendelés anyák részérő. 2. Gyermekvédelmi munka: A* 1930. év végén gondozás alatt ma­radt 1036 csecsemő és 1916 kis­ded. Az 1931. év folyamán gon* dozás alá vétetett 1840 csecsemőé* 194 kisded. Az év folyamán gon­dozás aló' kikerült 23S csecsemő és 981 kisded. Az év folyamán az intézet félig gondozottjai közül elhalt 132 csecsemő és 25 kisded. Az év folyamán az intézet teljes gondozottjai közül elhalt 26 cse­csemő és 18 kisded. Az 1931. év­ben Nyíregyházán született 1574 csecsemő ,gondozás alá nem került 90 csecsemő- Az 1931. év végén az uitézet gondozásában maradt 1000 csecsemő és 2204 kisded. Tehát 30 csecsemővel kevesebb és 288 kis­deddel több, mint az előző évben. Az 1931. évben 359 esetben volt orvosi tanácsadás gyermekek ré­szére, amelyeken megjelölőt 3371 csecsemő cs 1507 gyermek. 3. Szociális védelmi munka: a) Látogatások. Az 1931. évben a vé­dőnők meglátogattak 661 terhest, 1185 gyermekágyast, 7920 csecse-, mőt, 5925 kisdedet. A vezető védő* nő 768 ellenőrző látogatást tett. Az ös szes látogatások száma az 1931. évben 16392. A helyszínen végzett környezettanulmányok szá­ma- b) Segélyezések. Csecsemőru­lia és fehérnemű 10 darab, gyer­mekruha 10 darab, hintőpor 255 doboz. Szülészeti vándorláda 8 esetben, kölcsön csecsemő kelen­gye 5 esetben adatott. Kölcsön csecSemőmérieg 18 esetben. Pót­tápszer anyának 26, gyermeknek 13 esetben. A csecsemők és kisde­dek részére kio sztott tejkészjtniény adagok szánra 3228, ennek s utya 645 kg. A védőnői iroda Szociális ügyekben eljárt: hatóságoknál va'ó eljárás 280 esetben, anya vagy csecsemő elhelyezése 37 esetbén, anya vagy gyermek erkölcsi vé­delme 26 esetben, foglalkozásszer­zés 17 esetben, ügyet más egyesü­lethez áttett 18 esetben, házasság­kötés előmozdítása 2 esetben, lor­vényesités elősegítése 4 esetben. Az 1931. év végén az intézet gondozása alatt áfiott: összesen 3432 gondozott. Eredmények: Az 1931. évben Nyíregyházán élve született cse­csemők Száma 1574, elhalt 277 csecsemő- Tehát az éven aluU ös szhaIálozás 17.5 százalék. Az 1931. évben élve született 1574 csecsemőből godozásba vétetett 1484 csecsemő. A teljesen és félig gondozásba vett 1484 csecsemőből az év folyamán elha t 158 csecse­mő- Tehát a gondozásba vett egy éven alu'i elhalálozás 10.6 száza­lék. Az összhalá'ozásnái 6.9 szá­zalékkal jobb. 4. Anya és csecsemővédelmi is­meretterjesztő előadások. Anyák ré szére minden vasárnap más tanyai "központban, orvosi tanács­adás előadással egybekötve. Á belterületen naponként, a tanyákon hetenként négyszer védőnői 'láto­gatás és tanácsadás. A Fiókszövetség is, miként min­den más intézmény is, megérzi a nehéz gazdasági helyzetet, — de minden erejével arra törekszik, hogy gondozottjainak egészségügyi és Szociális s zükségéttit kie'égitse és a kilenc évi működésével elért szép eredményeket minden körül­mények között megtartsa. — Esküvő: f® bői* meghívók amiden igényt kielégítően készül­nek a Jóba nyomdában Nyíregyhá­zán. Széchenyi-ut 9. A Szabolcsi Tanári Kör felolvasó ülése A Szabolcsi Tanán Kör Szom­baton délután 5 órakor a/, ág. h. ev. Kossuth Lajos reálgímná/iuim tanán szobájában felolvasói ü'é-vt tartott. A felolvasó ülésen meg­jelentek :dr Vietórisz József ny. tankerületi főigazgató, és a közép­iskolák kiküldöttei. A felolvasó ülést Zw^cK Viimos igazgató-ei,­nök nyitotta meg »A tunnéretezett iskoláztatás és a szelekció« cimme'. — örömmel üdvözlöm a kul­tuszminiszter legújabb r,endetetjét — mondotta —, amely a középis­kola IV. és V- osztályában az év­végi összefoglaló vizsgálatok he­lyett szigorú osztályozó jelleggel bíró vizsgálatokat léptet életbe. Az ennek nyomában járó kiválogatás (szelekció) lehetővé teszi majd a középiskolának felső osztályaiba 'tehetséghiányuk miatt oda nem való elemeknek visszatartását aa alsó tokon. Gazadsági és szociális szempontból egyaránt hátrányos aí a lázas iskoláztatás és fölfelé tö­rekvés, amely ma világszerte meg* nyilvánul, ez termelte ki a mamái többezernyi diplomás munkanélkü­lit- Ezen segíteni már a középisko­lában ken egységes, szigorú kiv álo­gatás alapján. Az egyes hivatások betöltéséhez szükséges előkép­zettség bizonvitványszerü beigazo­lása is fokozza a középiskolába tó­dulást. Ma c sak a jó bizonyítvány, a jó diploma előtt szabad az élet­pályát megnyitni és az illetéktelen protekció helyébe a tehetségvéde-i lemnek keü lépni. Ezt kívánja a kultúra, ezt az emberiség boldo­gulása. Dr. Kiss László ev. rg. tanáj beszámolója következelt ezután, la mertette az Országos Középiskolát Tanáregyesület 1932. ápriis 2-án Budapesten megtartott rendkívüli közgyűlésének anyagát, melynek főbb pontjai 'a következők voltak; Tiltakozás a tanárok heti óra szá­mának és szolgálati idejének fel­emelése ellen. Külső beavatkozások az iskolai életbe és állásfoglalás a fizetéscsökkentések tárgyában Majd dr. Gacsály: Sándor tanár tartott felolvasást a »K'asszikusol4 és modernek® címen. Fölém úi u előadó, hogy a középiskolai refor­mok között a legerősebb visszhan­got a kiasSzik us nyelvek háttérbe szorítása és a modern nyelvek tér­hódítása idézte elő. Ebben a fej­lődés szükségszerű következmé­nyét látja. Rámutat, milyen beha­tások alatt gyökeresedett meg is­koláinkban a Tátin—gTirög kuitui a, mily sokáig kielégítette a legreáli­sabb szükségleteket is. A nemzeti nyelvek és a teimészettudomá­nyok térhódítása a XIX- Század­ban már kezdi háttérbe szorítani a klasszikusokat é.s amint a népek a vas ut, telefon, távíró utján köze­lebb jutn ak egymáshoz, a modern jj nyelvek ís kezdik döngetni az is­kola kapuit. "Érdekesen fejteget) tovább, hogy mennyiben járulnak hozzá a klasszik us nyelvek az u. n. általános műveltség terjeszté­séhez és meggyőző okok álapján kimondja rájuk a lesújtó ítéletet, hogy a középiskolában szerzett gö­rög nyelvi ismeretekre jófonrián soha sjnes szüksége az embernek (Kár volt vele négy évet eltölte­ni. ) A latin nyelvből is csaü annyi kell, amennyit négy év a ;att bőségesen el lehet sajátítani. »Igazl műveltség nincsen a klasszikusok ismerete nélkül« — mondják a klasszikus isko a hívei. Ezt >s meg­cáíolja az előadó- Az általános mű­veltségű embernek, az őt érdeklő problémák megértésére és kulturá­lis igényeinek kielégítésére, nincs szüksége klasszikus nyelvekre. — Vagy ha van is, s 0kkai "kisebb mértékben, mint a modern nyel­vekre. Az a feltevés Sem ál' meg az előadó szeiínt, hogy a magunk irodalmát sem értjük meg kiasz­szikuSok oiva sása' nélkül. Érveket hoz fei, majd kimutatja az ókori műveltség árnyoldalait is. össze­foglalásában megállapítja, hogy a klasszik us nyelvek, amelyek egy­kor az általános műveltségnek szinte letéteményesei voltak, müid­inkább a »tudóis Szakműveltsége kellékeivé válnak. Helyükre első­sorban a modern nyelvek és irodal­mak léptek, amelyek a klassziku­sokkai szemben azzal elvitathatat­lan e.őnnyel bírnak, hogy megaján­dékoznak bennünket a szó mai ér­telmében vett tudományos iroda­lommal, s ezenkív ül olyan szépiro­dalommal, amely a ml életünk problémáiból nőtt ki. E fejlődési folyamatnak megfelelően a görög nyelv 111a már féiig ki is Szorult a középiskolábó 1, a latin pedig meg­csökkeiit, s a modern nyelvek és a természettudományok mögé került. Az uj — mondotta — kitolta heiyérői a régit, miként a fán letolja 'az ifjú lomb a tavalyit. A mindvégig érdekes és rendkí­vül tartalmas előadást nagy tetszés sei fogadták. Néhány hozzászólás után a felolvasó ülés véget ért. A Stefánia Fiókszövetség 1931. évi működése Nyíregyháza anya- és csecsemő­védelmét az Országos Stefánia szövetség nyíregyházi fiókja és ani ak anya- és cSec^emővédő inté, zete v égzi. A liókszövetség és in­tézet hivatalos helyisége Károlyi­tér 19. szám alatt van. Működés* kiterjed a város belterületére és 10 km. sugárban a tanyákra js. Az in­tézet négy irányú működést fejt ki: 1. anyavédelmi, 2. gyenriekvédel­mi, 3. szociális véde'nm, 4. egész-

Next

/
Thumbnails
Contents