Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 73-97. szám)

1932-04-20 / 88. szám

1932. április 20. JtflfÍRYIDÉK. Dunaunió és Eurőpaunió Irta : STRAKY HENRIK. A dunai államok most felszínen 'lévő problémájához különböző he| Iveken a legkiválóbb közgazdászok i szóltak hozzá. Foglalkozott mát 7 ezzel a kérdéssel Francis Dplaisi, [ Rané Dupuis és Gustav Cassel is. I Különböző szemszögletből bírálják fezt a kérdést, állításaik igazolására statisztikai adatokat közölnek fa különböző államok bel- és küiés átviteli kereskedelméről. Kö zölgetnek friss statisztikát és hábo ru előtti, főleg 1914-bőL származókat is. Ha a magyar újságolva sÓ ezen nagyok cikkeit és statisztikai adatait olvassa és saját hazája számára akar következtetéseket levonni, akkor arra a meggyőződésre kell jutnia, hogy egy gazdasági Dunautruó, amely magában foglalna hazánkat, Ausztriát és a kis antantot, nem oldaná meg ezen államok gazdasági válságát, mert ez a inagy alakulat sem alkot tökéletes gazdasági egységet. Kétségtelen, hogy egy ilyen gazdasági unióban Csehszlovákia és Ausztria átvehetné a három további társállam agrár feleslegének egy részét, feltéve, hogy ezek az előbbi áüamok ipari termékeinek legnagyobb részét szintén átvennők. Ezzel korántsem talált volna még megoldást a három agrárállam mezőgazdasági fe leslegeiinek elhelyezése. A kettő iparibb állam produktumai, amint az említett közgazidászok statisztikai adatai bizonyítják, sokkal inkább megtalálnák ,a maguk piacát a vázolt gazdaságv. Dunaunióban. Sajnos egy hírlapi cikk kerete egyáltalán nem engedi meg, hogy statisztikai adatok közlésébe, bocsátkozzunk, mert akkor annak se vége, se hossza nem lenne. Tehát ha a Dunaunió létre jönne, akkor elsősorban gondoskodni kelletne a gazdasági szövetségben lévő agrár állam olc, további feleslegeinek az elhelyezéséről. Az emiitett gondolkodók aklataí erre is találnak módot, ame.lynek keresztülviteléhez nem kellene más, mint az államok közötti nagyobb egyetértés, amelyre külön-külön mindegyiknek, még a pénzeszsák Párizs országának is szüksége lenne. Franciahonnak, Itáliának. Angliának és Németországnak kereskedelmi és vámpolitikai egyezmények alapján egy másik gazdasági uniót kellene létesíteni, amelyet, tekintettel arra, hogy ezek a gazdaságilag leginkább számottevő államok a mi kontinensünkön, elnevezhetnénk Európauniónak. Középeurópa államainak a Dunaunióban el nem helyezhető agrárfeleslegei itt elhelyezést találnának. Megoldást tníá't volna a magyar buzafeiesleg és egyéb termények elhelyezése, jobb idők virradhatnának reánk. A statisztika adataival bizonyítgatják ezek az urak azt, hogy az ilyenformán alakuló Dunaunió és Európaunió jobb lenne, mint amilyen volt gazdasági szempontból az Osztrák—Magyar Monarchia a háború előtt. Mi magyarok ugyan mindig követeltük a háború előtt az önálló vámterületet. Ez a gazdasági világháború, azt hiszem, megtanított bennünket arra, hogy ennek függetlenségünk kidomboritása szempontjából, tehát közjogi szempontból lett volna értéke, de gazdasági szempontból bizony hátrányos lett volna. Az akkori közös vámterület használt a magyar mezőgazdaságnak és az osztrák iparnak, ártott az osztrák agrárvilágnak és a magyar iparnak. Ha ar" ra gondolunk, hogy hazánk első sorban agrárállam, Ausztria pedig ipari állam volt, akkor arra a konklúzióra keh most utólag- jutnunk, hogy az akkor gazdasági szempontból ugy volt jó, ahogyan fennállott. Tizenhét év telt et a háború kitörése óta, azóta amint a statisztika bizonyítja, annyira megváltozott az európai államok gazdasági egymásrautaltsága, hogy nem keli visszakívánnunk a Monarchiát, mert az előbb-utóbb politikai függetlenségünket veszélyeztethetné, hanem hassanak oda a mi sorsunkat intéző felelős magyar államférfiak és a többi Európa sorsát irányító államférfiak, hogy létesüljön a Dunaunió és Európaunió, mert ezzel megszűnik az az áldatlan állapot, hogy az államok egymással szemben gazdasági hiénák, hanem a vén Európa rátérne a gazdasági higiénia, azaz gazdasági egészségesülés útjára. Ezt várja Európa, ezt v3rja a mi sokat szenvedett magyar ha zánk is ! Bencs Kálmán dr. polgármester szózata a ruthén nép megsegítése érdekében D

r Bencs Kálmán kir. kormányfőtanácsos polgármester a nyomor1 ba jutott ruthén földi lakosság ér-, (lekében a következő kérelemmel fordult Nyíregyháza város polgá1 rajhoz: /A trainoni békeszerződéssel elrWségeink íeldarabolták ezeréves hazánkat és ezzei tönkre tették é

s végtélen nyomorúságba döntötték az országot . Az erőszakkal elvett területeken élő magyar testvéreink és velünk mindig cgyüttérző nemzetiségek leírhatatlan megaláztatások és szenvedések között élnek. Ezen nemzetiségek között a magyar nép pei a legbensőbb együttérzéssel viseltető r

uthén nép szenved a legtöbbe^ azok akik a ruthén földön jártak és az ott megjelenő újságok rémségeket beszélnek, írnak a ruthénföld éhínségéről. Az egyes újságok éhségfrontról számolnak 'be és napirenden vannak forradalmi megmozdulások. A r

uthén nép vezetői /kétségbeesetten fordulnak segítségért a szomszédállamok polgáraihoz. Városunk képviselőtestülete folyó évi március hó 4-ig napján tartott közgyűlésében dr Tóth Bá'luít pén

z>rgyigazgató fdszó'alására foglalkozott a ruthén föld ínségeseinek; segélyezési ügyével és akkor elhatározta, hogy polgári kötelességének tartja a magyar nemzet őszinte barátainál* segítségére sietni, megosztva azt a minimális élelmiszert, amellyel rendelkezünk, öszszegyüjtve az éhhalállaí küzdőkhöz juttatni. A képviselőtestület megbízása folytán kérelemmel fordulok városunk polgáraihoz, szíveskedjenek a mellékelt íven adományaikat bármi csekély is az, terményben, vagy pénzben feljegyezni és megjelölni azt, hogy mikor bocsáthatják azt a hatóságok rendelkezésére, hogy azt összegyűjtve' az illetékesekhez juttassuk, kik annak a helyszínre való szállítását és elosztását is ei fogják végezni. A felajánlott terményt vagy öszszeget a nemesszivü adakozók szíveskedjenek az ujabb értesítésünkig maguknál tartani. Bízom városunk polgárainak hazafiul érzésében és remélem, hogy emberbaráti akciónk megértésre fog találni. Nyíregyháza, 1932. április 16. Bencs Kálmán m. kir. koitmányfőtanácsos, polgármester, A polgármester felhívása 'városszerte visszhangot keit Nyíregyházán, a r

uthén föld közelében, ahol sokan vannak a ruthén lakta területről valók és Szabolcsban, amelynek rónái felé lorró vágyakozással néznek a kenyér nélkül marat r

uthén munkások, akik Trianon esztelen ítélete óta ei vannak zárva az aratási m

unka terétől és lehetőségétől. Magyarország maga is szegény, de elesettségében is kinyújtja segítő kezét a nyomorgók felé, mert ezer éves miult avatja őket testvérünkké^ őket, akik mostoha sorsra jutottak a cseh uralom alatt. Fehérgyarmat, 1932. április hó (A »Nyir\idék« tudósítójától.) Kárpátalján a vííág legnagyobb csodája következett be. Megjegyez zük, hogy ez is csak cseh megszállott területen, a Kárpátalján történhetett meg. Mint már több izben hirt adtunk róla, Kárpátalja törvényhozót, képviselői táviratban, memorandumban cs Szóbeli előterjesztéssel éltek a prágai kormány illetékes minisztereinél a Kárpátalján éhezők érdekében. Ezekre a kérésekre azután a napokban a prágai cseh miniszter urak és igazólt helyettesei azt felelték, hogy ríincS módjukban segíteni az ínségeseken. Nincs pénzük arra, hogy hitelezeti tavaszi vetőmagot ,búzát, vagy lisztet adjanak az éhezőknek. Az éhező magyar testvéreink — ruszinokkal együtt forduljanak ily irányú kérelemmel a kárpátaljai tartománygyüléshez, illetőleg a tartomá'-iygyülést igazgató ungvári országos hivatalhoz. Az éhezők tízezreinek képviselői természetes, hogy minden törvényes utat igénybe vettek és a tartománygyülés képviselőihez dr Sunénfalvy Árpád és Jaczik Miklóshoz, az 1932évi március 29-én Ungváron tartott tartományi képviselőtestületi gyűlésen segítségért az orszá gos hivatalhoz, a tartománygyüléshez fordultak. Ez a tartománygyülés azonban egyhangúlag kimondotta, hogy az ínségesek ellátása nem az országos hivatal, neim az ungvári tartománygyülés, hancmi a prágai kormányzat feladata. Vagyis a Kárpátalján éhezők elérkeztek nyomorúságos életükben ahhoz a ponthoz, amikor nem

1 tudják, hogy segítségért hova és kihez forauljanak. Hova fordujar.ak hát ezek a szegény ehézők? Mi nem bíráljuk ei, de megállapítjuk, hogy azokért az éhen elhalt magyarokért mindenkor a Csehszlovák kormányzatot tesszük felelőssé. Kovács Gyula. A családi pótlék » * Terítékre került ez ts. Néhány évvel ezelőtt a parlamentben a Jionatyák, a társadalmi egyesületekben a szociális és nemzeti érzéstői inspirált nők és férfiak, a templomokban a hírneves egyházi szónokok kétségbeesett vészkiáltásokat hallattak annak a veszedelemnek az előrelátásában, mely az — egyke — képében fenyegeti az erkölcsöt, a családot, a nemzetet. A politikusok és a szocfologusok a nemzet pusztulásán keseregtek és az egyke ellen megindították a ma nagyon divatos akciókat, amelyek sajnos, csak dikciók — maradtak, ugyancsak híven a kor divatjához. A poiitilc

usok valósággal "hazaárulással vádolták az egykés, sőü gyermektelen családokat. A vallás szónokát az isteni törvények és a tiszta erkölcs sárba-tiprásának égbekiáltó bűnét sütöttek a meddő családok homlokára. Bethlen István gróf kijelentette, hogy mihelyt az ország gazdasági helyzete megengedi a köztisztviselők sorsának javítását, ez a javítás nem lineáris lesz, hanera elsősorban a család, illetőleg a gyermek érdekeit szolgálja. Mindenki oelátta és fennen hangoztatta ,hogy a nemzeti "létnek és az egész emberi 'társadalomnak alapsejtje a család. Ha züllött a csaiád, szétesik a nemzet, felbomlik a társadalom, mert veszendőbe ment az erkölcs. A család alapja, összetartó kapcsa és egyetlen célja: 'a gyermek. A házastársakat összefűző rózsaláncoknak rózsái rövidesen elhervadnak é^ hamarosan láthatóvá les

z a merev, rideg drót, mellyel a rózsákat szokták KOSZOI uba fűzniGyermek néiküi a családi élet hamarosan üresnek ridegnek, unalmasnak tünik-fti. byenkor a jobbik eset az, hogy a férj a hivatása szoigáiata után fennmaradó idejét a csendes kávéházakban és klubokban tölti. Az asszony pedig különfé.e egyesületekben akciózik, illetően diKciózik, sokszor hasznos munkát is végez. i A családi "tűzhely azonban az ilyen csatádokban legtöbbször kihűl, a szó valódi és átvitt értelmében egyaránt. Mmaezek fennen hangoztatott igazságok voltak a közelmu'tban és súlyos igazságok ezek ma js. Annái /neglepőbb, hogy az iiletménycsökkentések s

0rán a családi pótlék; megnyirbálására is sorkeiült. — Wolf Károly a mult napokban mondotta, hogy szerinte meg nem érkezett ei a szüksége annak, hogy újból a tisztviselők illetményeihez kelljen nyúlni. köztisztviselők már hozzászoktak az illetményeik csökkentéséhez. Semmi 'jót nem várnak és minden ross

zra elkészültek. Minden áldozatot szívesen vállalnak, ha az a köz javát szolgálja, ha a terhek elosztása arányos. Arra azonban nem gondolt senki, hogy akkor, amikor az összes tisztviselők helyzetét Su'yoSabbá teszi az i:íetménycsökkentés, akkor még külön is sújtsák éppeu azokat a családokat, melyeknek eddig is nehezebb volt a sors

uk. Külön sújtja ez a>ren delet a gyermekes családokat, és pedig anuái 'jobban sújtja, minél több gyermekük van. Ez az intézkedés sehogysem illik bele u — yermek századába — és a szoCsehszlovákiában nem tudják, hogy ki köteles Kárpátalja nyomorgó népéről gondoskodni? Prága szerint az ungvári tartománygyűlés, az ungvári tartományi képviselet szerint a prágai kormány feladata az éhezők és Ínségesek megsegítése