Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-17 / 62. szám

1932. március 17. JSÍYÍRYIDÉK. az egész ország lakosságát. Ki­«siny területre összeszorított nagy embertömeg elszívja egymástói a levegőt. Sokan vagyunk a kis ke­nyérre ! Nincs kenyér, nincs mun­kaalkatom, nincs tőkeképződés, —• nincs meg az ország életlehetősé­ge. £s hogy kenyér miatt acsar. kodva törnek egymásra az éhes osztályok, társadalmi rétegek és hogy ebben az élethalálharcban fel ütheti a fejét az agyonszorító gaz­dasági polipkar, az erkölcstelen­ség és korrupció, — ennek mind mind a Trianon talajából faka­dó lepaválság az oka! És ezen a rettenetes helyzeten Istenen kivúi csak a magyar társadalom önsegélye segitnet. Ha ráeszmél, reádöbben a való­ságra és higgadt, hideg tejjel, — de meleg szívvel elinduj azon az uton, amely 1848 tavaszán világ­dicsőséghez vezetett. A kiszivott levegőjű, fülledt magyar teretm ablakait ki kell nyitni, vagy ki keh törni, hogy áradjon be, aa. jan u] erőt a friss márciust levegő, — a szabadság, egyenlőség, test. vériség! Egyenlőség, testvériig pa­píron üres jeiSZavak. •— a valóságban pedig életjelentő­ségek! Meg keh szűnni egyszer a tuízás. bavitt állami gyámkodásnak, egyes osztályok favorizálásának és d gazdasági protekcionizmusnak. — Sohasem vezetett jó eredményre, ha egészséges ember mankókhoz szokik, a végén nem tud megálla­ni saját lábán. Szűnjék meg végre a tőke és karteíek kizsákmányoló politikája, hiszen nagyobb a tőke életlehetősége és biztonsága ott, ahol megelégedett, biztosított egyé nek kezén forog és ahoi nincs éhe­ző, elégedetlen gyújtogató! Dele­gyen vége a vörös lázitásnak is, m ert lehetetlenné teszi a békés polgári munkát, ha állandóan ön. védelmi harcra kényszerűi az a polgárság, amely munkája gyümöl­csét mindég szívesen osztotta meg az éhezőkker és a testi.iélki sze­gény embertestvéreivel. Egyik oldalról mérsékeli pro­fit-éhséget, másik oldalról több türelmet követelünk, és kölcsönösen minden oldalról, osztályoktól és felekezetektől, má­soktól és magunktól is több meg­értést, elnézést s megbocsátó s ze, letetet! Azt kívánja 48 márciusa, hogy ne mint emberi mivoltunk, ból kivetkőzött, egymásra acsar­kodó fenevadak, — de mint egy hazában, egy hazáért élő, egy nyelvet beszélő, egy érdekű, türő< elnéző és Szerető embertestvérek ílljunk egymás mellett. Ez a gya­korlati egyenlőség, ez az igazi test­vériség ! És ha ráismer testvér a test. vérre és megszűnik az áldatlan testvérharc, — megkezdődhet a komoly küzdelem, a magyar sza. badságért! Céltudatos gazdasági, valuta, küi- §s belpolitikát csak türel­mes, megértő., áldozatkész ha­zafiak tanórára építhetünk. Uj Széchenyieket, uj Koss uthokat, nagy célokért lelkesedő nagy em­bereket csak az egy céi felé törő, egységes nemzetbőr várhatunk. Az egységes, erkölcsi" alapon álló 1 nemzet katonailag is helytáll xnTi, i gáért. De ellenállhatatlan erővel : feszíti a szűk zubbonyt, a mester­| séges országhatárokat s nem ta. szítja mint most, — de műit mág­nes a vasdarabokat, húzza magá­hoz a természeti törvények szerint összetartozó gazdasági és politikai egységeket, területeket. Igy, na keli fcarddai és vérrel, — de a márciusi peida szerint vémélküh* erkölcsi küzdelem­mel is összetörhetjük Trianon béklyóit s biztosan remélhetjük, hogy a márciusi szabadság napsugarai minden magyart és minden magyar rögöt megolvasztanak s összefor­rasztanak. Polgártársak! Ne álltassuk magunkat azzal, hogy Rothermere lord, Borah sze­nátor vagy az olasz barátság ki­húzza a lábunkból a szálkát. Ne bízzuk másra gondjainkat. Az em­berre szabott szabályok érvényesek a nemzet életére is. Segíts maga­don 3 megsegít az Isteni 1S4í szabadságharcai sem ide­gen barátaink, hanem a leigá­zott, rosizpénzü. szervezetlen magyar nemzet vívta m eg. - ; : • , 1 , Egymagában, vértelenül. csupa erős, szervezett, ellenséges hata­lom farkasszeme között. Ezt az or­szágot naggyá, életersősé csak fiai szent akaratja teheti. Ki hát az ölbetett kezekkel! Higyjünk abban, hogy ennek az ezer esztendős magyar nemzetnek a m ulthoz mért dicső jövője van, — de ez a jövő a mi elhatározá­sainktól és tétteinktőr függ. Ha el­fogadtuk és élvezzük 1848 mart. ciűsának "dicsőségeit, eredményeit, ha elvesszük ingyen a márciust me'egitő napsugarakat, érezzük és tudjuk kötelességeinket a minden idők magyar márciusa iránt. Min­den magyarnak, kicsinek és nagy­nak, gazdagnak és szegénynek éreznie és tudni keli ezt a köte­lességet, nemcsak az ezer éves nemzettel, á márciusi elődökkel, de gyermekeivei s elsősorban ma­gával szemben. És ez a kötelesség: a hazafi­ság minden vonalon. Nemcsak élet-, vér- és pénzáldozatot kér tőlünk a haza, — de munkát, tűrést, hallgatást, teljes oda­adást. < ' Hazafiság a szeretet is, s akt sem. VÁROSI MOZGÓ Szerdán, csütörtökön Brigitta Helrn, Gustav Fröhlich németül beszélő szezonslágere a GLÓRIA • Egy óceánrepülés izgalmas története 10 felvonásban Szerdán a legújabb hangos magyar Hiradó. mm és a fürdőszoba Ragyogó tisztaság mindenütt! mindent tisztit mi mást nem t ud adni, — adja szeretetét és hitét, szolgálja lel­kével a szent közösséget. Erős "és élő hittel világokat (éhet megvál­toztatni. Legyünk a szeretet és a munka apostolai. Eke és kalapács, gyalu­pad, pu't és íróasztal segítse, ért­se meg egymást s hígyje el, hogy akkor szerez magának legtöbbet, ha mindent a hazának ad! — Neon frázis, de a mai helyzettel igazolt igazság az, hogy »itt élnünk és halnunk kell!« Jobb 3ors unkat csak a haza sor­sának jobbraiördui'ásától várhat­juk, s ha pusztul az ország, — va­lamennyien elveszünk! De mi élni akarunk! És március leikével örökké élni' fogunk! A születésnapját magában ün­neplő magyar polgárságnak pedig na csak kívánjuk, de keressük és munkáljuk boldogságát, s a költő tiszta igéjével egybeforrva valljuk mi is, hogy: »Ha minden erőnk odadása Igazán diadalt aratott, Ha a szivén a szív dobogása Kiapasztja a könnypatakot, Nem a fény, nem a nemzeti nagyság, Nem az ágyú, a fegyver, a kard, De a lélek, a sziv, az igazság Teszi boldoggá a magyart!« Szesztay András dr. hatalmas beszédét többször szakítja meg a kitörő éljen, majd mikor a beszéd Vietórisz Józs ef dr. a »Rokkantak­ért« című gyönyörű versének ki­nyilatkoztatásszerűen ható fenséges soraival nyer véget, a szivek igaz érzésének vihara hangzik a tapsok zenéjében. ' r A lelkesítő és irányító erejű ün­nepi beszéd után a szivek felvihar­zó vágyának tolmácsaként hangzik fei Petőfi: Talpra magyar!.ja, a­me'yet a Városi Dalegylet ad elő. Majd büszkén szárnyaló óda mon­datai harsannak. Ifj. Radványi Sándor zengőszavu költeménye, az »Uj március« hangzik fel. "Kovács Béla V. é. tanitónövendék adja elő az ünnepi ódát hatalmas interpre­táló e rővel, az ifjúság izzó lelkét hevítőn, Tángoló lelkesedést keltőn. Az ünnepséget, amelynek stiiu­sos, organikus megrendezése nagy mértékben hozzájárult a polgár­ság nemzeti öntudatának, a nem­zeti erők összefogásának erősítésé­hez, a Városi Dalegylet a Hím. nusz.szai "£árta be. Idegen repülőgépek kényszerleszállást hajtottak végre a közel mnltban Szabolcs vármegye területén A lakosság ahelyett, hogy értesítette volna a hatóságokat, elősegítette a gépek felrepülését A közelmúltban Szabolcsvárme­gye területén többjzben előfordult, hogy idegen állambeli, cseh és ro­mán repülőgépek kényszerleszállást hajtottak végre. A szántóföldeken dolgozó gazdák és földmivesek a ­helyett hogy elsősorban értesítet­ték volna a legközelebb eső ható­ságokat, c a bajbajutott pilóták segítsé­gére siettek és elősegítették, hogy a repülőgép zavartalanul folytathassa utjál. A lakosság előzékenységének ez a megnyilatkozása szép ugyan, de nem helyes, mert hazánk területén leszállott idegen repülőgépek ható­tósági ellenőrzését az állam érdeke követeli. A lakosságnak tehát leg­első kötelessége értesíteni a ható­ságokat, ha a határban repülőgép szállt le, és mindaddig megakadá-. lyozni a gép f eir epü rését, amig hiva­talos közeg a helyszínre nem érke­zik. Ismételjük, a lakosiságnak kö­telessége nyomban jelentőm a repü­lőgép leszállását a legközelebbi csendőrőrsnek, községi jegyzőnek, főszolgabírónak \-agy rendőrkapi­tányságnak. Természetesen a leszállott repü­lőgép utasaival udvariasan ksíl bánni, szerencsétlenség esetén a sebesülteket segélyben kell részesí­teni, de amig oda a hatósági közeg meg nem érkezik és utasítást nem ad, a felszállás/? elősegíteni nem szabad, sőt azt, ha sor kerül rá, meg kell akadályozói.

Next

/
Thumbnails
Contents