Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-17 / 62. szám
1932. március 17. JSÍYÍRYIDÉK. az egész ország lakosságát. Ki«siny területre összeszorított nagy embertömeg elszívja egymástói a levegőt. Sokan vagyunk a kis kenyérre ! Nincs kenyér, nincs munkaalkatom, nincs tőkeképződés, —• nincs meg az ország életlehetősége. £s hogy kenyér miatt acsar. kodva törnek egymásra az éhes osztályok, társadalmi rétegek és hogy ebben az élethalálharcban fel ütheti a fejét az agyonszorító gazdasági polipkar, az erkölcstelenség és korrupció, — ennek mind mind a Trianon talajából fakadó lepaválság az oka! És ezen a rettenetes helyzeten Istenen kivúi csak a magyar társadalom önsegélye segitnet. Ha ráeszmél, reádöbben a valóságra és higgadt, hideg tejjel, — de meleg szívvel elinduj azon az uton, amely 1848 tavaszán világdicsőséghez vezetett. A kiszivott levegőjű, fülledt magyar teretm ablakait ki kell nyitni, vagy ki keh törni, hogy áradjon be, aa. jan u] erőt a friss márciust levegő, — a szabadság, egyenlőség, test. vériség! Egyenlőség, testvériig papíron üres jeiSZavak. •— a valóságban pedig életjelentőségek! Meg keh szűnni egyszer a tuízás. bavitt állami gyámkodásnak, egyes osztályok favorizálásának és d gazdasági protekcionizmusnak. — Sohasem vezetett jó eredményre, ha egészséges ember mankókhoz szokik, a végén nem tud megállani saját lábán. Szűnjék meg végre a tőke és karteíek kizsákmányoló politikája, hiszen nagyobb a tőke életlehetősége és biztonsága ott, ahol megelégedett, biztosított egyé nek kezén forog és ahoi nincs éhező, elégedetlen gyújtogató! Delegyen vége a vörös lázitásnak is, m ert lehetetlenné teszi a békés polgári munkát, ha állandóan ön. védelmi harcra kényszerűi az a polgárság, amely munkája gyümölcsét mindég szívesen osztotta meg az éhezőkker és a testi.iélki szegény embertestvéreivel. Egyik oldalról mérsékeli profit-éhséget, másik oldalról több türelmet követelünk, és kölcsönösen minden oldalról, osztályoktól és felekezetektől, másoktól és magunktól is több megértést, elnézést s megbocsátó s ze, letetet! Azt kívánja 48 márciusa, hogy ne mint emberi mivoltunk, ból kivetkőzött, egymásra acsarkodó fenevadak, — de mint egy hazában, egy hazáért élő, egy nyelvet beszélő, egy érdekű, türő< elnéző és Szerető embertestvérek ílljunk egymás mellett. Ez a gyakorlati egyenlőség, ez az igazi testvériség ! És ha ráismer testvér a test. vérre és megszűnik az áldatlan testvérharc, — megkezdődhet a komoly küzdelem, a magyar sza. badságért! Céltudatos gazdasági, valuta, küi- §s belpolitikát csak türelmes, megértő., áldozatkész hazafiak tanórára építhetünk. Uj Széchenyieket, uj Koss uthokat, nagy célokért lelkesedő nagy embereket csak az egy céi felé törő, egységes nemzetbőr várhatunk. Az egységes, erkölcsi" alapon álló 1 nemzet katonailag is helytáll xnTi, i gáért. De ellenállhatatlan erővel : feszíti a szűk zubbonyt, a mester| séges országhatárokat s nem ta. szítja mint most, — de műit mágnes a vasdarabokat, húzza magához a természeti törvények szerint összetartozó gazdasági és politikai egységeket, területeket. Igy, na keli fcarddai és vérrel, — de a márciusi peida szerint vémélküh* erkölcsi küzdelemmel is összetörhetjük Trianon béklyóit s biztosan remélhetjük, hogy a márciusi szabadság napsugarai minden magyart és minden magyar rögöt megolvasztanak s összeforrasztanak. Polgártársak! Ne álltassuk magunkat azzal, hogy Rothermere lord, Borah szenátor vagy az olasz barátság kihúzza a lábunkból a szálkát. Ne bízzuk másra gondjainkat. Az emberre szabott szabályok érvényesek a nemzet életére is. Segíts magadon 3 megsegít az Isteni 1S4í szabadságharcai sem idegen barátaink, hanem a leigázott, rosizpénzü. szervezetlen magyar nemzet vívta m eg. - ; : • , 1 , Egymagában, vértelenül. csupa erős, szervezett, ellenséges hatalom farkasszeme között. Ezt az országot naggyá, életersősé csak fiai szent akaratja teheti. Ki hát az ölbetett kezekkel! Higyjünk abban, hogy ennek az ezer esztendős magyar nemzetnek a m ulthoz mért dicső jövője van, — de ez a jövő a mi elhatározásainktól és tétteinktőr függ. Ha elfogadtuk és élvezzük 1848 mart. ciűsának "dicsőségeit, eredményeit, ha elvesszük ingyen a márciust me'egitő napsugarakat, érezzük és tudjuk kötelességeinket a minden idők magyar márciusa iránt. Minden magyarnak, kicsinek és nagynak, gazdagnak és szegénynek éreznie és tudni keli ezt a kötelességet, nemcsak az ezer éves nemzettel, á márciusi elődökkel, de gyermekeivei s elsősorban magával szemben. És ez a kötelesség: a hazafiság minden vonalon. Nemcsak élet-, vér- és pénzáldozatot kér tőlünk a haza, — de munkát, tűrést, hallgatást, teljes odaadást. < ' Hazafiság a szeretet is, s akt sem. VÁROSI MOZGÓ Szerdán, csütörtökön Brigitta Helrn, Gustav Fröhlich németül beszélő szezonslágere a GLÓRIA • Egy óceánrepülés izgalmas története 10 felvonásban Szerdán a legújabb hangos magyar Hiradó. mm és a fürdőszoba Ragyogó tisztaság mindenütt! mindent tisztit mi mást nem t ud adni, — adja szeretetét és hitét, szolgálja lelkével a szent közösséget. Erős "és élő hittel világokat (éhet megváltoztatni. Legyünk a szeretet és a munka apostolai. Eke és kalapács, gyalupad, pu't és íróasztal segítse, értse meg egymást s hígyje el, hogy akkor szerez magának legtöbbet, ha mindent a hazának ad! — Neon frázis, de a mai helyzettel igazolt igazság az, hogy »itt élnünk és halnunk kell!« Jobb 3ors unkat csak a haza sorsának jobbraiördui'ásától várhatjuk, s ha pusztul az ország, — valamennyien elveszünk! De mi élni akarunk! És március leikével örökké élni' fogunk! A születésnapját magában ünneplő magyar polgárságnak pedig na csak kívánjuk, de keressük és munkáljuk boldogságát, s a költő tiszta igéjével egybeforrva valljuk mi is, hogy: »Ha minden erőnk odadása Igazán diadalt aratott, Ha a szivén a szív dobogása Kiapasztja a könnypatakot, Nem a fény, nem a nemzeti nagyság, Nem az ágyú, a fegyver, a kard, De a lélek, a sziv, az igazság Teszi boldoggá a magyart!« Szesztay András dr. hatalmas beszédét többször szakítja meg a kitörő éljen, majd mikor a beszéd Vietórisz Józs ef dr. a »Rokkantakért« című gyönyörű versének kinyilatkoztatásszerűen ható fenséges soraival nyer véget, a szivek igaz érzésének vihara hangzik a tapsok zenéjében. ' r A lelkesítő és irányító erejű ünnepi beszéd után a szivek felviharzó vágyának tolmácsaként hangzik fei Petőfi: Talpra magyar!.ja, ame'yet a Városi Dalegylet ad elő. Majd büszkén szárnyaló óda mondatai harsannak. Ifj. Radványi Sándor zengőszavu költeménye, az »Uj március« hangzik fel. "Kovács Béla V. é. tanitónövendék adja elő az ünnepi ódát hatalmas interpretáló e rővel, az ifjúság izzó lelkét hevítőn, Tángoló lelkesedést keltőn. Az ünnepséget, amelynek stiiusos, organikus megrendezése nagy mértékben hozzájárult a polgárság nemzeti öntudatának, a nemzeti erők összefogásának erősítéséhez, a Városi Dalegylet a Hím. nusz.szai "£árta be. Idegen repülőgépek kényszerleszállást hajtottak végre a közel mnltban Szabolcs vármegye területén A lakosság ahelyett, hogy értesítette volna a hatóságokat, elősegítette a gépek felrepülését A közelmúltban Szabolcsvármegye területén többjzben előfordult, hogy idegen állambeli, cseh és román repülőgépek kényszerleszállást hajtottak végre. A szántóföldeken dolgozó gazdák és földmivesek a helyett hogy elsősorban értesítették volna a legközelebb eső hatóságokat, c a bajbajutott pilóták segítségére siettek és elősegítették, hogy a repülőgép zavartalanul folytathassa utjál. A lakosság előzékenységének ez a megnyilatkozása szép ugyan, de nem helyes, mert hazánk területén leszállott idegen repülőgépek hatótósági ellenőrzését az állam érdeke követeli. A lakosságnak tehát legelső kötelessége értesíteni a hatóságokat, ha a határban repülőgép szállt le, és mindaddig megakadá-. lyozni a gép f eir epü rését, amig hivatalos közeg a helyszínre nem érkezik. Ismételjük, a lakosiságnak kötelessége nyomban jelentőm a repülőgép leszállását a legközelebbi csendőrőrsnek, községi jegyzőnek, főszolgabírónak \-agy rendőrkapitányságnak. Természetesen a leszállott repülőgép utasaival udvariasan ksíl bánni, szerencsétlenség esetén a sebesülteket segélyben kell részesíteni, de amig oda a hatósági közeg meg nem érkezik és utasítást nem ad, a felszállás/? elősegíteni nem szabad, sőt azt, ha sor kerül rá, meg kell akadályozói.
