Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-12 / 59. szám

JSÍYIRYIDÉIC 1932. március 12. üffia EwíóS Hercegnő adjutánsa ass Üpolloban ez a tanfolyam is a legszebb eredményeket érte el, amely elsősorban Máté László járási gazdasági felügyelő szak­avatott vezetésének és fáradhatat lan munkásságának köszönhető Magánúton szereztem arról tu­domást, hogy a kormány takarékossági in­dokból a folyammérnöki és a kultúrmérnöki hivatalok összevonását tervezi és igy esetleg az a veszély fenyeget, hogy a nyiregyházi folyammérnöki hivatal megszűnik és az egyesitett vizépitési hivatal székhelye Nyí­regyházáról elkerül. Nem áll módomban ezen hirek valódiságát ellenőrizni, a vármegye jó! felfogott érdekében szükséges­nek látom azonban és ennek meg­felelően tisztelettel javaslatot is teszek, hogy a vármegyei közigaz­gatási bizottság felterjesztéssel éljen a m. kir. miniszterelnök és földmivelésügyi miniszter urakhoz, amelyben az esetleg egyesítendő viz­épitési hivatalok székhelyéül Nyíregyháza városnak a ki­jelölését kérje. Javaslatom megtételénél azon indokok vezettek, hogy a Tisza folyó által északról és nyugatról teljesen körülövezett Szabolcs­vármegyének eminens érdeke, hogy a Tisza folyó felett ellenőrzési jogot gyakorló vizépitési hivatal a vármegye székhelyén legyen el­helyezve annyival is inkább, mert a jelenlegi folyammérnöki hi­vatal székházában az egye­sitett hivatalok teljes elhelye­zést nyerhetnének és az egyesítés alá kerülő terület­nek a középpontjában fekszik s igy feladatának e helyről volna képes legjobban megfelelni. Az alispáni jelentéshez Ko/njss Ferenc dr szólt hozzá. Kifogásolja/ hogy az ínségakciót túlságosan korán kezdték meg s a munkái sok nem mennek dolgozni. A ti­szadactai járásban a földbirtokosok által önként feajlánlott munkára nem jelentkeztek, smtert a munká­sok rászoktak a munka nélkül, könnyű időtöltéssel megszerezhető segélyre. A tavaszi hónapokban súlyossá válhat a helyzet. A gaz­daságokban jóidéig nem alkalmaz­hatják a munkásokat. Szüksé­ges volna, ha a gazdákat már most tájékoztatná á kortmány a cukorrépatermelésV terület nagysá­gáról. E/óőhegyl Lajos ar főispán az ínségakcióra vonatkozó megnyug­tató felvilágosítást ad. Azt az in­formációt szerezte, hogy rövidesen várható a vetőmaghit élez és, vala­mint a cukorrépaterimelési kontin­gens megállapítása. Korníss Ferenc dr nagy meg­nyugvással fogadja a nyert felvi­lágosítást és a főispán fáradozá­sáért, ametfyei — úgymond — a legnagyobb hálára kötelezte az ínségeseket — köszönetet mond.­Oicnvá/y Pál kir. kormánytő­tanácsos, ny. főszolgabíró a tisztviselőn illetményének ujabb tsökkentésévei szem­ben állásfoglalásba hívja tel a Közigazgatási bizottságot. Az a felfogása — és a közigazga­tási bízottságban ilyen irányú fel­irat elhatározását indítványozza, — hogy ha a kormány áltai tervezett dologi csökkentés nem járna ered­ménnyel, akkor a költségvetési hi­ányt ne a közalkalmazottak fize­tésének üjabb csökkentésévei fe­dezzék, hanem a bankok, karte lek, bányák, hitelintézetek, gyárak túl­méretezett személyi és dologi ki­adásainak csökkentése utján. Aki azt mondja, hogy. ez netmí más, mint a t uíajdónjog korlátozása,, hangoztatja, hogy a közalkalma­zottak fizetésének csökkentése 1% a szerzett jogba, a tulajdonjogi ba ütközik, azt csökkenti. Hang­súlyozza egyébként, hogy a köz­alkalmazottak lietéscsökkeitése súlyosbítaná az iparosok és keres­kedők amúgy is válságos helyze­tét is. Olchváry Pái ezután az euró­pai birií Szabolcs vármegyei Jósa Muzeuni modern berendezését sürgette. Tudományos szempont­ból szinte felbecsülhetetlen kin­í esek Vannak a műzeuimban, d e nem érvényesülnek, mert nincse­nek'megtelelő szekrények. Azt ja­vasolja, hogy nyissák meg a vár­megyeikönyvtárat a nagyközönség előtt és a belépő, illetve köicsön­dijakat fordítsa a vármegye a Jósa Muzeum megfelelő berende­zésére. Énekes János prelátus a de­mecseri keményítőgyár üzem­öéhe.yezését sürgeti. A kartell megfizette a gyár ér­dekeltségét, az üzem áll és ez mérhetetlen csapás a környék la­kosságára. A cukorrépa-területe­ket csökkenteni fogják és a burgo­nyára térnek át Szabolcsban eze­ken a. területekén is. A burgonya feldolgozásának biztosítása tehát egyetemes érdek. Intézkedést kér, hogy a demecseri ' burgonyafei­dolgozó gyárát minél előbb üzem­be helyezzék. Nánássy Andor dr országgyű­lési képviselő nagyhatású be­szea keretében foglalkozik a szabolcsi nép érdekeit érin­tő problémákkal. — Sajnos, a cukorrépatermeiők és a feldolgozó gyárak ma még nem. egyeztek meg s 80 fillér—1 pen­gő a differencia a két álláspont kö­zött. Sürgősen szükség van a mai időkben a dohánytermelést előleg kiutalására. Valószínű, hogy az el­múlt évben kapott előleg az idén csökkenni 'fog, de igy "is jó volna, ha a termelők.már most megkap­hatnák az előleget. A demecseri gyár megindítását ő is sürgeti, bár értesülése szerint a vállalat ma báró Kohner és fiai'kezében van s ez a válfajat felszámolás alatt áll. A tiszt viselők fizetésének csök­kentésére a kormány csak végső esetben gondol. Ma a pénzügyi kormány a bevételekhez szabja a szükségletet, mig ez a múltban megfordítva történt. Nem árt, ha a bizottság Olchváry Pál javas­latához képest feür a kormányhoz és állást foglal a tisztviselők il­letményének további csökkentésé­vei szemben, de hangsúlyozza, hogy ebben a kormányzat a íegna­Nagy Kató, Willy Fritsch I gyobb lelkiismeretességgel jár el. A Jósa Muzeum nagy értékeit <jf is hangsúlyozza, de nem tartja helyesnek a vármegyei könyvtári megnyitását. Erdőhegyi Lajos dr főispán a tisztviselők fizetésének csök- . kentésére vonatkozó hírekről megállapítja, hogy azok a rádió egy téves híradásával Kapcsoiatb un keltek szárnyra. Ezzei szemben az a valóság, hogy a dologi kiadások csökkentése ese­tén semmiképpen nem kerüi s 0r az illetmények csökkentésére. A dohányeiőieg ügyében Vay László báróval, a fiszántu'1 Mezőgazda­'sági Kamara elnökévei küldöttség­ben jártak a földmivelésügyi mi­niszternél, áhoi azt az információt nyerték, hogy a dohányeiőieg ki­utalása rövid időn belül 'megtör­ténik s az előleg első hányada nem lesz kevesebb a tavalyi ösz­szegnél. A csökkentett részlét ju­lius'ban kerül majd tolyósitásra. A demecse'i gyár üzembe helyezése az eddigi adatok szerint őszre vár­ható. Virány Sándor alispán a tiszt viseíöK tűzetéséinek csökken­tésévé. szemben állast tog­.aló le iratot mellőzendőnek véii, mütftán a kormány ezt a Kérdést az indítványozó szellemiben igyeksz'k elin­tézni­Olchváry Pálnak a Jósa Muzeuni berendezését sürgető javaslatával kapcsolatban kifejti, hogy Közép­Európa leggazdagabb Múzeuma valóban sürgetőieg kívánja a meg­felelő berendezést, de erre kellő fedezet nincs. A költségeket a vár­megye évről-évre elosztva illeszti be költségvetésébe és Kiss Lajos muzeumigazgatót megbízta a debreceni űéry-muzeum berende­zésének tanu'mányozása után' meg­felelő javasfat tételére. A könyv­tár ma a tanulók, a törvényható­sági bizottsági tagok rendelke­zésére áu, de nem nyitható meg és nem tehető jövedelmezővé. A demecseri keményítőgyár üzembehelyezése érdekében már a februári bizottsági ülte telterjesztéssei éjt a keres­kedelmi oifcniszterhez, aki reflektált is a bizottság fel­iratára és kilátásba helyezte, hogy a gyár megindítása érdekében a kartell-törvény alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. A ma­ga részérői rövidesen érintkezés--. ' be lép dr Neumann Gyula buda­pesti ügyvéddel, aki a demecseri gyár részvényeinek 80 százalékát megszerezte s a kartelf-törvény alapján lépéseket fog tenni a gyár sürgős megindítása érdeké­ben. Énikes János prelátus tudo­másul veszi az afcspán intéz­kedéseiről nyújtott informá­ciót, de ismételten sürgeti az üzen* gyors megindítását, miért a nép széles rétegei munka nélkül van­nak és a termelési ágak megvár lasztása tekintetében sem marad­hatnak a gazdák bizonytalanság­ban. , Énekes János prelátus a Jósa Muzeum berendezésének kérdését igen jelentős kulturális szükséges­ségnek tartja és az a meggyő­ződése, hogy akadnak gazdag mecénások, akjk adakozás utján, vagy végrende.eti uton tekintélye­sebb összeggel járulnak a muzeum megtelelő berende­zése költségeihez. A felszólalások során a bizott­sági ülésen az a felfogás erősö­dött meg ,hogy az Olchváry Pál áltai indítványozott feliratra nincs a jelen esetben szükség s Így ai felirati javaslat kérdésében szó­többséggel * foglaltak állást ki­mondva, hogy a javaslatot mellő­zendőnek tartják. Az alispáni jelentést ezután a bizottság elfogadta és a további tiszti jelentéseket hallgatta meg, amelyekre imiég visszatérünk. A felsőkereskedelmi iskola szabadságünnepe a Városi Színházban lesz n t*<LS5SHŐ A városi felső kereskedelmi iskola tanári kara és ifjúsága ebben az évben a szokottnál szélesebb keretek között március 14-én, hétfőn d. u. 3 órakor kez­dődő ünnepélyén, a Városi Szín­házban fogja megünnepelni a szabadság ^kivívásának nyolcvan­negyedik évfordulóját. Az ünne pély műsora a következő : l t Papp­Váry Elemérné Magyar Hiszekegy. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Ünnepi beszéd. Elmondja Kollo­nay Zoltán tanár. 3. Bartay E Nemzeti ima. Énekli az ifjúsági énekkar. 4. Ábrányi Emil: A hit. Szavalja Hatvani Piroska. 5. Arany János : Magányban. Szavalja Tóth Gyula IV. é. t. 6. Margócsy Emil igazgató kiosztja a pályázati jutal­Csak az ApolIoban péntektől vasárnapig , makat. 7. Herczeg Ferenc: A I költő és halál. Szinmü egy felv. Szereplők: A gazda Hegedűs J. IV. é. t. A százados Hajdú László III. é. t. A falusi leány Petneházy Jolán. Petőfi Polonkay László III. é. t. A bárónő Horthy Rózsa. A konz :liárus Horváth Ferenc IV. é. t. 8. Dalmady Győző: Csak ma­gyarok legyünk. Énekli az ifjúsági énekkar. 9. Himnusz. ("Az ifjúsági énekkar műsorszámait Ujj Jenő ref. karnagy vezényli. Az ünnepségre az iskola ta­nán kar azutoti is szeretettel meg­hívja a társiskolák tanárait é.s if­júságát, a tanulók hozzátartozóit és az iskola barátait. Belépődíj nincs. — Vendégeinket arr kér­jük, hogy részvétüket szom­batig az iskolában bejelenteni szí­veskedjenek, mert ebben az eset­ben fenntartott helyekről is gon­doskodunk. Burgonyát veszünk vagon tételben pjima Krügert. Ajánlatot Korona Kenyérgyár r. t. Budapest, IX., Márton-u. ö. kérünk 1222-3

Next

/
Thumbnails
Contents