Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-09 / 56. szám

1932. március 9. JsfVíRYIDÉK. 3 Oszlik már a köd ? Uta: PISSZER JÁNOS. A Times Magyarországról cikk­sorozatot közölt. Igen megtisztel­tetés ez, mert hiszen ífyen kicsi pontot, amilyen Csonkamagyaror­szág még Európában is, hát még az egész világon, nem igen szok­tak az ango' világbirodalom saj­tóorgánumai észrevenni, pláne, még szóra is érdemesíteni, különö­sen pedig, — horribile dictu, —­cikksorozatra is pazarolni fejtörést ; meg ujságpapirost is. Mégis meg­történt a csoda! Nagy tájékozatlanságra vaüana azt hinni, hogy a Times kitűnő cikksorozatirója, nem volna az »orthodox közgazdasági iskolának« rendületlen tanitványa és az ott nyert tudományoknak »mégortho­do\abb« vallója és hirdetője. Erről tesz tanúságot maga a hivatkozott cikksorozat is. Természetes tehát, hogy ott seim tanítanak mást, mint nálunk és igy nem is várhatulik más véleményt, mint amit a Népszövetségnek ide kiküldött bizottsága, jelentésében" vallott. Ez, hogy az állami költség­vetést le kell szállítani, exportot forszírozni, importot csökkentem; a pengőt tartani — a kaskésit, mert baj lesz, — végűi kamatokat és tőkét lörlesztsm. Hát ezt mind bölcsen tudtuk, hiszen belénk ver­ték ezt még a közgazdasági eieant iskola előtt is apáink. De ami újszerű, ann ugy fest, mintha kezdene osziam a köd, ez az, hogy még a külföldi kamatok mértékét is )xmagaso!ja» a Times. Mi ez? Homian veszi ezt a Times? Azok, akik a 2, meg a 3 százalék­hoz vannak hozzászokva, a maguk ; házikezelésénél«, kifelé is kezdik sokallam a 7, meg a a. százalékot? Pompás! Hiszen ez kezd haladást jelenteni 1 Amióta a Tijtmes cikksorozata megje'engetett itthon is kezdenek az emberek >,látókör növekedést; nyerni. Ugy lassan belemelegsze­nek abba a timesi tudatba, hogy mintha igaza is lenne annak a ji­mes-nekl? Vagy csak csalóka kép ez? Délibáb? Nem! Mégis csak nyomdafestéken keresztül véleke­dett a Times! Végre megvan a »császár palástja-, melynek \t j delme alatt, már még nyilatkozni is lehet anélkül, hogy valami és ki tudja, honnan eredhető táma­dás érhetné a bölcseket. Oszlik a köd a kis országcsonk­ban is! Oszlik, mert különben a tudósok, az írástudók, az »ortho­dox közgazdasági iskola hívei nem nyilatkozgatnának oly sűrűn, mint ahogyan teszik és éppen pontosan a Ttmes, meg a népszövetségi bi­zottsági jelentés szellemében. De a kamatláb dolgában is, amat kez­denek itt is "belátni és vallani. Oszlik a köd, mert most már statisztikai adatokból" is kezdenek »meritem« az emberek. Számokat látunk! Sokat, nagyon sokat mon­dó és szomorúságot keltő számo­kat! Amiket Dr Krüger Aladár elénk tárt az egységespárt agrár­blokkjának ülésén, azok nagyon le­hangolok. V Kat. holdanként van: a kisbirto­kon 400, az 50-—100 holdason 277, középbirtoknál 243, az ezerholdnál nagyobbon 147 P teher, összesen 6,765.000 katasztrális holdat ter­hel: 2,057,119,371.00 P adósság, tehát egy holdra átlag kereken 300 íP esik. Ha a nagybirtokot nem számítjuk, akkor a törpe, kis és középbirtokokat, nem tévedünk ha 330—340 P átlagos megterhelt­ségünek mondjuk. Eze^ a birtokok »élvezik« a kishiteieket, amelye'* tudvalevőleg, még nem is olyan ré­gen, csekélyke 14—16, »őt 18 szá­zalékos kamatocskákat is kellett, hogy fizessenek. Nem kellett hosz­Szu idő ahhoz, hogy ezek a bir­tokok »gazdacserét« csináljanak, némi kis ficitációcskávai kapcso­latban. Ma már e- a ködkép fellibbent, már a gazdát kezdik észrevenni is! Nem érkeztünk eí ugyan még az ipar és a kereskedelem meglátá­sáig, de mar ezek is kezdenek a ködben fészkelődni és talán észrc­vevődni. Nagy csatakiáltás hangzik a sü­rü sötét ködben: »Qt százaléknál magasabb kajmtatot nem bír eí a magyar gazdasági élet!« Honnan e Takarék vezérigazgatójától. Már ő is? Vagy: Már ő isi! Megnyugtathatjuk. — Annyit sem bír már meg! Félő, hogy már elkésett az efajta csatakiáltás. — Már nagyon sokan vannak a -szám­űzöttek 1 Amig nagy volt a köd, nem is láttuk, csak hallottuk, tom­pán kopogó lépteiket, amint egyen­kint, lassan, beállottak a sorba és mentek, csendben, egymásután, meki a nagy sivatagnak, a nagv zi­mankónak, a gazdasági Szibériá­nak. A száműzöttek csapatához mindennap, máshonnan és máshon­nan csatlakoztak az ujabbak és nőtt a csapat és tünt et a (hó, a jég hazájában, honnan.csnk nagy ritkáu van visszatérés. MiOd többen és többen vannak már és mire felenged a jég, a fagy és eloszlik a köd, maja nk­kor -látjuk, hogy mify kevesen ma­radtak itthon. A többi már el­meit. A menet halad, »az egyik összerogy, a többi megy tovább«! fis még mindig nő a csapat, amely a nagy itödbe vész és mind ki­sebb a küzdők serege. Még csak azt látjuk, hogy a köd, mintha oszladozóban lenne. Még látjuk az eltávozottak növek­vő csapatát, de már hangunk nem hallik e] hozzájuk. Valamely moz­go Sötét tömeget látunk "kicsi pontként, amint távolodik. l)e már kezdik látni, hogy a száműzöttek után űr marad, nem lesz aki pótolja őket. Ki dolgoz­zék és kinek, ha mindannyiunk ­kat elküldenek? Oszlik már a köd? Dehogy!... Ez még csak réoiíkép!... VÁROSI MOZGÓ Kedden utoljára Táncol a kongresszus Szerdán Csütörtökön Katejew, világhírű orosz iró szatirája hang03 filmen Silsic^isxtók t - . ....... • ­Főszerepben: Dolly Haas és Max Pallenberg Táblás báz tapsolta végig a Szabolcsvármegyei „Bencznr Kor" műsoros estjét A Szabolcsvármegyei,, Benczúr Kör" vasárnap megtartott műso­ros estje egyike volt a legjobb műkedvelői előadásoknak. Nem túlozunk akkor, amidőn leszögez zük azt a tényt, hogy egyes szá mok túllépték a szokásos műked­velői előadások szinvonalat, s mű­vészi teljesítményt nyújtottak. — Mind a magánszámok, mind pedig az előadott darabok hatásosak vol­tak. A közönség nagyszerűen mu­latott. Általában a műsor ügyes összeállítása, a szereplők szín­padon való bátor mozgása s a lámpaláz nélküli szereptudás min­denkit meglepett. Az elismerés és a dicséret első­sorban a „Benczúr Kör" tagjait és Batáry Béni Béla rendezőt illeti. Mindannyian kifogástalan munkát végezték s nagyban hozzájárultak az est sikerének biztosításához. Mielőtt rátérnénk a kitűnően előadott darabok és magánszámok szereplőinek méltatására, ki kell emelnünk Szohor Pálnak a mü­vészhajlamu ifjúság egyik legna gyobb pártfogójának a beszédét. Szohor Pál meleghangú megnyitója arra enged következtetni, hogy mindenkor segítője, támogatója volt és lesz minden egészséges elgondolás jegyében létrejött ifjú­sági megmozdulásnak. Ez a kör is — mondotta többek közt — egy szép és nemes esz­mét tűzött ki céljául, megérdemli a jelenlévő közönség és egész Nyíregyháza támogatását. Az a meggyőződésem — fejezte be meg. nyitóját — hogy ennek az egye­sületnek a nevével még igen gyak­ran találkozni fogunk künn az életben. A beszéd után ismerős kedves melódiák csendültek fel. — A Schachter—Zsigay szalonzenekar. Offenbach: Orpheus nyitányát játszotta. Ez is és a másik elő­adott mű, a „die Zigeunerien" nagyon sok tapsot kapott. A zene­kar tagjai bámulatos összjátékról és technikáról tettek tanúságot. Mindegyikük külön dicséretet ér­demel. Weisz Lenke „Keleti szvitt"-je nagy feltűnést keltett. Plasztikus mozdulatai szépek voltak. Hajdú Erzsébet közvetlen előadó, s kelle­mes hangja van, Illés György saxophon szolója csodálatra ra gadtatta hallgatóságot. Nagy Endre, Vertse K. Andor „Lélekvándorlás" és Téger Béla , Maros" cimű irredenta versével nagy hatást keltett. Víg Endre és Turány Endre groteszktáncot ad­tak elő, a közönség szűnni nem akaró tapsai közepette. Bemutatásra került ezután három színdarab. — Nevezetesen: Nóti Károly „Körmenet" cimű 1 fel­vonásos bohózata, Vaszary János „13-as hordár"-ja és Vadnay László 2 felvonásos ,.111. Konrád" cimű komédiája. Mindegyik darab mindvégig kacagtató. Tele van helyzetkomi­kummal A közönség nem egy­szer nyiltszinil tapssal honorálta a szereplők ügyes játékát. Torma, hordár és Vogel három különböző jelle nszerep, melyet kiváló alakító képességgel oldott meg Batáry Béni Béla. Szinte érett színészi teljesítményt pro­dukált. Verőné szerepét jól ját­szotta meg Bartha Eta. Füredi, férj és Sauer szintén három külön figura, melyet ka­cagtató módon játszott meg Turány Endre. Komlós Magda, Klárija felesége és Zsuzsanna herceg­kisasszonya szimpatikus alakítás volt,melynek megjátszásához nagy intelligencia kellett. Gertrúd főhercegnő szerepében Ruba Böske tökéletes volt. Nagy Endre Joakim főhercege csupa méltóság és finom humor. Berky Nándor Alfrédja mulatságos ala­kítás. Sommerstein szárnysegéd szerepében Szebenszky János te­hetségének legjavát adta. Jó volt még Berky Nándor. Az ének és táncszámokat Körmendy Géza kisérte. A sok tapsból és virág­ból minden szereplőnek kijutott a maga része. Avval az érzéssel távoztunk erről az estről, hogy igaza lesz Szohor Pálnak: ennek az fegye­sületnek a nevével még találkozni fogunk künn az életben. L A. A Baross Gábor csapat öreg cserkeszeit avatják március 13-áa A 952. sz. Baross Gábor cser­készcsapat öregcserkészavató ün­nepséget rendez. Ez a széles körök érdeklődésével várt avató­ünnepség március 13-án délután 4 órakor lesz az iparos székház nagytermében. Az ünnepséget a Baross cserkészek zenekara nyitja meg Borsay „ Hortobágyi indu­lójával"-jávai. Derencsényi Tibor dr. Görgey István Március c. költeményét szavalja. A nap je­lentó'ségét Gábry Bertalan cser­készparancsnok méltatja, az öreg cserkészeket a szabolcsi cserkész­szervezet elnöke, Buttler Sándor báró avatja fel. Varga Endrejö. cserkész Gyökössy Endre »Volt egy ország, lesz egy ország c c. költeményét adja eló', majd a Baross csapat zenekara a Keleti lakodalom c. müvet játssza. Az avatóünnepségen előadják Emőd Tamás egyik szép hazafias jele­netét, amelyben Péczely József, Debrovszky L. Szander Ferenc cserkészek szerepelnek. A lelkes, hazafias ünnepséget Gyula-diák takarodója fejezi be, amelyet Gaál Lajos öregcserkész ad elő. Nyíregyháza közönsége min­dig megértéssel karolta fel cser­készeink akcióit és most, amikor a népszerű Baross cserkészek öreg-cserkész-gárdája alakul meg ennek a komoly társadalmi ese­ménynek támogatását minden hűséges magyar szív kötelessé­gének érzi. Táviratváltas sAnyuskám pet tárgyból meg­buktam. Készitsd eioe a pápát.« »Fiam, papát eloekészitetteun; készuelj eloe te iSj«

Next

/
Thumbnails
Contents