Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-09 / 56. szám

1932. március 9. JsfVíRYIDÉK. 3 Oszlik már a köd ? Uta: PISSZER JÁNOS. A Times Magyarországról cikksorozatot közölt. Igen megtiszteltetés ez, mert hiszen ífyen kicsi pontot, amilyen Csonkamagyarország még Európában is, hát még az egész világon, nem igen szoktak az ango' világbirodalom sajtóorgánumai észrevenni, pláne, még szóra is érdemesíteni, különösen pedig, — horribile dictu, —cikksorozatra is pazarolni fejtörést

; meg ujságpapirost is. Mégis megtörtént a csoda! Nagy tájékozatlanságra vaüana azt hinni, hogy a Times kitűnő cikksorozatirója, nem volna az »orthodox közgazdasági iskolának« rendületlen tanitványa és az ott nyert tudományoknak »mégorthodo\abb« vallója és hirdetője. Erről tesz tanúságot maga a hivatkozott cikksorozat is. Természetes tehát, hogy ott seim tanítanak mást, mint nálunk és igy nem is várhatulik más véleményt, mint amit a Népszövetségnek ide kiküldött bizottsága, jelentésében" vallott. Ez, hogy az állami költségvetést le kell szállítani, exportot forszírozni, importot csökkentem; a pengőt tartani — a kaskésit, mert baj lesz, — végűi kamatokat és tőkét lörlesztsm. Hát ezt mind bölcsen tudtuk, hiszen belénk verték ezt még a közgazdasági eieant iskola előtt is apáink. De ami újszerű, ann ugy fest, mintha kezdene osziam a köd, ez az, hogy még a külföldi kamatok mértékét is )xmagaso!ja» a Times. Mi ez? Homian veszi ezt a Times? Azok, akik a 2, meg a 3 százalékhoz vannak hozzászokva, a maguk ; házikezelésénél«, kifelé is kezdik sokallam a 7, meg a a. százalékot? Pompás! Hiszen ez kezd haladást jelenteni 1 Amióta a Tijtmes cikksorozata megje'engetett itthon is kezdenek az emberek >,látókör növekedést; nyerni. Ugy lassan belemelegszenek abba a timesi tudatba, hogy mintha igaza is lenne annak a jimes-nekl? Vagy csak csalóka kép ez? Délibáb? Nem! Mégis csak nyomdafestéken keresztül vélekedett a Times! Végre megvan a »császár palástja-, melynek \t

j delme alatt, már még nyilatkozni is lehet anélkül, hogy valami és ki tudja, honnan eredhető támadás érhetné a bölcseket. Oszlik a köd a kis országcsonkban is! Oszlik, mert különben a tudósok, az írástudók, az »orthodox közgazdasági iskola hívei nem nyilatkozgatnának oly sűrűn, mint ahogyan teszik és éppen pontosan a Ttmes, meg a népszövetségi bizottsági jelentés szellemében. De a kamatláb dolgában is, amat kezdenek itt is "belátni és vallani. Oszlik a köd, mert most már statisztikai adatokból" is kezdenek »meritem« az emberek. Számokat látunk! Sokat, nagyon sokat mondó és szomorúságot keltő számokat! Amiket Dr Krüger Aladár elénk tárt az egységespárt agrárblokkjának ülésén, azok nagyon lehangolok. V Kat. holdanként van: a kisbirtokon 400, az 50-—100 holdason 277, középbirtoknál 243, az ezerholdnál nagyobbon 147 P teher, összesen 6,765.000 katasztrális holdat terhel: 2,057,119,371.00 P adósság, tehát egy holdra átlag kereken 300 íP esik. Ha a nagybirtokot nem számítjuk, akkor a törpe, kis és középbirtokokat, nem tévedünk ha 330—340 P átlagos megterheltségünek mondjuk. Eze^ a birtokok »élvezik« a kishiteieket, amelye'* tudvalevőleg, még nem is olyan régen, csekélyke 14—16, »őt 18 százalékos kamatocskákat is kellett, hogy fizessenek. Nem kellett hoszSzu idő ahhoz, hogy ezek a birtokok »gazdacserét« csináljanak, némi kis ficitációcskávai kapcsolatban. Ma már e- a ködkép fellibbent, már a gazdát kezdik észrevenni is! Nem érkeztünk eí ugyan még az ipar és a kereskedelem meglátásáig, de mar ezek is kezdenek a ködben fészkelődni és talán észrcvevődni. Nagy csatakiáltás hangzik a sürü sötét ködben: »Qt százaléknál magasabb kajmtatot nem bír eí a magyar gazdasági élet!« Honnan e Takarék vezérigazgatójától. Már ő is? Vagy: Már ő isi! Megnyugtathatjuk. — Annyit sem bír már meg! Félő, hogy már elkésett az efajta csatakiáltás. — Már nagyon sokan vannak a -száműzöttek 1 Amig nagy volt a köd, nem is láttuk, csak hallottuk, tompán kopogó lépteiket, amint egyenkint, lassan, beállottak a sorba és mentek, csendben, egymásután, meki a nagy sivatagnak, a nagv zimankónak, a gazdasági Szibériának. A száműzöttek csapatához mindennap, máshonnan és máshonnan csatlakoztak az ujabbak és nőtt a csapat és tünt et a (hó, a jég hazájában, honnan.csnk nagy ritkáu van visszatérés. MiOd többen és többen vannak már és mire felenged a jég, a fagy és eloszlik a köd, maja nkkor -látjuk, hogy mify kevesen maradtak itthon. A többi már elmeit. A menet halad, »az egyik összerogy, a többi megy tovább«! fis még mindig nő a csapat, amely a nagy itödbe vész és mind kisebb a küzdők serege. Még csak azt látjuk, hogy a köd, mintha oszladozóban lenne. Még látjuk az eltávozottak növekvő csapatát, de már hangunk nem hallik e] hozzájuk. Valamely mozgo Sötét tömeget látunk "kicsi pontként, amint távolodik. l)e már kezdik látni, hogy a száműzöttek után űr marad, nem lesz aki pótolja őket. Ki dolgozzék és kinek, ha mindannyiunk kat elküldenek? Oszlik már a köd? Dehogy!... Ez még csak réoiíkép!... VÁROSI MOZGÓ Kedden utoljára Táncol a kongresszus Szerdán Csütörtökön Katejew, világhírű orosz iró szatirája hang03 filmen Silsic^isxtók t - . ....... • Főszerepben: Dolly Haas és Max Pallenberg Táblás báz tapsolta végig a Szabolcsvármegyei „Bencznr Kor" műsoros estjét A Szabolcsvármegyei,, Benczúr Kör" vasárnap megtartott műsoros estje egyike volt a legjobb műkedvelői előadásoknak. Nem túlozunk akkor, amidőn leszögez zük azt a tényt, hogy egyes szá mok túllépték a szokásos műkedvelői előadások szinvonalat, s művészi teljesítményt nyújtottak. — Mind a magánszámok, mind pedig az előadott darabok hatásosak voltak. A közönség nagyszerűen mulatott. Általában a műsor ügyes összeállítása, a szereplők színpadon való bátor mozgása s a lámpaláz nélküli szereptudás mindenkit meglepett. Az elismerés és a dicséret elsősorban a „Benczúr Kör" tagjait és Batáry Béni Béla rendezőt illeti. Mindannyian kifogástalan munkát végezték s nagyban hozzájárultak az est sikerének biztosításához. Mielőtt rátérnénk a kitűnően előadott darabok és magánszámok szereplőinek méltatására, ki kell emelnünk Szohor Pálnak a müvészhajlamu ifjúság egyik legna gyobb pártfogójának a beszédét. Szohor Pál meleghangú megnyitója arra enged következtetni, hogy mindenkor segítője, támogatója volt és lesz minden egészséges elgondolás jegyében létrejött ifjúsági megmozdulásnak. Ez a kör is — mondotta többek közt — egy szép és nemes eszmét tűzött ki céljául, megérdemli a jelenlévő közönség és egész Nyíregyháza támogatását. Az a meggyőződésem — fejezte be meg. nyitóját — hogy ennek az egyesületnek a nevével még igen gyakran találkozni fogunk künn az életben. A beszéd után ismerős kedves melódiák csendültek fel. — A Schachter—Zsigay szalonzenekar. Offenbach: Orpheus nyitányát játszotta. Ez is és a másik előadott mű, a „die Zigeunerien" nagyon sok tapsot kapott. A zenekar tagjai bámulatos összjátékról és technikáról tettek tanúságot. Mindegyikük külön dicséretet érdemel. Weisz Lenke „Keleti szvitt"-je nagy feltűnést keltett. Plasztikus mozdulatai szépek voltak. Hajdú Erzsébet közvetlen előadó, s kellemes hangja van, Illés György saxophon szolója csodálatra ra gadtatta hallgatóságot. Nagy Endre, Vertse K. Andor „Lélekvándorlás" és Téger Béla , Maros" cimű irredenta versével nagy hatást keltett. Víg Endre és Turány Endre groteszktáncot adtak elő, a közönség szűnni nem akaró tapsai közepette. Bemutatásra került ezután három színdarab. — Nevezetesen: Nóti Károly „Körmenet" cimű 1 felvonásos bohózata, Vaszary János „13-as hordár"-ja és Vadnay László 2 felvonásos ,.111. Konrád" cimű komédiája. Mindegyik darab mindvégig kacagtató. Tele van helyzetkomikummal A közönség nem egyszer nyiltszinil tapssal honorálta a szereplők ügyes játékát. Torma, hordár és Vogel három különböző jelle nszerep, melyet kiváló alakító képességgel oldott meg Batáry Béni Béla. Szinte érett színészi teljesítményt produkált. Verőné szerepét jól játszotta meg Bartha Eta. Füredi, férj és Sauer szintén három külön figura, melyet kacagtató módon játszott meg Turány Endre. Komlós Magda, Klárija felesége és Zsuzsanna hercegkisasszonya szimpatikus alakítás volt,melynek megjátszásához nagy intelligencia kellett. Gertrúd főhercegnő szerepében Ruba Böske tökéletes volt. Nagy Endre Joakim főhercege csupa méltóság és finom humor. Berky Nándor Alfrédja mulatságos alakítás. Sommerstein szárnysegéd szerepében Szebenszky János tehetségének legjavát adta. Jó volt még Berky Nándor. Az ének és táncszámokat Körmendy Géza kisérte. A sok tapsból és virágból minden szereplőnek kijutott a maga része. Avval az érzéssel távoztunk erről az estről, hogy igaza lesz Szohor Pálnak: ennek az fegyesületnek a nevével még találkozni fogunk künn az életben. L A. A Baross Gábor csapat öreg cserkeszeit avatják március 13-áa A 952. sz. Baross Gábor cserkészcsapat öregcserkészavató ünnepséget rendez. Ez a széles körök érdeklődésével várt avatóünnepség március 13-án délután 4 órakor lesz az iparos székház nagytermében. Az ünnepséget a Baross cserkészek zenekara nyitja meg Borsay „ Hortobágyi indulójával"-jávai. Derencsényi Tibor dr. Görgey István Március c. költeményét szavalja. A nap jelentó'ségét Gábry Bertalan cserkészparancsnok méltatja, az öreg cserkészeket a szabolcsi cserkészszervezet elnöke, Buttler Sándor báró avatja fel. Varga Endrejö. cserkész Gyökössy Endre »Volt egy ország, lesz egy ország c c. költeményét adja eló', majd a Baross csapat zenekara a Keleti lakodalom c. müvet játssza. Az avatóünnepségen előadják Emőd Tamás egyik szép hazafias jelenetét, amelyben Péczely József, Debrovszky L. Szander Ferenc cserkészek szerepelnek. A lelkes, hazafias ünnepséget Gyula-diák takarodója fejezi be, amelyet Gaál Lajos öregcserkész ad elő. Nyíregyháza közönsége mindig megértéssel karolta fel cserkészeink akcióit és most, amikor a népszerű Baross cserkészek öreg-cserkész-gárdája alakul meg ennek a komoly társadalmi eseménynek támogatását minden hűséges magyar szív kötelességének érzi. Táviratváltas sAnyuskám pet tárgyból megbuktam. Készitsd eioe a pápát.« »Fiam, papát eloekészitetteun; készuelj eloe te iSj«