Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-08 / 55. szám

1932. március 8. 'JWVíRYIDÉK. 3 A gazdasági válság megoldása Irta: Németi István. A »Nyírvidék« hasábjain cikk jelent meg a rettenetes több - im­már elviselhetetlen — gazdasági válságból való kibontakozás utjáróx. Különösen Pjsszer János foglalko­zik vele hozzáértéssel — igen gyak­ran. Különöséül figyelmet érdemlő volt legutóbbi — talán a február hó 23-i cikke. Ebbpn rámutat ar­ra, hogy a gazdasági válságnak legfőbb oka a pénzhiány. Hivatko­zik Amerikának legújabb intézke­désére. A válság itt is a tetőfokra hágott; a munkanélküliek száma rohamosan emelkedett s az ameri­kaiak ugy segítettek magukon, hogy a meglevő 5 milliárd bankjegyhez még 2 és fél milliárdot bocsátot­tak ki, s amint Pisszer ur írja, a gazdasági fellendülés ázornna^ mu­tatkozott. Olvastam Kállay András ur tér­Két is a február 20-i számiba s tü­relmetlenül várom »pénzügyi szak­értőjéének felgyógyulását, hogy további értekezését is olvas hassam. Ö •— érdekesen — vagyon váltságot akar, amely azonban nem érintené a a ingatlantulajdonosokat s ennek fedezetére akar forgótőkét terem­teni. Vagyis letér az aranyfedezet­ről. A kormány az állami költségvetés a pasztává, val akarja a válságot megoldani. Ma már leapasztotta az állami költségvetést 800 millióra, de hiába, mert a gazdasági élet nw már 600 milliót sem tud megfi­zetni. Ha a tisztviselői fizetéseket újra csökkentik s leapasztják a. költségvetést 600 millióra, akkor már 400 millió -s<TO fog bejönni. Az állami költségvetést ilyen mó" don nem lehet egyensúlyban tar­tani. A gazdasági életet kell egés?­ségesfé tenni s akkor az magától is rendbe jön. Napról-napra jönnek az ujabb és ujabb kibontakozási tervek, de a sok közül egyet sem találtam olyan jónak, mint Bell Miklós v. ország­gyűlési képviselő reformtervét. Er­ről már említést tett a • Nyírvi­dékben Kovács Gyula ur is. Olyan érdekes a terv, hogy érdemes vele foglalkozni; azért az alábbiakban egészen kivonatos ismertetését adom. Azzal mindenki tisztában van, hogy íedezetnélküli inflációval a válságot megoldani nem lehet. En­nek romboló hatását a közelmuh­lyan tapasztaltuk. Azt is tudjuk, hogy a mai gazdasági bajoknak a íőoka a kibírhatatlan kamatteher és á tőkehiány. Amíg pl. Franciaor­szágban 1 lélekszámra 450 pengő bankjegy jut, addig nálunk csak 45 pengő. Tehát minden körülmények között forgótőkére, pénzre — még pedig olcsó pénzre — van szüksé­ge a gazdasági életnek, különbéin belepusztul az ország. £s ezt az infláció elkerülésével kei' megol­dani. Bell Miklós reformterve ér­dekesen oldja meg ezt a dolgot. Az ő terve szerint a Nemzeti Bank­nak állami intézménynek kell len­nie, amelynek minden magyar ál­lampolgár tagja és mint ilyen részt vesz a pénzlabocsátásban vagyona egyharmad része arányában; sőt köteles ingatlan vagyona értékének egyharmad részéig- pénzt elfogadn. és ezt forgalomba hozni., Így meg­kapja gazdasági életünk a szüksé­ges mennyiségű forgótőkét, amely­nek háromszoros ingatlanfedezete lesz. Az így kibocsátott pénz után az állam évi 2 százalék kamatot kap. Természetesen az állam — in­gatlanai értékének egyharmad ré­széig — szintén résztvesz a pénz­kibocsátásban. Ha valakinek t«ke­belczett adóssága van, az őt megü­lető bankjegy elsősorban a tartozá­sa törlesztésére megy s csak az esetleg megmaradó pénzt kapja kéz hez. A liankkamatiábat 2 százalék­ra, a l^etétkamatlábiat 1 és fél szá­zalékra tervezi. Az eddigi adózási rendszert teljesen megváltoztatja a terv, mert az igazságtalan. Pl. a mező­gazdaság, amely ma ugvis deficit­tel termel, az adóterheket nem tud­ja sem bekalkulálni, sem átháríta­ni, mert árujának az értékét nem ő szabja meg. Csakis a forgalmi és fényűzési adót hagyná meg, amely a legigazságosabb s az uj rendszer szerint teljesen fedeané az állam szükségletét. A községházák, nem mint adóhivatalok, hanem mint ka­matbeszedő hivatalok, községi taka­rékpénztárak működnének. A külkereskedelem lebonyolítá­sát gazdasági életünk megvédése miatt — egy állami külkereskedel­mi szerv irányítaná. Ez a kiilkeres^­fedelem a jövőben csakis aktiv le­het; passzív külkereskedelem az állami adósságot szaporítja. A hadikölcsönöket, mint az állam becsületbeli adósságát, 100 száza­lékban vissza akarja fizetni. Az ál­lam — ingatlanai után —• nagyobb ösg^egü pénzhez jutna s egy ré­szét már ebből vis(sza fizethetné; imig a többi részét évenként torl«e­tené vissza. A munkanélküliség megszűnne, inert a belső fogyasztás megsokszo­rozódásával a termelő munka meg­indulna s egy pezsgő gazdasági élet fejlődne ki. Ez Bell Miidósnak a kibontako­zási terve röviden körvonalazva. —­Arra nincs tér; hogy azt bővebben ismertessem. Aki részletcsen meg­akarja ismerni: írjon »Bell Miklós gazdasági reformterv' országos pro­paganda bizottságának)) Salgótar­ján s készségesen megküldik a 1 is­mertetőt. Nem vagyok pénzügyi szakértő, habár foglalkozom gazdasági, ke­reskedelmi s pénzügyi dolgokkal. De ugy látom, hogy amíg jobbat ki nem találnak, ez a terv a legjobb a gazdasági válság- megoldására. — Legalább is ezen,az alapon meg Jö­hetne s ine.4 ke lene kezdeni ralítot, amíg teljesen tönkre nem megy az ország gazdasági éfete. VÁROSI MOZGÓ Hétfőn, kedden napig Németül beazélő világtörténelmi vonatkozású attrakció LUian Harvey, Willy Fritsch, Conrad Veidt, Lil Dagover Április 3-án a magfar dal ünnepe lesz Nyíregyházán Hajdn Anna nótaestje Három nótás Hajdu-lány szerepel a nyíregyházi műsoros előadásokon A magyar dal szépsége ragyog az osztatlanul eg y Jeges magyar földön. — Ősök drága öröke, jövendő drága ígérete. Ihletett, papjai, hivatott poétái, apostoli lelkű hirdetői, istenáldotta dalo­sai vannak a nemzet örök géniu­szát kifejező magyar nótának is. Ezek a nótás ajkú magyar mű­vészek hitünk, reménységünk, ál­maink t'.bretnartói. Mi, nyíregy­háziak büszkék vagyunk arra, hogy innen is elindult a nóták győzel­mes útjára valaki, hogy Hajdú An­(na, a rádió stúdiójának országszer­te kedve't magyar dalosa Nyír­egyházán bontotta ki művészetének ragyogó és magasba lendülő szár­nyait. Ezüst csengésű tiszta or­ganuma, a magyar nóta lelkiségét kon^seniaíitássai visszaadó elő­adót művészete a legkiválóbb nó­tázok közé emelték és Jacobt-mes­ter keze alatt, aki Hajdú Annát ty kitűnő tanítványokkal való fog­lalkozás örömével és ambíciójával emelte Mesteri nívóra. Hajdú An­nát már régóta kérik a nyíregyházi nótakedvelők, jöjjön le Budapest­ről és lépjen e]énk, rendezzen ön­álló hangversenyt, (kömmel adhat­juk hírül, hogy ez a kívánság telje­síti, mert Hajdú Anna április 3-án este fél 9 órát kezdettel nötaes­tét rendez Nyíregyházán, a Korona nagytermében. Ez a nótaest amí«­gvar dai kultuszának ünnepe lesz és ehhez méltóan Szohor Pál fő­jegyző mond bevezető beszédet Hajdú Anna bemutatkozása előtt. A művésznőt, akt régi és uj^ibb magyar nótákat ad elő Rácz Mar­ci híres cigányzenekara kíséri. A Hajdu-családban egyébként egyetemes nagy érték a szép da­lolás adottsága. Egymásután há­rom Hajdú leány ajkáról zeng fe­lénk a dat áhítatosan, szépen a közeit napokban. Tegnap, vasár­nap délután 5 órakor a gör. kat. egyház vallásos délutánján Hajdú Ica énekelt, a Benczúr Kör mű­során pedig Hajdú Erzsi dalol, maja a művészi sort Hajdú Anna zárja be áptiiis 3-án a Koronában 1 rendezendő nagy dalosünnejjéit. —> Érdekes és ritka adomány ez. a csa­ládi érték, amelyre nemcsak a Haj­dú-család, de Nyiregyháza város is büszke, mert hiszen a mi kulturegyesüieleinknek nyújt szép­séget a Hajdu-leányok szereplése. ftlRó ELŐTT — Maga tehát gyáva gazember­nek nevezte a panaszost? — Igenis, bíró un — És hogy csalónak is? — Azt nem, Tátszjk tudni, első felháborodásában nem jut minden •eszébe az embernek... A vidéki könyvkereskedelem helyzete a gazdasági válságban Bálmt Mihály. Irta: I. Napjaink yáifiágoía gazdasági helyzetét különféleképen ítélik meg. A helyzet feltárás és megítélés op­timista, vagy pesszimista szemüve­gen keresztül történik. Az én néze­tem szerint a dolgokat mindig a valóságnak megfelelően, mindig a maguk realitásában kell szemlél­nünk. Nem szabad peászurüsta né­zetet vallanunk ott, ahol arra ok nincs, viszont nem szabad optimis­ta módon mérlegeim'és gyors javu­lást várni ott, ahoi a tények mis következtetést erőszakolnak ránk. Közhellyé vált megállapítások ujabb és ujabb hangoztatása, kü­lönféle gyógyulást igérő módszerek világgá kürtölése itt semmit nem használ. Tenni, cselekedni keltazok nak, akik arra^ hivatottak. Nem sza­bad tétlenül nézni, mily módon pusztul a termelési ág, az ipar és a kereskedelem. A mai kor «tűberének összeha­sonlít hatatlaivui nagyobb a szelle­mi szükséglete, mint 10—20 évvel ezelőtt volt. Ma az emberekbauníi gasabb és nagyobbfoku a -művelő­dési vágy, — "tartozzon az bár­mely társadalmi osztályhoz — mint régebben volt S ezt mással, mant olvasással kielégíteni nem lehet. E tétrybői természetszerűleg kjeftene következni annak, hogy a könyvke­reskedelemnek is — imiefv közvetí­tő a könyvkiadó és könyvvásárló között — nagyobb a keresete, biz­tosabb a megélheté-K; és megala­pozottabb az egzisztenciája, mint) régebben volt. Azonban ez éppen fordítva van. Soha nem ment olyan rosszul a könyvkereskedelemnek, nnnt éppen most, amikor a ktt'tura jelszava tolul' előtérbe. Az utóbbi évek természetellenes gazdasági válsága nagyon nagy mértékben Sújtja a könyvkereske­dőket, mert kedvezőtlenül hat a könyvvásárlásra is. Vizsgáljuk csak meg, melyik társadalmi osz­tály vásárol könyvet és a könyvfo­g.yasztáson keresztül melyik társa­dalmi osztály pártolja leginkíbbaz irodaimat ? Az alsóbb néposztály tagjai, föld mivelok, munkások, napszámosok, könyveket anyagiak hiánya miatt egyáltalán nem vásárolnak, nagyon ritka eset, amikor könyvre pénzt költenek. Örülnek, ha családjuk betevő falatját és a legszüksége­sebb ruhadarabok beszerzéséhez szükséges összeget meg tudják ke­resni. Ezek azt mondják: Fonto­sabb nekik a testi-elecíef, mint a szellemi táplálék. Es igázuk is van, mert élelemhiány esetén a leg­nagyobb könyvtömeg mellett is — éhen lehet haíni. Az alsóbb nép­osztály a könyvvásárlás térén még a jobb időkben, kedvezőbb anyagi viszonyok között is passzív szere­pet játszott, mert a könyvnek, imint művelődési eszköz szükségességé­nek érzete hiányzott belőle régeb­ben is és hiányzik ma is. A szegé-j nyebb sor=u, de tanulni vágyó emberek művelődés vágyát és tu­domány szomját teljesen kielégítik fl napilapok. Az értelmiségi foglalkozásúak, vagyis a középosztály tagjai: or­mely a rriágnöses ás a dinarriiküá hangszóró között var! Ön egyseeri összehasonlításnál is felismeri. Az eddig! hangszórója átadása esetán egy Orion dinamikus hang szórót bármely siekízletbén 30-40 P árongedrtiérinyel vásárolhat. id?s Gyártja Qrfon isiótáfnpagyéf-

Next

/
Thumbnails
Contents