Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-06 / 54. szám

1932. március 6. JNÍYÍRYIDEK. 9 Játék a tűzzel * Egy emelkedett szellemű főpap, Ravasz László református püspök •ajkáról hangzott el a minap a szcmt adógaras igéje. Azt mondotta, hogy látja jól rrulyen nehéz gondok sújtják a polgárságot a mai gazdasági világban, de mégis főfontosságuuak tartja, hogy adjuk oda a szent adógarast az államnak. Mindnyájunknak lelki, erkölcsi és anyagi érdeke egyaránt. Nagyon kívánatos volna, hogy Ravasz László püspöknek a szent adógarasról szóló szava mint szállóige szájról-sfcáira repüljön szét az országban s tö.tse el áldozatkészséggel és (okozott köteletnégérjSjttei minden magyar ember lelkét. Mert a politikai fórumokon, a képviselőházban, a sajtó egy részeljen, a főváros közgyűlési termében stb., nyugtalanító, sőt megdöbbcív tő jelenségeket látunk. Féktelen izgatás folyik az egész vonalon, amely a bomlás csiráit hordozza magában és a destrukciónak, a felforgató törekvéseknek malmára hajtja a vizet. Egyébként konzervatív irányú politikusok is táplálják szellemi és erkölcsi tartalommal az izgatást s ilyen, vagy olyan címem minden nap raknak egy-egy hasáb fát az elégedetlenség tüzére, amely magától is ég. Pedig a konzervatív nemzeti irányú politikusok meggondolhatnák, hogy lesben állanak olyan szélsőséges áramlatok, amelyek petróleumot öntenek a tűzre, hogy mentől vészesebb lánggá* lobogjon. Egyik sem veti fel magában a« a kérdést, hogy — hát aztán ? Mi lesz az

után, ha szakadatlan izgatás folytán sikerül megbontasd a mai helyzetet, amelyet ók rendszernek neve2inek ? Ez a rendszer a világháború pusztításai, a forradalmak rombolásai és a román betörés rablásai után újra megszervezte a magyar államot, rendbehozta az országot, életre keltette a gazdasági ágazatokat, befelé életlehetőséget, kifelé tekintélyt szerzett a megcsonkított ország számára. Vájjon. felvetik-e magukban azt a felelősséggel teljes kérdést, hogy ha sikerrel járna a bomlás fokozásának folyamata, tunának-e ők a tíz éven át fényesen bevált rendszer helyébe jobbat, megfelelőbbet, helytállóbbat állítani, vagy tudnának-e csak megközelítően is hasonló erőt biztosítani az ország szolgálatára, mint aminővel ez a bevált rendszer — kifelé és befelé egyaránt — még ma is rendelkezik ? Ezek a tisztelt politikusok mindenkép túlbecsülik a saját erejüket, nem számolnak kellően a helyzet nehézségeivel, nem veszik számba a kormány nehéz helyzetét és nem számolnak azzal, hogy közöttük is, ha alaposan körülnéznek, hányféle kiegyenlíthetetlen elléntétet taíá

1nak? Agráriusok és merkantilisták, konzervatívok és radikálisok, szabadelvűek és antiszemiták, szabadfcirályválasztók és legitimisták vannak köztük. Az izgatásban megegyeznek, d« az izgatáson tuí ahányan vannak, annyifé'e irányt képviselnek. A forrongó temperamentum túlteng a baloldalon s á legszélsőbb szárnyat a szocialisták képviselik az; ellenzéki frontom. A forrongó temperamentum szélsőségre hajlik és az izgalom perceiben nem gondol a lehető következményekre. A szélsőség pedig tudatosan résen ált és ha bomlásra, ha kenyértörésre kerül a sor, akkor mindig a szélsőség kerül felül. Láttuk már ezt a forradalmat megelőző szerencsétlen, végzetes korszakban. Ebből jó lesz levonni a haszrnos -•tanulságot, araig nem kési. A mindenkép sajnátlM^ "pav ^if esettel kapcsolatban már elhangzott a képvise'őházban az a jelszó hogy nem kell adót fizetni. Hiszen a pénzügyi kormányzat ugyanis a leghumánusabb megértéssel kezeli fez adóügyeket, a legnagyobb kímélettel, -'halasztásokkal és adótörlesztésekkel is bánik mindazokkal, akik nem tudnak adót fizetni. De a polgárságnak ama részétől, mely még tehetős és — ha erőfeszítések árán is — eleget tud tenni adózó kötelességének, attól végre is meg kell követelni a köteies adónak lerovását. Mert enéÜak összeomlik az állam szervezete, tönkremegy az ország és tönkre megyünk mindnyájan, akik jóban-rossztyin, testtel-lélekkel ragaszkodunk a hazához. Azért fontos azért aktuális* azért lélekemelő Ravasz László püspök szózata a szent adógarasról. Vigyük oda mindnyájan a szent adógarast a haza oltárára, mert csak lelkiismeretes kötelességérzettel és csak áldozatkész hazaszeretettel tudjuk birtositaní nemzetünk fennmaradását. Napraforgó fajták összehasonlító kísérlete Irta

: Vtest&Sc Vífmos mezőgazdasági kamarai szaktanár. A napraforgó hazánk egyik legfontosabb ipari növénye, mivei kitűnő olajat 3zoigáltat a különboiő ipari termeivények számára, * másrészt a visszamaradt olajpogácsa egyik legjobb erőtakarmány fejőstehenek és növendékmartia "fámára, mivei elősegíti a tejképződést és a ftatai jószág növekedését, természetesen nett egymagában adagolva, hanem más darávat összekeverve. A nyíregyházi "homokja vitó Jrisérleti gazdaság 3 évi termelési kísérletei szerint valamennyi Ipari és kereskedelmi növény terméshozamát felülmúlta a napraforgó. Igy Jehát szabató* kísérletek alapján kitűnt, hogy a napraforgó a tiszántúli száraz vidék legbiztosabb ipari növénye, 3 alkalmas voma arra, hogy segítségévei a buza ói roz* vetésterülete apasztassék. Ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a jövedelem fokozása érdekében az eddiginél kevesebb búzát és rozsot kelíene vetnünk es helyette napraforgót, tellene ültetnünk. Azonban a Tiszántúl Mezőgazdasági , Kamara már tobb ízben felhívta az ipari ás kereskedelmi érdekeltségek figyelmét arra, hogy a napraforgó ára tu'aiacsony. Hiszen ugy 1930, mint 1931. év őszén a nyíregyházi piacon a napraforgó méterooázsájáért csak 6-S pengőt fizettek, s a téli meg tavaszi idényben sem haladta meg a .napraforgó a rozs árát. Már pedig ily árak mellett a napraforgót nem érdemes nagyobb arányban termeszteni. ' 4 A napraforgó kiterjedtebb termelése csakis akkor tehetséges és mdotíoít, ha a napraforgó árakétszer akkora, mint a rozs ára. Ez okból kizárólag az ipart és kereskedelmi érdekeltségektől függ, a napraforgó nagyobb arányú termesztése. Kétségtelen, hogy a kereslet és fcnáat természetes kialakulása dön ti ei a napraforgó jövőbeni árát. Azonban bármiként is gondolkozunk a napraforgó üzleti kérdése feíői, annyi bizonyos, hogy a ti•szántu'i vidék legsikeresebben termeszti a napraforgót és éghajlati viszonyai is erre utalnak. A leirt okoknál fogva a nyíregyházi homokja vitó kísérteti gazdaság 1931. év folyamán 6 fajta napraforgóvá' végzett összehasonlító kísérletet. A napraforgók közül a fekete cirmosíajták kitűnnek magas o ajtartalm

uk miatt, s első sorban ip?ri célt szolgálnak. Ezzel szemben a fehér fajtákat étkezési célra is szokták felhasználni. A budapesti tőzsdén jelenleg is fizetnek a fehér napraforgóért 24 P-t, ezzel szemben a fekete és cirmos fajták ára csupán 16 pengő. A nyíregyházi homokjavitó kísérleti gazdaság ugy hajtotta végre a 6 fajta napraforgó kísérletet, hogy a beállítást háromszor ismételte meg, ami annyit jelent, hogy a fc fajta 18 parcellán Volt beállítva. A szemteittíést valamennyi fajtánál a leszedés után 2 hét múlva mértük le, vagyis 1931. "évi szept. éj október havában, s az eredmény kat. holdankint a következő: bolgár cirmos szemtermése 9.62 métermázsa, teljesen beérett szeptember elején. »Mauthner<s-féle fekete szem hozama 9.95 métermázsa, teljesen 'beérett szeptetm bei" közepén. sSzabofcst cirmos« szemteríöí se 15.29 métermázsa, teljesen beérett szeptember végére. j>Foiyá« fehér« szemtei^miáse 15.88 métermázsa, teljesen beérett október 14-ére. »Odry fehér« ^emhozama 13.51 métermázsa, teljesen beérett október 5-ére. »Monort fehéra szemte'lnsése 14.81 métermázsa, teljesen beérett okrtóber 14-ére. »Szabolcsi fehéra szemtermése 15.19 métermázsa, teljesen beérett október 14-ére. A fehér fajták kivétel nélkül későn értek be, s igy csak október havában voltak betakarithatók. V» lamennyi "fehér napraforgó igen magasszám, 3—4 mláter magasságot ért el. Termelési hátrányuk, hogy nehezen szánthatók oly hideg és nedvé

5 "őszön, mint 1931. évben uralkodott. A legkorábbi érésű a bolgár cirmos, amely alacsonyszáru, s fegkevésbbé "zsarolja a földet. A x>Mauthner fekete« közepes növésű, szára 2.0—2.5 méter magas. A szabolcsi cirmo^ magasszá

ru, növekedésében nagyon megköze'itia fehér fajtákat, S elég lcésőn érik. szeptember végére. A baromfitenyésztés legkifizetőbb ága a hacsatenyészfés. Fajtiszta pekingi óriás kacsatojást szállít előjegyzés sorrendjében darabonként 50 fillérért március közepétől a Szalánczy Gazdaság, Komoró. Tenyészgácsérek korlátolt számban még kaphatók Az ös>zas fajták üzemi átlag* volt egyneniásra, 1931. évi október havi lemérés alapján, kat. holdankint 13.11 métermázsa szemtermés Az 1932. évi Tebruár havi átrostálás és telj-es beszáradás után az összes fajták üzemi átlaga kat. holdankint 11.15 métermázsa termésnek bizonyu't, aimi 15 százalék beszáradásnak felei meg. üzleti szempontból a február havi mtuynyíségmeghatározá- a döntő, ttfivel ez tünteti fei á teljesen kész, beszáradt piaci'árut. A kísérletek alapján Nyíregyháza vidékére legjobbnak találtuk a »BoIgár cirmost«, a »SzabolcSí drmÓst« és a »Szabolcsi fehércuapraforgót. A három jelzett fajtábó* kapható vetőmag korlátolt merrynyiségben a nyíregyházi "homokjavitó kísérleti gazdaságban. 1 Megjelent a haszonbérek ujabb megállapításáról szóló rendelet A hivatalos iap közli a kormánynak a mezőgazdasági "haszonbérietek tárgyában kibocsátott rendeletét. A rendefet azokat a szükséges rendelkezéseket foglalja magában, amelyek áz eddig e tárgyba*?, érvényben lévő rendelkezéseket a változott gazdasági viszonyoknak megfe'elően kiegészítik, illetve módosítják. Alapvető rendelkezése a rendeletnek hogy a haszonbér ujabb megállapítását tehet kémi, ha a haszonbérleti szerződést 1930. augusztus elseje előtt kötöttSí, vagy ha a bíróság azt ez idő előtt állapította meg. Még pedig * haszonbér leszállítását kérheti a haszonbérlő, ha a haszonbért péní* összegben, a haszonbér felemelését kérheti a haszonbérbeadó, ha * hasionbért terményben vagy terményegyenértékben állapították meg. Az 1930. juhns 31-e után meg állapított haszonbérek üjabb meg*áHapitá3át a rendelet csak a főtermények egységáraiban esetleg beálló 50 százalékos áremelkedés vagy árcsökkenés esetében enged* meg. Az illetékes mezőgazdaság* kamara előtt előzetesen egyezségi eljárást kefi tartani. Köztudomásu, hogy az árverésen haszonbérbe vett kisebb ingatlanokat az árverezők az áfverés izgalmában meggondoiatjanui felhajt: ják s aránytalanul magas áron jutnak a bérlethez. Az ilyen tui_ magy haszonbér, a mai rendkívül alacsony terményárak mellett, a. kishaszonbérlő anyagi romlását idézheti elő. Ugyanez a helyzet, midőn nagyobb jövedelmet ígérő kerti vetemények tenbeíése céljából kisebb haszonbérlók aránytalant nagy haszonbér fejében bérelték ki az Ingatlant. A minisztérium az ilyen kisha szonbérlófc érdekében azt rendeli, hogy a kisha szonbérlők kérhesséík a haszonbér megállapítását akkor is, ha a haszonbér terményben vagy te: ményegyen értékben jár. A rendelet egyben gondoskodik arról "is, hogy ez a rendelkezés a jövőben visszaélésre ne vezessen s e célból ezt a kivételes rendelkezést csak az 1930. augusztus i-e előtt kötött szerződések tekintetében t

eszi. A rendelet értelmében a haszonbér megállapítására vonatkozó kérést annak a gazdasági évnek kezdete előtt keli előterjeszteni, amelynek kezdetétőt a haszonbér megállapítását kérik: a folyó gazdasági "évre kivételesen áprjlis 30. napjáig "lehet a kérést előterjesztem. A haszonbér ujabb megállapítása esetére a rendelet egyik íélpek stfn biztosit fefcnondási jogot. ;