Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-06 / 54. szám
Nyíregyháza, 1932. március 6. » Vasárnap XkIII. évfolyam, 54 sz POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak helyben é« vidéken : héra 2 P 50 f. — Negyedévre 7 P 50 f. szám ára: hétkéznap 10 f., vasárnap 16 f. Alapította: JÓBA ELEK Felelős szerkesztf: VERTSE K. ANDOR Szerkesztőség és kiadóhivatal címe : Széchenyi-ét 9. szám. — Telefonszám: 1 — 39. Hirdetéseket az Ujságbolt is felvesz. Bethlen-u. 2Ssnghaiban mámoros örömmel ünnepelték a „békét" Hetvenöt százalékos jegymérséklés lesz a MÁV- kiránduló vonalain Nemzeti összefogás Az ellenzék köreiből már régebben hangzanak fel oiyan vádak, •snmtha a körtmánv mereven elutasítaná a nemzeti' összefogás gondolatát, melynek az fenne a célja, hogy az összes erők egyesítésével forduljon szembe az ország azokkal a s uiyo 3 kérdésekké^ amelyeket meg keli oldani, hogy tovább élhessünk. Mindjárt megjegyezzük azonban, hogy ezek mögött a kívánalmak mögött sokkai inkább párttaktikai szempont, mint igazi őszinteség rejtőzött. A közvéleményt akarták befolyásolni olyan irányban, hogy az a kormányt vádolja, amiért értetlenséget tanu=ít az ellenzék nemep törekvéseivel szemben s párturatai önzésében odáig megy, hogy kizán'a magából csak azért, mert az ellenzék soraiban foglalnak helyet, azokat a tehetsége 5 politikusokat, akik hasznosan tudnának dolgozni az ország helyzetének javítása érdekében. A miniszterelnöknek a szv 1*! pártértekezíeten mondott beszéde teljes világosságot teremtett ebben a kérdésben. Mint már több ízben, most is kijelentette, hogy az egysége?párt hajlandó együtt működni a nemzeti erők összefogásának kérdésében, de csak az adott helyzet figyelembevétele alapján. Az adott helyzet pedig az, hogy az egységespárt ma is a többségi párt, megvannak a malaga célkitűzései, leszögezett programja s az összefogás csak ugy képzelhető, hqgy az újonnan felsorakozó erők magukévá teszik a meglévő kereteket. Nevetséges volna ugy elképzelni az összefogást, I hogy a kisebbség kedvéért megváltoztassa az egységespárt célkitűzésen, mindenben az újonnan belépő képviselők szájaize szerint cselekedjék, mintegy elszenvedve a kisebbségi kívánságok diktatórikus érvényesülését. A miniszterelnök kijelentette, hogy tévednek azok, akik az egységei párt közei jövőbeni felbomlására spekulálnak és ezt a remélt eseményt már előre leszámítolják terveikben. Lehetetlen ugy elképzelni az összefogást, hogy tönkretegyék az egységespártban uralkodó egységet és uj elemekkei Helyettesítsék a meglévő rendet. Aki összefogni óhajt, annak nemcsak az egységespárttal keli számolnia, hanem 1 meg kell lenni benne az akaratnak arra is, hogy összefogjon azokkal a pártokkal 'és képvfselőkkef is, amelyek és akik a kormány politikáját támogatják. Magyarán, az összeí fogást elfogadó pártoknak nemcsak az egységespárt célkitűzéseid kell magukévá tenniök, hanem azokat a különleges szempontokat is, amelyek a konmánytámogató kereszténypárt színezetét adják meg. Ma még nem érett odáig ahelyzet, hogy teljes egyértelműséggel lehetne körvonalazni ennek az öszszefogásnak minden részletét s ami a legközelebb esik, az annyi volna, hogy az egyes ellenzéki politikusok fenntartva ellenzéki álláspontjukat, azokban a kérdésekben támogassák á konmányt, amelyeket az ország érdekében valónak látnak. Mindenfele támogatás előfeltétele azonban a személyi pártszempontok teljes liáttérbetolása a köz érdekeivel szemben. Vannak olyanok, akik az összefogást azért sürgetik, mert szerintük az egységespárt csak akkor kapná vissza az erkölcsi intaktságot, amefyet tendenciózus beállítások szerint bizonyos fokig elvesztett. A miniszterelnök tíltaAmi csak sznnnyadhat, alszik ki soha Irta: Kováts Erzsébet Bánhidy mérnök összehajtotta az imént elolvasott levelet, majd könnyed mozdu'attai az íróasztalra dobta. Amint lassan rágyújtott szivarjára, arcán kis gúnyos mosoly Suhant át, amit a levél tartalma váltott ki. Elgondolkozott azon, hogy milyen szük látókörüek egy kis vidéki város "mberei. Az ő kedves Kálmán barátja azt hiszi, hogy neki más vágya sincs, mint' visszajutni az óhazába és valami kisméretű gyárban elfogadni a mérnöki állást, persze mint külföldet járt szakembert szive-i sebben alkalmazná most az igazgató ur, — akkor bizony nem akarta felvenni, amiko'r háború után hazakerült, dacára a sok kérésnek, kilincselésnek. Talán szíveskedne 150—200 pengőt is adni fizetésképen. Nem, — köszöni, neki egészen megfelelő ez az 500 dolláros gázsi, a vezető mérnöki állás a világhíres Strattoon cégnél egy luxusautó és a 15-ík avenuen levő elegánsan berendezett lakás. Milyen furcsa is innen Newyork hatalmas mléretü felhőkarcolói "közül egy hazai "kis poros vidéki városra gondolni. '»MÍt is ír a jó fiu?« Ujbói a ' levél után nyúlt és olvasni kezdte. Szeme éppen a következő sorokria tévedt: »biztosra veszem, hogy a honvágy mar kínoz, hiszen nyolc éve vagy kinn...« Ugy van, bólint rá a férfi, 8 éve! — és a szivarfüstbe bámul elgondolkozva... Ebből 6 év szakadatlan m unka, küzdelem között telt ei. Küzdött a létért, majd a szerencsés véletlen is segítette, — most végre elérte már célját itt lant idegen világban, idegen emberek között. Mit tudott megadni az óhaza-? Seimlmit... azaz igen: pár évi szibériai hadifogságot, láb- és karlövést, járványt, temérdek szenvedést. A fogságból élete kockáztatásával szökött haza. Itthon a kegyetlen valóság fogadta, a vérrei szerzett és táplált hazai rögök felosztva, szétdarabolva, a szülei sírjához i s útlevél kellett, mert az is a csonkahaza határán tu' volt. Aztán állásért futkosás, nyomorgás, végű' a megváltást jelentő, uj életet ígérő Ame rika. Izzóvá vált a férfi arca, a vér hevesebben lüktetett ereiben, szinte újra érzi fájni a rég behegedt sebeket, — végig simított forró homlokán... Eh, netmi akar emlékezni az elmúlt küzdelmekre, szenvedésekre. Ma kezdődött meg pár heti szabadsága. Talán átutazik Cahfomiába, — valami j'ó prograimimot állit össze, pihen majd és szórakozik is. Ma pedig eleget tesz Jonny barátja hívásának és elmegy az estélyére. Évek óta tartott már a barátság Bánhidy és Jonny között, amely őszinte szeretetté mélyült, a gazdag amerikai jénki és a messziről ide sodródott magyar férfi között. Mára a kedves szőke fíu valami nagy meglepetést ígért az ő magyar barátjának. Okvetlenül ott leszek — határozza ei Bánhidy és ujbói átfutja tekíntetéveí az óhazá j bói kapott levél sorait. »EmIékszel-e még Rády Micire? tönkrementek a szülei szegénynek, ő irodába jár, eladó a bírtok...« Mosolyra húzódik a férfi arca, pmínt a jói érthető pontokat nézi... Mici? Csínos kis barna lány volt, 15—16 éves, de az arc már elmosódott emlékezetében. A ievelet most már végérvényesen összehajtva, bedobta az íróasztal fiókjába és felállt. Jonny estéjén javában játszott már a jazz-band. A fényűzően berendezett lakásban ragyogtak a csillárok, a tükörfényes parketten a tánczene ütemére keringtek a párok, az elegáns, csillogó ékszerű szép nők, frakkos, lakkcipős férfiak. A táncolók között volt Bánhidy is, karján a szép szőke Daisyvei, á keksz-hercegnővei, akineK fess, magas termetét merész dekoltázsu leheletfinomságu ruha fedte. Drága bridíáns ékszerek csillogtak nyakán, karján. A férfi gyönyörködve nézte a mosolygó r uz3os ajkakat, — ugy érzi, szereti. Szorosabban öleli magához, Daisy is jobban odasimul, neki is tetszik a táncosa. Milyen kedvesen, angolos kiejtéssel mondja a nevemet — gondolja a mérnök, — mister Benhidy. Tánc közben szóba kerü' a szabadság. Bánhiciy örömteljes meglepetéssel hallja, hogy a miss, papájával együtt szintén Caiiforniába készül üzleti útra. Vacsora után Jonny, a házigazda eltűnt pár percre, majd mikor visszatért, a csillárok fénye letompult kissé és a másik terem felől halkan^ csendesen felzendült egy magyar dal: »Gyere velem akác-lombos falumba...« Meglepett arcok figyeltek fel az asztal körül Jaz idegen dallamu, (mélabús cigánymuzsikara. Bánhidy a házigazdára nézett, ez hát az igért meglepetés 1 Jonny megelégedetten mosolygott vissza. Sikerült hát az ő kedves magyar barátja részére készített meglepetés. A mérnök szótlanul lehajtotta a fejét, — csodálatos változáson ment át a lefke. Ugy érzi, mintha eltűnne a körülötte levő zsongás, csillogás, fény és nem egy előkelő newyorki fakás ebédlőtermében volna, hanem egy csön des kis poros várost látna, a házak előtt nyíló akácok. Móst mintha szellő érinti, hó szirmaik iega fehér fürtök elborítják a fákat, hah szellő érinti, hó szirmaik lehu'ianak, illatos fehér szőnyeget varázsolva a poro s utakra. Különb ez az ut a világ minden aszfaltos, bitümös müutjánái. A kisvárosi vendéglő kert helyiségéiben pedig húzza a cigány az édesbús maAra 16 íillér