Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-05 / 53. szám
1932. március 5. jrtffcfHÉL 3 A 700 éves kecskeméti szőlőkultúra Vannak Városok, amelyek eldicsekedhetnek régi épületeikkel, mulathatnak az érkezőknek régi romokat, épü'eteket, de nincs egy v ái'os sem az országban, amelyről az alábbiakat elmondhatnánk. A kecskeméti gyümölcs- és szőlőtermelés ímo't érte meg 700 éves fennállását. Irdatlan homokot varázsoltak földi paradicsommá őseink. Főleg a város délkeleti és északkeleti oldalát fenyegette elboritássara homok Ezt a részt kötötték meg először fákkal. A fa után jött a szőlő, ennek a műveletnek inost van 700 éve. IV. Béla és Lajos királyok idején egyre erősbödött a gyümölcs és sző'őkúlturánk. Hogy hogyan festett 500 évvé* ezelőtt a mai Nagyalföld, arra nézve beszámol nekünk Bertrandou de la Broquiere francia nemes, aki 1430. körű' keresztül utazott az Alföldön. Ezt irta utinaplójába: Szegedtői Pestig róna teriú ei. A rónán láttam számtalan barmot és nyájat legelészni. A legtöbbje csak ugy minden rend és ellenőrzés nélkül kószált.® Hihető, hogy a derék nemes népi aludta át kocsiján az unalmas alföldi utat és hü a beszámolója. De neon is kell egyedül rátámaszkodnunk. Szánoítalan feljegyzése van íú Kecskemqt köí nyék nagy részét is elboritó »sivó« homokról. Innen vette nevét a homoki kápolna is, ajmefy egész a város határában volt és állandóan a homoktenger elbontása fenyegette. Magas kőfai védte e részt, később kötötték meg fával. A 300 év ve: ezelőtti viszonyainkról már úgyszólván tömege' írott feljegyzéseink vannak. Ezek Szerint a Kecskeméten megszállott török és tatár hadakat gazdagon ellátták sző'ővel és gyümölccsel. A budai pasának és tisztjeinek événkint óriási mennyiségben volt köteles Kecskemét szállítani a szőlőt. A szőlőt a gyümölccsel együtt kocsikon, hordókban cipelték a szegény őseink sarcként a töröknek. Feljegyzés van arról is, hogy a török pasa kizárólagosan csak a kecskemétieket sarcolta szőlővei és gyümölccsel, mert a máshonnan ho zott sző'ő nem ízlett neki. Arra, hogy a kecskeméti gyümölcstermelés már a török hódoltság előtt is virágzott, érdeke? magyarázat ít leljük a török nép karakterében. A török tisztviselők a gyümölcstermelést elősegítették, de a bor és ig)- a szőlőtermelés a Korán szabályaiba ütközött. Ha tehát a kecskeméti szőlőtermelés a török üralom alatt is annyira virágzó volt, az csak a török uralmat megelőzően fejlődhetett azzá. A kecskeméti szőlőtermelésnek még pedig igen virágzónak ke'lett lennie, hogy a korános török nem t udta elpusztítani. ' A kecskeméti szőlőskertek telepítését, mindezek megfontolása után, föltétlenül á török uralom előtti századokra keli visszavinni. A szegény kecskemétiek a 150 éves török uralom alatt nem igen kóstolgatták az általuk termelt gyii mölcsöt, mert a török nem valami keztyüs kézzel bánt a lakossággal. A gyümölcs iránti kérelmét igy vezette be a pasa; »Ha ezen méltóságos un parancsolatomat hátatok mögé vetitek, török uri mahumeti hitemre morjdom, hogy még az édes anyátoktól szopott tej is keserűre fordul..-« De nemcsak a gyiimölds és szőlő ízlett a töröknek, de a bort, sem vetette meg. Hiába tiltotta fogyasztását a török Korán. A Kecskeméten átutazó töröknek »vendég látásié, kötelezettséggel tartozott a város. Ezért a városnak szakácsot és korc-smát kellett tartama, ahol illően fogadták a hitetleneket. A kocsmát »házi-keze'ésben« tartotta a város. A számviteli könyvekbői kiszámítható a fogyasztott bor. így például 1647-ben 5.083 pintet, 1671-ben pedig 4.091 pintet és 1 icce bort fogyasztott ei a török Kecskeméten. A kocsmárost Juiy Csike Jánosnak hívták. Kecskemét — pénzben fizetett — évi adója a török számára .Sooo tallér volt. Az összeg nagy része abból került elő, hogy a lakosság gyümölcsöt a szalt s az ízletes csemegét drága pénzen szállították, —már a külföldre is. A XVII.tSzázadbeli török íróknál ékes dicséreteit találjuk a kecskeméti gyümölcsnek. A török hódoltság végén az idegeneknek tömege 8" betelepedése során a város közvetlen 'környékét mind nagyobb mértékben kezdik beültetni szőlővel. Ugy hogy 1677ben kijelölik uj szőlőknek a Szárhomokot, a - mai Csáktornyái-hegyet és a Szolnoki-Tcözt, A város távolabbi határa azonban a török eltakarodása után teljesen elvadult állapotban hevert jiajktgon. V»z, láp, homokbucka terjengett. A homokokon király dinnye é= ökörfarkkóró, a mezőn ördögszekér, aSnit a széi "hajt, a sjványokon árvalány haj. A nádasokban rókák, sasok, bíbicek, vízicsibék, gémek, gólyák. Ebben a miliőben oázis \ olt a város határában elterülő sok szőlőskert. Sok ezernyi almafa, körtefa, lombjaikoVt átzúgott századok vénrtő vihara. A szólók tekervényes utaktvaií, pasztákban díszlettek. Az elvadult pusztán uj földfoglalás kezdődött. A török-szenvedést kipihente a nép. Az uj generáció birkózva küzdött az áldatlan határral, amelynek földje csak rideg marhatartásra volt jó. Egy század telt ej... A kecskeméti acélkar níeghozta a: tanyát, eltűnt a lakatlan, lápos pu-Szta. t8io-bten szőlőnél* osztják ki a homokos területet. 1836-ban már a szóink területe 1,566.000 négyszögöl. A szőlősgazdák száma 1.156. 1897-ben 5-5^o tonna gyümölcsöt szállítottak ki Kecskemétről, 1904-ben sSSár 8000 tonnát. Legnagyobb kecskemétiter més 1909-ben volt: 13.6:0 tonna'. VÁBOSt MOZGÓ Péntek, szwnbat, vasárnap Az- évad legmulatságosabb K. u. K hangos katona vigjátefca C5ÓKOS KEQIHENT Németül beszélő, zenélő attrakció Főszereplők : Hermentl Theimig, Gretl Theirr.tr, Charlotte Ander, Verebei Ernő. Nyíregyháza túlságos terpeszkedő* sével soha nem tud igazi várossá lenni — mondotta Pisszer János nagyhatású előadásában Pisszer János építész. lapunk munkatársa tegnap délután 6 órakor tartotta meg nagy érdeklődéssel fogadott előadását a városépítés kérdéseiről. "Az ipartestület nagv terme zsúfolásig megtelt az érdeklődő közönséggel. Ott volt az ipartestület elnöksége, elöljáróság?, a város, a különböző hatóságok, a mérnök és építési társadalom számos kitűnősége. Pisszer János mélyen szántó, a városfejlődési problémát minden vonatkozásában kiváló szaktudással és é'eslátássai átfogó fejtegetése élénk visszhangra talált, mert ez a fejtegetés át volt hatva Nyíregyháza meleg szeretetével és érdekein k őszinte átérzésével s gyakorlati értékű megállapításokra is vezetfe'it. Az előadások mai gyakori és főként a stilyos gazdasági kérdések fontosságát és megoldását tárgyaló előadások mellett szükségét látja az előadó kifejteni, hogy e gazdasági nehézségekkel közvetlen kapcsolatba hozható a közületeknek épi tési tevékenysége is. Ez az épitő'áz főként a köziüetfejlesztésekkej volt kapcsolatban, ig.y részien oka az ovrszág és a közü'étek eladósodott, voltának. Innen az előadás tárgyáénak időszerű volta is, ha újszerű, érit kán ismertetett tárgyról szól is. Bemutatja a »hélységíéjlődést«, azt, hogy miként igyekeztek a városalapítók, kiválasztani az e célra alkalmas helyeket' hogy alakultak pz utcák, a terek, mi volt ebban az időben a szükséglet. A fejlődés során történt átalakulásokat, a rendéKés és a fokozódó igények megkívánta módosításokat ismertette ezután, ,cs különösen Nyiregy/iáiv és ut alföldi városok további terféttkedéseit f.*jhgetíi\ •kimutatott a kérdés nagy jelentőségére azzal, hogy a Berlinben, az 1931. év folyamán három hónapon át tartott építészeti kiállításnak 13 hatalmas termében, 21 állam mutatta b© a városépítéssel összefüggő térképeit, terveit, táblázatait, statisztikai kimutatásait, bizonyságául annak, liogy ez nálunk még elhanyagoltnak mondható tudományág, . mil-v mélyfen érinti a iakossiá.got és annak trbervisatóktfpeifcirgét. Áttért ezután a hcíységalakuféínak Nyíregyháza térképein látható menetére. Szólt e városnak 1750, 17 54> 1770 és 1795 évi alaprajzi alakulásáról, Nagy Elek városi műszaki tanácsos rekonstniáit térképi nyomán. Felhívta a figyel met arra, hogy a telységde, a városok alakulásában szinte látni :rz illető közületnek nemzeti jrlfegét, a helységnek leUcét . Toktlót, Barcelonát, Párist. Vershiltest, N'a.ifcyt, Londont, az. amerikai városokat, Budapestet lelPmezve Fodor Sándor min. tanác5o» és Magyar Vilmos é pÍtész megállapításai nyomán áttért Nyíregyház* város Utkénpti- fétis mer évéé? és megátlapitfítia, hogy ez is a rö-ghoz van tapadva, a \ árostértópen tVfc'meThető és egy a nrnizet 'elkévf ^i?. Fekártn a hrlytt^i&tcsi}(*niefc. a hf'ystfgépitésneki a rendezésnek, ás fejlesztésnek "irányelveit, amelyeke! már a nyíregyházi térképe kor is láthatólag és kütönössm a? 1890. évi állápotta'' is s-^zrhasoláitv<a olyként ismertetett, hogy azokat az c'ső és: különösen a második település alteafmávaij már ezek a refe[>esek is, önkénte'orriU. és- még- * tervszerű ismeretek hiányában -is helyesen alkalmasak. Sxem^étJ ette <t v&os ityn utfaiaak' a- fojiyákkatP üsissejUő irinytü, a keresztirányai utcák okszerű bt* kapcsolódását a főutvcBiidakba, a íőuiakfcüJ ejryirátfyban haládó, 1% az ew>k forga'mát tehemiöntésít&íri hivatott párhuzamos utcák tőséget, amelyek még 'szaprtjrithatók. A h rose^Kszségügyi szempont bői isnaertetre a terek íonio&ágáí,rrm.i' ftjssSégtartáiiyait A \-ám9t«ö»afe; a^ nffiAyrtdaen NyiJiegyhátt is bőwJk/dik az elődök jóvoltábó/öf gondosságából. A későbbi fejtfirfé* sarátt zoitetti iáttít- a NfiévhffMmí /i4f*>fíi rvtiveaif**- f& lét t i- jéV* tatámé amely szerint, az, akkor. a*. A»hSi 8-ajüszámnwl körülírható városíaen tvívóknak a. kört megközelítővé ki" alakulása efórdUitható volt, ami » Sajtosnak. és az Erk'erteknek beépülésével meg is történt. Hangoztatta, hogy ekkor már a város ol< nagy. területet foglalt d.; hogv" annak növelése, a távrilabbí l>öépité5sel t már területi fultPngésbe vitte a várost, ame'y ezt nem isrrteftr fel, yagy ha felismerte, nem szorította korlátok közé. Ezt az állítását megoko'ta. A sugár irányú és keresztben haladó utcák mellett szükségc^iek jelwte a köriránjll és a periferikus forgalmi utak Itdktatásának szükségét, ame'y eket az rgofr ljan PAlóezi Antal épitésir tanártói készitttt városszsabálycxó terv a lérképbe lre is iktatott. A területi tuhertgést iilürSVrátói az Eíetótelepáek, a kiaíakások- é> a régi vásártér bcépitésértek meg nem okn't voltára* és azzal, hogy NyiregyhÁzu ilyen tcrrictr tiUtrrrgfs mellett mt? nem kui m£$k'j&?mi a vöröshöz jcnött tgíftfek kitiégi'téséjrrk nagy a mely a mágnesas és a dinamikus hangszóró között vati. Ön ftgyszari összahasonlltásnél Is falismari. At eddig! hangszórója átadása eaetén egy Orion dinamikus hang szórót bármely saaküiletben 30-40 P árehgedménnyel vásárolhat. 1«T! Gyártja Orion lzzólám|>flgy«f
