Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-04 / 52. szám

4 j&fmeia. 1932. március 4. Az adós védelme ujabb törvényeinkben ni. Az uj hitelügyi rendelet ezt is megakadályozza, kimondván azugynevezet fedezeti elvet, vagyis azt, hogy bármely hitelező kérelmére csak akkor lehet az árverésen az ingatlant eladni, ha a megajánlott vé^lár a hitelező előtt álló követeléseket mind fedezi, különben az árverést meghiúsultnak kell kimondani s a költségek az árverést kérő hitelezőt 'terhelik. De ha az első helyen álló hite lező kérte is az árverést, nem lehet a földet alacsonyabb áron eladni, mint a kataszteri tiszta jövedelem 33-szorosáért. Október előtt a legkisebb vételár ennek a fele, téhát a kataszteri tiszta jövedelem 16—17-szerese volt. Ha pedig a kataszteri tiszta jövedelem alapján kiszámított érték még igy is nagyon alacsony: a végrehajtást szenvedő legkésőbben a kitűzött árverési napot megelőző 30. napon kérheti, hogy a bíróság szakértők meghallgatásával állapítsa meg az ingatlan értékét és azt vegye kikiáltási árnak. Igaz, hogy aki szakértő meghallgatását kéri, annak a szakértő költségét előlegeznie is kelt s erre való pénzt az árverés előtt áHó adós nem mindig tud előteremtem, de rendszerint mégis csak vain valami pénze az adósnak, vagy fel tud még valamit hajtani, ilyenkor pedig a szakértői becslés kieszközlése gazdaságos költekezés, mert többszörösen megtérülhet, ha ilyön módom az árverésen komoly vételárat lehet elérni. Természetetlen a szakértői becslés kérésének csak akkor van értelme, ha a kataszteri tiszta jövedelem alapján számított vételár valóban nem éri el az ingatlan igazi értékét. Ingatlanoknál előfordul sokszor, hogy célszerűbb az adós birtokát részietekben eladásra bocsátani, mint egyben, mert apróbb parcellákra több a vételképes vevő, mint egy egész drága nagyobb birtokra. Ilyenkor az adós a megosztott árverést kérheti. Csakhogy ezt idejében kell kérni, — legkésőbben az árverés határnapját megelőző 30. napotn — mert későbbfkére meket a bíró ság már nem vehet figyelembe. Az ingatlan árverések kevesbítené re vezet az, hogy 25 pengőn aluli összegért az ingatanra végrehajtási jelzálogot nem tehet bekebelezni s ennek folytán árverést se lehet rá kérni. Ez a rendelkezés a mult év eleje óta van hatályban s hatását teljes mértékben azért nem érvényesiti még, mert azokban az esetekben, amikor már az uj törvény életbelépése előtt bekebéle££ék a jelzálogot, az árverésnek nincs akadálya. Az úgynevezett földteherrendezési törvény még külön gondoskodik arról, hogy a földteherrendezési étjárásba bevont ingatlant egy ideig ne lehessen elárverezni. Sok panasz volt amiatt is, hogy a hitelező az adós földjét zár alá véteti s ezzel 'lehetetlenné teszi az adós gazdálkodását, vjsizont a jövedelmet feleszik a zárlat költségei. Ez ellen nyújt lehető védelmet az igazságügyminiszter 34.000 1931- számú rendelete, ameiy az ingatlan zár alá vételét korlátozza. E szerint a rendelet szerint 12 holdnál kisebb gazdasági ingatlant nem lehet zárgondnoki kezelés alá vétetni, nagyobbat is csak akkor, ha a zárlatot kérő hitelezők valószínűsítik, hogy az ingatlan zárlati köítségei nem fogják felemészteni az ingatlan egész jövedelmét v^gy annak 'legnagyobb részét, hanem számbavehe tő összeg fog maradni a hitelezőknek is. Ha pedig a bíróság elrendeli a zárgondnoki kezelést: zárgondnokká rendszerint magát az ingatlan tulajdonosát kell kirendelni, kivéve, ha a végrehajtató igazolja, hogy erre erkölcsi okokból, vagy szakértelem hiánya miatt alkalmatlan. A zárgondnokká kirendelt adósnak a bíróság megengedheti, hogy a neki és családjának feltétlenül szükséges összeget a jövedelemből tartsa meg magának. A felsorolt rendelkezések csak szemelvények az adós védelmére alkotott ujabb; szabályokból. Van ezenkívül még sok olyan szabály, mely i a pernek és végrehajtásnak § költségeit iparkodik csökkenteni, de ezek ismertetésére terünk nemi elegendő. Eléggé kitűnik ezekből a szemelvényekből is, hogy a törvényhozás és a kormány komolyan törekedett arra, hogy az adóst minden elkerülhető károsodástól megóvja. Most mái a közönség fe adata, hogy éljen a kapott jogokkal. Ha valaki, maga nem ért jogai megvédéséhez, forduljon ügyvédhez, vagy ha erre nem akar költeni, v. menjen el a bíróság panaszirodájába, aho'- ki fogják tmitani, 1 hogy mit keh tennie és szóbeli kérelmeit jegyzőkönyvbe is , veszik. .(Vége.) Apollo ma csütörtökön ppemier v'-e.Ábrahám Pál magyar tárgyú operettje „Iii kapható a finom egri bor: 20 fillér egy sinkk" A borértékesítés válságának szomorú tünetei Egerből jelentik: A bortermelés és borértékesítés válságának szomorú tünetei egyre hangosabb és kirívóbb' példákkal bizonyítják, hogy a mezőgazdaságnak ez a hajdan olyan virágzó ága miinő betegségekkel küzd az utóbbji időben. A 11 - 1 5 filléres árak még a munkáltatási költségeket sem fedezik s hovatovább még ezen a nívón se akad már vásárló. A borkereskedő nem igen vásárol mert nem tudja, tovább adni az export végleges elsorvadása miatt a készleteket 3 lassankint a kereskedelemnek ez az ága teljesén eJÍhal. Maga a gazda, akinek pincéjében ott van a tavalyi, tavalyelőtti termés legnagyobb része, nem tud mit kezdeni a borral s mert élni mégis csak kell, adót is kell fizetni," kétségbeesjett kísérleteket tesz, hogy termésének legalább egy részén túladjon. így történik meg aztán, hogy az egri gazda felpakol kocsijára egy hordó bort, meg egy gumicsövet és elszekerezik vele a bánya, meg gyártelepek felé. Legutóbb Arién láttunk egy egri gazdát ilyen üzleti körúton. Megállott kocsijával a falu közepén és mint hajdan a »csontér, rongyér« áruló fütyülős, elkiáltotta magát : »Itt kapha tó a finom egri bor, egy slukk 20 fillér. A gumicsövet is elővette a szekérről és a jelentkező magyaroknak jogában volt egyet szippantani a csövön keresetül a borból 20 fillér jészurkolása ellenében. Rövid idő múlva már konkurrense isi támadt, aki 10 fillérért mérce a szippantást. Az már mindennapi dolog, hogy fát, szenet, takarmányt borért vásárol .az egri szőlősgazda. Van azonban ennek a dolognak egy hátrányos oldala is. A vidéki, borért adván el fáját, hazamegy s mivel maga nem tudja, de nem is akarja elfogyasztani az egész bort, közhírré teszi a faluban, hogy nála pedig 40 fillérért lehet egri bort kapni. És a konyhában szabfUyszerü söntést rendez be, ahol még paprikás szalonnát is lehet kapun az egri bor mellé. Fogyasztási adót persze nem fizet a kimért bor után s igy megkárosítja az államot, de azonfelül illegális konkurrenciát csinál a korcs márosoknak is, akik nem képesek versenyezni az ilyen zugkimérőkel. Ilyen és hasonló szövevényes bajai vannak az értékesítési válságnak, amelyen vészit az állam, vészit a termelő, károsodik a kocsmáros, esetleg cs^tk az illegális italmérő nyer riajta. A segítség pedig egyre késik, késik s mire talán egyszer megérkezik, késő is lesz. á Nyíregyházi Takarékpénztár zárszámadása (P. J.y t Hatvankilencedik üzlet evét zárta le az 1931. év december hava 31-én a Nyíregyházi Takarékpénztár-Egyesület, amely intézet, mint első pénzintézete Nyíregyházának, vezetésévet is fogalommá nőtt e város takarékossági, hitel- és gazdasági életében egyaránt. Az a megfontolt és gondos vezetés, amefy ennél az intézetnél immár több, mint kétharmad évszázada a város lakosságának szeme e'őtt folyt le, az előttünk fekvő zárszámadásban is, ujabb dokumentálásra talált. Az igazgatósági je'entés leplezetlenül tárja fel az elmúlt év általános és különösen nyíregyházi vonatkozása szomorú tapasztalatai}: a hitelélet és az általános gazdasági élet tei'én. Ugy szói részvényesekhez é

3 a nagy nyilvánossághoz, mint atya a gyermekeihez és nem titkolja, hogy nehéz időket élünk, rám

utat mindenre, ami ezt a gondterhes vergődést jellemzi. Nagy igazság van abban, an

,f kor rámutat a pénz árának »szokaílan drágulására®, mint a külföldi pénzviszonyok pkozta következményre. Feltárja a mezőgazdaság su'yos helyzetét, melyet imiég a magas kamut és a külön kivetett Súlyos szükség- és ínségadók is fokoztak, amellett, hogy ezekkei fordított arányban, lecsökkentek a terményárak és az á'latárak, ugy, hogy a gazdák fizetőképessége erősen lecsökkent, amit még tovább fokozott, a dohányárak 20 százalékos leszállítása is és ezen felül, a lecsökkent jövedelmű lakosság fogyasztó és vásárlóképességének alászál.ása is növelt. Ugyanezt érzi az ipar, különösen az építőipar é« »erősen váV=ágban levő kere'kedeiem« is. r Igazán örvendetes lenne, ha ezek a komoly szavak kiváltanák mindenütt azt a hatást, amely hivatva lenne a lakosság sorsán enyhítem. Bár Súlyos volt az 1931. év az intézetre is, mégis szép eredményt mutat fer a zárszámadás. Feltűnő a jótékon,ycélu adományok hatalmas összege, amely szintén a vezetőket dicséri, amikor a »fokozódó munkanélküliség és általánosan ros=z gazdasági liefyzet által okozott nagy nyomort és inséget« enyhíteni törekedett, mely célra az intézet egymaga, közei 17000 pengőt fordított, melyet t

etéz még, a különféle célokra az elmúlt évi nyereségbői is juttatni tervezett további 8000 pengőnek szétosztása. 'Nagy elismerésre érdemes cselekeü

et ez! A mérlegszámba szintén nagy gondosságról tanúskodik, amikor az intézet impozánsan szép palotáját, a mérlegben felvett összegben veszi számba és ezzel tőkeerejének bázisát, még fokozottabban is biztosította. Általános pénzforgalmi szempontból c?ak helyeselni lehet, hogy szemben a budapesti riagy pénzintézeteknek évvégi nagyobb készpénzállományával, a Takarékpénztár nem törekedett ilyenre, hanem azt is a normális mértéken tartotta. Ezt üzletfeleinek és betéteseinek ismerete támasztja alá, akiknek bonitása higgadt megfontoltsága erősen megindokolja, fiogy a pénzforgalom, a pénzintézeti tezaurátásokkai se csökkentessék. Bár budapesti intézeteink is ezt a politikát űznék. Az üzlet eredmény számúi igazolja az intézet humánus gondolkodását. Egyrészt azzal, hogy a betevőknek a lehetőségig magas betétkamatot, másrészt a kihelyezett tőkék után, átlagban 10.7 százalékos kamatot számított az intézet és igy a kama!mt.-irge alkalmazása;, nagyon emberséges és jóindulattal pái'o?uIt cselekedetet mutat, ha tudjuk azt, hogy az év folyamán, a 12 százalékos hitelkamat általán alkalmazást nyert másutt, sőt, néhol, más vidékeken, még ezt is felülmulta. Általában azt tapasztaljuk, hogy a "Nyíregyházi Takarékpénztárral az élén. a nyíregyházi pénzintézetek vezetésében mindenütt számot vetnek ennek a sorstói erősen sújtott vidéknek teherbiróképességié\eí, és éppen ez az, amit dicséretesnek mondhatunk, és ez a szellemi az, amelyet a Nyíregyházi' Takarékpénztá

r-Egye?ü et 69 évvei ezeőtt meghonosított Nyíregyházán, s amely átlengi az itteni egész hiteléletet, a betétesekkel és a hitelt igénybevevőkkel egyaránt. Bár sikerülne ennek a szellemnek széles körben elterjednie, nemcsak kicsi csonka hazánkban

? hanem annak fecsonkitott határain tul, a nagytőkések birodalmában is, hogy a gazdasági élet visszatérhessen régi, a háború előtti áldásthozó területére, amikor a pénzintézeti igaz, gatósági jelentések nem csupán panaszokat, fájdalmakat, lianetm a gazdasági élet örvendetes fellendülését. is regisztrálhatták. Ha e tekintetben a nyíregyházi mentalitás győzedelmeskednék, amelyet a Nagytakarékkai az élén, ápolnak pénzintézeteink, ugy nem nyomorró', nem munkanélküliségről és nagy adományokról, liánom a már nagyon várt és termékeny mun kárói és fejlődésről lehetne beszélnünk. 1 — Fajtaazonos, szép, egészséséges, du

s gyök érzet ü gyümölcsfacsemetéket, díszfákat, díszcserjéket és nemes rózsákat szállít a Kecskeméti'Faiskola és Magtermelő r, t. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld. Kecskemét, Széchenyi-tér 6. sz. Telefon 289. 999-2