Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-31 / 72. szám

1932. márctus 31. jtfVfttYIDÉK. m A szabolcsi kisgazdák budapesti kirándulása A gazdasági válság mindjobban felkelti földműves népünk tanulási vágyát. A magyar falvak és tanyák népe megérezte, hogy az egész világot frontra szólitó gazdasági háborúban csak gazdasági tudásának fejlesztésével számithat győzelemre. A magyar élniakarás, mely a nemzet ezeréves múltjának véres harcaiban annyi dicsőséget szerzett a magyar névnek, a mostam ádáz küzdelemben is méltó akar maradni múltjához és ha megfosztották is a véres háborúk harci fegyvereitől, melyekkel oly vitézül hadakozott, nem csügged el, hanem legyőzhetetlen életereéjnek megfészitésévet és a jobb jövőbe vetett hitévei kiizd jövő boldogulásáért. a megtorpanás, melyet a gazdasági krizis váltott ki B magyar földművelő nép lelkéből, csak addig tartott, amig tudatára nem ébredt aninak, hogy a mindennapi kenyérért vivott mai világháborúban a gazdasági tudás fegyverévei kell harcolnia. Soha eddig nem nyilvánult meg oly mértékben a falusi és tanyai földműves nép tanulási vágya, mint mai nyomorúságos helyzetében, amikor felismerve nagyfokú kulturális elmaradottságát, századok mulasztásait igyekszik pótolni tudásának fejlesztésével. De felismerték a földműves nép gazdasági ismerete gyarapításának szükségét mindazok a tényezők is, akik a falu és tanya népének vezetésére elsősorban hivatottak. — Igy vármegyénknek is csaknem mindem községében megindult a földműves lakosság gazdasági továbbképzése. Az iskolánkivüli népművelési helyi bizottságok ez évi munkaterveiben mindenütt megnövekedett a gazdasági előadások száma. A vármegyei gazd. felügyelői kar, valamint a Felsőszabolcsi Gazdakör, továbbá a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara és a városi népművelési bizottság összefogó munkássága folytán több mint _ 40 községben többnapos gazdasági tan folyamokat tartottak az e célból kiküldött gazdasági szakelőadók. A tanfolyamokat kisgazdáink mindenütt inagy számban látogatták, miáltal bizonyságot tettek arról, hogy felismerték a gazdasági háborúnak ezt a győzelmit igérő fegyverét, melyet a gazdasági több tudás jelenthet számukra. Ezek a tanfolyamok mindenütt a legszebb sikerrel zárultak és hogy a hallgatók a továbbhaladásra serkentessenek, Kausay Tibor várni, gazdasági főfelügyelő kezdeményezésére és javaslatára a legszorgalmasabb hallgatók közül tiz kisgazdát a vármegye törvényhatósága, négyet a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara, egyet pedig a Felsőszabolcsi Gazdakör jutalmul saját költségén vitetett fel az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és a főváros neveveZetességeinek megtekintésére. Az ily módon kitüntetett kisgazdád a hozzájuk csatlakozott saját, költséges társaikkal f. hó 17-én este indultak a nyíregyházi állomásról, hol dr. Erdőhegyi Lajos főispán intézett hozzájuk a törvényhatóság nevében buzdító beszédet. A lelkes hangulatu kiránduló csapatot a mezőgazdasági kiállításon Kausay Tibor gazdasági főfelügyelő és a járási gazdasági felügyelők kalauzolták. Részt vettek a kiállításnak a kormányzó által történt ünnepélyes megnyitásán, majd vezetőik szakszerű magyarázatai mellett a kiállítás minden látnivalóit megtekintették. A kiállított szebbnél-szebb tenyészállatok, baromfiak, gazdasági gépek és eszközök, a gyümölcséI

szeri és borászati osztály eg^yik csodálkozásból a másikbp ejtették kisgazdáinkat. A vezetőikkei együtt elköltött közös ebéd után pedig a kiállítási tribünhpl nézték végig a bámulatot keltő fogatos és lovasmutatványokat. Bár az éjszakai utazás és egész napi járkálas a csepergős időben alaposan próbára tette megedzett izmaikat, mqgis atig akarták alkonyatkor otthagyni a sok-sok és soha el nem felejthető látnivalót, amikor Süte Dénes vármegyei népművelési titkár jött értük, hogy vigye őket a főváros egyéb látnivalói nak megtekintésére. Lehetőleg min den percét ki kellett használni a rendelkezésre álló két napnak. A színházig még két órai idő van, ez sok a vacsorázáshoz, egyik-másik veinni is akar valami főváros' emléket, legjobb lesz tehát a legközelebb^' kis szatócsüzletbe a »Corvin Áruház«-ba virnni őket egy kis körsétára, mely után elképzelhető, mily jól Ízlett a vacsora. Majd a Fővárosi Színház esti előadásán az erkély elsősorát foglalták ef, hol elfáradt tagjaikat örömmel adták át a pihenésinek, sőt az elsötétített nézőtéren az öregebhjei ei'is szundítottak a jó melegben. Az első tapsvihar azonban felrázta a szunnyadókat s mind feszültebbé tették figyelmüket a dárab változatos szépségei, ezek között a színpad hátterében kivilágított Dunán uszó hatalmas kiránduló gőzhajó, a mesterien produkált nyári vihar a hátborzongató villámlással és égdörgéssel, majd a zuhogó színpadi záporral. Ks amikor a görlök is begördültek a színpadra, nem volt már senki fáradt és álmos. hanem elragadtatással tapsoltak valamennyien Tália művészeinek. Éjfél volt mire a Váci-uti iskola diákszállójának fehér ágyain lepihenhettek. Másnap reggel 7 órakor azonban már a Közp. Vásárcsarnokban csodálták a milliós főváros gyomrába kínálkozó piaci áruk ízléses kirakatait. S ininen a Gellért-heggyel szemben a Fereinc József-hid, Erzsébet-hid mellett vitt a villamos bennünket a Dunaparton a Lánchidig, ahol a M. Tud. Akadémia és az előtte álló szobrok megszemlélése után gyalog mentünk át a Lánchídon, majd a siklón fel a várba, hol a Halászbástyáról a gyönyörű tavaszi .napsütésben felejthetetlen panorámát mutatott a Dunában visszatükröző pesti oldal látképe. További látnivalóink Szt. István király lovasszobra, a Mátyástemplom, Szentháromság Szobor, Szentgyörgy-tér, Disztér, a főhercegi palota, a várkápolna, Erzsebet-Muzeum, majd a Kir. Várpalota csodás márványtermei a müvészj történelmi képekkel és a 15 mázsás ezüst csillárokkal. Nem győzték a soha nem is álmodott impressziókat befogadni és jegyzőkönyveikben megörökíteni. A várban látott gyönyörűségektől átszellemülve szinte szellemszárnyakon repültünk le a várhegyről, hogy mihamarább elmerülhessünk a sok-sok diszestornyu Országház külső és belső szebbnélszebb látnivalóiban. Mintegy másfélórán át jártuk a labiriintszerü folyosók és csodás termek süppedő szőnyegeit a magyar alkotás eme világraszóló büszkeségében, hol a képviselőház ülésterme, miniszteri bársonyszékei nyújtottak emlékezetes pihenőt a sok lépcső járásban elfáradt szabolcsi kisgazdáknak. Innen a Kossuth-szoborhoz és a Kúria impozáns fépcsőcsamokába, majd a Szabadság-tér irredenta szobraihoz és a trianoni mementóhoz, a félárbocra eresztett országzászlóhoz zarándokoltunk. Uj erőhöz jutva a jó étvágygyai elfogyasztott Ízletes gulyás ebéd után a Szent István Bazilika hatalmas márványoszlopaira épített kupolája és 5000 síppal szóló orgonája ragadtak csodálatra bennünket. Innen földalatti villamoson jutottunk ei a Városligetbe. Itt az ország hősi halottainak emlékköve és a milleniumi emlék gyönyörű szoborcsoportjait majd a Széchenyi' fürdő és a 'Feszfy körkép megtekintése után a Vajdahuiiyad várában elhelyezett Mezőgazoasági Muzeum volt végállomásunk, hox jó pár órát eltöltve sok sok hasznos gazdasági ismeretteii gyarapodtak kirándulóink. Belejezésül pedig a városligeti tó partján a tavaszi nap leáldozó bucsusugarainái rövid megbeszélés keretében összefoglaltuk a kétnapos kiránduláson szerzett tapasztalatokat, melyeknek értékét mélyen átérezve, könnyekig meghatva hálálkodtak kisgazdáink mindazoknak^ akik lehetővé tették számukra életüknek ezt a felejthetetlen. legszebb és legértékesebb két napját. Egyben pedig, mert be'átták. hogy szakszerű vezetés mellett mennyi hasznos ismeretet gyűjthetnek égy-egy ilyen kiránduláson, ígéretet tettek arra, hogy a jövőben bármily áldozattat is jár, készséggel vesznek részt ha-, sonló tanaimányi kirándulásokon* Már alkonyodott amikor elindultak kirándulóink a pályaudvar, felé. hogy hazaérve a szabolcsi falvakban egy életen keresztül meséljenek a téh estéken kisgazdatársaiknak a soha et nem feledhető cso«"lás látottakról. Nem hagyhatjuk észrevétel nélkül, hogy amíg a főváros látnivalóit jártuk, sok kisebb vidéki kisgazdacsoporttal találkoztunk, még szabolcsiakkal ís, melyek közül többen csatlakoztak csoportunkhoz. mert mint mondták vezető és magyarázat nélkül sehol sem tudták, hogy mit láttak, sőt pl. a Várba és az Országházba be sem engedték őket. A magyar falu népe szeret szétnézni a faluja határán tul is, réVárosi-Mozgó Szerda, csütörtök KÖNNYELMŰ IFJÚSÁG A mai modern fiatalság könnyelmű ellenőrizhetetlen életét* mutatja be ez a film. Főszereplők : Camilla Horn, Walter Rilla NémetüL beszélő erkölcsrajz Paramount hangos világ hiradó Ezt a műsort mindenkinek látnia kell l Következő műsorunk: Pallenberg, Sikkaszt ők. szint tanu'ási, részint szórakozási vágyból. A lelke néha-néha kikívánkozik a megszokott köznapiságbó'. Azért j'ár szívesen vásárokra. fürdőkre és bucsujáró helyek r» És á'doz is ily célra. A nép vezetőinek kötelessége ennek a szükségie'tnek megfelelő kielégítéséről is gondoskodni egyegy népművelési tanulmányi 'kirándulás rendezésével. Végül pedig még azt is szóvá keli "tennünk, hogy a fővárosi nagyobb színházak — igy elsősorban a Nemzeti Szinház — figyelemmel lehetnének azokra az alkalmakra, amikor az egyszerűbb vidéki nép mint a tavaszi mezőgazd. kiállítás idején is — nagyobb tömegben utazik f

ei a fővárosba és legalább felváltva egy-egy estén ft könnyebW falysuiyu operettek helyett, értékesebb és visszaemlékezésre alkalmasabb történelmi, vagy népszínműveket játszhatnának. (S.) • Egy hírhedt szélhámosnő garázdálkodása Szabolcsvármegyében Öt olcsvaapátii gazdát csapott be, aztán nyomtalannl eltűnt Egy többszörösen büntetett agyatűrt szélhámosnő várj'a miár he

lek óta bűnügyének tárgyalását a nyíregyházi 'kir. ügyészség fogházában. Az asszonyt, aki valamikor feltűnően szép volt, Balázs Dezsőnének hívják, egri születésű 40 éves gyümölcskereskedő. A szép szélhámosnő ellen a kir. ügyészség ötrendbeli csalás büntette címén emelt vádat mert öt olcsvaapátii jámbor gazdát alaposan felültetett. Az eset még ámult év novemberében történt. Balázsné. 'Szabó György, Szabó Imre' Kópi> József es Knstín Imre gazdáktói nagyobb tételben almát vásárolt^ de a vételárat nem fizette ki, 'hanem csak egy minimális öszszegü előleget adott. A gazJák megbízták Kósa Bertalan barátjukat, hogy a szélhámosnővel együtt az almát szállítsa 'Budapestre. A ravasz asszony ugyanis azzai áltatta a gazdákat, hogy a fővárosban busás haszonnal sikerül maja eladni az árut, Kósa tehát elindult azzat a megbízatással. hogy három nap miulva a hát- , ralékos vételárral együtt térjen haza. Azonban az előre elgondolt terv máskép ütött ki. Az almát Budapesten nem sikerült eladni, Miire a ravasz asszony uj cselhez folya modott. Elkérte a jámbor Kosától a pénzét,, mintegy 300 pengőt, azzar hogy majd leutazik Szabolcsba és burgonyát vásárol. Kósa a beígért tekintélyes haszon reményében gyanútlanul nyújtotta át a pénzt, mert Balázsné azt mondotta. hogy a burgonya eladási árából nemcsak az adósságát egyenlíti ki„ hanem még jelentős nyereséget is fog fizetni. Azonban Kósa hiába várta Balázsné visszatérését. A ravasz aszszony nyomtalanul eltűnt, mig a gazda Budapesten maradt és csakhamar az utolsó fillérje is elfogyott^ annyira, hogy a hozzátartozóinak kellett útiköltséget küldeni neki. A károsult gazdák természetesen azonnal feljelentették a ravasz asszonyt^ akit hónapok múlva Debrecenben fogtak el. Kitűnt,, hogy többszörösen büntetett- hírhedt szélhámos, aki R muhban már számtalan esetben követett el hasonló bűncselekményeket. Az érdekes bűnügy tárgyalását a kir. törvényszék április 9-re tüzté ki. A védelmet dr Erdős Bertalan nyíregyházi ügyvéd látja el.