Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-30 / 71. szám

1932. március 20. JNÍYÍRYIÜÉ3K, 7 A középeurópai államok gazdasági együttműködése MEISSNER KÁROLY, mezőgazdasági kamarai titkár. Irta A középeurópai államok gazda­sági együttműködésének kérdése már évek óta napirenden van, mert nyilvánvaló, hogy az egymásra utalt cs egymást gazdaságilag ki­egészítő országok összefogása ré­ven a fogyasztási területek növe­lésével, igy a kereslet fokozásával bizonyos esetekben a termelés új­ra jövedelmezővé válhat. A gazdasági összefogás kérdésé­nek jelentőségét és aktualitását emeli Tardieu francia miniszterel­nökinek a dunai államok gazdasági összműködésének megalkotására vo natkozó iavaslata ós ezzel kapcso­latosan más nagy hatalmak ily irá­nyú javaslatai, illetőleg törekvései. A' Tardieu javaslat leglényegesebb pontja szerint: Ausztria—Magyar­ország és Csehország szoros gaz­dasági 'kapcsolatba iepenk egymás­sal ós a gazdasági vonatkozású kér déseiket a jövőt illetőleg újonnan szabályoznák. A többi közópeuró­pai áútmok Lengyelország kivéte­lével szabadon csatlakozhatnak eh­hez a gazdasági szövetséghez, a­melynek gyakorlati keresztülvitele céljaira Franciaország pénzügyi tá­mogatást, illetőleg kölcsönt nyúj­tana. A Tardieu féle javaslaton kivül számtalan tervet ismerünk és min­dég ujabbak és ujabbak látnak napvilágot; ezeket a terveket csak akkor {uralhatjuk el helyesen és megfelelő módon minden ér­zelmi rósz kikapcsolásával ha ismerjük a gazdasági együttműkö­dés szempontjából figyelembe jö­hető államok egymásközötti köl­csönös áruforgalmának adatait, mert csak a számszerű adatok vi­lágíthatják meg kellően ezt a kórdóst. Foglalkoznunk kell tehát Ma­gyarország behozatalával ós kivi­telével, illetőleg azzal, hogy ugy a behozatal, mint a kivitel százalé­kosan hogyam oszlik meg a közcp­európai államok közöztt. Az 1931 évi statisztika adatai szerint Ma­gyarország behozatalának 12.64 százaléka Ausztriából, 9.12 szá­zaléka Csehszlovákiából, 12.96 szá­zaléka Romániából, 24.13 száza­léka Németországból, 7.24 száza­léka Jugoszláviából, 5.7K százalé­ka Olaszországból, 4-56 százaléka Lengyelországból. Ezzel szemben 1931. cvi kivite­lünkből 30.13 százalók esik Auszt­riára, 12.06 százalék Németország­ra, 10.10 százalék Olaszországra, 3.55 százalék Romániára, 5.45 szá­zalék Jugoszláviára. A statisz­tikai adatokból megállapítható az is, hogy a mezőgazdasági termeivé­nyeink nagy része Ausztriában, Ne­metországban, Csehszlovákiában, cs Olaszországban talál elhelyezést, mig az iparcikkeinket csak kis mér tékben vásárolják Jugoszlávia és Románia részére. - Legélénkebb volt 1931-ben az áruforgalmunk Ausztriával, Németországgal, Cseh­szlovákiával és Olaszországgal, te­hát Magyarország szempontjából a legelőnyösebbnek látszik ezen ál­lamokkal gazdasági kapcsolatot lc­tesiteni- Különösen a mezőgaz­daság szempontjából mutatkozik ai kalmasnak, hogy az előbb emiitett államokkal gazdasági kapcsolatot létesítsünk. Megítélésünk sze­rint azonban a Tardieu-féie javas­latnak illetőleg a francia törekvés­nek ép az a célja, hogy Németor­szág és Olaszországgal eddigi gar­dasági és ezá'taf" politikai kapcso­lataink csökkentessenek és igy esetleges politikai befolyásaik ne érvényesülhessenek. — Kétségtelen azonban, hogy ha a Tardieu féle javaslat szerint olyan államok is csatlakoznak megalakitaindó vám­unióhoz, amelyek kimondottan ag­rár államok ós agrár termékeket exportálnak, akkor ez Magyaror­szág szempontjából kedvezőtlenebb íenrne ez esetleges gazdasági' össz­működés, mer igy a mezőgazdasági cikkek kínálata megnövekedne cs ezzel szemben az ipari termékeink elhelyezésének lehetősége nem fo­kozódna, miután az ezirányu sta tisztika szerint a Duna-völgyi ag­ráráüámok a magyar iparterméke­ket nem vásárolják olvain mérték­ben, mint az kívánatos cs a föld­rajzi helyzet szempontjából indo­kolt lenne. A középeurópai áramok gazda­sági együttműködésének kétségte­len nagy előnyei lehetnek, azonban ennek a vámpolitikai' közeledésnek, igen súlyos gazdasági és politikai nehézségei vannak. - Bármilyen formában is oldassek meg a terve­zett vámpolitikai közeledés, az ez­irányu statisztikai adatok alapján Magyarország mezőgazdasága ós ipara erdekében mem mondhat le az alakulásban részt nem vevő ál­lamok eddig alkalmasnak észlelt 1 piacairól sem, végtefen hátrányos lenne, ha a Közópeurópán kivüi •álló államok óp az esetleges vám­unió következmómyekép elzárnák piacaikat. Különösen figyelem­mel k >11 lennünk arra is, hogy pil­lanatnyi gazdasági előnyeinkért ne mondjunk fe távolabbi gazdasági c£ politikai céljainkról, mert ezek a pillanatnyi előnyök nemzetünk gaz­dasági és politikai jövője szem­pontjából esetleg káros következ­ményekkel járhatnak. Beszélgetés egy budapesti építészmérnökkel Nyíregyháza új épületeiről Egy budapesti építészmérnök ismerősünkkel találkoztunk a na­pokban Nyíregyházán. A mérnök vagy 10 évvel ezelőtt járt utol­jára Nyíregyházán és meglepó'dve nyilatkozott a várói rohamos fejlődéséről. Azonban az első impressziók után a szakember szemével kezdte birálni az épü­leteket. Különösen esztétikai szempontból mondott olyan meg­lepő igazságokat, amelyeket a megszokottság hályogán keresz­tül a nyíregyházi ember észre sem vesz. A mérnök megállapította, hogy néhány stilszerfi és jóizlésü hom­lokzattal bíró épületen kivül, ál­talában a házak ugy ásítanak a szemlélőre, mintha rögtönzött barakházak volnának, — Pedig — mosolygott infor­mátorunk — a homlokzatoknak ilyen silány, unesztétikus kivite­lezése nem olcsóbb, csak ízlés­telenebb, mint a díszesebb épít­kezés. Az az építészet, mely a vályog vagy téglafalakat csak a habarcs tűzfalformában való kö zönséges találomszerü felcsapá­sában véli elintézettnek, nem érti meg az architektúra legfőbb törvényeit és nem tud a szépé­szet érzékvilágába illeszkedni. Csak nemes Ízléssel, kellő szaktudással lehet kellemesen ható épülethomlokzatot szerkesz­teni, sajnos azonban ilyeneket Nyíregyházán keveset látni. E kevesek közé elsősorban a me­gyeházát, a takarékpalotát, a nem­zeti jegyintézetet, a városházát, az ág. ev. főgimnáziumot és a nagykoronát, a róm. kat. bérpa­lotát sorolta fel. A mérnök ezeket az épülete­ket hosszan, a szakember elme­rülésével nézte. — Igen. Ezeknél látszik a sti luserzék, a szakavatottság, — mondotta elismerőleg. Különö sen megkapó a pénzügyi palota homlokzatának előkelő tympanja és oszloprendje. Ezekből látom, hogy városuknak van néhány kiváló építésze, de az is bizonyos a kontárokban sem szükölköd­hetik. Mi kommentár nélkül közöl­jük a mérnök megállapításait, akit nem üzleti, hanem kizárólag családi ügy hozott Nyíregyházára, tehát bírálatát semmi esetre sem lehet tendenciózusnak bélyegezni. megindul a teoniszélet az erdei pályákon A tenniszklub leszállította a pályabéreket és tagdijakat Naptár szerint ugyan már vagy tíz napja tavasz van. azonban a valóságban móg fázósan hordja mindenki a téli kabátot. Időszerűt­lennek tűnhetik fel a közönség előtt, ha már márna a tenniszezés­rő' olvas^ azonban a tennisz club vezetősége a fázó közönséggel együtt reméli a zord idők elmú­lását és minden előkészületet meg­tesz arra. hogy ezt a legszebb •szabadtéri sportot, mielőbb csini­nél kedvezőbb anyagi fettételek mellett űzhesse a .Sportszerető kö­zönsc-g. Munkatársunk kint járt az Erzsébet ligeti tenniszpályák területén, ahoi már serény mun­kában találta a club trénerét. -— Szorgalmas munkáskezek törték lei az egyik aszaflt pályát ós javít­gatták a regi salak pályákat. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy a Nyirégyházi Lauii Tennisz Club vezetőségénél olyan nagy­számú bérlő reflektáns jelentke­zett, hogy szükségessé vált az egyik aszfalt pályának, a mai mo­dern sport követelményeinek ímeg­ielelő átalakítása. A club veze­tősége nem zárkózott ei ettől a nagy befektetést igénylő átalakí­tástól, modernizáltatta ezt az ár­nyas fák alatt iekvő pályát cs ugy ezt. mint a töbln pályákat az elő­ző évi béreknél Tnintegy 20 száza­lókkal olcsóbban bocsájtja azok­nak rendelkezésére^ akik ezt a szcp sportot nem a club keretem belül^ hanem a maguk társaságá­ban akarják művelni. Érdeklődésünkre közölte vélünk a club egyik vezetője, hogy nem csak a pá'yabéreket, hanem a tag­sági dijakat is leszállította a club vezetősége^ amennyiben a rendes tagok a tavalyi 60 pengővei szem­ben 50 pengőt, az ifjúsági tagok 30 pengő helyett 25 pengőért játszthatnak és kapják ennek elle­nében bármikor a kitűnő karban levő salak pályákat, n képzett lab­daszedőket és másodnaponkénti uj labdákat. 11a figyelembe vesszük aztjiogy Városi-Mozgó Kedd, szerda, csütörtök KÖNNYELMŰ IFJUSÁQ A mai modern fiatalság könnyelmű ellenőrizhetetlen életét; mutatja be ez a film. Főszereplők : Camilla Horn, Walter Rilla Németül beszélő erkölcsrajz Paramount hangos világ hiradó Ezt a műsort mindenkinek látnia kell! Következő műsorunk: Pallenberg, Sikkasztők. a labdaárak a tavalyival szemben erősen emelkedtek cs "hogy a pá­lyák icnntartási költsége egy fil­lérrel "sem volt csökkenthető, iga­zán elismerésre méltó dolog a Huh részérő' az. ^ogy ennek dacára ilyen nagy mértékben leszállította a tagdíjakat ós ezzel lehetővé tet­te nagyobb tömegek számára is ennek á legszebb és legüdítőbb sportnak a művelését Külön érdekessége lesz az ezidri tenniáz évadnak áz^ hogy a ten­niszvwrsenyeken kívül bridge \ «r­senyt is fognak rendezni, amire a club pártoló tagjai cs vendégei a hüs tölgyek aiatt felállított bridge asztaloknál készülhetnek naponkénti traminggel. Értesülésünk szerint a tennisz club a tavaszi közgyűlését április 5-én fogja megtartani <s addig le­het uj tagoknak és bérlőknek je­lentkezni. A közgyűléssel .kapcsolatban 5 club vezetősége az alábbi meghívót bocsájtotta ki. — A Nyíregyházi Law.11 Tennisz Club az ez évi ren­des tavaszi közgyűlését folyó évi április hó 5-én délután fel hat órakor tartja Iskola-utca 7. szám alatt. Határozatképtelenség esetén az április 9-íki "közgyűlésen a je­lenlévők számára tekintet nélkül fog a közgyűlés dönt eni. Tárgy­sorozat; elnöki megnyitó. Tiszt­1 vise'ők jelentései, Uj tisztikar és választmány választássá. Esetleges indítványok. Báró Vay Miklós or­szággyűlési "képviselő elnök sk. df Murányi István főtitkár sk. Április 3-a, a nagy nótaest napja Nyíregyházán Ma az egész város április 3-ának eljövetelére figyel. Azok, akik szeretik a magyar dalt; akik ezek­ben a szomorú napokban a nóta varázsához menekülnek, örömün­nepe lesz április 3-a. Eztín a na­pon rendezi Aieg nótaestjét a da­lolás művészetének egyik kitűnő­sége, Hajdú Anna. Műsora előtt Szohor Pál főjegyző móltatja az est kulturális jelentőségét s a szebbnó'i-*szebb dalt Rácz Marci kiváló zenekara kíséri. A Iíajdu-est találkozója lesz a zenebarát közönségnek a Korona nagytermében. Az est jegyei az, Ujságboltban kaphatók 2; 1.50, 1 pengó és 50 filléres árban. J

Next

/
Thumbnails
Contents