Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-03 / 51. szám

1932. március 3. BSfe Mi a kamat ? Irta: PISSZER JÁNOS. Ha bimáiu a szót, ha irní tudnék, ha költhetnék, talán imigyrn mon­danám el : Amikor az első tavaszi fuvalom­ra kidugja hótakaró ja alól fejecs­ke jét a hóvirág; amikor még az ibo lya, a gyöngyvirág nem illatozik; pacsirta,' fülemile, gólya,, fecíjce még ott van délen, téli hazájában, rügyfakadás még nincsen, levélnem zöldéi a fán: — fenin a fatetején, magasan, a tavaszi napsugárból lwmtogatja üde zöld levelét : a fa­gyöngy ... Már sárgulnak a falevetek, hul­lajtják aranysárga, biborszinüre fes­tett és elhervadt Leveleiket a fák, az északi szél már végig süvített a rónán: a természet ölén az élet kezd nyugovóra térni; ott fenn a fák Icoronáin még mindig ott fürdik és pompázik az őszi napsütésben: a fagyöngy... Zord, hideg az ősz; az angyalok már kezdik hópihéiket szórni a ma­gasból; az északi, szél tépi, rázza Je a fi^ a bokrok leveleit ; kopár * rét, minden elhervadt, mindent be­takarítottak a/ emberek; minden vackába bujt; — kövér olajtól zsí­ros, haragoszöld leveleivel ott dísz­lik 'még a hatalmas tölgyön a : bo­rostyán Már magasabban jár a Nap, ara­nyos sugarai mind nagyobb szög alatt érik a földet, kicsalják a ter­mészet áldott kincseit; varágba szök­ken minden, gyümölcsöt érlel a Icaiász, a fa, a mindenség; eljön az ősz és még mindig ölelgeti a töl­gyet karmaival: a borostyán ... I-enn a pince mélyén, a nyirkos kövek között, dohos levegőben, alig napfényes zord helyen, kövér szá­rat, fejet terem a cliaaípignon. Ne. örülj neki, az ízes falatnak. mert másheiyütt nyújtogatja már csáp­jait, kutatva, keresi, hogy elérje, behálózza, selymes finom halvány lilás szinü átlátszó selymével bebo­rítsa az építmény fapadlóját;: házigomba... Csepp .. •, csepp .. ., csip .. ., csepp . • kip . . ., kopp . • csepeg lassan a vízcsepp. Útjában kősziklát talál..., bűnéért elitéit testet talá., Kip ..., kopp .. •, csepp • • csip ... csepp . • kopp -. „ kopp ... éri a kősíziklát, a z emberi testet folyton, folyvást: a vízcsepp. A fagyöngy, a borostyán, a házi­gomba, a vízcsepp Szívaj nedvét a fának a fa­ígyongy, a borostyán, a gombia. Üti, veri, vágja, vési a kősziklát, az el­itélt testet, a vízcsepp. Az aprócska kis vízcsepp. Az üditő, a szivárvá­nyosat ragyogó szép vízcsepp ... Nem hajt a falevél, mert eiszivja nedvét, az életét a fagyöngy, n bo­rostyán. Még küzd, még harcot az életért, törne elő a napfényért, az isteni levegőért a falevél. Küzdelme meddő. Nem lehet ! Mind kevesebb rügy, mind kevesebb levél van a gallyon, az ágon és mind több, mind bokrosabb, - a fagyöngy, a borostyán. Hálózza be mind tovább a munkában levő élettelennek látszó Iát, a deszkát, a padlót, a gom­ba. Küzd, védekezik, de végre meg­roppan, elpusztul. Vihart, fergete­get, égi. háborút leküzd a kőszikla, az ember, de nem b,irja a csepp örökös kopogását. Lehull a mélybe, lezúg, tör, ront, pusztít mindönt út­jában a szikla. Nevet, mosblyog, ttelítik az első cseppek, de pirul a bór, veresedik, megreped, vérzik, és kip ..., kopp .. csíp .. csepp .. . hullik..., hullik a vízcsepp és az ember ordit, nem birja a kínt, feje lehanyatlik, elhagyja a lélek, be­fogadja a föld, - az embert. Ez a kamat ?. .. Vájjon ez-é az ? Gyönyörködsz a fagyöngy üde zöld színében, örülsz a korai faka­dási ak ? Jégvirágos ablakod mö­gött, fűtött szobábpn. hoí nem ér a zimankó, nem. vág a hófergeteg, sürü sötét télben látsz nyarat, a nyár zöldjét a fán, mely nem hajt levelet ? örülsz az ízes falatnak, pincéd termésének, neveled őt és nem tudoci, hogy mögötte ellenség leselkedik rád ? Lelkedet gyönyör­ködteti a szivárványos csepp, kopo­gása, csjpegése jói esik fülednek? Zenei hangokat vélsz haljam ?.. • Vigyázz.;. ! Azért vagy ember, azért vagy gazda, hogy vigyázz . .. Szedd le a fagyöngyöt; messed vissza a borostyánt; szárítsd la' a földet, ha »életteien« fát teszel rá­ja. beléje; veziesd el a vizet, hogy cseppekben n£ kalandozzék. Ne akarj télen nyarat, hóolvadá­sos kora tavaszt, pincédben cseme­gét; kóválygó vizei. Mindent mód­jával, mindent rendjén, mindent okkal, észs^el, a jó gazda szemévei, vigyázva, mértékkel ! Mert szép az üde zöld a fatete­jén, szép a haragoszöld l>orostyán, de elveszi életét a fának, kiszívja elsaáritja, az idő vasfoga elrothaszt­ja, kidül... Már nincs rajta fale­vél, nincs fagyöngy, de van még borostyán. I^ann rothad a szikár törzs, jön a fergeteg, ledönti a fát, kitépi gyökerét a tölgynek és a bo­rostyánnak. Elpusztul mindkettő, ízes a gomba, de testvére pusztít. A csepp is öl. Mindent módjával, ott, ahol he­lye van, ugy. ahogyan szabad. Túl­hajtva gyilkol, öl, pusztít, mig ma­ga is el nem vész . .. De mert csak igénytelen roboto­sa vagyok ennek az újságíró mes­terségnek, csak ezt mondom ; Ez !... Igen ! ... Ez a kamat! ; VÁROSI MOZGÓ Szerda, csütörtök Mr 16 éven felülieknek! Sommerset Maughatn világhírű drámája hangos filmen Jt szent láng Főszereplők : Dita Parlo — Gustav Fröhlleh r elrendelték a városi üzemek felülvizsgálását Hegrösgálfáfe, oem ártanak-e a magánvállalatoknak A felesleges üzemek megsziiatetésére javaslatot kell tenni a kormánynak A k jreskcdoiemnek és iparnak régi kívánsága, hogy az átem é> a közületek szüntessék meg a„ konktirrenciát a magángazdaság ellen, mely tudvalevően az adók/ és a közszolgáltatások terhe alatt roskadozik. A kormányzat egy régóta kívánt sír^ímet kiván meg­szüntetni azzal az intézkedésével, amely a városi üzemek felülvizsgá­latára és esetlgg megszüntetésére nézve tartalmaz rendelkezéseket. Arrói van szó. hogy az iparfej­lesztési törvény alapján a belügy­miniszter a pénzügy- és keresfce­deum miniszterrel egyetértő fcg el­rendelte a városi üzemek felül­vizsgálatát. Ez a vizsgáit kiterjed az üze­mek pénzügyi, vagyoni helyzeté­nek, pénztárkezelésének és számvi­telének a revíziójára is. Meg kell vizsgálni az üzemek személyzetének, fizetését és azt a magánvállalatok atkaimazottaiévai kéli összeha­sonlítani. Ha a vizsgálat ,va]ameíy üzem megszüntetését javasolná, gondoskodni ken a személyzet el­helyezéséről. Megindult az olcsó kiskereskedelmi bitel folyósítása felhívása, amely módot akar íyujtam a hitei mielőbbi meg szer­/Ázúrt* ».'> r^li-ír-íc: L'A'í-1 fi r f A kiskereskedelmi hitel, amely­re olyan régóta vár a m^gsemfmi­süfés rímeivei. küzdő kereskedelmi élet, ugylátszik, mégis folyósítha­tó lesz végre. Erre mutat legalább a debreceni Kereskedelmi Kama­ra ny _ _ zésére tís gyors eljárás követésére tanitja ki 'a kereskedőket. A kereskedelmi hiteiben kizáró­lag a Kamara kerületében iüzlettet biró önálló kiskereskedők és pe­dig elsősorban nyilt ámsitásl üz­letté' rendelkező kiskereskedők részesíthetők. A nagykereskedők a hitelakcióból ki vannak zárva. A hitelek különös figyelemmel a? éieimiszerkereskedeleín indo'colt hi­teligényeinek ellátására a lehető­ség szerint arányosan fognak meg­osztatm a különféle szakmák kö­zött az azokban képviselt kiske­reskedők 'száma szerint. Egy-egy kiskereskedő részére nyújtható hitei legmagasabb ösz­szege 3000 pengő. A kamat a Nqrrn zeti Bank mindenkori hivatalos ka­matlábánál legfeljebb 2 százalék­kai lehet magasabb, ingatlanfede­zet esetén. Kézizáloggaf 3 száza­lék, egyéb esetekben ^ százalék lehet az eltérés a leszámítolási ktw mattól. A hiteligénylőknek igényléseikkel üzletük helyének megfelelően a pénzintézetek A-alamelyikéhez keli fordtitniok. A pénzintézet az níyan igény fők re nézve, akiknek igénylés sévei — bonitá^, illetve fedé/.et" fi­nwifett — fog­lalkozni kíván, a debreceni Kc-> reskedelmi és Iparkaímiarátói ta­núsítványt fog beszerezni kiske­reskedő mivoltuk igazolása tekin­tetében. Célszerű, hogyha költség­kímélés és ez igazolás megszerzé­sének meggyorsítása érdekében az igénylőd már igénylésük előterjesz­tésével egyidőben átnyújtanak a pénzintézetnek egy o'y, a Kamará­hoz cimzet véleményező iratot, melyben az igénylő lakóhelye sze­rint illetékes kereskedelmi és iparkamarai tagok, ilyen nemlété* ben az ottam kereskedő társulat,, az illeti kiskereskedői jellegét, kö­zelebbi szakmáját és azt, hogy nyílt ái usitá'i' üzlete van-e ; tanú­sítják a Kamara előtt. A bank e véleményező iratot az igazolás iránti megkereséséhez , mellékelve a Kamarához beküldi » ezúton a Kamarának módjában áll­hat az igazolás leggyorsabb telje­sítése. Gazdáink — tanainak Beszámoló gaadasagi a nyírgy aíaji tantolyamrol A miilap a tornyospáícai mező­gazdasági t'éii tanfoíysun záróvizs­gájáról emlékeztünk meg, most a nyirgyu aji négynapos gazdasági tanfolyamról szánioVunk be, egy címünkre küldött levél alapján. Hála Istennek! kisgazdáink most már vá^ynat tan uhu — irja ottani tudósítónk. Az ískolánkivüh nép­tnüveiés keretében Buzinkay Gá­bor járási m.'tör. gazdasági fel­ügyelő 4 napon át jói sikerült gaz­dasági 'anfoiyamot rendezett a köz ségi tanácsteremben, aneiy min­dennap megtelt táiufta Vágyó hall­gatósággal". Első nap f. hó 24.-én a Magyal Hiszekegy eléneklése után Maosz­barth Árpád községi főjegyző ked­ves megnyitó beszédet mondott, rne]\ után Bxuonkay Gábor gazd. felügyelő mondta ei 'az általános gazdasági problémákat jjjeiy­lyel a hallgatók 5 zivét-lelkét meg­nyerte. Tanulságos bestédében ki­fejtette, hogy tanfolyamon a gaz­dáik oaás minden ágáról bőven iesz szó; mindenki szabadon közölheti . oomkiniralófjá 1 s Kérdezhet is bar­mit, jzrinek megmagyarázása a földmives tár»adalosm javát fogja szolgálni. Ezután íjamjanovich Jó­zsef g. kat. esperes mondott nagyi hatású beszédet, melyben tanu­lásra, kitartásra, önművelésre és összetartásra buzdította a község' lakosait. Majd 'megbeszélték a ta­vaszi teendőket, az aratást, a ma­gas cséplési percentet és tuímagas őrlési vámot. Másnap délelőtt az apa-állatokat s az egye s kisgazdák kedvelt nö­vendék jószágait tekintették meg; mindenütt tanitott, buzdított az agilis gazdasági felügyelő. D. u. Pataky László ref. lelkész tea vaj ­készítő-gépét, a tulajdonos szak­szerű magyarázatái-ii tekintették meg az érdeklődők. Utána isoiét a nagy tanácsteremben folytatták az általános gazdasági problémák meg vitatását. Majd Szabó Mihály adó­ügyi jegyző a gazdasági törvénye­ket ismertette, azokból szemelvé­nyeket olvasott föl é-í értékes ma­gyarázatokat adott, mely után tar­talmas vtta következett. rádiója ez 5 + 1 lámpás dinamikus hangszóróval sgybe­épített 7050-as Orion rádió, mert antenna ós föld­vezeték nélkül működik, csupán a hálózati konnektorba kell kapcsolni. Kezelése egy tárosáe>. !8íi Gyártja Orion íszélámpagyár

Next

/
Thumbnails
Contents