Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)
1932-03-20 / 65. szám
JSÍYÍRYIDÉK. 1932. március 20. mm H MOMM W H€C1 KRÓNIKA, j Márciusi ünnepségek Bő sorozatában Talpra magyar! hangoztatták Minden iskolában. Volt valami megható és Megindító bentne, Hogy a gyermek a nemzetnek Nagy fájdalmán segíteni Mennyire szeretnie! Ünnepelték negyvennyolcnak Ifjú szabadságát S megsiratták a jelennek Nagy mostohaságát Egyik szemük kaicagotit a Multak dicsőségén, — Másik szemük keservesen Zokogott a jelen idők Reménytelenségén. Egész nap az ifjúsággal Együtt ünnepeltünk Este pedig márciusi Vacsorára gyűltünk. Egész nap az Egyetértés Mellett kardoskodtunk, — Természetes, hogy estére Ősi magyar szokás szerint, Pártokra szakadtunk! így történt, hogy a vacsorát Két helyen tálalták 5 voltak, akik a helyüket Sehol sem találták. Márciusi hangulattal Ne maradjak árván, Továbbszőni a szép napot: Résztvettem a polgárságnak Mindkét vacsoráján. Az egyiken, nem mondom, mert A vacsora jó volt, Adtak pompás pörköltet es Adtak hozzá jó bort. De hogy miért gyűltünk össze Közös vacsorára ? — Egy szó nem sok, de annyi sem. Hangzott el a némaságos Magyar éjszakába! Ezzel Szemben a polgárság Másik vacsoráján, Annál több szó repült széjjel A szónokok száján. Márciusi gondolat és Márciusi eszme, Egetverő lelkesedés, Magyar hit és magyar erő Tombolt a terembe'! [Jövőre a két vacsorát Egyeztetni kéne, Mert magában mind a kettő így nem sokat érne. Az egyik a komoly csendnek Adja át egy részét, — A másik meg szeretettei Öntse viszont reménytkeltő Szent lelkesedését! Érdekes volt képviselőnk Szép előadása, Hogy milyen volt »Száz "év előtt« A világ folyása. A jó Isten tőlem bűnül Ne vegye ezt kérem, De engemet az érdekel: Mi lesz holnap ? A holnapot Hogy miképen érem?! Irodalmi mozgolódás Van itt mostanában Helyi szerzők regényében fis színdarabjában. »Keletmagyarország« címmel Uj hetilap támadt, — Fürge, ügyes és ötletes, Azt hiszem, hogy kibirja majd Az én kritikámat! Sándor—József estén voltunk Együtt a Kioszban, Egyek vagyunk a jóban is, Mint ahogy a rosszban. Áldja meg a magyar Isten Mind a Sándort, Jóskát, Áldja meg a magyar Isten E magyar föld fájdalmának / Minden hordozóját! Bont a • Tanítók szemiuármmi gyűlése és kéziraimkakiállítása Nagykállóban Az uj tanterv Szellemének el- t) mélyítése és gyakorlati 'kivitelének e i sajátitása céljából vármegyénkben tartani szokott tanítói szemináriumok közüTa szokottnál nagyobb ,arányainál és ünnepi "fényénél fogva kiemelkedő volt az a szeminárium, amelyet BenkőAndrás kjr. tanfelügyelő elnökletével Nagykáfló, Ujfehértó, Kállósemjén> Balkány és Bin községek tanítósága f. hó 12-én Nagyká (lóban a i"et. eiemí iskolában megtartott. A szeminárium értékét,^ tartalmasságát fokozta az a nagyszabású kézimunkakiáüitás, amelyet ez alkalommal nevezett községek ifj. vöröskereszt egyesületei rendeztek. Fényessé, ünnepiessé pedig az a körülmény tette ezt a szemináriumot, hogy azon a nagyszámú tanítóságon kívül igen előkelő, illusztris vendégsereg is megjelent. Lejött erre a szemináriumira Budapestről Sebestyén Erzsébet, a Csalogány utcai tanftónőképző-mtézet neves tanárnője, hogy a szemináriumi irányításban részt vegyen é s a kézimunkakiáílítás't megtekintse. Az értekezleten megjelentek továbbá: Virányi Sándor alispán, Sarvay Elek dr kir. főügyész, Sikorszky István iparfe]ügyelő, Gergefyffv Endre dr járás* főszolgabíró, Nánássy Andor dr országgyűlési képviselő, Siile Dénes vármegyei népműveesi titkár, továbbá Árvay Ede áll. ginm. igazgató, Pecki Mihály és Balogh István gimn. tanárok, Lénárt István községi főjegyző, Pethő Gábor adóügyi jegyző. Ott volt ik továbbá Nánássy Andor dr.-né és Kálmán Sándorné, mint a ref. szeretet egyesület kiküldöttei végül az egyházak iskolaszékeinek képviselői és számos érdeklődő. A kézimunkakiáüitás, mely két termet teljesen lüegtöltött a maga Szebbnél-szebb, sok tekintetben művészi "fokon álló munka-tárgyaival arról tett tanúbizonyságot, hogy a vármegyének áz ifj. vöröskeresztes' m unka terén kiváló érdemeket szerzett, fáradhatatlan kir. tanfelügyelője nem hiába fáradozott és propagálta lelkesen a nemes gyakorlati munka gondolatát, mert itt Szabolcsbán, a mlunfca ős szeretetétői'áthatott nyin "földön a lelkes tanítóság vezetésével az apró gyermeki kezek bámulatos szép dolgokat tudnak produkálni. A látottak és tapasztaltak fölötti bámulatuknak és elismerésüknek szép szavakban kifejezést is adtat Virányi Sándor a fis pán és Sebestyén Erz- ébet budapesti tanitónőképzőintézeti tanárnő, akik felszólalásuk ban éltették a munkás tanítóságot s élükön Benkő András kir. tanfelügyelőt. A szemináriumon Kálmánchey Erzsébet ret. tanítónő a helyesírást ás nyelvi magyarázatokból* tartott minden tekintetben sikerült szép mintatamtást, melyhez Nánássy Andor dr és Fiák András íg. tanító szóltak elismerően hozzá. A szeminárium másik tanítását a kézimunka körébői Nagv Károly ref, tanitó tartotta, aki 'szép sikerrel mutatta be, hogy a kézimunkatanítást hogyan lehet a -gyakorlati hasznon kivüi a kecléfyképzés, az egészség szolgálatába állítani.. Az igen értéke s tanításhoz gondolatokban gazdag ,szépen fölépített bírálatot Szabó Antal ig. "tanító mondott. A természetrajz és gazdasági 'ismeretek anyagából Szabó Erzsébet mutatott be szépen sikerült tanítást, melyben az ő elhivatott, ügyszerető és teljesen kiforrott tanitólelke csillogott. A tanítások alatt és a szünetékben szebbnél-szebb énekszámokat mutatott be a nagykállói ref. elemi iskola várimlegyeszerte híres gyermekkara, atmiefy énekkart és vezetőjét, Gáspár Endre ref. tanítót mar ;ier a fc eli külön megdicsérnünk, mert amit produkáltak, az fölülmúlt minden dicséretet. E?- a szeminárium a tanulás, a továbbképzés, a munka jegyében indult és a kultura fenséges ünnepévé magasztosult, ahonnan nagyszerű tanulságokkai, fölemelkedett lelki érzelmekkei távozott nemcsak a tanítóság, de a jelenvolt érdeklődők mindannyia is. Nem volna teljes ez a tudósítás, ha m eg nem említenénk a legvégén még egy dolgot. A nagykállói hat tane rő s ret. éleim" iskola nagyszerű felszerelésével és tanítóinak egyetértő vetélkedő nemes munkássága áltai mantííjskoláví váliott. És hogy azza vallott, hogy ebben az iskolában a szorgalom, a buzgóság ofy szép eredményt t uci felmutatni,, abban elsősorban n^gy érdeme van Görömbey Péter ref. esperes lelkésznek, aki telkének minden szeretetével csügg az iskolán és támogatja nemes munkájában a tanítói kart. Meg is jegyezte az ünnepi ebéd egyik illusztris szónoka, hogy ha szobor alakjában akarná megmintázni a iélke s, odaadó iskola fenntartók képviselőit, akkor elsősorban Görömbey Péter alakját tehene példaként soha ei nem múló ércbe önteni. Ö azonban elháritott magától minden érdemet és a a dicséret, elismerés koszorúját a tanítói kar homlokára tette. Ahquis. — Briflgeszabályok, bridgeblokk a Magyar Bridge Újság kaphatók az Ujságboltban. ••••DűionoooGöno ••••••••••••••• XXVfii.m. kir. osztálysorsiáíaK Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 50 000 40.000 30.000 arany pengő 300.000 Jutalom és 200.000 nyeremények: 100.000 8 millió arany pengő 84 000 sorsjegy 42.000 kihuzatik, tehát minden második sorsjegy nyer! A sorsjegyek hivatalos ára osztályonként: 1932. április 15-én és 18-án. u ••••••DODannDnann DO"-i nnririnr|r|nn 1 Egész I 1—I Negyed 1 I Nyalcad 1 | 24- P | |_12P| 6 P | LLLI aranv pengő 25.000 20.000 stb. pengő, 15.000 összesen közel készpénzben közül 1471-3 h vidéki könyvkereskedelem helyzete a gazdasági válságban Irta : Báiwt Mihály. V. Lássuk csak, mi a helyzet városunkban. Nyíregyházán 52.000 lakosra van 10 könyvkereskedő. Ez a fogyasztó képesség és a más városokban ievő arány figyelembevétele mepett túlságosan nagy szám. Normális és kedvezőbb gazdasági viszonyok mellett- ez sem voJ-.ia fcul sok. azonban a jelenlegi nagyfokú pénztelenséget és ennek következményeként a forgalom megcsappanását figyelembe véve, elég voma Nyíregyházán 5 6 könyvkereskedő is. Dicséretükre legyen mondva, a nagy szám mellett sem élezik ki a végsőkig a konkurrenciát egymással szemben, hanem békésein, az összeség érdekeit szemelőtt tartva, igyekeznek a súrlódásokat elkerülni. Egymás mellett békésen él (illetve hal) mind a tiz. Tisztességtelen eszközökkel egymás boldogulását nem igyekeznek megakadályozni. Egyik sem akar a másik bőrén meggazdagodni, csak mind é mi szeretne. Nem hiszem, liogy a töbty vidéki városokban ilyen erős és őszinte kartársi szolidaritás lenne a könyvkereskedők között. Mindösz sze a mu't év őszén volt egy kivételes eset, amikor az egyik fiatal kezdő fiatalos lelkesedésével megakarta bontani azt a harmóniát, mely a könyvkereskedők között évek óta fennáll. De ahol 9 ember egy test, egy lélek, ott egy tizedik rosszakaratú romboló szándéka hajótörést szenved. Nem is olyan régen, két-három évvel ezelőtt Nyíregyháza könyvkereskedői stabilitás szempontjából néhány vidéki várossal együtt az első helyen állottak. Most már nagyon megváltozott a helyzet. A tiz közül alig négy-öt életképes. Ez a pár üzlet még tartja magát, küzd a viharral, de a többi már csak árnyéka önmagáinak, ugy, hogy a kiadó és gyáros utazója már csak félve látogatja a helyi üzleteket. Az egyes cégeknél bekövetkezett fennakadások miatt aztán a gyáros és nagykereskedő óvatosan kezel olyan cégeket is, amelyek fizetési kötelezettségeik teljesítésével egyébként a bizalmatlanságra nem szolgáltak rá. Hogy ez más városokban is így van, abban nem kételkedem. De éppen azért keU foglalkoznunk ezzel a problémával, mert általános jelenség, éppen azért kel' a gyógyu lás lehetőségét keresnünk, mert itt nem csak a helyi, hanem az egész vidéki könyvkereskedelem érdekelve van. Cikkem végső konklúziója: a vidéki könyvkereskedelem a forgalom hanyatlását és a terhek növekedését nem bírja el. Gyors javulásnak, mindent átformáló változásnak kell jönnie, mert különben a vidéki könyvkereskedelem elsorvadásra vaa Ítélve. Javulásra pedig csak akkor lesz kilátás, ha az egész magyar gazdasági é'et átalakul. A könyvkereskedő minden időben tevékeny részt vett a magyar kultura fejlesztésében. A kultura érdekében végzett munkájáért nem kíván hálát és elismerést, csak egy óhaja van, olyat kiván, mely pár évvel ezelőtt még természetesnek látszott-, ha küzdelem mellett is, de élni szeretne. Már pedig a könyvkereskedelem elgyengülése, elsorvadása a magyar ku tura hanyatlását és csőd jét jelentené. Hangsúlyozom, hogy ezen cikkemben kizárólag csak a vidéki könyvkereskedők lielyzetét vázoltam, A fővárosiak helyzetét nem ismetrean s így róluk természetesen nem (Folytatása a ! ]-ik oldaton)
