Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-20 / 65. szám

jníyíryidek. vüi felhívásom az elöljáróságok, nak közhirrététei és jegyzékbe fog. lalás végett megküldtem, 8 napi határidőt adva. Mivel fenti kisbirtokosok árpával* és zabba, bevetett területe nem sok, ezek kielégítésére a hitei "ugy látom elegendő lesz. Az ösSzeirási jegyzékek már küldetnek be, azokat az illetékes községi hitelszövetkezeteknek elbírálás végett be kelt ugyan küldenem, azonban már a jegyzékekbői tájékozódásom lesz, ugy, hogy' a beszerzést és a kiosztást a legközelebbi gazdaságokban, mint antult év őszén idejében folyamatba 'tehetem és a rendelkezéseimre állá) összes hivatalnokaim munkaerejét ennek "szolgálatába fogom fel. használni, hiszem, hogy e téren késedelem é

5 mulasztás nem lesz emelhető hivatom elfen. Sajnos és mezőgazdasági szempontból káros is, hogy az állam pénzügyi helyzete az akció kifejlesztését nagyobb birtokokra lehetővé nem teszi, éi "Tbeli azonban ismerni, hogy az 1927., 28., 29. években kiosztott vetőmag tartó, zásbói a földmivelésügyi minisztériummai szemben vármegyémből még ma 13 tekintélyes hátrálék áll íenn ml "az akció kiterjesztését mindenesetre megnehezíti. A jelentés ezután a téli gazdasági tanfolyamok eredményéről számol be, majd a következőket mondja: A közületek részére szükséges tenyészapa'állat vásárlások meg* könnyítése végett az első vásárt a Felsőszabofcsi Gazdakör mult hq 28-án tartotta meg. Oly hideg és orkánszerü idő volt, hogy a vásárlőK nem jöhettek el, bár a felhajtott > anyag kifogástalan volt, azonban ífy vásárok tartása nem célravezető és nem is indokolt, a korai határidő miatt a vásár sj, ke

re iránt előre aggállyal voltam, hisz a közületeknek legtöbbje ta_ karmánnyai arra, hogy a vásárolt apaállatokat külön tartsa,' alig rendelkezik. Bévai Káról? Irta: Révész János. — A Nyirvidék eredeti tárcája — A magyar nemzet annyira gazdag Írókban, művészekben, nevezetes nagyemberekben, hogy egy-egy költőjének neve elvész a feledés tengerében. Ki győzi őket számon tartani! Erdélynek egyik jeles alakját akarom azok emlékezetébe hozni, akik még törődnek a magyar nyelv martirjaival. Révai Károly, a csupa sziv és csupa lélek ember helyet kér a halhatatlanok közt. A PetőfiTársaság tagja volt. Erdélynek büsz kesége. Négy év előtt halt meg, ki beszél ma róla ? Mikor fog föltámadni ? 1856-ban október 2-án született Abrudbányán. Atyját Ferencnek, édes anyját Lázár Fanninak hívták. Atyja erdész volt, ki fiát gondos nevelésbein részesítette s a kis Károly járta a z

ugó erdőt, versenyt csacsogott a csermelyekkel, forrásokkal s fujtia a füzfasipon már kicsi korában az ő bukoÜKáit. A gimnáziumot Kolozsvárt és Brassóban végezte. Hallgatta a bölcsészetet, Erdély egyetlen egyetemén, majd hadnagy fett a honvédségnél és színész. Ugy látszik, minden nagy magyar költőnek ebből is ki kell vennie a maga osztályrészét. A nyolcvanas években tanárkodni "kezdett. Nagyágon a bányászati középiskolában vette őí körül a maBlokmalt meghódította a világot! MWMk használják um kitűnő ízű cukorkát A Blokmaltot már utánozzák, azért valódi Blokmaltot kérjen és csak ar

ed

all zacskóban fogadja el I i köhögés és rckedhéq ell.»n ! Nyíregyházán kapható a Központi drogériában Mándokon folyó hó 6-án tartatott m

eg a vásár a következő eredménnvei: Felhajtatott 45 darab magyal" és 2 darab piros .tarka bika, valamint 32 darab mangalica fajta és 5 darab york kan. Ebből "a vármegyei ina. kir. gaz. dasági felügyelőség közbejöttével megvásároltatott n darab magyar bika, 5 tenyésztőtői 9 községnek. Átlagos ár 486 pengő 36 fillér és 2 tenyésztőtől 3 községnek 4 darab mangalica kan 118 pengő 50 fillér átlagáron. Nyíregyházán e hó 30-án lesz, azt hiszem Már jtrjobb eredmény lesz elérhető. Nem lesz érdektelen a t. bizottságnak ha jelentem a javaslatomra 1928. ^vben létrehozott vármegyei szarvasmarhatenyésztő egyesület 1930—31. évi zárlatának eredményét. Összesen 40 tehenészet állott ellenőrzés alatt, egy tehén évJ átlaga 3375 kgr. tej és 129.23 kgr. zsír volt. Az elsó évvel szemben 2 ét alatt egy tehén fcefhozama 68b kgr-mal, a zsirhozama 26-28 kgr.-mal, átlagban tehát több miTTt 25 százalékkal* fcmelketfeft. Hogy ez a tehenészet tulajdonosaira mit jelent, felesleges kifejte. ne

m- Az ellenőrzés alatt álló tehe. nészetek közül az 1930—31. évben Nóvák Károly vasmegyen lakos Böske nevü 4.30 zsír százalékos 7026 kgr., Elek Emu detmfccseri lakos Pepinevü 4.15 zsir százalékos 6407 kgr., Lepke nevű 4.03 zsír százalékos 6155 kgr. és Klár Sán« dor nyíregyházi lakos Kicsi nevü 3.38 zsír százalékos 6078 kgr. tejhozamu tehenei voltak a var. megye legjobban tejelő négy tehene. 1 A határszélen fekvő Nyirábrány községben folyó hó 2-án jelöltem ki'és adtam birtokba a Matskássy Márta és társai által haszonbérbe adott 1120 kh. birtokból a tudomásvétei" feltételeként kihasított 138 kh.at, 25 oly érdemesnek, kik az uj bérlő eddig kifizetett félévi bért és adókat készpénzben az elöljáróságnál letétbe helyezték. Jelenthetem tenát, hogy akishaszonbérletre alkalmasnak találtak résziéről a legnagyobb megértést és megelégedést tapasztaltam, hogy azt hiszem, hogy a "Teltételeknek, melyeket velük közöltem, eleget is fognak tenni. Sajnos uj haszonbérlők részéről ezt a megértést nem tapasztaltam, eljárásom elleni észrevételét jegyzőkönyv be vettem és külön is írásban beküldött észrevételeit a földmivelés. ügyi miniszter urhoz felterjesztettem, 'azonban az észrevételek dacára a kishaszonbérletek ázonnali birtokbaadása iránt saját felelősségemre intézkedtem arról, hogy amennyiben a haszonbérlő a befizetett és az elöljáróságnál letétként kezeit íélévi haszonbért nem veszi át 8 nap aíatt, azt a nagykállói kir. járásbírósághoz fogom bírói letétként való kezelés végett átutalni. Én teljesen a 1932. március 2». miniszter ur rendelete és a haszonbérleti szerződés figyelembe vételével jártam el és ugy jelöltem la a birtok szélén a 138 kh. kishaszonbérletet, hogy az a. gazdasági udvar, tanyától legmesszebb essen és a gazdasági üzem vitelét semmiképen sem zavarja. A gazdasági munkások nehezen várják a munkálatok megindulását, a legtöbbje az in- , ségakcióval juttatott 6 kg. hsztaoaggai tudja csak saját és családja megélhetését bi* ' tosítaní. Tagadhatatlan, hogy a szabolcsi földmivelő nép még ilyen nélkülözések közt nem telelt át. A munkás, aratási és cséplési szerződések a m

uit évi fettételek mellett folyamatban vannak. Kínálat van elegendő, ae jjanasz is van bőven, mert egy község töiúmiveló népe sem nézi Woit szívesen, ha más községbeitek szerződnek, még akkor sem, ha szomszéd községben laknak és addig is a szerződő gazdaságban voltak alkalmazva. Legutóbb is Nagyvarsányban merült fel ily panasz, az egyeztető tárgyalást kitűztem s remé. lem, hogy mint eddig is, most is sikerre fog az vezetni. Nemesített tengeri vetőmagakcióba való bekapcsolódásra 2a nagyobb birtokost kértem fel. Az inségaíiciőról és a gazdasági munkásviszanyokrói a m. Kir. földmivelésügyi minisztériumban személyesen jelentést tettem. A kisbirtokosok helyzetéről is részletesen beszámoltam és kér., tem a főispán u

r őméltósága által megtett felterjesztés külön fígye. lembe vételét, melyek az arra va, lóban rászorult kisbirtokosokínalfi készpénz ellenében kedvezményes ár

u búzával való ellátása és a munkásosztálynak munka ellenében va. ló hatósági liszt ellátásának meghosszabbítását. A helyzetet a valóságnak megfelelően tártam fe< s hiszem, hogy az eredménytelenül nem hangzott el. gyar ifjúság rajongó szeretete. — 1908-ban a minisztérium nagybányai kincstári irodaigazgatóvá nevezte ki s mint főigazgató vonul'i nyugalomba 19 21 -ben. 1883-ban nőül vette Lir István szatmári ügyvéd eszményi szépségű, müveit leányát: Etelkát, kivel n egy ven évig éltek zavartalan boldogságban. Az elsk5 két évtizeden át nem volt gyermekök. Husz évi házasság után született a kis Erzsike. A virgonc, szép leányka szeretete remek költeményekre ihlette a boldog apát' s »Aranyos Erzsike« cim alatt külön kötetet szentelt bálványozott egyetlen gyermekének. A magyar irodalomban nincs párja ennek a miinek, mely a családi boldogság megörökítésének valóságos remeke. Nagybányán töltötte legboldogabb éveit'1908-tól 1918-ig. Ez a decennium volt az ő életidejének igazi napsütése s akkor születtek legszebb versei. Kislánya aranyosan fejlődött, neje egészséges, mosolygó menyecske volt, ő maga mm dig irigylésre méltó derült hangulatú s noha gazdag épj>en nem volt, mégis kényelmes, kellemes életet élt. 1918-ban azonban a háború rémes fordulatán kivül, megdöbbentően fölzavaita lelki egyensúlyát az a szomorú körülmény, hogy felesége teljesen megvakult. Ei is sirta ezt a jószívű lélek egy-két igen bánatos költeményében. »Aranyos Erzsike« c. kötete Déván jelent meg 1904-ban. A szülői szeretet drága gyöngyei ezek. Mottója a könyvnek ez a felkiáltás: Istenem, teremtőm! ha én gazdag [lennék, Aranyos Erzsikének gyémánthintót [vennék; Színarany szerszámban ezüst lovak [vonnák S "behinteném gyönggyel országút •[porondját. 1 f Mennyi áhítatos méfység, vallásos érzés csiífog »Erz"sike ímádkozik« c. költeményében: Mikor a harang kondul a toronyban, Leánykám összekulcsolja kezét; Az égre néz derűs szemekkel, [honnan Örök boldogság árad szerteszét. Kis ajka néma. hangot még memad, S a mi imánknál mégis hangosabbi! Ó, a nagy Isten látja Erzsikémet S imára kulcsolt gyönge kis kezét! És meghallgatja sóhaját szívének, Mert pillantása esdeklő beszéd. Szép, rózsás arcán dereng a mosoly, Lelke az égben, fent jár valahol. Hazafias költeményeiből szintén bátran kitelnék egy vaskos kötet s háborús dolgai is gyakran lelkesítették a csüggedőket. Ó, merre vagytok hűséges pajtások ? Székely testvéreim s jó román fiuk' A »hadnagy ur« könnyezve gondot [rátok, Mert az ő napja már lealkonyuit. Él-e csak egy is, kikkel együtt [vojtam ? S te, akivel olyan sokat bajoltam, Öreg Dabóczi, vén őrmesterem? Hol jársz én édes honvéd ezredem? Megálljatok! Hadd kössem fei a [kardom, Hadd menjek én is veletek fiuk! Hiszen nem élet pihenni a parton, A mi alatt a tenger árja z

ug. ...De lábam roskad, megtörték az [évek, Nincs egyebem, csak egy-egy [gyönge ének. A térképen mereng fáradt szemem, S kereslek, hol jársz én édes [ezredem ? Ezt a versét 1915-ben írta a 24-es ezredről, amelyben egykor ő maga szolgált, mint hadnagy. Igen nagy hatást tettek husz év előtt egész Maggyarorsízágon román költőkből fordított dolgai.Cosbul fordításait Budapesten adta ki. Lássunk ebből is egyet: A hegyen. Öreg barátom, vájjon élsz-e Te még ott fenn a hegyfokon? Egy öröklét, ahogy alattad Pihentem kedves jávorom. Tudom, bus gondofat ugy állni Örökké, mozdulatlanul. Lásd én azóta a világot Beszaiadgáltam botorul. j