Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-18 / 39. szám

1932. íebruár 18. Hir és cáfolat a népjóléti minisztérium megszüntetéséről Budapestről jelentik: A miniszteri tárcaközi bizottság tegnap nagyfontosságú ülést tartott, melyen a népjóléti minisztérium kérdésében végleges döntés történt. A miniszteri tárcaközi bizottság elhatározta, hogy a népjóléti •minisztériumot végleg megszüntetik. A népjóléti minisztérium eddigi munkakörét feloszlatják a többi minisztérium között, mégpedig a következőképpen: a hadirokkant ügyeket a honvédelmi minisztériumba, a közegészségügyi és közjótékonysági ügyeket a belügyminisztériumba, az Országos Társadalombiztosító Intézetet pedig a pénzügyminisztériumba osztják be. * Félhivatalosan jelentik: Az egyik esti;ap hirt közöl arról,, hogy a népjóléti minisztérium megszűnik és ügykörét több tárca között osztják fel. Ezzel szesmbeír illetékes helyen felhatalmazták az MTI-t annak közlésére, hogy a kormány a minisztériumok ügykörének 'összevonásával foglalkozik, de ezek a kérdések óvatos és részBlokmalf meghódította a világot! ftlilíiók használják ezen kitűnő ízű cukorkát. A Blokmaltot már utánozzák, azórt valódi Blokmaltot kórjen ós csak eredeti zacskóban fogadja el I letes tanulmányozást követelnek. Nem fe;ei meg tehát a valóságnak az a hír, mintha a kormány valamely minisztérium megszüntetése; vagy ügykörének más jniniszteriuühba való átutalása kérdéséiül) már döntött volna. Ifóti Károly uj vigjátéfea a Városi Mozgóban Nóti Károly legszellemesebb, legötletesebb vígjátékát mutatja ma be a Városi 'Mozgó. Címe : » Mikor leszel az enyém ?« A rendkívül érdekes meséjü kitűnő vígjáték főszerepeit a legfiatalabb primadonna, a magyar Eggert Márta és a nagyszerű lilmbonvivan Georg Alexander játszszák. Eggert Márta szépsége, fiatalsága és pompás hangja nagyszerűen érvényesül a filmen is. Georg Alexandert pedig nem keli külön bemutatnunk. Régóta a közönség kedvence és csak nemrégiben játszotta emlékezetes sikerrel egy kitűnő vígjáték főszerepét. A nagyszerű film ma és holnap kerül színre a Városi' Mozgóban. Könyvismertetés A 3ulyo

5 gazdasági problémák idejében nem okoz nehézséget az, hogy bárki is sokatmondó cunmet ékesítse szellemi termékét. De a nagyhangú cim rendszerint nem áll összhangban a belső tartalommal. Virány Egonnak' a Pátria kiadásában megjelent; »A világválság oka, a szabadulás utja» (150 L 3.— P) cimü könyve, melyhez Marschali Ferenc- országgy. képv. irt előszót, nagy meglepetésére lesz mindenkinek, aki gazdasági életünk reménytelennek Játszó korszakában még a hitét is elvesztette aziránt, hogy megoldható-e a világválság anélkül ,bogy forradalomra, gazdasági összeomlásra, vagy az állam erőszakos beavatkozására Sor ne kerüljön. Szerző a legnagyobb határozottsággal mutat a szabadulás útjára és érdekfeszítően könnyen érthető módon bizonyítja, hogy elgondolásának három mozzanata; 1. a>biu-» za árinak az állam és a gazdák minden pénzbe 1 igénybevétele nélkül 24 pengőre való felemelése, 2. az árujáradék és 3. a természetbeni adózás bevezetése ,níancsak hogy a gazdasági élet és az államkincstár rendbehozásáia alkalmasak, de mégis szüntetik a napról-napra ijesztőbb méretet öltő munkanélküliséget is. A könyv végigpásztázza mindazokat az okokat, melyeket á válság keletkezésével és a kibontakozás lehetőségével kapcsolatba szoktak hozni és nyomós, tárgyilagos érvekkej elfogadható módon bizonyítja, hogy vagy harmincnál több válság-ok, — ha egyáltalán lehetséges — kiküszöbölése nem egyéb tüneti kezelésnél. A válság okaként szerző a hitelgazdálkodás kifejlődését, a papíros fizetési eszközök elterjedését jelöli meg, melynek minden külön behatás nélkül is bekövetkezhető összeomlása maga u

fán vonja a világválság végét is. Számot tarthat a könyv mindazok érdeklődésére, kik a világválság végét várják, mely ugy látszik valóban elül, eltűnik nemcsak Magyarország, de az egész világ egéről. A világ rendelkezésére álló termelési lehetőség az ember techni kai gemejével karöltve módját nyújtják annak, hogy a föld 2000 awllíós lakossága a hitelgazdálkodái tetemén keresztül a produktumod elosztásának oly lehetőségét lássa maga előtt, mely eltünteti 'azt a papiros akadályt, hogy ne a kalkuláló ceruza döntse el, hogy egyes termelési ágak termelőképességük mily százalékig használtassanak ki. A materiális világ elérte célját, előttünk az aranykor. Í Bánatos ének a fészek szélén... Szivemre halkan ráborul a bánat, mint őszi földre fáradt alkonyat, sűrűn füttyöget felénk a vonat és csendesíti, üriti e házat, hol hangos, vidám, nagy családban a boldogságnak trónusán te ugy álltát itt, mint királynő és én ugy éltem, mint király. Lassacskán sorra mind kiszáll a koronánknak drága gyöngye, akiket csókunk parazsa '. hivott életre és tett ragyogóvá: itt hagynak már a gyermekek. Eltépi tőlünk mind az flet és az esték már csendesek, . < a nappalok búsak, szegények lesznek itt, mint téli erdőn, hol nincsen dal s a fény beteg s boldogság vére gyúl a felhőn, amikor sír a rengeteg. Ú, nézd, ó, nézd, hogy közeleg a Csend 1 Hogy oltogatja vidám kacagások apró gyertyáit nálunk idebent 1 Hogy dől halálos ágyra üde mozgás, vidám pajkosság, tarka tréfa, játék — mindenfelőlrőt hideg, néma árnyék sötétlik fel a hangos víg tanyán, nem muzsikál a drága szó: anyám, engem se szóüt gyermekajk apámnak, mintha nem volnánk többé senkié nagy kerek földjén ennek a világnak. Mennek, suhannak tőlünk el a szárnyak s viszik lelkünknek minden örömét és letelepszik hozzánk a sötét üresség hideg, bús világa s mi benne — mindig valamire várva csendeskén, fázón majd csak üldögélünk téli estéken húnyó tűzbe nézünk .'; s mig a vihar ránk zörget ablakot, künn nem tudják, hogy bent két elhagyott fáradt öreg madárnak szárnya lendül s mikor már nem hull köny se a szemünkből, mikor eljön egy hosszú mese vége : mi is elszállunk titkos messzeségbe. FIAK ANDRAS. Budapestről jelentik: A kor- • mányzó a belügyminiszter előterjesztésére dr Hadházy Zsigmond Hajdú vá'megye és Debrecen sz. kir. város főispánját ettől az állásától saját kérelmére felmentette dr báró Vay László, Bihar vármegye főispánját állásában v aló meghagyása mellett Hajdú vár

1 megye és Debrecen sz. kir. váró* főispánjává nevezte ki. Egyben pedig megeng«dte, hogy dr Hadházy Zsigmondnak főispáni 'állásában kifejtett buzgó szolgálataiért elismerését tudtul adják. Debrecen uj főispánjának életrajza Báró vajai Vay László 1890. ápms 26-án született Tiszalökön & kormányzó dr. Hadházy Zsigmond főispánt saját kérelmére felmentette állásától és helyébe báró Vay László, bihari főispánt nevezte ki ősrégi Inagyar csajádbóf. Atyja: Arnold báró, anyja: Mikes Sarolta grófnő. Báró Vay Miklósnak, Magyarország volt kancellárjának, és koronaőrének, aki a tiszántúli ref. egyházkerületnek főgondnoka volt, — dédunokája. Középiskolai tanulmányait a debreceni Kollégiumban és Budapesten befejezve, önkéntesi "kötelezettségének Bécsben a cs. és kir. i-es huszárezredben tett eleget. Ezután gazdasági tanulmányokat végzett s a liailei és berjini gazdasági főiskolákat látogatta, általában több éves külföldi tanulmányutat tett, különösen gazdasági kérdésekkel foglalkozva. A világháború kitörésekor a cs. és kir. 14-ik lovas ezreddel került az orosz-, majd a déli harctérre ahol főhadnagy lett. Háborús kitüntetései: 'Signum Laudi's és Károly-csapatkereszt. 1918 november óta birtokai' kezelésével, de főieg az oláh megszállás alá került erdélyi családi birtoka ügyeinek rendezésével foglalkozott. Ezt a birtokát az oláhok elkobozták és igy 1920-tól 1926-ig jóformán tétlenségre volt kárhoztatva. 1926ban tért vissza Magyarországra és a zsákaí birtok kezelését vette át. Ettől kezdve élénk részt vett Biharvármegye törvényhatósági é* társadalmi életében, közszereplése azonban csakhamar országos viszonylatban is jelentőssé vált. Elnöke jett a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának, igazgatósági tagja az OMGE-nak és elnöke a Tiszántúli Körzeti Hitelszövetkezetnek. A zsákai ref. egyház főgondnoka és egyházkerü.eti jegyző. Mint a főrendü családok legtöbb 'szavazatot nyert választott póttagját, báró Prónay Dezső lemondása után 1927 április havában meghívták a felsőházba. Publicisztikai téren is értékes tevékenységet tejtett ki és tőleg gazdasági problémákkal foglalkozó cikkei keltettek általános feltűnést. 1929 októberében a belügyi kormányzat falajánlotta neki a békésmegyei főispánságot, amit nem fogadott ej. 1930 február 18-án Magyarország kormányzója Biharvármegye főispánjává nevezte ki és március 7-én lelkes ünneplések közepette iktatták be a főispáni méltóságba. cs Meghívók, különféle alkalmakra, «stélyckre, közgyűlésre stb. ízléses kivitelben készülnek a Jóba-nyotnúában Nyíregyházán, Széchanyi-ut 9. szápi. Telefon; 139. Ma szerdán beszél utoljára QfiYtfff % wa Zoro-Huru idei clsö és egyetlen benzélő és éneklő filmjében. — Ezt líitni és hallani kell 1 2 cr£s kacagó orkán! Csütörtökön csak I napig 1 HANS Sl ÖVE, MÁDY CRISTIANS MÁMOR KERINGŐ (DICH HAB ICH OELIEBT) Hangos operett film 10 felvonásban.