Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-14 / 36. szám

1932. február 14. Erdőhegyi Lajos dr. főispán és Virányi Sándor alispán az iparosok társas összejövetelén Csütörtökön este 8 órakor a* ipartestületi székház disztermébexn a taagyar testvén érzést, a hazafias Öntudattal való összefogást dokumentáló impozáns társas vacsora volt, amelyen megjelentek dr Erdőhegyi Lajos főispán, Virányi Sándor alispán, Mikecz László vármegyei főjegyző, dr. Sarvay Etek vármegyei főügyész, Fráter Szabolcs dr. árvaszéki elnök, Sikorszky István iparkerületi főfelügyelő, dr Kfár András ügyvéd, földbirtokos, Harsányi László főispáni titkár, Pisszer János volt ipartestületi elnök, Rajtik Mik'ós, Polinszky Pál városi tanácsnokok, Tóth László városi aljegyző, iparhatósági biztos, Bálint István dr, az ipartestület ügyésze, az ipartestület, n Kiosz elnöksége, előljárósági és tisztikara, az iparostársjadalom mintegy százötven főnyi képviselete. A társasvacsorán ifj. Tóth Pál ipartestületi elnök mondta az első felköszöntőt. Ez a nap az ipartestület életében — mondotta — hármas öröm napja, öröm elsősorban azért, mert itt látja az iparosok körében a vármegye főispánját, alispánját, főtisztviselőit, s a város tisztviselőit, akiknek megjelenése az iparostársadaTom, az ipari munka, az ipari tisztesség jóleső érzést kiváltó megbecsülését mutatja. Örömünnepe az iparosságnak azért is, mert ezen a napon elintéződött a székház épitési kölcsönének ügye, amely husz évre kedvező megoldást nyert, öröm végül azért is, mert az ipartestüket mai kulturdélutánján olyan magasszinvonalu, o'yan általános érdeklődést ke-tő eiőaadáa hangzott el, — a Klár András előadása — amelynek sikere igazolta a kulturális déutánpkhoz fűződő várakozást. Ezután az ipartestület elnöke meleg szavakkal köszöntötte a társasvacsorán megjelent notabilitásokat, akiket a társasvacsora nagyközönsége lelkes óvációva* vett körül. A íőöpán beszéde Erdőhegyi Lajos főispán mondott ezután leikes él fenne- fo {>adott nagyszabású beszédet. A főispán — mondotta — kettős hivatással áll a törvényhatóság élén. Először mint a kormány politikájának képviselője, másodszor mint a közigazgatás ellenőrzője, az alispánnal karö-tve a közigazgatási élet irányi tója. Ez alka'ommat nem mint a kormány poétikájának képviselője, hanem mint a vármegy: közigazgatásának vezetője, irányitója jelent meg az alispán társaságában. Azért jött ide, az iparosok közé, hogy barátságos együttesben hallgassák meg az iparostársadalom, lelkét foglalkoztató gonaokat, paaszokat, nem mintha a főisp,ni hivatal ajtaja nem volna minden időben, nyitva bárki számára, — hanem mert talán nem lesz hiábavaló ezekben a nehéz időkben a kívánságok, panaszok "közvetlen meghallgatása. Az elmúlt napokban az iparosok küldöttsége ke rest 2 fel hivatalában és azt a kérelmet terjesztették elő, hasson oda, hogy az iparosokat súlyosan érintő helypénz-szabáiyreuv. oeletet ne léptessék életbe. Teljes mértékben átérzi az iparosok nehéz helyzetét és az alispánnal és a város polgái mesterével egyetértésiben intézkedett, hogy rendkívüli közgyűlést hívjanak össze a nehézségek áthidalása céljából. (Lel'íés éljenzés) Meggyőződése, hogy ma a közgazdasági kérdések állanak a magyar élet tengelyében s az imént a kérdések köréből alapos előadást halott (Éljen Klár András). Most Kár András dr. előadásához néhány megjegyzést füz. Magáévá teszi azt a megállapítását, hogy az ország sorsának jobbra fordu ásának alapvető té ele, hogy mindenekelőtt a mezőga«daság helyzetén kell javítanunk, mert ez a vásárlóképesség fokozódásával jajavitja az iparosság helyzetét is. Osztja azt a felfogását is, hogy piacot kell mindenekelőtt szereznünk az exportálható terynésplusz el helyezésére, ds vájjon nem volna-e lehetséges Ausztrián kivül más piacok megszerzése is, mert ez az egy ország nem. veheti fei összes mezőgazdasági. terményeinket. Burgonyából pl. igen keveset vesz fel. Mint az Export Szindikátus vezetője, statisztikai adatokból tudja, ezt. 1931-ben 7000 vágón burgonyát exportáltunk és ebből 6000 vagónt Olaszország vett fel. Még Görögországba is tobt>et exportáltunk*, mint Ausztriába. Egyébként a külföldi piac megszerzése a távolibb "jövő kérdése éi megoldása nemcsak mezőgazdasági, hanem iparoskérdés is. De ma olyan súlyos a he'yzet, hogy félő, ha megemelő időben nem történik intézkedés, nem bírjuk ki megvárni azt az időt, amikor majd élvezhetjük az uj szerződések áldásait. Első tzendő a termelés meginaitásay ennek pedig a hiíeléiet gyökeres rendezése, a külföldi kamatredukció a sürgős feltétele, mert a belföldi pénzintézetek is csak abban az esetben szállíthatják le a kamatlábat, ha a tőkét adó külföldi hitelezők lényegesen lecsökkentik a kamatot. (Ugy vanl Éljenzés!) Mig ez meg nem történik, nem indulhat meg a termelés. Ezután a főispán az optimizmus szükségességéről beszélt. Neraazok közé tartozik, akik mindent optimista színben látnak, amikor erre nincs komoly lehetőség, de meg••• APOLLO Szombat, vasárnap utolsó 2 nap! BORNEÓI MAHARADZSA MT* Rendes helyárak I "Mi Hétfőtől szerdáig OT n —. jjLJ| idoi évad egyetlen éa első 5, 7 és 9 órakor ^MUA U"Jti U.1 II beszélő, éneklótilmje ÜL FOOTBALL HŐSÖK Ezenkívül: Buzz Barton: Texasi Cowboy győződéssel hirdeti, hogy <?ptkniztmusra igenis szükségünk van, mert ha a tűzoltó, aki kötelességét teljesíti ugy gondolkodik, hogy< ugy sem lesz sikere erőfeszítéséinek, tehát hozzá sem fog a tűzoltáshoz, akkor — leég a falu. Mielőtt beszédét befejezné, a Kiosz egyik szónokát idézi. Ez a szónok azt mondotta, hogy ma is világháború van. Gazdasági világháború. Vigyázzunk, hogy amikor vége lesz ennek a világháborúnak, nehogy ugy üljünk a tárgyaj iái asztalához, mint a békekötésnél, ahol nenr voltunk egyan.ö tárgyalófelek, mert itthon megbomlott a telKi front. A mai nehéz időkben könyelmüés hazafiatlan demagógia jelszavaival akarják megrendíteni a lelkek nyugalmát, hitét, hazafi hűségét. Vr gyázz

unk, hogy meg ne mételyezzék a lelkeket, nehogy újra fel', bomlott lelki front legyen a gazdasági világháborút befejező tárgyalások hátterében. Fogjanak össze az iparostársada. lom vezérei és közkatonái, küzdjenek egy fronton bánmely iparostestület tagjai' is. Reméli, hogy ennek a városnak iparosai, ennek az országnak iparostársadaftnia őrt áll és önfeláldozásig küzd azért* hogy ennek a nemzetnek lelki frontja ne bomolhasson fef akkor, íiffiükor a tárgyalás asztalához ÜL A főispán szavait lelkes tapssal köszöntötték az iparosok, [majd dr Garay Gyula, az Iparosífjak Egyesületének elnöke [mondott hatalmas erejű, magával ragadó elánnal előadott beszédet az iparosismerkedést célzó est, a testvén összefogás jelentőségéről. ValRó Pál á hazafias iparosiélek tolmácsaként köszöntötte az iparosság körében (megjelent notabiptá sokat, majd Virányi "Sándor afcspan man aott nagyhatású beszédet. — Felidézi Nyíregyháza centennlrnimi ünnepségeinek emlékét. — A nyíregyházi ipartestület díszközgyűlésén, ahol a vármegye törvényhatóságát képviselte, nagy okulással hallgatta a nyíregyházi Iparosság száz évének történetét, as*ből megtanulhatta mindenki, hogy ez az iparosság hatalmas tényezője volt Nyíregyháza közéletének. Ezekben a nehéz időkben sem mondhat le az iparosság fontos szerepérőf és tradíciójához hiven erős tényezője lesz annak, hogy a város átjusson a válságos idők nehézségein. Nyíregyháza íparostársadaianának hazafiságára minden időben számítunk és kérjük iparosainkat, terjesszék otthon családjuk körében ,műhelyükben azt a meggyőződést, hogy ennek az országnak élete függ attól, hogy megmarad a polgári társadalma rend alapjánArra a biztos tudatra emeli poharát, hogy nean csalódunk 1s

0ha Nyíregyháza iparosságának hűségében, munkás hazafiságában. — Huray János, a Kiosz elnöke, Sikorszky István iparfőfelügyelő gyujtóerejü beszédben mutattak rá a Kioszban tömörült iparosság egyetemes magyar testvén szelle mére és összefogó hazafias érzésére; Sarvay Elek dr mély szántásu beszédében a céhek atyamestereinek büszke világát idézte amelyre épp olyan öntudattal és önérzettel tekinthet az iparosság vissza, mint a vármegye tisztikai* nemes .őseire, akiknek nobüe officiumt volt a hivatal. Lengyei'Nándor izzó lelkesedést keltő lendületes Szavakban méltatta a vármegye főispánjának munkás, hazafias egyéniségét és az iparosság törhetetlen hűségének ad kifejezést; Kohn Ignác a felekezeten felül álló taagyar testvériséget hirdette; Mayér István alelnök az ipartestület vendégeit köszöntötte nagyhatású szavakban. Rajtik Miklós tanácsnok a távollevő polgármester és a város tisztikarának nagyrabecsülésének adott kifejezést az iparos társadalom iránt, Pisszer János szellemesen polemizált a közgazdaság főbb problémái körében. A magyar testvén érzés lángját lobogtató társas összejövetel az éjféli órákig tartott. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak Sóván Ferenc gondnok kitűnő konyhájáról az ízes vacsora után. Az ipartestQlet rendkívüli közgyűlése A !,Nyíregyházi Ipartestület)) f. hó 11-én csütörtökön délelőtt 10 órakor az ipartestületi székház nagyteitaében megtartott rendkívüli* közgyűlését ifj. Tóth Pál elnök a »Hiszekegy« szavaival nyitota meg. Ezután előadta, hogy a Lakásépítő Állandó Bizottság <ir Éber Antal képviselő közbenjárására az ipartestület részére igen előnyös feltételek jme'lett nyuji tott hosszúlejáratú kölcsönt. — Ezen kölcsön 20 év alatt fizetendő ki és egy ipartestületi tagnak setn jelent terhet. - Dr Bálint István ügyész ismerteti a kölcsön iratait é= élesen rávilágít azokra az előnyökre, amelyeket a kölcsön felvétele fog eredményezni és azokra a súlyos következményekre, amelyeket a kölcsön fel nem vétele szükségképen előidézni "fog. Arra kén ezért a tagokat, hogy tegyék a kezüket a szivükre és ugy szavazzanak, taert hiszen ez az épület az ő gyermekeiknek fog megmaradni. Vajkó Pái hozzászólásában előadja, az iparosságnak régi óhaja, hogy saját székházuk 'legyen. Most itt van a pompás épület,' mely hivatva van "hirdetni az iparosság kulturáját és szorgaigát. Ezen épület létrehozásában g fáradhatatlan munkásságukkai ki- fi váló érdemeket szereztek maguknak dr Éber Antal képviselő ur őtméltósága, ifj. Tóth Pál "ipartestületi ügyész. Indítványozza ezért, hogy dr Éber Antal* őméltóságát a közgyűlés jelen alkalomból táviratban üdvözölje, az elnök és ügyész érdemeit pedig jegyzőkönyv ben megörökítse. Felszólalását a következő szavakkal fejezte be: Éljen a kölcsön, éljen az elnökség! Ezután a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel szavazta meg a LAB által nagyon kedvező feltételek mellett nyújtott amortizációs kölcsönt, amelyből az ipartestület összes tartozása te;jes egészében kifizethető lesz. Az a szokásos szállóige: nem érdemes a közért dolgozni, — jelen esetben nem igazolódott be, mert az ipartestület jelenlévő tag* jai "az iparosság nagy múltjához és élniakarásához Imléltó viselkedést tanúsítottak akkor, amidőn nagy lelkesedéssel méltányolták ifj. Tóth Pál ipartestületi 'elnök egész ténykedését, amellyel megteremtette Nyíregyháza város iparosságának azt a rég óhajtott vágyát, hogy végre székháza legyen és azt sajátjának mondhassa. Jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a közgyűlés dr Bálint István ipartestületi ügyésznek js, aki s»