Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-14 / 36. szám
mm jrtÍBYID&L 1932. t.-bruár 14. A »nema Iehet« nagyobb hatalom, mint az »akarat!« Minthogy pedig a lehetetlenséget Trianonnal, uzsorával, hitelezőink teremhették meg, »akarjanak« ők, inert nekik ieh*. változtatni a nekünk lehetet enenl A nekünk lehetetlen nekik lehetői Nekünk csak negatívumaink vannak. Nekik neon fizetni! Itthon kamatleszállítással, normáipénzforgaiorűmai é-etet megindítani, önmagunkat nem tönkretenni. Pozitívumunk? Ugy tenni, amint Milos György is mondja! Leszállítani a kamatlábat' 4 százalékra! Ha a hazai tőke nem kacérkodik az öngyilkossággal, akkor ez a kibontakozás utja! De ez nagyon sürgős már! Mert elkésünk! Siár ándrás dr. ai Ausztriával való gazdasági kapcsolatban látja a válságból kivezető ntat Csütörtökön délután 6 órakor tartotta meg Klár András (Ír. nagyérdeklődéssel várt előadását az ipartestület székházában a gazdasági válságból való kivezető utakról. Az előadáson megjelentek dr. Erdőhegyi Lajos főispán, Virányi Sándor alispán, Illés Andor kir. törvényszéki elnök, Sarvay Elek dr. vármegyei főügyész, a pénzintézetied igazgatói, kereskedő, birtokos, iparos, kisgazda társadalmunk reprezentánsai. Azt a meleg szimpátiát, amelyet ez a nagyszámban való felvonulás dokumentált az illusztris; előadó meg is érdemelte. Klár j András dr. lebilincselően élvezetes, szellemesen felépített, emelkedett közgazdasági felfogást tükröző elő' adása a legjobbak közé tartozik, a hasonló témájú' és Nyíregyházán elhangzott előadások hozott. Az előadó visszatekintett egy 30 év előtti Bessenyei Kön előadásra, amely akkor, a boldog aranykorban, a feminizmus szellemi mozgalmának tárgyalásával keltett érdeklődést. Akkor olyan témákat szeretett az ember, amelyek kiemelik a hétköznapok kenyérgondjaiból. Nekünk már csak hétköznapunk van. Vasárnapjai ik elégtek a háborúban, elmerültek a világválság fekete mocsaraiban. A Bessenyei Köri előadó amely a témájának kimerithetet'enségé- 1 ről hasonlattal beszélt, a madarat I emUtve, amely kiakarta nini az óceánt, hogy "szára 2 lábbial mehessen át a túlsó partra. Ma az előadó is gigantikusnak érzi témáját, amelyet lehetetlen kimerítenie. Nem rendelkezik a bölcsek kövével, amely minden bajbpl kiment, csupán néhány gondolatot érint a kibontakozás útjáról. Megkönnyíti helyzetét, hogy i-t, ebbípn a politikától mentég gyülekezetben, nem kell politizálnia. DepoiitizáThatja a gazdasági kérdéseket. Igaz, ebben az a hátránya, hogy igy nem mehet a végső okokhoz és nem juthat ei a végső konzekvenciákhoz sem. így szükül a perspektívája. Pedig a politika ma már nem egyes emberek sportja, hanem az államokat erősítő vagy gyengítő művészet. Mindenki a saját bőrén érezheti, mi a jó. mi a rossz politika. A gazdasági kérdés ma 90 százalékban politikai kérdés. Ha kikapcsoljuk a gazdasági kérdések tárgyalásából, ez olyan lesz, mint ha diagnózis nélkül, tüneti keze'ésfel akarnánk gyógyítani. A közgazdasági tüneti kezelés, közgazdasági flasítrom garast sem ér. A gazdasági életben nincseiek csodaszerek, itt vas^övetkezetességii törvények uralkodnak. Sajnos, hogy gazdasági életünket mégis c.sak kz iskolázatlanság hamis jelszavai vezetik. Sok bűn, mulasztás, botorkálás történt, míg elfogadták a Gratz Gusztávtól hangoztatott igazságot, hogy ná'unk a válság tengelye a mezőgazdasági válság, aminek következtében iparunk is menthetetlen. A gyáriparos érdekeltségű embertől kell ma hallanunk, amit: nem régen még latifundium érdeknek bélyegeztek. Ma l'áK mieg a lélek számára, a fejlődés lehetőségét. Oj képességek támadnak, uj vágyak ébrednek, uj munkaalkalom kínálkozik és a léleknek ezt a lendületét átveszik a sejtek és ugy dolgoznak, amiként azt az egész Szervezet irányítója kívánja. Minden kis sejtben benne van az uj irányban folyó munka minden láza... És ez a munkakészség mint hajiam, mint vágy, mint technikai "készültsé_g ott él a legapróbb sejtben is. Mindegyik egy-egy szorgalmas munkása a nagy épületnek... És amikor üt a haiái órája, amikor az irányító erő elhagyá a testet ? akkor meg kezdődik a széthúzás, a bomlás, az anarchia... A milliónyi sejt megkezdi megint a maga külön életét... De bennük maradt, mint örökség, a test kezös ritmu sa... —• És a földbe kerülve, mind elpusztulnak — vetette közbe a filozófus. — Nemi pusztulnak el! Veissman professzor már bebizonyította az egysejtűek halhatatlanságát. Ott nincs holttetem, nincs enyészet! Ott örök az élet! Még a gyomorsav sem pusztítja el a bacíHusokat! A továbbtenyészt ést lehet ugyan szüneteltetni, de megőrzik a faj örökségét, mint a búzaszemete a Fáraók sírjában... A földbe kerülő sejtek tehát tovább élnek és majdan épületkövei lehetnek egy további fejlődésre alkalmas szervezetnek... Ez a természet bölcs háztartása. A munka ered 4— nem vész el!... Egyedül a tüz az, amely mindent elemeire bonc szét! A láng, amelynek martaléka lesz a soK elraktározott erő és készség... Azért vagyok én hive a temetkezésnek! A krematórium a pusztítás, a rombolás vigasztalan haj*éka. Az a hely, ahoi a legkegyetlenebb merényletet követik] el az élettel szemben!... — De azt csak megengeded, — vetette közbe a filozófus — hogy egészségi szempontból a hamvasztás sokkal célszerűbb 1 — Kedves barátom, mese az csak, hogy a temetkezés nem higiénikus!... A föld megfosztja mérgüktől a halá thozó csirákat!... Még sohasem á lapították meg, hogy a temetők közelében a ragály nagyobbmérvü lett volna, mint másutt... A filozófus már nyugodtan ült. Elmerült a gondolatában... Majd felkelt, mélyen belenézett a pro fesszor szeimébe | és igy szólt: — Van valami a teelgondo'ásodban, ami megragadja az embert... De xszervező erőről«, lé ekrői szóltál... Ez inkább fantázia, mint valóság... Különben pedig határozottan érdekes volt, atoit mondtál... A pap is felkelt. Odament a professzorhoz és melegen megszorította a kezét... du*-' isnas^ mzcdM OJZ , <JaS2& már látják, hogy az agrárkérdés — egyetemes kérdés. Itt mindenki a föld után ét és a föld után koplal. A magyar föld a magyar glóbus. Ha ezek az igazságok kellő időben mentő eszméivé váltak volna a magyar gazdasági politikával, kedvezőbb: körülmények között talált volna a gazdasági válság bennünket. Ma már tisztán látja mindenki, hogy olyan igazságok, amelyek ellentétben állanak a mezőgazdaság érdekeivel, nem állják meg a helyüket. De nem akar rekriminátni ma, amikor már harsonázzák az igazságot. Nem hisz ma sem a csodadoktorokban, akik a bolettát csinál ták, vagy akik földpengőt akarnak, sem a pszichiáterekben, akik az optimzmus kérfelésében merülnek ki. Objektív tények kellenek a helyzet megjavításához. Az objektív tények előtt néhány negatív tételt emlit. Ilyen, hogy Magyarországon nem lehet a mezőgazdaságot állami protekcióval helyreállítani mint az iparban gazdag Németországban, vagy Svájcban. Ilyen igazság, hogy az infláció nem segíthet. Németország épített a felhígított pénzből, de itt a pénz szuggesztivitása hatott és a pénz fedezte a határtalan bizalom volt. Ha ma valaki inflációt csempészne be programjába, hónapok alatt összeomlana ez a programm, mert ma már nincs ugy, mint az első inflációnál, amikor voltak bankemberek is, akik nem tudták, mi a deviza és a valuta között a különbség. Idézi Éber Antal megállapítását, aki kifejtette, hogy ha csak azért költik a közület pénzét, hogy munkaalkalmat ad 1 fanak, de a végzett munkára nincs szükség, akkor a munkanéCküliség fokozódni fog. Pozitív ténynek a kibontakozás lehetőségei közül a Duna-völgye gazdasági egységének valamilyen formában való visszaállítását látja az előadó. A gazdasági egység visszaálCításának szükségét Magyarország a háború ntáni álkonjunkUira idején nem érezte, mert a háború kiapadt részleteit kellett pótolni, továbbá mert a lecsökkent hajótér nem tette lehetővé a tengereken túlról való szállítást, végül mert az utódállamokban a birtokpolitika egyelőre szüneteltette a termelést. Az álkonjunktura látszatai idején elmulasztottuk a piacok megszerzését és a tőkét ipari alapításokba fagyasztották be. A gazdasági kapcsolat létesülhet Jugoszláviával, Csehszovákiával, Ausztriával, amit Franciaország is szívesen látna. De létedülhetne Ausztriával is, amit érzelmi kapcsolat is megalapozhat, ismerteti az előadó a főként politikai ellenvetéseket, de hivatkozik a hatalmas francia protezsálásra. De könnyebb is két állam között a megegyezés, mint négy között. Hamis jelszó, hogy nincs haszon két koldus ország egyesüléséből. A kapcsolatból mindkettőnek haszna lesz, mert kölcsönösen kedvező piacot nyernek. Ezt Klár dr. meggyőző statisztikai adatokkal bizonyítja. Kimutatja, hogy Ausztria annyi mezőgazdasági terményt és állatot importál, amennyit mi exportálhatunk. Az ausztriai ipari cikkek befo', gadása nem jelenti a magyar ipar katasztrófáját. Épp ugy nem kell tartani az osztrák mezőgazdaság válságától sem Végül azt a kérdést taglalja az előadó, hogy az Ausztriával való gazdasági összefogás nem mond e •ellent annak, hogy hosszú időn át önálló vámterületért harcoltunk a vámunió ^llen ? Ez 7 kérdés éppen itt, Szabolcs ban aktuális, ahol a függetlenségi gondolat nagy harcosai küzdöttek. Akkor nem a vámszövetség tényében volt a hiba, hanem abban, hogy elsikkadt a magyar állam szuverenitása. Ma a kit; állam független és minden hátsó gondolat nélkül kereshet piacot. A Nyirvidék egyik 1905-iki számáolvasott az előadó egy cikket, amely azt hangoztatja, hogy az önálló vámterületért folyó harcban a politikát alá. ke!* rendelni, a gazdasági' érdekeknek. Ma hazánkra is, Ausztriára »s végveszély a piac hiánya s a gazdasági megegyezés kivezetne a válságból mind a kettőnket. Magyarországra nézve ennek feljsmerésp nem felkínálkozás, hanem a történelmi hivatás öntudatos vállalása, amelyet ha nem teljesít, tovább tart a trianoni csonton való malomalatti rágódás. , A nagyszabású előadás után lelkes ovációvá/ köszöntötték a meggyőző erejű előadót. Este 8 órakor az ipartestületi székház nagytermében 150 teritékes társas vacsora volt, amelynek nagy társadaiini öszszefogást dokumentáló eseményeire még visszatérünk. -TT **tff"'' I r f-Tti"lTTftrn «li Hr ti««nini mi nH"m Kombinált berendezés P 400-árt Szekrény háromajtós, fényezett, csiszolt tükörrel P 15* Reeamler fényezett keményfa állvány, ágyneműtartós, la huzattal ... P 139 2 karszék fényezett ke•ényfa állvány, la hozatta! kárpitozva • P Asztal fényezett 2 lappal P fluialatlloipa, fényezett P fi* at M P «M Eayes taratik külön is kapkatik Kiviaatra rajzét díjtalanul küldőnk. — Efjélj bátorod feati olcsó áron Buda- .. pont. Tilt, Karpfeaitein-utca 2la »z. tOflüf 373J
