Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-14 / 36. szám

mm jrtÍBYID&L 1932. t.-bruár 14. A »nema Iehet« nagyobb hatalom, mint az »akarat!« Minthogy pedig a lehetetlenséget Trianonnal, uzso­rával, hitelezőink teremhették meg, »akarjanak« ők, inert nekik ieh*. változtatni a nekünk lehetet enenl A nekünk lehetetlen nekik lehetői Nekünk csak negatívumaink van­nak. Nekik neon fizetni! Itthon kamatleszállítással, normáipénzfor­gaiorűmai é-etet megindítani, ön­magunkat nem tönkretenni. Pozitívumunk? Ugy tenni, amint Milos György is mondja! Leszál­lítani a kamatlábat' 4 százalékra! Ha a hazai tőke nem kacérkodik az öngyilkossággal, akkor ez a ki­bontakozás utja! De ez nagyon sürgős már! Mert elkésünk! Siár ándrás dr. ai Ausztriával való gazdasági kapcsolatban látja a válságból kivezető ntat Csütörtökön délután 6 órakor tar­totta meg Klár András (Ír. nagy­érdeklődéssel várt előadását az ipartestület székházában a gazdasági válságból való kivezető utakról. Az előadáson megjelentek dr. Erdőhe­gyi Lajos főispán, Virányi Sándor alispán, Illés Andor kir. törvény­széki elnök, Sarvay Elek dr. vár­megyei főügyész, a pénzintézetied igazgatói, kereskedő, birtokos, ipa­ros, kisgazda társadalmunk repre­zentánsai. Azt a meleg szimpátiát, amelyet ez a nagyszámban való fel­vonulás dokumentált az illusztris; előadó meg is érdemelte. Klár j András dr. lebilincselően élvezetes, szellemesen felépített, emelkedett közgazdasági felfogást tükröző elő­' adása a legjobbak közé tartozik, a hasonló témájú' és Nyíregyházán elhangzott előadások hozott. Az előadó visszatekintett egy 30 év előtti Bessenyei Kön előadásra, amely akkor, a boldog aranykorban, a feminizmus szellemi mozgalmának tárgyalásával keltett érdeklődést. Akkor olyan témákat szeretett az ember, amelyek kiemelik a hétköz­napok kenyérgondjaiból. Nekünk már csak hétközna­punk van. Vasárnapjai ik elég­tek a háborúban, elmerültek a világválság fekete mocsaraiban. A Bessenyei Köri előadó amely a témájának kimerithetet'enségé- 1 ről hasonlattal beszélt, a madarat I emUtve, amely kiakarta ni­ni az óceánt, hogy "szára 2 lábbial mehessen át a túlsó partra. Ma az előadó is gigantikusnak érzi témáját, amelyet lehetetlen kimerí­tenie. Nem rendelkezik a bölcsek kövével, amely minden bajbpl ki­ment, csupán néhány gondolatot érint a kibontakozás útjáról. Meg­könnyíti helyzetét, hogy i-t, ebbípn a politikától mentég gyülekezetben, nem kell politizálnia. DepoiitizáT­hatja a gazdasági kérdéseket. Igaz, ebben az a hátránya, hogy igy nem mehet a végső okokhoz és nem juthat ei a végső konzekvenciákhoz sem. így szükül a perspektívája. Pe­dig a politika ma már nem egyes emberek sportja, hanem az államo­kat erősítő vagy gyengítő művészet. Mindenki a saját bőrén érezheti, mi a jó. mi a rossz politika. A gazdasági kérdés ma 90 százalék­ban politikai kérdés. Ha kikapcsol­juk a gazdasági kérdések tárgyalá­sából, ez olyan lesz, mint ha diag­nózis nélkül, tüneti keze'ésfel akar­nánk gyógyítani. A közgazdasági tüneti kezelés, közgazdasági flasí­trom garast sem ér. A gazdasági életben nincseiek csodaszerek, itt vas^övetkeze­tességii törvények uralkodnak. Sajnos, hogy gazdasági életün­ket mégis c.sak kz iskolázatlanság hamis jelszavai vezetik. Sok bűn, mulasztás, botorkálás történt, míg elfogadták a Gratz Gusztávtól han­goztatott igazságot, hogy ná'unk a válság tengelye a mezőgazdasági válság, aminek következtében ipa­runk is menthetetlen. A gyáriparos érdekeltségű embertől kell ma hal­lanunk, amit: nem régen még lati­fundium érdeknek bélyegeztek. Ma l'áK mieg a lélek számára, a fejlődés lehetőségét. Oj képességek tá­madnak, uj vágyak ébrednek, uj munkaalkalom kínálkozik és a lé­leknek ezt a lendületét átveszik a sejtek és ugy dolgoznak, amiként azt az egész Szervezet irányítója kívánja. Minden kis sejtben ben­ne van az uj irányban folyó munka minden láza... És ez a mun­kakészség mint hajiam, mint vágy, mint technikai "készültsé_g ott él a legapróbb sejtben is. Mindegyik egy-egy szorgalmas munkása a nagy épületnek... És amikor üt a haiái órája, amikor az irányító erő elhagyá a testet ? akkor meg kezdődik a széthúzás, a bomlás, az anarchia... A milliónyi sejt meg­kezdi megint a maga külön életét... De bennük maradt, mint örökség, a test kezös ritmu sa... —• És a földbe kerülve, mind elpusztulnak — vetette közbe a fi­lozófus. — Nemi pusztulnak el! Veissman professzor már bebizonyította az egysejtűek halhatatlanságát. Ott nincs holttetem, nincs enyészet! Ott örök az élet! Még a gyomor­sav sem pusztítja el a bacíHuso­kat! A továbbtenyészt ést lehet ugyan szüneteltetni, de megőr­zik a faj örökségét, mint a búza­szemete a Fáraók sírjában... A földbe kerülő sejtek tehát to­vább élnek és majdan épületkö­vei lehetnek egy további fejlődés­re alkalmas szervezetnek... Ez a természet bölcs háztartása. A munka ered 4— nem vész el!... Egyedül a tüz az, amely min­dent elemeire bonc szét! A láng, amelynek martaléka lesz a soK elraktározott erő és készség... Azért vagyok én hive a temet­kezésnek! A krematórium a pusztítás, a rombolás vigasztalan haj*éka. Az a hely, ahoi a legkegyetlenebb me­rényletet követik] el az élettel szem­ben!... — De azt csak megengeded, — vetette közbe a filozófus — hogy egészségi szempontból a ham­vasztás sokkal célszerűbb 1 — Kedves barátom, mese az csak, hogy a temetkezés nem hi­giénikus!... A föld megfosztja mérgüktől a halá thozó csirákat!... Még sohasem á lapították meg, hogy a temetők közelében a ra­gály nagyobbmérvü lett volna, mint másutt... A filozófus már nyugodtan ült. Elmerült a gondolatában... Majd felkelt, mélyen belenézett a pro fesszor szeimébe | és igy szólt: — Van valami a teelgondo'ásod­ban, ami megragadja az embert... De xszervező erőről«, lé ekrői szól­tál... Ez inkább fantázia, mint va­lóság... Különben pedig határozot­tan érdekes volt, atoit mondtál... A pap is felkelt. Odament a pro­fesszorhoz és melegen megszorí­totta a kezét... du*-' isnas^ mzcdM OJZ , <JaS2& már látják, hogy az agrárkérdés — egyetemes kérdés. Itt mindenki a föld után ét és a föld után koplal. A magyar föld a magyar glóbus. Ha ezek az igazságok kellő időben mentő eszméivé váltak volna a magyar gazdasági politikával, ked­vezőbb: körülmények között talált volna a gazdasági válság bennün­ket. Ma már tisztán látja min­denki, hogy olyan igazságok, amelyek ellen­tétben állanak a mezőgazdaság érdekeivel, nem állják meg a helyüket. De nem akar rekriminátni ma, amikor már harsonázzák az igaz­ságot. Nem hisz ma sem a csoda­doktorokban, akik a bolettát csinál ták, vagy akik földpengőt akarnak, sem a pszichiáterekben, akik az optimzmus kérfelésében merülnek ki. Objektív tények kellenek a hely­zet megjavításához. Az objektív tények előtt néhány negatív tételt emlit. Ilyen, hogy Magyarországon nem lehet a mezőgazdaságot állami protek­cióval helyreállítani mint az iparban gazdag Németor­szágban, vagy Svájcban. Ilyen igaz­ság, hogy az infláció nem segíthet. Németország épített a felhígított pénzből, de itt a pénz szuggesztivi­tása hatott és a pénz fedezte a ha­tártalan bizalom volt. Ha ma valaki inflációt csempészne be program­jába, hónapok alatt összeomlana ez a programm, mert ma már nincs ugy, mint az első inflációnál, amikor voltak bankemberek is, akik nem tudták, mi a deviza és a valuta között a különbség. Idézi Éber Antal megállapítását, aki kifejtette, hogy ha csak azért költik a közület pénzét, hogy munkaalkalmat ad 1 fanak, de a végzett munkára nincs szükség, akkor a munka­néCküliség fokozódni fog. Pozitív ténynek a kibontakozás lehetőségei közül a Duna-völgye gazdasági egységének valamilyen formában való visszaállítását látja az előadó. A gazdasági egység visszaálCí­tásának szükségét Magyaror­szág a háború ntáni álkonjunk­Uira idején nem érezte, mert a háború kiapadt részleteit kellett pótolni, továbbá mert a le­csökkent hajótér nem tette lehető­vé a tengereken túlról való szállí­tást, végül mert az utódállamokban a birtokpolitika egyelőre szünetel­tette a termelést. Az álkonjunktura látszatai idején elmulasztottuk a pia­cok megszerzését és a tőkét ipari alapításokba fagyasztották be. A gazdasági kapcsolat létesülhet Jugoszláviával, Csehszovákiával, Ausztriával, amit Franciaország is szívesen látna. De létedülhetne Ausztriával is, amit érzelmi kap­csolat is megalapozhat, ismerteti az előadó a főként politikai ellen­vetéseket, de hivatkozik a hatalmas francia protezsálásra. De könnyebb is két állam között a megegyezés, mint négy között. Hamis jelszó, hogy nincs haszon két koldus or­szág egyesüléséből. A kapcsolatból mindkettőnek haszna lesz, mert kölcsönösen kedvező piacot nyernek. Ezt Klár dr. meggyőző statiszti­kai adatokkal bizonyítja. Kimutat­ja, hogy Ausztria annyi mezőgazda­sági terményt és állatot importál, amennyit mi exportálhatunk. Az ausztriai ipari cikkek befo­', gadása nem jelenti a magyar ipar katasztrófáját. Épp ugy nem kell tartani az osztrák mezőgazdaság válságától sem Végül azt a kérdést taglalja az előadó, hogy az Ausztriával való gazdasági összefogás nem mond e •ellent annak, hogy hosszú időn át önálló vámterületért harcoltunk a vámunió ^llen ? Ez 7 kérdés éppen itt, Szabolcs ban aktuális, ahol a függetlenségi gondolat nagy harcosai küzdöttek. Akkor nem a vámszövetség tényében volt a hiba, hanem abban, hogy elsikkadt a ma­gyar állam szuverenitása. Ma a kit; állam független és minden hátsó gondolat nélkül kereshet piacot. A Nyirvidék egyik 1905-iki számá­olvasott az előadó egy cikket, amely azt hangoztatja, hogy az önálló vámterületért folyó harcban a politikát alá. ke!* rendelni, a gazdasági' érdekek­nek. Ma hazánkra is, Ausztriára »s végveszély a piac hiánya s a gaz­dasági megegyezés kivezetne a vál­ságból mind a kettőnket. Magyar­országra nézve ennek feljsmerésp nem felkínálkozás, hanem a törté­nelmi hivatás öntudatos vállalása, amelyet ha nem teljesít, tovább tart a trianoni csonton való malomalatti rágódás. , A nagyszabású előadás után lel­kes ovációvá/ köszöntötték a meg­győző erejű előadót. Este 8 órakor az ipartestületi székház nagytermé­ben 150 teritékes társas vacsora volt, amelynek nagy társadaiini ösz­szefogást dokumentáló eseményeire még visszatérünk. -TT **tff"'' I r f-Tti"lTTftrn «li Hr ti««nini mi nH"m Kombinált berendezés P 400-árt Szekrény háromajtós, fé­nyezett, csiszolt tükörrel P 15* Reeamler fényezett ke­ményfa állvány, ágynemű­tartós, la huzattal ... P 139 2 karszék fényezett ke­•ényfa állvány, la hozat­ta! kárpitozva • P Asztal fényezett 2 lappal P fluialatlloipa, fényezett P fi* at M P «M Eayes taratik külön is kapkatik Kiviaatra rajzét díjtalanul küldőnk. — Efjélj bátorod feati olcsó áron Buda- .. pont. Tilt, Karpfeaitein-utca 2la »z. tOflüf 373J

Next

/
Thumbnails
Contents