Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-13 / 35. szám

jtöffXVISÉlL 1932. február 13. napban 839.98 P-t kerestek mű­helymunkával. A Ktr. államrendőrség nyíregy­házi kapitányságának jelentése megállapítja ,hogy az elmúlt hó­napban nctna történt bűncselek­mény az állami és társadalmi reno eLlen. Sztrájk ,nagyobb politikai mozgalom nem volt. munkanél­küiiek száma állandóan eme kedik, a nyomor fokozódik és tavaszra som várható a helyzet javulása. A vagyon ellen elkövetett bűncse­lekményét száma nem emelkedett, de annál több volt az inteLektuáhs bűncselekmény a városban. Dessewffy Emil gróf javaslatára a bizottság felir a csendőrség létszámának emelése érdekében A rendőrség jelentéséhez Des­sewfíy Emil gróf szólt hozzá. E jelentésből is láthatjuk — 'mondot­ta többek "között, — hogy a nyo­mor és nélkülözés nehéz feladat elé állítja a rendőrséget és csend­őrséget. Az a nézet erősödik, hogy a kiváló csendőrségi kar nemi ké­pes a mai 'létszám mellett fontos hivatását teljesítem. A csendőr­ség létszámát annyira csökkentet­ték, hogy szinte emberfeletti mun­kát keli teljesíteniük, amit pedig senki "sem követelhet tőlük. Pedig ma a tömegek pszichéje kedvezőt­lenül alakult. A nyomor lecsökken­tette a kihágások birsági dijait s maholnap a magántulajdont Csáky szalmájaként kezelik. Kérem az alispán urat interveniáljon a bel­ügyminiszternél a csendőrség lét­számának emelése érdekében. Vannak olyan vidékek, ahol an­nak ellenére, hogy elegendő tű­zifa áll rendelkezésre, 40—20 tagból járó csoportok JárfáK az erdőt és irtják a tát. Ha ez így megy tovább, a föld­tmivelésügyi miniszter nagy áldo­zattal megindított fásítási akció­jának eredménye tönkre megy. — Valóságos vandalizmussal irtják ar erdőket. Különösen s uIyos a hely­zet a tiszai .járásban, ahoi nagy körzetben kellene a csendőrség­nek meggátolni á kihágásokat, de a csekély létszám mellett nem te­heti. A munkanélküliek félelmetes tömegei lepik ei a közutakat kü­lönösen jó időben éjszakánként és egész csoportok kérnek szállást éj­szakánként a falvakban. Különösen sürgős a csendőrség létszámának haladéktalan emelése ezeken a ve­szélyeztetett területeken. Erdőhegyi Lajos dr. főispán: á napokban uj felvételek lesznek a csendőrségnél Erdőhegyi Lajos dr főispán vá­laszában hangsúlyozta, hogy ma­ga is osztja Dessewffy Emii gróf véleményét a csendőrség létszá­mának emelése kérdésében. Ez ügyben tárgyalt is a csendőrség országo s főparancsnokával. Most az a helyzet, hogy a csendőr le­génységet a fővárosban iskolákban koncentrálták, de már a napokban uj "telvételeit lesznek és a iétszájn Smegíeielően kiegészül. Ettői elte­kintve helyesnek tartja, hogy a létszámemelés érdekében a köz­igazgatási bizottság is felír a bel­ügyminiszter úrhoz. A jövő héten a szárnyparancsnokokkai tanács­kozni fojf s meghallgatja jelentéső ket a vidék viszonyairól­A|mi a falopások ügyét illeti, en~ oek a tavaszi hónapok vetnek vé­ádjanak moratóriumot a vármegyének és a községeknek get. Ezután a kir. tanfelügyelő, a gazdasági főfelügyelő, a kir. ál aimr épitészeti hivatal főnöke tett jelen­tést. A gazdasági felügyelő jelenté­séhez Olchváry Pái kir. kormány­főtanácsos szó|t hozzá, aki szóvá tette, hogy a Tejszövetkezet ala­csony áron ve'zi át a gazdáktól a tejet és sürgős volna a nyíregy­házi tejpiacra vonatkozó szabály­rendelet miniszteri jóváhagyására, hogy így az itteni piacon nagyobb közönség vásárolja a pasztörizáit szövetkezeti tejet. Erdőhegyi Lajos dr főispán rámutat ,hogy a falvak­ban nem a tejet, hanem a tejszint veszik át és a tejet visszaadják a gazdáknak. A szabályrendelet életbeléptetése ma nem időszerű. Fekete Jenő főállatorvos tette meg ezután jelentését, majd Mt­kecz László főjegyző ismertette a, vármegye alispánjának félévi je­lentését. A jelentésben az alispán rámol­tat a vármegye háztartásának sú­lyos helyzetére s kéri, "hogy a kül­földi kölcsönök kamatainak fizeté­sét függesszék 'tél. A megyének 11 és fél millió adóssága van és a kamatterhek lehetetlenné teszik a háztartás helyzetét, a községi ai­fcalmazottak és nyugdijasok fize­tésének teljesítését. Még súlyosabb a községek anya­gi helyzete. A községek eladósod­tak és ma már fizetésképtelenek. Egyes pénzintézetek felmond­ják a községek kölcsöneit és pert indítanak epenök. Olyan eset is előfordult, hogy ár­verést kértek a községháza ellen. Az adóhivatalok is nehézségeket okoznak « a hátralékos községek­ben a bevételek mind a kincstár­hoz folynak be. A bíróságok zálogot vetettek k> a községi javakra és zárgondnokot küldtek ki, ami súlyos sérelem, mert az alispán jogába ütközik. A jelentés javasolja, írjon fel a vármegye a kormányhoz a köz­ségek érdekében. A hitelezők hi­vassanak össze tanácskozásra és' fogadják el azt az ajánlatot, hogy a kamatfizetésre is képtelen köz­ségeknél a kamatot csatolják a­tőkéhez és mondják ki, hogy a köz ségházát nem lehet lefoglalni. A belügyi közigazgatásról szóló jelentéshez többen szóltak hozzá; igy Kovách Elek dr., Énekes Já­Figyelmeztetés ! A borneói maharadzsa zsúfolt házai és rendkívüli sikere már har madik napja tart. A borneói maharadzsa a filmek királya már csak péntek, szombat, vasárnap marad műsoron csoportos előadásokban, rendes helyárakkal. Jegyeket ugy a mai, mint a többi előadá­sokra ajánlatos előre megváltani. Az Apollo Igazgatósaga. nos, Erdőhegyi Lajos dr főispán Korniss Ferenc, Virányi Sándor al­ispán. Kovách Elek dr hatásos ér­veléssel, meggyőzően mutatott rá, hogy az adós községek tönkretéte­lét jelentené a hitelezők peresei-, járása, aminek éppen a hitelezők szempontjából is cs ak káros követ­kezményei Tehetnek. A bizottság Virányi Sándor alispán információ­ja után elfogadta a félévi jelentés javaslatait és kimondotta ; hogy a vánmegyei és községi stíjíhaite ér­dekében felír a miniszterekhez. & vármegye az inségakoiónak május l-ig való kiterjesz­tését kéri A félévi jelentésnek a földműve­lésügyi igazgatásról szóló részében is életbevágóan fontos javaslatok vannak. így a vármegye kéri a buzasegély akciónak április hó végéig való kiterjesztését, a kis­gazdák részére olcsó buza hitele-, zését, a gazdák hitellei való ellá­tását, a zöldhitelakció biztosítá­sát, amelyet Korniss Ferenc javas­latára akként kér a miegye, hogy ne kössék különösebb feltételek­hez. A félévi jelentés részletes letár­gyalása után a bizottsági iilés a déli órákban ért véget. Tes;éry Károly kir. tanfelügyelő nagyjelentőségű adatokat tartal­mazó jelentésére, továbbá egyéb fontos je]enté 3ekre még visszaté­rünk. Iskolái a Frledmaon-telepnek! A Friedmann-telep. Hegyi-Mo­ravszky-telep és Felslöpázsittól, a várostól mintegy két és fél-három kilométerre fekszik. Az utóbbj. vá­rosrendezés óta, ezen résizeken, szinte gombamódra nőttek ki a há­zak. Úgyhogy fent említett helyeken ezidőszerint körülbelül 200—250 családi ház áll. Mert ezen részek kiesnek a város forgalmából, a vá­ros nem ragaszkodott ahhoz, hogy az itt lakók a régi vásártén nagyfor­galmu, Káliói-uti részének mintá­jára palotákat építsenek, éppen er­re való tekintettel, itt nagyobbá részt szegény vasjutas és proletár családok építették fel szegényei hajlékukat. S mert az utóbbi visszás helyzetű időkben, ugy állunk a gyermékszaporuíatot illetőleg, hogy minél kisebb és szegényesebb a ház, annál több a gyermek, nem állttok valótlant, ha azt Mondom, hogy ezeken a helyeken együttvéve a barakkokat is bele értve, legalább 3—400-ra fehug az iskolaköteles gyermekek száma. Jó halandó, ne légy rest és ha érdekel a jövő magyar nemzedék sorsa, öltsd ma­gadra legmelegebb mháidat, esős­sáros, vagy velőt fagyasztó, cson­tokat megdermesztő hideg téli reg­gelen, állj meg a hősök temetőjé­nél és nézd meg a magyar élet, hi­degmarta képű, hiányos öltözékü, könnyes szemekkel és nem egyszer korgó gyomrocskákkai'iskolába in­duló kis élő hőseit. Ne sajnáld az időt, ha már kimentéi, kövesd ezen pötömnyi emberkéket a vasúti te­mető felett és mellett lévő átjáró hí­don át és ha neked magadnak is meg kell kapaszkodnod ezen fűtő­ház medencéje fölött emelkedő ma­gaslaton, hogy le ne sodorjon az észak felől jövő állatot is majdnem felborító e rős légáramlat, akkor vedd le a közömbösség a amitbá­nom én« sötét szemüvegét, és lásd Iá bőszemmel, hogy nit iU ki egy szerencsétlen, 6-8 esztendős gyer­mek addig, amíg eljut felekezetének iskolájáig. A Friedmann-telep és környéké­nek egy másik utja is van a vil­lanytelepen 'ul, a kisvárdai és sze­rencsi vasútvonalakon keresetül, azonban ezen ut is északra lévén, ez sem maradd a fent leirott útnak sem­mivel alatta. Most, amikor minden magyar gyermekre ugy kellene vi­gyáznunk, mint a szemünk fényére, bün és istentelenség nézni már kö­zel hét esztendeje, a magyar jövő pusztulását, a magyar gyermekek golgotajárását. Bün, százszor bűn akkor, amikor az OFB-től kisajátí­tást szenvedő Friedmann Sélig szo­ciálisan érző nemes szivének sugala­tára, a róla elnevezett telepen, hogy a város kulturális érdekeit ezzel is szolgálja, iskola-célokra már évekkel ezelőtt ingyen telket ado­mányozott. Ha tehát a dolog legne­hezebb részét Nyíregyháza egyetlen polgára egy gavallér gesztussal egymaga elintézte, akkor jöjjön a város, jöjjenek az egyházak, jöjjünk mink polgárok, és ha másképpen nem lehet, gyűjtés utján vigyük már egyszer dűlőre a Friedmann­telepi iskola felépítésének ügyét. —­Avagy ha koldus a város, koldusok (az egyházajk s koldusok vagyunk mi polgárok, Ha annyira koldusok va­gyunk, hogy együttvéve sem tu­dunk lo—12000 vályogot, 2 vágón követ, kis tetőanyagot megvásárol­ni, akkor addig, amíg a helyzet nem változik, addig a Friedmann-telep megfelelő helyén, vegyünk bérbfc iskola célokra egy lakást, ame,y-» ben, legalább két osztályt el iehet he lyezni ,hogy igy legalább az első és második osztályosokat, a gyer­mekek gyöngébbjeit és fiatalabbjaif sikerüljön megmenteni az időjárás viszontagságaitól. E sorok azon részére, hogy a te­lek már megvan és hogy ha az anyag is meglenne, tudom, azt a vá­laszt kapom, hogy ha már kocsi is van, hám is, még ahhoz szükség van lóra is, ami húzza, vagyis ha van már telek, lesz majd épület­anyag ( ?), azt még fel is kela épí­teni. Erre az a feleletem : méltóz­tassék majd annak idején, ha min­den meglesz, a Friedmann-telep épitőmunkásaihoz, főként azokhoz az épitőmunkásokhoz, akiknek gyer­mekeik vannak, felhívást intézni, én magam is Friedmann-telepi lakos vagyok (bár még nőtlen és gyer­mektelen) s mint ilyen, tudom azt, hogy ezen iparosok közül, gyermeke érdekében egyetlen egy sem fog el­zárkózni attól, hogy a kérdéses is­kola felépítéséhez 1—2 napi ingyen munkával hozzá járuljon. Én nem vagyok építőiparos, de itt e helyen kötelezem magam a szent cél érde­kében arra, hogy annak idején ha kell, vagy két napi napszámmal, vagy ennek árával a felépítés mun­kálataihoz én is hozzá járulok s ha én, akinek nincsen iskolaköteles gyermekem, megteszem ezt, akkor elhihető, hogy mennyivel inkább; fogják követni nyomdokaimat arftok a százak, ahonnan 2-3, vagy még több gyermek jár isko'ába. Az emberekből még a megértés, a tettrekészség nem hait ki teljesen, csak csupán kéz kell, amely meg­tudja szólaltatni a mindennél drá­gább hangszerek, az emberi lelkek nemesre és szépre mindenkor rezo­náló húrjait. Tettre fel tehát, hogy a szeretet vára, a Friedmann-telepi iskola fel­építésének gondolata, mihamarabb testet ölthessen. trfesse. — Papírszalvéták legnagyobb választékban nagyon oíc&ó írón kaphat ik az Uyságbofflrttn,

Next

/
Thumbnails
Contents