Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-12 / 34. szám
1932. február 12. A részvényjog reformjáról szóló törvényjavaslat Diczig Alajos dr. kamarai h. titkár. Irta: I. A.' immár 57 esztendős kereskedelmi törvény reformja iránti mozgalom évtizedek óta foglalkoztatja az ország jogász- és közgazdasági világát. Ez a mozgalom tartalmilag ;u nyomórészben azonos a részvényjog reformját hangoztató mozgalommal, mert ha vannak is a K. T.-nek reformra szoruló más részei, mégis a kívánságok túlnyomó része a részvényjog területére vonatkozik. Deák Ferenc az ő bölcs tömörségével mondta egyszer: hogy »kereskedést, szorgalmat a törvény nem teremthet, a törvény csak ezeknek akadályait háríthatja el.« A kereskedelmi törvény sem teremthetett sem kereskedést, sem szorgalmat, azonban 57 éves múltjára visszatekintve, megállapít hatjuk azt, hogy kitűnően teljesítette a Deák Ferenctől megállapított hivatást: a kereskedés és szorgalom útjából azokat az akadályokat, amelyeket politikai, hatalmi törekvések olykor jogászi túlbuzgóság a kereskedés és szorgalom, tehát a vállalkozás elébe gördíteni tud és mindenkor kész gördíteni, a maga szabad felfogásával és rendelkezéseivel sikeresen elhárította. A gazdasági köröknek a kereskedelmi törvényhez való ragaszkodása ebből a szempontból nézve érthető. Amikor a kereskedelmi törvény reformjáról van szó, még a legnyugodtabb viszonyok között is, a gazdasági életet bizonyos idegesség fogta el: a bizonytalanság idegessége. Mert az nem vitás, hogy egy 57 esztendős törvény, amelyet egészen más gazdasági viszonyok között és más gazdasági viszonyok szemmel tartásával alkottak meg, reformra szorul. És most, hogy ilyen válságos és nehéz viszonyok között, amelyből való kivezető utat senki megjelölni biztosan eddig még nem tudta, visszatekintünk a részvényjog reformját hirdető álláspontokra , kezdve Nagy Ferenc 1899-ben tartott előadásán, amelyben a részvényjog reformját sürgősnek jelezte, folytatva az 1911. évi Országos Jogászgyülés álláspontján, amely szerint az egész rész vényjogot felölelő általános revízióra szükség van, végezve néh. UUmann Ado-fnak a főrendiház 1914. évi május 22-ila ülésén mondott beszédének azon a részén, hogy a kereskede mi törvénynek, különösen az r. t.-ra vonatkozó része »eiavult és határozottan módosításra szorul«, — akkor azt kell kérdeznünk, hogy nyugodtabb, békésebb atmoszférában miért nem csinálták meg ezt a reformot ? Véleményünk szerint azért, mert a reform iránti kívánságok a doiőg természeténéi fogva nem nyugodt és békés, jó konjunkturáju időkben születtek, hanem válságos időkben. Forradalmak és háborúk tapasztalat szerint nagy gazdasági megrázkódtatásokkal járnak, amelyek következtében e sősorban olyan igen érzékeny gazdasági alakulatok szenvednek, mint a részvénytársaságok. A gazdasági válságok időszakában a részvénytársaságok épen ugy, mint az egyéni gazdaságok, pusztulnak, csődbe kerülnek,. vagy leg- g alább is gazdálkodásuk eredmény- j telenné válik: ezer és ezer azoknak a részvénytársaságoknak a száma, amelyek ilyenkor e-tünnek a válaAkozás szinteréről. Ezekben az időkben természetesen felélednek azok a politikai és és gazdasági törékvések, amelyek az államhatalmi szabályozás után kiáltanak. A reform bűvös szavától várja a világ, hogy majd a reform a gazdasági erők hatóerejét legyőzi, a részvények értéke a tőzsdén emelkedni fog, az osztalék nagyobb lesz, a visszaélések megszűnnek. Hogy ez a hangulat válságos időkben milyen erőre kap, s nemcsak a közéletet, hanem egyébként kiváló jogászokat is hatalmába kerít, annak bizonyságára idézzük az 1929-es évekből, amikor a tőzsdei papírok tartós Ianyhaságának okát kutatták, dr Kálnoky Bedő Sándornak, a »Budapesti Hirlap« 1929 évi október hó 24-iki számában megjelent »A rész vényjog reformja® cikkéből a következőket : »Tőzsde közönsége helyesen érzi azt ,hogy a tőke, — akár belföldi, akár külföldi, — mindaddig nem érdeklődhetik bizalommal" piacunk papírjai iránt, amig e papírokat kibocsátó részvénytársaságok olyan laza ellenőrzési szabályok alatt állanak, mint amilyen a fennálló részvényjogunk képvisel. Helyes érzékkel látja azt, hogy mindaddig, amig ezeket a papírokat kibocsátó részvénytársaságok alapítása, emissiós ügyvitelének belső vagy külső ellenőrzése, mérleg felállításának szabályai, a kereskedelmi reaíitá* és tisztesség követelményeinek megfelelő szigorú rendszabályok alá nem vettetnek, addig velünk szemben teljes bizalommal nem viseltetik és irántunk nem is érdeklődik«. Ugy hisszük, azt mondhatjuk, hogy ha a legkitűnőbb kereskedelmi törvényünk, illetőleg részvényjogunk lett volna is, még abban az esetben is eljutottunk volna oda, ahol ma vagyunk: az értéktőzsde bezárásáig. Mindezzel mit akarunk mondani ? Nem azt, hogy a reform szükségességét nem ismerjük el, hanem azt, hogy a reformtól mindig többet vártak, és várnak, mint amit a törvénytől egyáltalán várni lehet. — Deák Ferenc fentebb idézett szavaival élve a kereskedés és szorgalom megteremtését várták, amit azonban a tőrvény nem teremthet meg. Mi az, amit a reformtól várni lehet? Mi az a közgazdasági érdek, ami a reformot indokolja ? (Vége köv.) WÁRÖSX MOSS6Ó Csütörtöktől m&FlenG Bietri&h világsikert aratott hangos filmdrámája A bécji hadi levéltár titkos aktai nyomán készült eredeti kémdráma 10. fejezetben. — Paramount Hangos világ Híradó Minden előadáson két Marlene Dictrieh szobrott sorsolunk ki. A magyar nagyböjtben Bánatos, lilaszínű minden, hamuszürke a föld, az ég itt — víg húshagyónk rég messze van már reánk nagyböjti árny sötétlik. A víg dalt régen elfeledtük, szavunk is fájdn, sírva reszket, Ó, te szenvedő Isten-ember: hordozzuk Véled a keresztet! Kálváriás nehéz utadban találkoztunk, íme, Tevéled, fájdalmait tépett szivünknek enyhítse hulló, drága véred! Tőviskoronás szent fejedhez hadd hajtsuk árva, bús fejünket, csillapítsd le a vérnek lázát, mely feszült ereinkbe' lüktet. Tanuljunk Tőled szent türelmet lábad nyomán míg jár a lábunk, hol kétség gyilkos szája nyíiik, ne hagyj bennünket odaállnunk! Ha fel is szisszen olykor ajkunk terhe alatt a gónd-keresztnek, legyen példánk szent, aéma ajkad, min zokszó helyett ima reszket. A szenvedések könnyes útján Tevéled, Jézus, együtt járva, hisszük, hogy eljön ragyogóan a magyar Húsvét nemsokára. $45 rendbeli sikkasztásén nyofc evt fegyházra ítéltek egy zugpar r cellázöt Kecskemétről jelentik; A kecskeméti törvényszék szerdán ítélkezett Tóth József alpán íako's, bankár felett, aki a váci püspökség alpári határban levő 453 hold földjének parcellázásával volt megbízva. Tóth összesen 1,300.000 pengőt szedett be az uj földtulajdonosoktól, de csak ^70 ezer pengővel számolt el, a többivei nem tudott elszámolni. Tóth ezzel Aipárnak úgyszólván egész lakossn ^át tönkretette^ mert 545 kisember vesztette ei földjét é> pénzét a lelkiismeretlen manipuláció folytán. A törvényszék 545 rendbeli fíkkaoztás, csalás, köz- és pjagánokirathamisitás bűntettében (mondotta ki bűnösnek Tóth Józsefet és ezért nyolcévi fegyházra ítélte. Bűntársait, akik az okirathamisításban segédkeztek, szán*-.' szemit tizenkettőt, négy naptól három hónapig terjedő fogházbüntetéssel s ujtotta a törvényszék. Úgy beleszúrt ellenfele arcába, hogy egész életére eltorzultak a vonásai Gyüre községben f. évi január hó 31-én este 10 óra 'tájban, a községen keresztül vezető köves uton mentek Zsoldos Endre 25 évet és Zsoldos Ignác 27 <éve* odavaló lakosok. Bíró Sándor 25 éves és fiatalkorú öccse ugyancsak gyürei lakosok, akik régen haragos viszonyban vannak Zsoldosékkai, axiár előzőleg ott ólálkodtak ~az uton, hatalmas disznóölőkéssel és bicskával felfegyverkezve. Amint találkoztak egymással, Bíró Sándor a disznóölőkéssei nekiesett Zsoldos Endrének és olyan hatalmasat szúrt a balarcába, hogy a hust majdnem lefejtette róla. {Ugyanakkor öccse a fejébe szúrt a megtámadottnak. Bíró Sándor szúrása olyan vehemens volt, hogy a disznóolőkés hegye letört s későbben meg is találták ia helyszínen. A két támadó ezután Zsoldos Ignácnak esett, ennek azonban sikerült kivédenie a szúrást, az éles kés azonban vé-> dekezés közben súlyosan megsértette a bal hüvelykujját. Zsoldos Endre 5 hé 1 alatt fog begyógyulni, az orvosi Vélemény szerint azonban arcának vonásai egész életére eltorzultak s a fejszurás gondolkodó képességére is hátráltató befolyással lesz. Zsoldos Ignác sérülése az orvosszakértő véleménye szerint 4 hét alatt fog begyógyulni; A brutális támadók fellen megindult a bűnvádi eljárás. I 1 II I II W Fiák András Ujabb francia—japán titkos szerződésről suttognak EmelKettrek a írancia municióp gyárak részvényei Londonból jelentik: Washingtonban, Londonban és Berlmben, (mmt a Daily Express irja, ismét japán-francia titkos szerződésről suttognak. Franciaország támogatja eszerint Japán politikáját Mandzsúria és a kínai s zabaa területek tárgyában, Japán viszont a francia politikát támogatja Genfben és Európában. 1 Ez a szerződés volna a magyarázata annak ,hogy Japán semmibe veszt a hatalmak békejavaslatait. Japán hadiszükségletelt Franciam ország finanszírozza. Ezzel ntagyarázzák a francia mnniciógyárak. részvényeinek ugrásszerű emdeke-* dését.
