Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-07 / 30. szám

1932 »eb mar 7. JNÍVÍICYIDÉK: Haldokló Halálos csend. A kórteremben fekszem lázban, ziháló mellel, bánatos arcú ápolónő ül mellettem, nyakán kereszttel Ágyam körül kiváncsi arcok s egy fürkésző, komoly tekintet... fehér köpeny... az orvos... láttam: kezével lemondóan intett! Meredten nczem... lehetetlen, hogy nekem szólt e szörnyű mozdulat. A krízisen már tul vágyok... A láztáblám csökkenést mutat. Önámítás. A dolgok rendje, hogy meghalnak s ujak születnek. De miért jönnék rnár én a sorra, hisz vannak ná'.am öregebbek? Mepemre üi az ismeretlen, vak sir, rettentő, mély titokkal... A nagy Semmi már átölel... riad' szivein veérgődve dobban. Bár hinni tudnék, hinni, hinni! A hit gyógyít s csodákra képes. Ki ismen az Árnyvilágot? Véges agyunk csak pisla mécses. Bár hinni tudnék, hinni, hinni Istenben és a tulvi'ágban, hogy e rut földi lét utáni egy boldogabb és szebb világ van. Hiába minden, nincs menekvéSj ma még vagyok s holnap már voltain. Minden a vak sötétbe hull... a gyertyajáng utolsót lobban. De mi lenne, ha mégis buzgón imádkoznék, mint gyermek, régen? Oly jó volna most felidézni az öntudatlan gyermekségem. A haldokló ijjy tépelődik: Végez vejem, tudom a láz ma... de mi lenne, ha imádkoznék... oh. dőreség!... Ki tudja... hátha? S a kórteremnek egyik ágyán egy lázas beteg térdrp állott s lakó kezét tördelve, halkan e]suttogta a Miatyánkot. Walter Ede 3 órás műsor keretében tejléo .sze­aiéíyesen Katnár Tibor, héttőn— kedden az Apollóban Dacára a tegnapi kedvezőtlen hideg, szeies időnek, az Apollóban bemutatott premier filmnek, a Ki­próbálom az uramat cimü hangos vígjátékának megérdemelt sikere volt. Liane Haid, Szőke Szakák, Fntz Schulz kitűnőek voltak s a szépszámú közönség kitűnően mu­latott. Hétfőn-kedden 3 órás miisor ke­retében fellép személyesen Kal­már Tibor az országoshirü rádió­énekes s zeneszerző és a leghíre­sebb újdonságait fogja előadni ci­gányzene kísérettel. Ugyanez ai­kaiotómai két hangos újdonságot is bemutat az Apolló. Az egyik Sa­lamon Béla első Németországban készült 10 felvonásos hangosfilm­je, a Vigéckirály és Hans Stü­ve, Eve;ine Holt, Hans JunkeT­rnann legújabb hangos filmje buda­pesti megjelenése előtti bemutatás­sal a Tiszti becsüfet. Erre a ki­vételes, óriási műsorra tekintet­tel e Két napon csak 2 élőadást tart az Apolló és pedig 5 és há­romnegyed 9 órai kezdettel. Szerdától pedig bemutatásra kerül kizárólagos joggai a Bomeói maharadzsa, melynek jegyárusító sát a jegyelővételt pénztár meg­kezdte. , A Missziótársulat Leányklnbjának műsoros délutánja iránt Igen nagy az érdeklődés Ha az ember kezébe veszi a Missziót ársu;at Leányklub jánaic műsorát, igen könnyen meg tudja érteni azt a nagy érdeklődést, ami a közönség széles körében meg­nyilvánul. A legjobb mükedv«lők szerepelnek ezen a délutánon, aki ket ugy hisszük nem keli külön beajánlanunk a nyíregyházi "közön­ségnek. Már a tegnapi bemutató is azt mutatta, hogy az előadást látogató közönség nem aagyon saj­nálta a mai nehéz viszonyok köze­pette sem azt az 50 fillért, amit müsormegváltás címen kelt a pénz­tárnál lefizetni. * De nem csak az előadás magas nívója vonz látogatókat a Leány­klub műsoros délutánjára, hanem az a nemes cél is, melyet a Misz­sziőtársuiat maga elé tűzött. Sok-sok szegény gyermek sá­padt arca tekint a közönség felé. róluk van itt szó. Az ő vézna testecskéjiikre kep a jó meleg ru­ha. N esajnálja tehát senki Benn azt- az 50 fillért. Hiszen evvel a néhány fipérrel örömet és uj élet­kedvet öntünk néhány család elke­seredett szivébe. Hisszük, hogy a közönség a legnagyobb mértékben fölfogja ennek 'a műsoros délutánnak a je­lentőségét és a szombati elő­adáshoz hasonlóan, szép számban keresik fel a róm. kat. elemi is­kola dísztermét. Az előadás pont 0 órakor kezdő­dik. 5 Olcsó csibenevelés kotló nélköl A csibeneveY'S 6 si formája akol­iéval való nevelés. A modern ba romfitenyés'tísben ez a módszer már nem állja meg a helyét, mert teljesen az időjárás és a kotló sze­szélyének van alávetve. E ső és legfőbb kívánságunk tyúkjainktól, hogy sok tojást produkáljanak és­pedig akkor, amikor az drága, te­hát ősszel és télen. Ezt azonban csak akkor érhetjük el elsősorban, ha korai csirkéket tudunk nevelni. Már pedig kotlóval nem tudunk korán keltetni, mert a lyukok leg­nagyobb része csak té utolján, vagy tavasszal kezd tojni, a gazd­asszony nagy bosszúságára. Mert hiszen ez lenne már ilyenkor a tyúk kötelességé, hogy kiköUse és nevelje a kis csibéket. Modern te­lepeken csakis géppel keltetnek már. Mivel azonban keltetőgépet nem szerezhet be mindenki s hogy mégis legyen hazai csirkénk, leg­ajánlatosabb megbízható telepről napós csibéket vásáronunk. Azt a csekély befektetést, amibe az ilyen kis pelylies ál atok kerülnek, bő­ségesen visszafizetik ősszel, ami­kor fáradságunk gyümölcseként bő­ségesen gyűlnek a tojások s azt jó áron értékesithettjük. Az ilyen kis csibék felnevelése kotló nélkül, vég­telenül egysaerü. Helyettesíteni keü a ko:lót. vagyis meleget ke'1 "nyúj­tani állatainknak. Erre szolgálnak a müanyák. Egészen egyszerű haü­anyát magunk is készíthetünk. Nem kell hozzá más, mint egy láda, a csibék számához mérten. kisebb vagy nag obb. Helyezzünk a ládá­ba vízszint fektetve, ugyancsak a csibék száma s a láda nagysága szerint 3—4 forró vízzel telt üve­get, melyet előzően pokrócba csa­varunk jó' bele. Nagyon alkatnas erre a célra a háziszőttes rongy­pokróc mert jó puha és oda si­mul az üveghez. A kis csibék ha­mar megtalálják a hőforrást és ugy odabujnak'az üveghez, mintha kot­ló lenne az. Ha este és reggel jó forró vizzel újra töltjük az üvege­ket, akkor állandó meleget tudunk biztosítani állatainknak. A ládát Ugy fektessük, hogy a csibék ma­guktól kijöhessenek belő e. A nyí­lásra terítsünk s'intén pokrócot. Ha etetni akarjuk őket, elvesszük a nyílásról a pokrócot s ők maguk­tól megtalálják az enni valót, amit már előzően odakészítettünk. Ha jól laktak, visszatereljük a ládába, a nyílást bezárjuk, hogy a jó me­legben pihenjenek a következő ete­tésig. Az etetésre azonban nagy gondot fordítsunk. Első napon aprószemü mosott kavicsot és fa­szénjaort adjunk csak, mert hoz magával annyi tojássárgát, ami er­re a napra elegendő táplálékot ad. Viszont ezt először fel is keli dol­gozni a zúzának. Sokan megmo­solyogják ezt az eljárást, de azok bizonyosan r.em figyelték még meg a kotló munkáját, hogy milyen n ag>' gonddal keresi össze kicsi­nyeinek a kavicsszemeket, csipke­di a falat s kapargál a hamu kö­zött, csakhogy megtalálja a szer­vezetnek annyira fontos dolgokat. A második naptól kezdve adjunk tengeri darát, túrót, ha van. Inni, viz helyett nag,.on jó az aludttej. Negyedik naptól adhatunk már apróra darált búzát, árpát, tenge­rit, felváltva. Kavicsot és szénport állandóan tartsunk az etető hegyen, mert arra mindig szüksége van a szervezetnek s a kis csibék állan­dóan csipegetnek is belőle. A má­sodik héttől tengeri, buza, 'árpa darához huslisztet és takarmányme­szet vegyítsünk. Ezt a keveréket etessük napközben. Regge' és es­te pedig váltakozva adjunk tengeri, árpa, buza és zab darát, eleinte ap­róra vágva, a Haz időjárás ked­vez és ha már tartó a fjó idő, szaba­don engedhetjük kis csibéinket. Sniár a második héttől adhatunk ap­róra vágva. Ha az időjárás kedve­kís csibéinket és ha már tartós a jó idő, szabadon engedhetjük óket. Ott ahol korlát "an rovarban és fű­ben gazdag kifutó áll a baromfi rendelkezésére, a továbhj gyors fej­lődés biztosítva van. Ott pedig, ahol zárt udvaron tarthatjuk csak őket, gondoskodjunk elegendő zöld eieségrői és bogár táplálékról. A cserebogár nagyon jó erre a célra. Ilyen gondozás mellett szépen- fej­lődnek állataink, flősdiek sem hát­ráltatják fejlődésüket, amiktől ha kotlóval nevelünk, a legnagyobb gonddal és tis tántartás al sem tud­juk megóvni őket. Kevés fáradság­gal még kevesebb befektetéssel így gyön örü tyúkjaink lesznek már. Különösen alkalmas az ilyen ne­veléshez a fehér leghom. melyn *k egyik igen jó tulajdonsága' az. hogy a tollával együtt nő. Vagyis soha sem csupasz, mert ahogyan kopik a pehelytolla, már nő a ren­des tolla és igy nem fázik meg olyan könnyen, mint másfajta csirke Mivel a fehér leghom ok egy másik kiváló tulajdonsága az, hogy soha sem Kot'.ik, hanem ahogy el­kezdi a tojásjerakást ősszel, 10 hó­napon keresztül szünet nélkül szmte ontja a gyönyörű 60—70 gr. tojásokat, igen ajánlatos lenn" ha a gazdák közül többen meghono­sítanák ezt a tajtát. A vedlési "idő­szakban szünetei csak a tojáspro­dukció, de ha akkor is gondjukat viseljük és azt nyújtjuk nekik, a­mire szükségük van, rövidesen meg hálálják figyelmünket awai a sók szebbnél szebb tojással, amire rá­néznfis gyönyörűség. Teger Béiárrfe Öicsó havi bérletek Uri fodrászai: Borotválás : heten ­kint kétszer 2.00. 3-szor 2.60, minden másnap 3.50, mindennap 6.00. Üzleten kívül 500/0 fe'ár. Kölni víz díjtalan. — Borravaló nincs. Hölgy fodrászat: 10 számos bérlet­jegy ondulálásra 5.00. Üzleten kívül 500/0 felár. MALESKEVIT Z LÁSZLÓ uri és női fodrász Zrínyi Ilona-u 10 ffla este 6 órabor lesz a Református Nőegylet teaestje A Refonmátus Nőegylet ma, szombaton este 6 órai kezdettel tartja meg jótékonycélu müsoro> teaestjét. A Református Nőegy­let meg nem szűnő agilitással, bensőséges hivatástudattal küzd a nyomorban smylődők megmentése érdekében. Kitűnő gárdát nevelt a segítő szeretet zászlója alá ét összejövetelei mindenkor a jóté­konyság jegyében záj;anak le. A loa esti műsor vonzó számai és a teaestet befejező tánc mel­lett, ez a nemes intenció a ható­erő, ameiy mindenkor biztosítja a közönség támogatását a Reformá­tus 'Nőegylet összejövetelem. A mai műsoros, táncos ^eaest a ref. iskola nagytermében lesz. Belépő­díj nincs, teamegváltás i pengő­A teaesten büffé és italok állanak rendelkezésre. Három egyfelvonásos kacag­tatja a keddi cserkészdélutan résztvevőit A kir. kat. gimnázium cserké­szei farsang utolsó napján kedden vigdélután trendeznek a szegény cserteszek nyári táborozási költ­ségei "javára. A mindig kedves, öt­letes, lebilincselően szuggesztív cserkészek műsorszámaik, szerep­főik elit-jéve! várják a kedden délr­után 5 órakor kezdődő víg elő­adásra érkezőket. Nem belépődí­jat, csak önkéntes adományban ki­fejeződő támogatást nyújtha­tunk a kitűnő cserkészfiuknak szép magyar elgondolásuk, a nyár* tábor javára. A keddi vig^lélutánon minden szám kedvre hangoló lesr, de ebben minden esetre elsőbb­sége lfesz annak a három vigjele­netnek, amepyel ugyancsak meg­kacagtatják a közönséget a vTg mókázásban is mester cserkészfiuk. A költő és a fűszeres. i j ; j A fűszeres megbízottja beállít a szegény költőhöz a számlával és azt mondja: — A főnök azt mondta, addig ne jöjjek haza, amig ön a számlát ki nem fizeti. A költő nyugodtan átveszi a szám lát, behelyezi egy könyvbe és a legnagyobb nyugalommal azt mondja: — Én csak kíváncsi vagyok, váj­jon a főnöke meg fogja-e ismer­ni magát — szakállal. tf M M.i.| MXI. Szekrény háromajtós, fé­ROUlDinail ny« e, t. csiszolt tükörrel P Itt Recamler fényezett ke­ményfa állvány, ágynemű­tartós, la huzattal . . . P ISO 2 karszék fényezett ke­ményfa állvány, la huzat­tal kárpitozva • P M Asztal fényezett 2 lappal P » P 400-ért TT? fé^) ^" e, , Eitm turiHk kfllSn is kaphatók Kívánatra rajzot dijtalannl küldünk. — ^ Egyéb botoron fenti olcsó áron Buda- FflBAJ pe«t, VUI, Karp'eoiteln-ntca 2|a ex. LUB 0' 373-i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents