Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-06 / 29. szám

jrtfaYIOilC. fÁROSI MOZGÓ Csütörtöktől Csak 16 éven felülieknek! Fellx Bressart Németfii beszélő, énekes, zenés vígjáték szenzációja az EaÉNTCSŐSZÖK K'sérőkép: Magyar gyöngyfflzér magyar beszélő és éneklő íilmujdonság Jegyelővétel Jakobovits Fanny dohánytőzsdéjében. 1032. február 6. s. 0. s. IV. Tisztelt közönség ! — Szeretett testvérek! legutóbbi előadásombaji, "gy szép nyári reggeli mcl;ett azt mu­tat Um fel, hogy egy egyszerű ke­nyérsütés. kávékészítés is, mily sok száz és száz segítséget kíván, melyek közül, hacsak egy is kiáll a munkából, megakad a reggelizés a legnagyobb uri asztalnál is. És ebből minden gondolkodó ember beláthatja, minő tudatlan az a fenni héjázó, aki azt mondaná, hogy ő nem s 'orul senki segítségére. Én is hallottam többízben ilyen oktalan kérkedést, hogy ő csak maga sze­retne élni a világon. És a legtöbb, ember azéít óhajtja a bő vagyont, főként a pénzt, hogy ne szoruljon Mikire, a maga ura legyen. "Holott éppen ellenkezőleg, minél több va­gyona van valakinek, annál több segítőre van szüksége. Szóval Isten világa ugy van megteremtve és be­rendezve, főként pedig a mi em­berviiágunk, hogy csakis egymás segítségével élhetünk. Ezt az üzenetet hozta ama kará­csonyi Gyermek a mennyei Atyá­tól és ez az üzenet az egyedüli törvény, melyről igazán van meg­írva: »az ég és föld elmu'nak, de i\z én beszédim soha el nem múl­nak.. Az emberek ezredek óta hoz­zák, irják "a törvényt, építik az ékes törvényházakat, készítik a mindenféle gyilkoló fegyvereket, törvényeik őrzésére s szinte keser­vesen nevetséges anaiak elgondo­lása, hogy az emberiség eszének egyik fele éltető alkotások kitaíá lásában fárad, másik fele a létre­hozott alkotások lerombolásában ! Egyik kezében munkaszerszám, má síkban gyilok ! Pedig a nagy élet­alkotó lei jel-en tette, legalább a ka­rácsonyi nagy 1 tatárnál, hogy a* övé minden ország és annak min­den gyermeke, az emberek és nem­zetek mégis más törvényeken civa­kodnak s még szent imádságaik ­bál is kardot köszörülnek s laki a maga elgondolása istenének is, a dogmák köszörükövén kihegyezett és élesített kardját adná kezébe, hogy a teremtő Bölcsesség reme­két segítsen százezer számra, jaj­gató koldussá s virágzó térségeket iszonytató rotliadással fertőztetni! De ezt most elhagyom, életadó, életerősitó országba térek. Isten or­szágának nevezte maga az Isten s mégis alapozta a karácsonyi jászol­bölcső gyermeke utján. Most erről az istenországáról óhajtok beszélni, ha meghallgatná­tok. Egyszerűen, hogy megérthesse még a legegyszerűbb ember is. — Először is azt mondom, hogy niig a világi törvények ezer meg ezer könyvekben vannak megírva, ugy, hogy azokat ezer meg ezer tudós, bírák, fiskálisok sem képesek meg­találni, azért kell mindig uj meg uj képviselőket, törvényhozókat vá­lasztani, ezeknek millió meg millió fizetéseket, perköltségeket, napidí­jakat fizetni, addig az Isten tör­vénye egyszersmindenkorra, égés? országostó elfér egy parányi he­lyen: — az ember szivében! Egész országostól, minden vbi rákkal, fis­kálisokkal nagy-nagy palotákkal együtt — elfér az ember szivében ' S mennyi millió alkotóerő felsza­badul. Isten munkatársaként, igazi gyönyörtadó. teremtő munkára I Ezt próbáljuk megérteni. Csak figyelem, nem lesz nehéz ! Jézus is igy biztat mindnyájunkat: Atyám ! mennynek és földinek Ura hálát adok néked, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek előtt és a kisgyermekeknek jelentessed megtf. (Máté 11. 25.; Tehát csak Lti£y«t«m 1 A t»dó« farizeusok is kérdezősködtek erről az országról, gúnyos kíváncsiságból, — mint ahogy ma is kérdezősködnek a fa­rizeus tudósok. És Jézus igy felelt akkor a maga szájával — és igy felel ma is és örökön-örólcké a ma­ga lelkével: »Az Isten országa nem szemmel láthatóan jő el. sem azt nem mondják, hogy íme itt, vagy amott van. mert Isten országa ti­bennetek van ! (Lukács 17, 20-21). Tehát emberi szívben épül. . . Álljunk meg itt! Mintha egy ide­gen ország határánál ál;anáink. aho* főként a Krisztusról nevezett mü­veit országok határát nagypecsétes útlevelek nélkül, nem lehet át'épni. Mert Isten országa manapság, a Krisztusról nevezett íirs/ágokbaji igen-igen idegen ország ! Fájda­lom, hogy idegen ország! Pedig Isten nem kér útlevelet, inkább ad, inkább hiv mindenkit. Százféléké pen is hiv. I^ggyakrabbpn harang­szóval. Mi azonban más hivószóra figyelünk. Földi szükségeink hív­nak, űznek. Százfék- szükségei az evés-ivás, öltözködésnek ! És még sok egyébnek. És Isten országa ilyen kielégüléssel nem csalogat. A fenntartó azonban atyai szeretettel adja, a maga módja szerint. Az égből jött Fiu igy biztat erről: »Kérjetek és adatik néktek ! Zör­gessetek és megnyittatik néktek ! Mert ha ti bűnös létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni. mennyivel inkább ád a ú mennyei atyátok azoknak. akik ilyeneket kémek tőle ! (Máté 7. 7—11.) Jakab apostol is bjztatólag irja levelében, igy : »Minden jó adomány és tökéletes ajándék, fe­lülről való, a Világosság atyjátó 1, akinél nincs változás, vagy válto­zásnak árnyéka is ! (Jakab r. 17.) Erre figyeljünk tehát mindéit fi­gyelemmel. hogy Krisztusunk, mint a menyei Atya küldötte. Isten or­szágát hozta földi gyermekeinek legnagyobb ajándékul. íegnagyobb gazdagságul. Hogy kell ezt érteni ? És pedig tisztán megérteni ? Mert ettől függ mosü minden szabadulás a ránksza­kadt s agyonnyomással fenyegető bajainkból, — egyénileg is, együtt is. Főként a mi széttépett, nieg­rablott és koldussá tett országunk népének kiszabadulása. Tehát gondolkodjunk csak. Azt nem nehéz belátni, hogy minden emberi szükséget, végső eredmé­nyében a föld rejti, a föld szolgái­tatja. De csak megfelelő munka révén. A megfelelő munka révén. A megfelelő munkára pedig lelki képességűnk és képzettségünk ve­zet. Sok-sokezer esztendős tapasz talás. próbálkozás, tanú'-ás vezette az emberiségé, hogy e földi világ­ban meglássa, fölben, vízben, le­vegőben mindazon ist«n áldásokat, melyek szükségesek és hasznosak, de azokat is, melyek károsak az ember életére. A testi élet, tisztán állati élet, — azon különbséggel, hogy rnig az állat számára megvan szabva, mit használjon evésre, ivásra, s az állat inkább elpusztul, semhogy hozzányúlna a neki alkal­matlan ételhez-ita'lhoz, addig az ember előtt nyitott ajtót hagyo;t a nagy természet kamarájában, hogy ne csak testi táplálékot keres­sen és találjon, hanem a keresés­ben lelke világa járván elől, már e keresés is sarkalja ist<nországa lei­ki táplálására, lelki örömére. Itt van aztán gyönyörű értelme a nagy Pá' apostol kijelentésének: »Isten országa nem evés. nem ivás, hanem Igazság, Békesség és Szentlélek ál­tal való öröm!« (Róm. 14. 17 ). És Krisztusunk felséges hegyi tanítá­sának egész tartalma ez istenország körül forog, bevégezve e csodás örökigaz hason attal: Va'aki halja tőlem e beszédeket és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs »m­lierhez, ki a kősziklára építette az Ő házát. Mert ha ömlött az cső. és feldagadt az árviz, és szélvész zúdította a háznak, nem dőlt ossz--, mert kősziklára építtetett. Mig aki hallja tőlem e beszédeket és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez. Mert öm­lött az eső, zuhogott az árviz, meg­ütközött a házban és szétrombolta azt, mert nem volt szilárd funda­mentoma !« (Máté 7, 24—27.) — Hej ' ha a ker. országok és népek nagy politikusai és tőzsérei nem volnának okosabbak az Istennél, bizonv-bizony erre a kősziklára építenék a törvényházak palotáit ! S akkor a palotáktól nem a pokol százféle ördögei zúdítanának hulla­iszapot Isten gyermekeinek virágos paradicsomára. hanem Igazság, Békesség és Szentlélek áltai való öröm mennyei dala zendülne em­beri szivekből, fel Isten országa trónjáig s onnan Isten angyalai visszhangoznák a mennyei Halleiuját !... Kétkedtek, szereteti testvérek ? Nem énbennem ! Mert ón nem kö­vetelhetem a ti hiteteket. Én csak járok az Isten követségében. Majd jövő előadásomban, elmegyek há­zaitokba s onnan lcézenfogva ki, udvarra, kertbe, mezőre; — sőt tengerekre szállva és fel-fd'a sö­tét felhőkön felül a ragyogó csií­lagtábor istenországába, meglátjuk mindenütt, hogy semmi sem iga­zabb. bizonyosabb, édesebb, miatt istenországának Igazsága, Békessé­ge ós a Szentlélek öröme !... -y K— Magyar sors csehszlovák meg­szállott területen Cseh megszállott területen éhezik a falvak magyar lakossága Éhség miatt betegek leszaek az iskolás gyerekek ezrei V>loK .Tiszaujlak) Cseh terület, 1932. február hó. A »Nvii'\idék« kiküldeti tudósi­tójától.) Tiszaujlak, ez az ősrégi magyar község eredete a mondák ködébe vés?. A csehszlovák köz­társasághoz történt csatolásával a határmentén v a]ó fekvéséné. fog­va - gazdaságilag igen Sokat vesz­tett. A trianoni béke ugyanis ma­gát a községet Csehszlovákiának adta .mig a hozzátartozó vidék Magyarországé maradt. Ezzel ket­tévágódtak és elapadtak azok az erek, amelyek Tiszaujlak (Vyiok t gazdasági életéhez a vérkeringést szolgáltattik. Emellett a Csehszlo­ák kormányzat igen kevés megér­téssel kezelt a jobb sorsra érde­mes — magyar időkben virágzó — határközséget. Tiszaujlak (Vyiok) Tiszabecc *ei szemben fékszik a Tisza jobb part­ján — ma ugyanis már Vyiok névre, hallgat — ez a ezíntiszta magyar fajucska. Háború előtt míg zsuptetős házakat jehetett itt tárni, ma azonban már palota sorokat is lehet itt látni. Az utcák kétofda­lán egymásután nyinafc a fényes üzletek, melyek zsúfolva vannak a legdivatosabb öltözködési cikkek­ke]: nőt *kalaptót íefeíé a selyem knmbinéig és a ]afckcipőig mindent lehet itt kapni. Félnapja bolyongok már a széles é; szük kis utcákon. Itt-ott beszélgetésbe is keveredem egy pár szomorú arcú magyarral, akiktől aztán nagyon, de nagyon sok szomorú dolgot tudok meg a magyarság itteni helyzetéről. í í I Éhség miatt betegek lesz­neK a magvar tajvafe is­kolás gyerekei Az egyik tanító, aki egy kör­nyékbeli magyar faluban tanit, — mondja a következőket: Azok 8 gyerekek, akiket tanítok, majdnem mindannyian sápadtak, arcSzjnük fehér, testalkatuk Sovány. Legna­gyobb részük fejfájásról pa­naszkodik állandóan. Az oka pe­dig eamek az, hogy a gyerekek rvggej, mielőtt iskolába jönnének, legfeljebb ha egy kis kenyeret ~ igen kicsi kis darabot — kapnak otthon, ebédelni bizony nejn szok­tak; napszálltakor esznek valamit és ismét egy ki? kenyeret. Nincs mit enniök, üres a gyomruk, azért fáj a fejük! • ' ( Ez az éhség egy cseh megszállt terüket beit magyar faluban vau. Egy magyar fajú népe az, mely gyermekeinek nem tud enni adiu, egy olyan magyar faluban vannak ilyen viszonyok, melyben mikor még Magyarországhoz tartozott, az éhséget soha sem ismerték, hot a vérzivataros vífágháboru alatt i* a nélkülözések legnagyobb ideje a'iatt is volt mindig bőven mit enni. > És cseh megszállott területen néni az az egyetlen magyar falu az, a­melyről éppen az itteni ismerőseim beszélnek, melyben éheznek ma­gyar testvéreink. Nem- Nem. Mh már megszámlál hatat lm azoknak a községeknek 'a száma, ahol "napjá­ban csak egyszer esdnek. A magyar munkás nem kap­hat munkát mert a cswti szociálistáü, kommunisták tre.n engedik munkához jutru őket. Tiszaujlak (Vyfck) hat áráivá évek óta ní;n volt jó. gazdagnak mondható termés. Úgyszólván neon volté vj melyben valami elemi csa­pás ne tizedelte volna meg a vetés" májusi reményét. A termés itt még a vetésre sem volt e'ég. Ami ter­mett unnak ára nem volt. A nagy"

Next

/
Thumbnails
Contents