Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-05 / 28. szám

JhflfÍKYlDÉKL áz Egyesölt Államok londoni nagykövete: Mellon pénzügyminiszter Londonból jelentik: Mellon pénzügyminiszter elfogadta a londoni nagyköveti állást, amelyet Hoover elnök ajánlott fel neki. Mellon most 78 esztendó's és a világ hét leggazdagabb embere közé számítják. Magánvagyonát 300 millió dollárra becsülik. Anglia barátjának ismerik. — Pénzügyminisztersége alatt 5 ezer millió dollárral csökkentette az USA államadósságát. s. 0. s. III. Ez alkalommal ugy szeretnék beszélni, — olyan egyszerűen, hogy még a gyermek is megértse. £s pedig olyan nagy dologról, amely­nél nagyobb, fontosabb ninc s .és nem is lehet emben 'életünkben. Különösen köztünk magyarok kö­zött. Arról van szó, hogy a jó Isten ugy rendezte be az egész világi életet, hogy az emberek egy­más segítsége nélkül meg nemi élhetnek és minéi jobb indulattal vannak egymás iránt, annál köny­nyebb, nyugalmasabb, szebb, örömteljesebb az éíetök. Az ön­ző, ellenségeskedés, ártani szerető indulat pedig csak nyomort, örö­kös békétlenséget, szegénységet, pusztulást okoz. Ebben a pu=ztir lásban kínlódunk most faí ustól, or­szágostul, — sőt kisebb-nagyobb Imértékben az egész föld népe s nincs más segítség, mint meglátni, ín égis merni az élet isteni törvé­jnyét s rátérni mintegy az újjászü­letés útjára, amint Krisztus taní­tása és egész éjete példázza s az apostolon: leveleikben mutogatják. Egy kis falusi történetben muta­tom be, emben életünknek ezt az isteni útját, amelynek igazságát a l eg egyg sz erübb ember is meglát­hatja és megértheti. Képzeljük el, hogy falusi rendes, tiszta lakás tornácán vagyunk, előtte virágos kiskert, nyárelő ko­rareggelén. A tornácon regge ihez teritett aszta], mellette üt fiatal leány és egy könyvből olvas. Most kilép a tornácra egy középkorú, pi­rospozsgás, nyájasarcu főzőasszony hozván egy tálcán frissensült, jór illatú kenyeret s mikor az asz­talra teszi, anyás jóakarattal szól az olvasásban elmerült leányhoz: ide nézzen csak kisasszonykáim, szebb ABC ez, amit én hozok és jobb is; magam végezteimi minden munkáját, nejn segített senki, nem! szorultam rá! De nem is aiudtapai ám az éjszaka kétoldalra, csak mint a mesébe van; hipp-hopp! terülj asztalkám! S íme ide terült az asztalkára! Szitálás, kovászo­lás, dagasztás, kelesztés, a fűtést is — míndent-mindent magam; az este elvetettem, kora reggel már meg is nőtt, itt piroslik, itt il­latozik. Rögtön itt fesz, drága jó élettársa: — a pompás friss ká­vé is! A kislány felnéz, szemeik boldo­gan összevillannak s mintha -a kis­kert virágainak illatát is hozná a harmatos szejlő, üdvözletül, kezdő­dig a boldog szóváltás. No, éppen kapóra jön Mari né­nikéim, ez a szép reggel, bizony bűn, lett volna az ' ágyban lustálkodni, púkor ilyen éltető kincsek várnak rcánk_ Itt az asztalon, meg az ara­nyos virágokban^ sőt ebben a kis könyvecskékben is, amelyből most éppen 'arról olvasgattam, hogy hány ember munkája, szolgálata szükséges csak egy ifyen egy­szerű reggeli elkészítéséhez is! Hogy mondja kedves kisasszony kám? Hogy én nem" magam csi­náltam? A volna ebben a köny­vecskében? No, már azt csakugyan szeretném hallani! No hallja hát édes Mari néni­kém! De hallgassa türelmesen és ne szakitson félbe, mert akkor soká fog tartani. Nem, nem, kisasszonykára, most nagyon türelmes leszek, de azért előre kijelentem, hogy csak addig leszek türeíme's hallgató, mig rajta nem kapom vaj ami hazugsá­gon. Mert hát nem biblia az a könyv ugy látom­No, hallgassa hát, kezdjük elől. Azt, mondta, hogy ennél a kész regge^aé'i senki "se segített, csak ugy termett itt, mint a mesében, mert mindent egyedül niaga vég­zett körülte. Lássuk csak. Először is a finom fráss puha kenyér. Ugye, hogy a kenyér lisztbői lett. És a pszt honnan került a keze alá? Azt ne mondja, hogy a ka­marából, mert azt én is tudom!, de nem ott születik ám, hanem' a malom szün ügye? De miig a ma­lomba kerül, milyen sok utat te­szen meg, milyen s 0k segítség ve­szi körül. Szántóeke, borona, vonó­jószág és ember, mintegy bölcsőt Készítenek a magnak. De a szántó-* vető szerszámot is készíteni keli, famunkásnak, vasmunkásnak és a tüzelőanyag is, akár fa, akár szén, 4nig a mester keze alá kerül, hon­nan is kik áltai jönnek ezek, mig kialakulnak? No, most már kész a bölcső, kikéi a drága buzagyer­mek s gondjaiba veszi 'a legtöbb Gondvisejő s nődögéi hidegbe-me­legbe, kasza aiá' s jönnek "a ka­.szások De a kaszakészitéshez 19 mester kep, előbb azonban kikéit bányászni ehez is a vasat, szenet, csak így veheti munka alá a ka­sza készítő, ezzej jönnek a vidám aratók. Milyen ut már eddig is, a dagasztó teknő félé 1 Pedig ho l vagyunk még a kereszt-áldásoktól a teknőigí Gép ajá hordani, — de minő munkába kerül egy gép előállítása. Aztán a gépelő mun­kások, magtárba Szái.lVók, eireu-. dezők, mind, mind! S ezek után jönnek még többen is a malomig, ahonnan kezdtük. Vajon össze iuu­nánk-e számlálni, Mari ' nénikém, hányan és kik segítettek a kenyér­sütésnél, mig ide került e szép reggelen! És yajon kihagyjuk a legelőt, a legfőbbet, ki 'felhozza napját, — amint felhozta most js — ugy a jókra, mint a gonoszokra és esőt ád az igazaknak és gono­szoknak földjükre, hogy gondol­nánk oda is, honnan s zái aiá minden jó adomány is tökéletes ajándék! Biz ugy, Mari nénikéim! Maga is Onnan vette az egészsé­get, az erőt, az ügyességet és Jninden jó akaratot, hogy ilyen pompás jó kenyeret süthessen az­zal a sok segítséggel, akik ide készítették a maga teknője elé a kenyérnek valót! Igaz-e, vagy nem igaz, ami "e kis könyvecskében van ? • Mari nénike nem szólt, lesütött szemmel áldogáít, morzsolgatta a fehérkötője csücskét s mintha a szemét törölné. Látván pedig a leányka, Man nénikéje zavarát, még folytatta be­szédét eképpen;: Hát ez a finom zamatos kávé, hogy került ide? Már ezért csak a boltba ke lett men­ni, ugye? Legfeljebb főzőedények! aztán ez a legújabb vilamos kis rádió-konyha, no meg ezek a csi­nos kávésfindzsák ! Persze ezek sem a maguk lábukon ugrottak ide közénk, sőt nagy, hatalmas gyárak és munkások sürögtek-forogtak eb készitésöknél, Isten tudja, hányan? Aztán kereskedésbe hozta a vasút, a vasutat előállították megint a nagy gyárak és munkások ezrei s a sok-Sok munkaerőből valamicske mégis csak kellett addig, mig Mari nénike kezébe vehette ezeket a csi­nos edényeket, különbéin a régimó­di cserép bögrébe adta volna fel ; azonban a cserép bögréket is faze­kas-munkások készítették ugye ? . • • No de még nem párolog a kávé, még a tűzön sincs, legközelebb a kávékereskedésben van, oda pedig ugyan honnan ?... és hogyan jön ? S ahonnan jön, ott hogy állítják elő? Bizony ez is nagy munka és sok begyakorot munkás foglalko­zik termesztésével, tul az "Óperenciás tengeren is, más világrészen, Ázsiá­ban, Amerikában, meleg vidéke­ken. És ez a kis cserjenövény gon­dozása, leszedése. kiválogatása beraktározása megfelelő zsákokba, íerslágokba, aztán hajókra! Mennyi mennyi száz és ezer munkás sürög­forog, mig a 'nagy hajók megindul­nak s hozzák-hozzák, közelebb­közelebb a Mari nénike gondos keze alá, óh, ha körülá ianák azok a munkások, akik csak azt a nagy hajót is csinálták, a hajtó gőz kő­szenét kibányászták, a hajókra fel­hordták és a többi segítőtársak, ha idesereglenének, bizony nem férnének et a falunk határában sem nemhogy a mi kis konyhánkban, Mari nénike körül, hogy ott áLja­nak segítségére kenyérsütésnél, ká­vékészitésnéi. És mégis bizonyos, hogy az ő segitésök nélkül se ke­nyér, se kávé, — a cukorról még nem is emlékeztünk, de ez se volna. Bizony!... Pedig hány ezer cukor­répakapás foglalkozik, csak mig a megtisztított répa a szerencsi cu­korgyárba kerül s ott hányféle mosás, keverésen megy keresztül, mig — a kedves kis csészébe csúsz­tatunk pár édes kockát! De csak­hogy itt van I Itt párolog! Ide ad­ta — teremtette a Mari nénike ügyes, szorgalmas két keze, szerető jó szíve-leiké! A többit ei is hagy­hatjuk, ugye lelkem I ? Mari néni pedig, mintha álomból ébredne, csak áll, csak tűnődik, szinte fáradtan, hiszi is, nem is, amiket hallott, e lene se szólhat, liis en ha mind nem is, de nagyon sokat meg is értett a beszédhŐL s kénytelen volt beismerni, hogy a jó Istenen kívül hol van az az egy ember, aki annyi sok-sok ember, állat, gép munkáját elvégezhetné... Hát bizony, csak a jó Isten! Az 0 kezének munkája, az Ő szerető atyai lelkének berendezése, min­den-minden, velünk, értünk, álta­lunk ! Hogy pedig Mari nénike med­dig állt ott, tűnődve a hallottak felett s az okos kis lány minő egészséges jó kedvvel fogyasztotta el, — ' bizonyára jó szüleivel — az Ízletes reggelit, azt hagyjuk rájok és inkább térjünk magunkhoz, a mi falunkba, egyházunkba, vagy hát ide, ahol most együtt vagyunk. — íme lássuk, hogy e kis történet­ben is a Gondviselés utjai mily messzire vezetnek, életünk fenntar­tásának eszközeire nézve. Mennyire össze van kötve minden lépésünk és csak egymás hü segítésével él­hetünk, boldogulhatunk. Hát hogyne volna szükségünk a köze­lebbi-legközelebbi összeköttetések megértésére s aszerint rendezni 'be csa.ádi, egyházi, községi életünket, hogy mindenkor, de különösein a mostani nehéz időben, ésszel, szív­vel, kézzel készen áíjunk egymás segítségére. Menjünk csak most közel, a ma­gunk hajlékába, akiket szent eskü kötött össze, — aztán, akik jöttek a szénit eskü után s amint beléptek e földi világba, öntudatlanul is egy szent eskü aranylánca kötötte a 1932. tebruár 5. csajád két tengelyéhez, aztán egy­máshoz is, mindig azzal a Cél'ai, hogy Isten megbízottai, egymás segítésével Aztán minden családi ház küszöbe, mintha bekapcsolód­nék egy központi rádió aramába — az egyházközösség ez, honnan nyernek a lelkek közös világossá­got és erőt. így indul el a karácsonyi an­gyalének mennyei dal;ama, Ifiben gyermekeinek szivébe, hogy csodá­latos mennyei fényt árasszon Attól, ki igy jelenté küldetését : >>£ n vilá­gosságul jöttem e világra, hogy senkise maradjon sötétségbe, ala énbennem hiszen.« (János 12, 46.) A lé.ek villanyfénye 0,a magasból. Majd benézünk e fény mellett, családaink és egyházunk életfolya­matába. Most legyen elég ennyi ! -y K— «*ti w mti> áz üzemutódlás kérdése a Társadalombiztosításnál iii. Nem állapitható meg az üzem­utódlás egyedül a hely és az iparág azonossága alapján, ha az előző üzemet jelentő gazdasági értékeik közül semmi sem jutott a későbbi üzemtuladjonos birtokába, feltéve, hogy az üzemszünet két hónapi idő­tartamot meghalad. Nem állapitható meg az üzem­azonosság és ezzel kapcsolatban az üzemutódlás akkor sem, ha az üzem azonosságnak a fenti 2 a) és b) pontban ismertetett ismérvei fenn­forognak ugyan, de az előző üzem­tulajdonosnak üzeme 1932 január hó i-ét követő időben árverés, csőd, vagy kényszeregyezség foly­tán szűnt meg és a későbbi üzem­tulajdonos részéről az üzem meg­szerzésénél rosszhiszeműség nincs. Az üzemazonosság ismérveinek fennállása esetén az üzemutódi fe­lelősség megállapítandó akkor is, ha az előd a felhagyott üzeméhez hasonló üzemet más helyen folytat is, mert az üzemutódnak a felhívott törvényhelyeken alapuló üzemutó­di felelőssége egyedül az üzem­azonosság feltételeinek a fennfor­gásától függ és azt nem érinti és nem zárja ki az a körülmény sem, hogy az eredeti üzem tulajdonos más helyen, a felhagyott üzeméhez hasonló üzemet folytat-e és vájjon az OTI követelésének vele szemben való behajthatósága fennforog-e ? Az üzemutódi felelősség ismerte­tett szigora szabályainál fogva a munkaadónak fontos érdeke, hogy mielőbb: valamely elhagyott üzem­helyen az előző üzemmel' azonos üzemet kezdene, vagy folytatna., az OTI-tól az előző üzemtulajdonos tartozásáról kimutatást kérjen, hogy annak alapján üzemalapitási vállalkozását attói tegye függővé, vájjon az előző üzemtulajdonos üze­me után fennmaradt biztosítási" já­ruléktartozások viselését érdekeinek súlyos sérelme nélkül vállalhatja-é ? Az ilyen célból kért kimutatást az OTI az 1927: XXI. t. c. 27 és az 1928: XL .t. c. 28. §-ának értelmé­ben bélyeg- és illetékmentesen ad­ja ki. (Vége.) AJÁNLÁS. A házasságközvetitő nagy hévvel mondja: — Egy nagyszerű leányt tudok magának, Braun ur. — Aber, menjen a mai lányok­kal. — Téved Braun ur, ez nem egy mai lány, ez egy jó negyvenes. — Az SrefmeszesedSs, Bucsányi Gyula könyve kapható az Ujság­boltban Ára 1 pengő 50 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents