Nyírvidék, 1932 (53. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-27 / 47. szám

1932. tebruár 27. Munkát, kenyeret! Irta : Dubai Takácli Géza országgyűlési képviselő. /rtímriote. mamám Olyan megszokott lett már a na­gyobb városok, különösen Budapest utcáin a >• Munkát, kenyeret<; kiálto­zás, mint valami indulatszó. Fal­vakban, kisebb városokban termé­szetesen ilyesmi nem igen történ­hetik, mert ott ismerik egymást és utcai lármaütésben józan fejjel sen­ki se szekundál. Nem ám, még az éhes ember se, mert a falusi, kis­városi nép, bármiként nyomorog — hiszen az ő részére se népkonyha, sem ingyen tej, ingyen kenyér, se szén- és fa-osiztogatás nincslein, vagy ha van is, igen ritkán vam — általában szégyenfősebb, mint . a nagyvárosi, noha egyes agitátorok ernyedetlen ül fáradoznak, hogy a sóhajtozókat jajgatni, a siránkozó­kat üvölteni és káromkodni tanít­sák. Nem keresem itt, hogy a panasz, vagy követelődzés mennyiben jogo­sult, néhány számadaton jár c^ak a szemem. A statisztika szerint, az 1930 decemberi népszámlálás idején Csonkamagyarországon 224.000 em bemek nem volt rendes munkája. Ezeknek egy része kevesebb heti munkanapot dolgozott a rtormális­nái, másrészének pedig csak, jobb hijján, a rendes foglalkozásánál, mesterségénél alacsonyabb rendű­alkalmi munkája akadt: a szóban­forgó 224.000 ember tehát nem tekinthető egészen kereset nélkül tengődd ínségesnek, amit egyéb­ként az is bizonyit, hogy ezek kö­zül 21.500-nak háza van, vagy leg­alább valamelyes házrésze, 10.000­nek pedig egy holdas, vagy ennél kisebb földje, telke. A népszámlá­lás időpontjában kereset nélkül ál­lott munkások száma Csonkama­gyarország egész népének 2.6 szá­zaléka, a kereső népességnek pe­dig 5.6 százaléka volt. (Miiyen má­sok lennének ezek a számok, pél­dául, ha zsoldos katonaságunk he­lyén úlíalános véák öteljzettségi alapon sorozott rendes hadseregünk volna! 40—50.000 fiatalemberrel kevesebb 1 ihegne munkáért, kenyér­keresetért, mert legalább fennyivei több(en szolgálnának fegyver alatt. Trianon, mikor zsoldos sereg foga­dására kényszeritett bennünket, a­mint most láthatjuk, azt is célozta hogy minél több, erős, egészséges, fiatal emberünk gyötrődjék alkal­maztatás, kenyér nélkül I) A munkanélküliek 64 százalékát az ipar, 1 o százalékát az őstermelés, körülbelül 10 száza&kát a kereske­delem, és hitel körében írták ösz­sze, meghatározatlan foglalkozású, leginkább napszámos volt 10 szá­zalék. Itt van egy másik, frissebb sta­tisztika ! A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal kimutatása szerint 1931 december 1 5-én Németországban 5,349.000 munkanélkül levő embert tartottak nyilván. Ausztriában 1931 november végén 273.658 húzott munkanélküli segélyt. Belgiumban 1931 október végén 81.318 teljes és 126.060 részben munkané.külit tar­tottak nyilván. Magyarországon a munkanélküliek száma a szakszerve­zeti kimutatás szerint, — tehát a szakszervezetek tagjai közül — 1931 november végén 31.076 volt. Nagy­britanniábian a munkanélküliek szá­ma 2,572.000, Olaszországban 909.234, Hollandiában 105.651 volt november végén. Menjünk tovább! Budapestem és az orjzgá má? nagyobb városaiban inségakciót rendezrck és rendeznek, a segélyezettektől azonban bizonyos közmunkát kivárnak, mivelhogy ala mizsnávaí" megalázni senkit sem akarnak. Hogyis merne valaki egy »öntudatos« munkást, egy öntuda­tos proletárt® alamizsnával meg­sérteni ! Nos, erre a jóindulatra, erre a támogatásra mit felel a munkanélküliek többség.' ? Hogy neki ne alamizsna kenyeret adja­nak, hanem > munkanélküli segé yt«. Ingyen. Egy kisebb városunk há­rom héttel ezelőtt közmunkára hiv­ta a segélyezetteket, dolgozzák le valamiképpen a kapott adományt. A behivottaknak fele se jelent meg, aki meg elment, az tizedét se vé­gezte annak a munkának, amelyet végezhetett volna. Más szóval, mikor az ember a Egyet ne felejtsen ! A vezető világmárka TELEFUNKEN Minden igényt kielégítő nagy Telefunken választékunkról kérjen azonnal díjmentes ismertetést Legújabb magyar gyártmányú typusok: Telefunken 121 váltóáramú ) K" Telefunken 121 egyenáramú Telefonken 340 váltóárama ) íffi^ök Aí: TelefunKeD 340 egrenaramu f 4s 11 0 '•« eurenáraara it. Olcsó árak 1 Kedvező fizetési feltételek! Vételkényszer nélkül bemutatja: Liskány László Zrínyi I ona-utca 4. sz. Telefon 470. £>01 9 »Munkát, kenyeret k hallja a kereset nélkül szenvedők tűnődik, megállapíthatja, hogy sok esetben, fcemcsák ott nem dolgoz­nak, ahol nem lehet, hajnem ott sem, ahol rendes munkával lehetne és kellene betevő falatot keresni. Ezek a jelenségek aggasztó tünetei a munkanélkülieket demoralizáló izgatásnak. mikor sors ám Pelle István többszörös tornászvilágbajnok olimpiai bemutatója a Kossnth-reálgimnazinm dísztornáján Megveszerte é'énk érdeklődéssel várják a sport barátai 'Pele Ist­ván többszörös tornászvi agbajnok olimpiai "bemutatóját, Pelie az 1932. évi losangcíesi olimpiai ver­senyeknek legkomolyabb je öltje, nagy tudásáról és káprázatos tor­násztehetségérő' a legutóbbi o ász­magyar, majd a svájci tornászok közreműködésével vasárnap Buda­pesten tartott oimpiai bemutatón is bizonyságot tett. Az ág. h. ev. Kossuth-reálgim­názium sportkörének f. hó 28-án, vasárnap délután 5* órakor kezdő­dő disztornáján az olimpiai verse­nyek gyakorlatait mutatja be, a gimnáziumi tornászcsapata pedig az 1932. évi középiskolai országos tornaverseny gyakorlatait. Lapunk hasábjai "közt koráb­ban megjelent hir alapján már vi­dékről is többen kérték a Sport­kör vezetőségét, hogy helyet biz­tosítson a sportkör vezetősége azok 'részére, kik 'előre bejelentik, gondoskodni fog fenntartott hely­ről. A disztoma az intézet torna­termében vasárnap délután 5 óra­kor kezdődik, be épődij nincs, mű­sor ára 1 pengő. Mit tesz a csehszlovák kormányzat a magyar­lakta községekben mindjobban fokozódó nyomor leküzdésére ? Beregszáz (Bereheva febr. hó (Kiküldött tudósítónktól.) Már több cikkben ismertettük a cseh­szlovák mégszál ott területeken la­kó magyar testvéreink szomorú helyzetét. Szomorúan látjuk, hogy azok a hatalmasok, alak a cseh­szlovák 'területeken lakó pusztuló magyarság sorsát kezükben tart­VÁROSI MOZGÓ Péntektől Johann Strauss halhatatlan remekműve hangós filmen a Denevér Anny Ondra — Georg Alexander — Hans Junkermann Vasarnap az előadások 1 /«4, 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. ják, már nem tudnak, de meg nem is akarnak a félelmetes éhség le­küzdésére segédkezet nyújtani. — Itt ma már minden kezdeményezés politikai marakodássá fajul. Ha a kezdeményezés a magyarság tábo­rából indul ki, azt már is halálra it'éli az itteni "mai 'rendszer. Hogy miért? Azért, inert a politikai ki­tartottak kórusa nyomban felhar­san és kijelenti, hogy már régen megtette az agrárpárt a szükséges lépéseket, bőven gondoskodott minden magyar csaiád élelmezésé­rői. "és ezt a kijelentést a cseh-­szlovák kormányzat készpénznek veszi — bár tudja, hogy hamis a jelentés — és ma is, amdko r a kárpátaljai nyomorúságot jelző óra igazán a tizenkettedik íórát üti, csigalassúsággal tesz egy-két lépést előre. Mint már előbbi cik­keinkben is j'elentettük a magyar­ság képviselői táviratban fordul­tak a kormányelnökhöz segítsé­gért. A segéíykerő táviratra azon­ban a kormányelnök nem látott szükségesnek semimi tennivalót, mintho^ a kárpátaljai magyarok kérését áttette az illetékes szak­minisztériumokhoz. Csehszlovák területen pedig ezek a szakminisz­tériumok ha latian bürokratizmus­sal "teljesen a sóhivatal szerepét játsszák. Ami "eddig ismeretlen fo­galom volt, ma már itt szomorú valóság, az tudniillik, hogy a ma­gyar fafvak íikosai a szó szoros ér^ telmében éheznek. Vele éhezik, vele pusztul takarmány nélkül a jószága is. A kárpátaljai magyar pártszö­vetség részérői Köszörűs Károly párt szövetségi főtitkár kereste fel az országos, a járási és városi hi­vatalok íl.etékes szerveit, elsősor­ban azért, hogy ismételten vázolja előttük az éhségfrontról beérkező jelentéseket, másrészt pedig hogy megismerje az eddig foganatosított intézkedéseket. Azok a hivatalok, melyeket felkeresett a nyamoreny­hitő akcióban hivatásuk magasla­tán egyáltalán nem állanak, mert ninca pénzük. A kormányzat pe­dig pénz néiküi álf, az akcióra egy­általán nem ad semmit; radikális megoldásra pedig egyszerűen azért nem siet, mert magyarokról van szó. Az egyik informátorom szerint áílitó;ag rövidesen ingyentej-akció indul meg, amelyet a tanítók fel­ügyelete meliett kelf majd ki­osztani, állítólag minden falúban. Továbbá 10 Kc. összegű utalvá­nyok nyernek majd kiosztást, me­lyek élelmiszer beszerzésre jogo­sítják fel a tulajdonosát. Ezek­nek az utalványoknak a száma azonban oly csekély, hogy a nyo­mor leküzdésé, e pillanatnyilag ;em elegendő. Megértésképpen csak annyit mondunk, hogy például Ungváron, aho> legszigorúbban vé­ve is 3—4000 ember éhezik, egy egész hónapra összesen ezer da­/•Jb utalványt adtak. Hogy ez mi­lyen bajt jelent azt itt mindenki tudja, csak éppen a cseh népjóléti miniszter ur nem. Növeli *a bajt még itt az is, hogy ebből 'a 10 Kc. utalványokból a rendelet sze­rint, csakis azok részesülhetnek, atcik legalább 3 hónapon át tag­jai voitak a bétegsegélyző-intézet­nek. VUágos, hogy ezzel az intéz­kedéssel "éppen a falusi magyar kisgazdákat, a légin ségesebbeket teszik éhezővé, mert hiszen köz­tudomású, hogy ezek soha sem voltak tagjai semmiféle szervezet­nek, de a munkásbiztositó intézed nek mégkevésbé. Itt még fneg keli említenünk, hogy amig az ungvári járási főnök­ség a taiun lakó kisgazdák meg­segítésére a szüksége^ lépéseket megtette, addig a beregszászi, nagy szőlő si, t<c's6i, visla, tiszauj-

Next

/
Thumbnails
Contents